Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)

1981-09-29 / 228. szám

Ój KRESZ-totó Tanuljunk együtt közlekedni! A Nógrád megyei Közleke­désbiztonsági Tanács, az ÁB Nógrád megyei Igazgatóságá­val és a Magyar Vöröskereszt Nógrád megyei szervezetével közösen — októbertől — öt fordulóból álló totósorozatot indít. A kérdések elsősorban közlekedési ismereteket, érin­tenek, de szerepelnek elsőse­gélynyújtással és biztosítás­sal kapcsolatosak is. Minden forduló 13 + 1 kérdést tar­talmaz. Egy fordulóban maxi­mum 14 pont érthető el. A totók a NÖGRÁD-ban, havonta megjelenő RADAR- mellékletben lesznek leközöl­ve. Az első októberben jele­nik meg. Minden forduló után a beérkezett megfejtéseket a szerkesztők értékelik. A legjobb megfejtők között vásárlási utalványokat sor­solunk ki. Ezen kívül az el­ért pontszámokat összesítjük. Az 5. forduló befejezése után — március hónapban — azok a megfejtők, akik legalább 50 pontot értek el, részt vehet­nek a városi, illetve a járási döntőkön. A területi döntők már nem egyéni, hanem csapatverseny formájában folytatódnak. A csapatot az 50 pontot elért versenyző állítja össze. A csa­pat tagjainál nem feltétel, hogy előzőleg a versenyben részt vett-e vagy sem, és hogy ott milyen pontszámot ért el. A csapatok 3 főből állnak, összetételüknél az a követel­mény,, hogy lehetőleg család­tagok legyenek. A területi döntőkön csak elméleti kér­dések lesznek. Ezeken a vá­rosi és járási döntőkön leg­jobb eredményt elérő első 3 helyezett csapat részt vehet az áprilisban megrendezésre ke­rülő megyei döntőn. A csapatoknak itt már ösz- szetettebb feladatokat kell megoldaniok. Az írásbeli fel­adatok mellett már szóbeli válaszokat is kell adni. Első­segélynyújtási ismeretekből a gyakorlatban kell számot ad- niok arról, miképpen kell egy közúti baleset sérültjét első­segélynyújtásban részesíteni. Emellett a gépjárművek biz­tosításával öszefüggő kérdé­seket is kapnak. A feladato­kat a csapat tagjai kollektí­ván oldják meg. A részt vevő csapatokat a rendező szervek különböző jutalmakban ré­szesítik. Bízunk benne, hogy hason­lóan az elmúlt fordulókhoz, sokan kapcsolódnak be a ve­télkedősorozatba. ami jól szolgálhatja a közlekedési és egyéb ismeretek elsajátítását, a balesetek megelőzését. A baleseti okok közölt: Gyorshajtás, figyelmetlen vezetés, elsőbbségi jog meg nem adása Hírt adtunk arról, hogy a Nógrád megyei Közlekedés- biztonsági Tanács elnöksége legutóbbi ülésén értékelte me­gyénk közlekedési helyzetét. Érdemes néhány szót még ej­teni az értékelésről, hiszen szá­mos tényt tár az olvasó elé. Megyénkben az év első fe­lében három százalékkal növe­kedett a gépkocsik száma. Közlekedésbiztonsági szem­pontból jelentős tényező, hogy a gépjárműállomány változá­sával együtt nő a gépjárműve­zetői engedéllyel rendelkezők száma. Hat hónap alatt több mint ezer új vezetői engedélyt adott ki a közlekedésrendé­szet. A gépjárművek számának növekedésével egyre nagyobb gondot fordítanak a közúti közlekedés tárgyi feltételeinek további javítására. A KPM Közúti Igazgatósága eddig több mint 34 millió forintot költött ilyen célra. További 43 millió forint felhasználása van fo­lyamatban a megyében. A KPM-en kívül a tanácsi útügyi szervek további 20,8 millió fo­rintot költöttek kátyúzásra, itatásos hengerlésre, korszerű­sítésre, táblák, korlátok kihe­lyezésére. Mindezek befolyásolták a megyében, hogy az elmúlt év első feléhez viszonyítva 4,1 százalékkal csökkent a sérülé- ses közúti közlekedési balese­tek száma. Sajnálatos azon­ban, hogy több a halálos és a súlyos baleset. Meghalt 17 személy, súlyosan megsérült 