Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)

1981-09-25 / 225. szám

Szükség van rájuk a nagyüzemekben Az elmúlt esztendőkben a dasági gépszerelőre, gépészre vánvaló, mi is jobban szeret- „Nógrádi Sándor” Mezőgazda- a megyében? nénk, ha csupa kitűnő elő­sági Gépészeti Szakközépis- _ igen öt esztendő alatt menetelő gyerekkel kellene k ola es Mezőgazdasági Szak- Nógrádban 400 ilyen jellegű foglalkoznunk. De annak is munkásképző Intézet Észak- rnunkát végző mezőgazdasági örülnénk, ha ^ a következő Magyarország legnagyobb szakember megy nyugdíjba, s esztendőkben eljutnánk óda- mezőgazdasági oktatási bázi- s" ' ~~ sává fejlődött. Évente több Mezőgazdasági szakemberképzés Szécsényben Őszi BNV Régi és új mint hatszáz fő, sőt idén mintegy 750 képzésével, to­vábbképzésével foglalkoz­nak. A beiskolázási körzete öt megyére terjed ki, de olyan tanfolyamokat is szer­veznek — a felnőttoktatás ke­retében - jellegűek. így még nem is növekedett }§> hogy száz jelentkezőből a létszám, hiszen pótlásukra hell harmincat kivalaszta­is kevés azok száma, akik ná­lunk szerezték bizonyítvá­nyukat. SIKER ÉS BALSIKER Akik közül pedig jó néhá nunk, aki érdemes arra, hogy nálunk folytathassa tanulmá­nyait. — A szülőkben vegyes ér­zelmeket kelt a felvételi hiá­nya — teszi hozzá dr. Medve Pál. — örülnek, hogy gyer­amelyek országos nyan nem is kerülnek a me- meküknek nem kell felvete­zőgazdaságba, mert szívesen ^ , látja őket az AFIT, de más FÉL ÉVTIZED FORRONGÁS üzemek, vállalatok is. És van­nak, akik továbbtanulnak. Kiss Gyula igazgató az idén _ Q mil eséUyel pá_ került a jokorara nőtt okta- egyetemre, fő­tasi intézmény elere, igaz, már régóta benne forrt a kat­lanban többi kollégájával együtt, vagyis, ismeri a hely­zetet. Dr. Medve Pál MÉM- szakfelügyelő sem ma csöp­pent ebbe a bonyolult labi­rintusba. — A múlt tanévben isko­lánkból három gépész jelent­kezett egyetemre, mindhár­mat fel is vették. A növény­termesztő-állattenyésztő osz­tályból kilencen jelentkeztek, lizni, ugyanakkor csodálkoz­nak, ide mindenki bejuthat? FELÉRTÉKELŐDÉS Emelni a színvonalat, ez a legfontosabb feladat Szé­csényben. S erre képes is az itt dolgozó több mint hatvan­főnyi pedagógusgárda. De sok múlik a tanács, a TESZÖV, a pályaválasztási tanácsadó intézet közreműködésén is. Az iskola négyoldalas, úgy Erre bizonyíték az a folya- hözülük hatan kezdhetik meg „evezett, szórólapokon tájé­tanulmanyaikat felsooktatasi koztat ja az általános iskolák matos változás, áthelyezés, költözés, „profilváltás”, amelynek öt év alatt tanúi le­hettünk. — Nemrégiben több tanuló­val ig beszélgettem, akik kö- végeztek, s ezzel előre meg- ilyen palyara intézményekben. Hármójuknak még felvéte­lizniük sem kellett, mert az országos szakmai tanulmányi versenyen az első tíz között váltották jegyüket az „egyet- tem vonatára”. — Nézzük az ellenkező vég­zül sokan nem — azaz, nem a mezőgazda­ságba — készültek. Mit je­lent ez az iskola, a pedagógu­sok számára? — A beiskolázottaknak mintegy háromnegyede ere­detileg is ide készült — mond­ja az új igazgató. — A töb- ^ ^ biek esetében legfontosabb ben kilencszázalékos volt feladatunk, hogy megszeret- iemorzsoiódás. Két évvel végzőseit és tanáraik is kör­utazásra indulnak minden be­iskolázási idényben, de még nagyobb figyelmet kéne for­dítani a jövő mezőgazdasági szakembereinek kiválasztá­sához, pályára állításához. És sokkal nagyobb figyel­met kell fordítani a tan­letet. Azokat, akik lemorzsö- könyvellátásra, amely — lódnak, az évek során. Bizo- enyhén szólva — siralmasnak nyára akadnak ilyenek is? — Nem többen, mint má­sutt — szól közbe dr. Medve Pál. — Itt az elmúlt tanév­a ez­előtt 16 százalék. Pedig, ha valahol, akkor itt nem en­gedtek az oktatás színvona­lából. — Milyen előképzettségű tálhasson egy tankönyvet. fessük velük ezt a pályát. Tisztában vagyunk vele, na­gyon sok múlik a munkán­kon. Ami igaz, az igaz, bizonyá­ra nem lehet könnyű egy női fiatalokat kapnak? — kér- fodrásznak készülő tizenéves- dem az igazgatót, sei elhitetni, hogy jobban jár, — Ne várja, hogy azt ha most állattartó telepi gé- mondjam, gyengén képzett pész lehet. Mert ilyen is akad, gyerekek jönnek ide az álta- ha elvétve is. lános iskolákból. Már ideje _ Az iskola idén és a kö- lenne abbahagyni ezt az örö­v etkező esztendőkben, évente kös egymásramutogatást a több, mint hatvan érettségi- pedagógustársadalomban, zett szakmunkást bocsát