79, könnyen 118 ember a megye útjain. A baleseti okok elemzése azt mutatja, hogy évről évre a relatív gyorshajtás, a figyel­metlen vezetés, az elsőbbségi jog meg nem adása, gyalogo­sok részéről a hirtelen lépés az úttestre, álló jármű vagy sza­bad kilátást gátló létesítmény mögül való kilépés bizonyult a leggyakoribb baleseti oknak. Ezekből eredően következett be ez évben is a sérüléses bal­esetek mintegy 80 százaléka. Az okozók közül a legtöbb bal­esetet a személygépkocsi-veze­tők okozták. Részvételi arányuk 41 százalékos. A motorkerékpá­rosok, tehergépkocsi-vezetők, kerékpárosok az összes balese­tek 26 százalékában játszanak szerepet. Ami sajnálatos: a bal­esetet okozó járművezetők 22 százaléka foglalkozás szerint hivatásos gépjárművezető. A gyalogosok szabálytalan magatartása ebben a fél évben mintegy 20,5 százalékban elő­idézője a sérüléses balesetek­nek és ez 15,3 százalékkal több a múlt évinél. A megyében továbbra is az országos átlagnál nagyobb arányban szerepel kiváltó ok­ként az ittasság. A rendőri szer­vek az év első felében 4371 al­koholvizsgáló szondakészülé­ket használtak fel, melynek eredményeként 376 ittas veze­tőt szűrtek ki a forgalomból. Ez sajnos, 34 százalékkal több az előző évinél. Ugyancsak itt kell megemlíteni, hogy bíró­sági ítélet, szabálysértési hatá­rozat és a büntetőeljárás meg­indítása alapján 325 vezetői en­gedély lett visszavonva, ennek 72 százaléka ittas járműveze­tés miatt. Vizsgálta az elnökség a bal­esetek bekövetkezésének he­lyeit is. Meg kellett állapítani, hogy a balesetek 65 százaléka lakott területeken belül követ­kezett be. Csökkent a főútvo­nalon történt balesetek száma, jelentősen a 2-es és a 21-es számú főúton. A közúti közlekedés rendjé­nek. biztonságának fenntartá­sa a rendőrség részéről egyre komolyabb erőfeszítéseket igé­nyel. Á rendőri állomány csak­nem ötvenezer gépjárművet vont műszaki ellenőrzés alá a közúton, illetve kisebb szám­ban telephelyeken. összesen 869 fővel szemben alkalmazott szabálysértési feljelentést, a szabályok súlyosabb fokú meg­sértése miatt. Az év első felé­ben több mint tízezer fővel szemben szabtak ki helyszíni bírságot a közlekedés rendjét sértő magatartások miatt. A nevelő jellegű figyelmezteté­sek száma megközelítőleg azo­nos a bírságolások számával. A megyei közlekedésbizton­sági tanács és területi szervei az elnökségek által elfogadott munkaprogramok szerint szer­vezték és koordinálták a bal­esetmegelőző, felvilágosító, ne­velő, propagandamunkát. A közlekedésbiztonsági tanácsok aktivistái számos propaganda­előadást — filmvetítéssel egy­bekötve szerveztek a megyé­ben. A3 előadásokon mintegy 16 ezer fő vett részt. De segí­tette a munkát a TIT, a Ma­gyar Autóklub salgótarjáni városi szervezete, az MHSZ, az iskolák tantestülete, a gép- járműbarát-szakkörök és sokan mások. Az MKBT azt reméli, hogy az összefogás eredménye­ket hozhat az év hátralevő időszakában, csökkenhet me­gyénk közútjain a balesetek száma. Járművezetők, akik — „megszöknek VV 1980-ban született döntés arról, hogy a közútjainkon közlekedő megközelítőleg 2 millió gépjármű üzemben tartójának anyagi védelmét továbbra is a korábbi kettős — kötelező és önkéntes — biztosítási rendszer fenntar­tása keretében oldja meg a biztosító. Ismeretes, hogy a rend­számmal, illetve azonosítási jellel ellátott járművek üzem­ben tartói helyett az idegen harmadik személynek okozott károkat téríti a biztosító a kötelező gépjárműfelelősség­biztosítás alapján. 1930-ban, erre a biztosításra az ország­ban 195 ezer esetben össze­sen 950 millió forint, Nógrád megyében 2191 esetben 9,5 millió forint összegű kártérí­tést kaptak a károsultak. Az éz évi kötelező gépjárműfe- lelősség-biztosítási kárkifi­zetés megyénkben 5 millió 695 ezer forint volt. A bizto­sító legnagyobb gondjai kö­zé tartozik, hogy ez a biztosí­tási forma 1972 óta minden évben mind nagyobb mérték­ben veszteséges. A ráfizetés az V. ötéves tervidőszakban összesen .1,3 milliárd forint volt. A CASCO-biztosítás a sa­ját hibából bekövetkezett ká­rok megtérülésére szolgál. A CASCO-sok száma 1980 vé­gére 548 ezer főre emelkedett, vagyis a magán személygép­kocsik tulajdonosainak 57 százaléka veszi igénybe ezt a biztosítási formát. Megyénk­ben 10 820 CASCO-biztosítás van jelenleg, ami 59,8 száza­lékos igénybevételt jelent. 1980-ban CASCO-károkra 130 ezer esetben összesen 510 mil­lió forint térítést kaptak a károsultak, melyből a megyei kifizetés 1827 esetben 7,5 mil­lió forint volt. 1980. szeptember 1-én ve­zették be az új lakássági CASCO-biztosítást. Az új mó­dozat életrehívását sürgették az új igények is. A CASCO- biztosítás lényeges új vonása, hogy a gépkocsik helyreállí­tása esetén a biztosító a ja­vítás összegéből — egyes ki­vételektől eltekintve — nem von le értékemelkedést. Ez az idősebb év járati gépjár­művek tulajdonosai számá­ra előnyös. Az új igényekhez alkalmazkodva emelkedett a balesetbiztosítási összeg, a le­zárt gépkocsiból ellopott tár­gyakat 12 ezer forintig meg­térítik. A bevezetés óta me­gyénkben mintegy kétezren kötöttek, új, teljes körű CASCO-biztosítást, és az idén várható, hogy a CASCÖ-állo- mány egynegyedét az új biz­tosítások adják. A gépjárműkárok rendezé­se mindig fokozottan az ér­deklődés középpontjában állt. Ezért fontos, hogy színvona­la állandóan javuló legyen, melyre a biztosító nagy gon­dot fordít. Az ügyfelek vá­laszthatnak, hogy milyen kárrendezési módot \ vesznek igénybe. Legtöbben az úgy­nevezett gyorsított kárren­dezést választják, mely szám­la nélküli — készpénztérité- ses. Ez a kárrendezés egyez­ségen alapul, amely a káro­sult és az Állami Biztosító között jön létre. Az egyez­ségben meghatározott kár­térítési összeget a teljes kár kiegyenlítéseként az Állami Biztosító fizeti. A gyorsított kárrendezés összeghatára sze­mélygépkocsiknál az adott tí­pus új értékének 20 százalé­káig, maximum 30 ezer fo­rintig terjedhet. Az elmúlt évben 1691 gépjárműkárnál volt gyorsított kárrendezési eljárás, s a károsultak így 3—7 nap ' alatt megkapták a kártérítési összeget megyénk­ben. Jól működik emellett a számlás kárrendezés és egyre többen veszik igénybe a ja­vítóiparral kötött együttmű­ködési megállapodásokon alapuló kárrendezési lehetősé­get. Lényege, hogy a számla közvetlen kiegyenlítését — a kártérítési kötelezettség ere­jéig — az Állami Biztosító vállalja át a javítóval szem­ben. Természetes, hogy a károsrútnak kell megrendelni a helyreállítást az ÁB-kárfel- vételi jegyzőkönyve alapján, az együttműködésben részt vevő szocialista és magán ja­vítószervnél. Nem a biztosítón múló, megoldása nem is a feladat­körébe tartozó, de mégis a kárrendezés kapcsán felme­rülő probléma az anyag- és al­katrész-, ezek közül is igen gyakran a karosszériahiány. Ezek kényszerítik a biztosí­tót arra, hogy ilyen esetekben is totálkár-rendezést alkal­mazzon. Totálkár-rendezés- re egyébként akkor kerül sor. ha a gépjármű olyan mérték­ben sérült, hogy annak javí­tása műszaki vagy gazdasá­gossági szempontból indoko­latlan, s ez esetben a gépko­csi kárkori értékét téríti meg az ÄB a károsultnak. 1980-ban mintegy 2 ezer 300 gépjárműkárra fizetett ki kártérítést az AB megyénk­ben, s a kárügyek átlagosan 12 nap alatt zárultak le. Az idén 1750 kárbejelentés érke­zett a biztosítóhoz, de sajnos, sok az olyan gépjárműkár, amikor a tettes ismeretlen. A KRESZ kimondja, hogy köz­lekedési vétséget követ el — mint a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője — ha a baleset helyszínén nem áll meg, vagy jogszabályban meg­határozott kötelességének tel­jesítése nélkül azzal a céllal távozik, hogy magát az eljá­rás alól kivonja. Sajánlatos módon, elég so­kan vannak ilyenek, holott magatartásukat semmi nem indokolja. Leggyakrabban az úgynevezett koccanásos bal­eseteknél és ezen belül is olyankor fordul elő ilyen eset, amikor a balesetet oko­zó, álló-várakozó gépjár­műnek ütközik, s abban anya­gi kárt okoz. Ezek a jármű­vezetők „megszöknek” a hely­színről, holott — ha nem ezt tennék — ebből semmiféle hátrányuk nem származna, hiszen az okozott anyagi kárt az Állami Biztosító a kötele­ző gépjárműfelejősség-biz­tosítás alapján megtéríti. Mi a teendő tehát ilyen esetekben: ha a megsérült jármű vezetője jelen van, a kitöltött betétlapot át kell ad­ni részére, melyen elismeri a károkozó a károkozást. Ha nincs jelen, úgy a járművön, erre alkalmas helyen (példá­ul az ablaktörlő alatt a sze­mélygépkocsin) kell hátra­hagyni a kárt okozó személyi adatait tartalmazó betétlapot, fgy mindkét fél 48 órán be­ül bejelentheti kárát a bizto­sítónál és a kárrendezésnek akadálya nincs. Ha viszont nem így jár el és ha kilétét megállapítják, büntetőeljárás indul ellene. Koccanásos baleseteknél a helyszínről való eltávozás még jóvátehető, ha a kárt okozó — még mielőtt kilétét a ható­ság állapította volna meg — a rendőrhatóságnál, vagy akár csak az Állami Biztosí­tónál a balesetet bejelenti. M e g r Megdicsérjük ;f . .......lii* .1 M arkó Imre 43 éves, a pász­tói ÁFÉSZ gépkocsivezetője. 22 éve vezet gépkocsit, a Gagarin Szocialista Brigád tagja. Több mint 500 ezer kilométert veze­tett balesetmentesen, a Kiváló dolgozó jelvény tulajdonosa. Megbízható, szorgalmas gépko­csivezető, amiért több esetben kapott elismerést. A rábízott gépjármüvet lelkiismeretesen karbantartja, a fiatal gépkocsi- vezetők előtt is példamutató. Az AFÉSZ-nél szervezett KRESZ-vetélkedőkön — más rendezvényeken — aktívan részt vesz. Mlinárcsek László 43 évesj a pásztói ÁFÉSZ gépkocsive­zetője, több mint 20 éve vezet gépkocsit balesetmentesen. Tu­lajdonosa a Kiváló dolgozó jel­vénynek, és az 500 ezer kilo­méter baleset nélküli közle­kedésért járó emlékplakettnek: Szorgalmas, megbízható, pél­damutató munkában és a ma­gánéletben. A fiatalabb gépkocsivezetők előtt a gépjárműve műszaki és biztonsági állapotát példának lehet mutatni, segíti a fiata­labb gépkocsivezetőket, a kö­zösségi munkából is szívesen kiveszi részét. További jó munkát és bal­esetmentes közlekedést kívá­nunk mindkét gépkocsivezető­nek. ójuk Gépjármükároli, a káríe’mérő szemével Az Állami Biztosítónál dol­gozó gépjárműkár-felmérők gyakran tapasztalják, hogy az autósok zöme akkor kezd rész­letesen megismerkedni a CAS­CO kötvényével és a kárrende­zés folyamatával, amikor a baj már megtörtént. Ilyenkor nem ritka, hogy pánikba es­nek, nem tudva, hogy mit is kell pontosan tenni. Mi is hát a teendő, ha a gépkocsink megsérül? Kárbejelentést kell tenni az Állami Biztosító által rend­szeresített „kék-sárga” kárbe­jelentő lapon. Ennek kitölté­se a forgalmi engedély és a jogosítvány alapján történik, s a kár jelentő valamennyi kérdésére pontos választ kell adni. A kárbejelentő lapot el kell juttatni a legközelebbi, vagy a lakóhely szerinti fi­ókhoz. Nógrád megyében a kárese­tek bejelentése az Állami Biz­tosító gépjárműkár-rendezési fiókjánál, és a balassagyar­mati, rétsági, pásztói fióknál történik. A kárbejelentések alapján az Állami Biztosító szakértője a sérült gépjármű­vet megtekinti, és a keletke­zett kárt felméri. A sérült gépjárművet a kár­felvételig változatlan állapot­ban kell tartani, a megsérült, esetleg kocsiról levált eleme­ket a kárfelvételig meg kell őrizni- Mozgásképtelen jármű­vek kárszemlézése a tárolási helyen történik. A kárbejelentés alkalmával és a kárfelmérés során a ká­rosult és a kárszakértő megál­lapodnak abban, hogy mely kártérítési móddal rendezik a keletkezett gépjárműkárt- A kárrendezés gyorsítása érde­kében lehetőség van arra, hogy a kártérítési összeget számla nélkül, azonnal kifi­zesse az Állami Biztosító. Ha a károsult számlás kárrende­zést kér, akkor a javítóipari számla alapján kerül megálla­pításra és kifizetésre a kár­összeg. Jó ha tudják az autósok, hogy amennyiben kisiparossal kívánják a javíttatást elvé­geztetni, akkor a kisiparos ár­ajánlatát a javítás megkezdé­se előtt az Állami Biztosító­nak jóvá kell hagyni. Az új CASCO-biztosítás alapján ren­dezett gépjárműkároknál a biztosító nem . -n le érték- emelkedést a helyreállításra szükséges új alkatrészek, tar­tozékok árából. (Kivéve, ha gyári új alváz, karosszéria vagy komplett motor került beépítésre-) Tóth Imre nézsai lakost, aki az általa vezett IN 27—08 frsz.-ú személygépkocsival az M 7-es autópálya 72+500 km- es szelvényében a 60 km/óra sebességkorlátozó táblával el­látott szakaszon 83 km óra se­bességgel közlekedett. A sza­bálysértési hatóság 2000 forint pénzbírsággal büntette, és a személygépkocsi-vezetői jo­gosultságát kéthónapi időtar­tamra visszavonta. "’olgári rerenc rétsági la­kost, aki a tulajdonát képe­ző TI 24—59 frsz.-ú személy- gépkocsival Budapest belte­rületén a Gyömrői úton 91 km/óra sebességgel közleke­dett. A szabálysértési hatóság 4000 forint pénzbírsággal bün­tette és a személygépkocsi-ve­zetői jogosultságát háromhó­napi időtartamra visszavon­ta. Illés István hasznosi lakost, aki a tu’ajdonát képező ZF 45—03 frsz.-ú személygépko­csival Salgótarján belterületén úgy vett részt a közúti forga­lomban, hogy közvetlen ve­zetés előtt 1 üveg sört fo­gyasztott. A szabálysértési ha­tóság 2200 forint pénzbírság­gal büntette és a személygép­kocsi-vezetői jogosultságát há­romhónapi időtartamra visz- szavonta. Csonka Sándor ecsegi la­kost, aki a tulajdonát képező ZC 36—73 frsz.-ú személygép­kocsival Pásztó község bel­területén szeszes italtól befo­lyásolt állapotban vett részt a közúti forgalomban. Véré­ben 2.12 ezrelék véralkohoi volt, ami közepes fokú alko­holos befolyásoltságot jelent. A Pásztói Járásbíróság 5000 forint pénzbüntetésre ítélte és a járművezetéstől 3 évi idő­tartamra eltiltotta. Gecse Elemér homoktere- nyei lakost, aki a tulajdonát képező IR 60—02 frsz.-ú sze­mélygépkocsival az M 3-as au­tópályán a 60 km/óra sebes­ségkorlátozó táblát figyel­men kívül hagyva 82 km/óra sebességgel közlekedett. A sza­bálysértési hatóság 2203 forint pénzbírsággal büntette és ve­zetői engedélyét háromhóna­pi időtartamra visszavonta. Halaj András érsekvadkerti lakost, aki a tulajdonát képe­ző ZI 20—45 frsz.-ú személy- gépkocsival Romhány község belterületén szeszes italtól be­folyásolt állapotban vett részt a közúti forgalomban és köz­úti balesetet okozott. A Ba­lassagyarmati Megyei Bíróság 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte és a járművezetéstől 4 évi időtartamra eltiltotta. Az oldalt összeállította: Somogyvári László NÓGRÁD - 1981. szeptember 29., kedd 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom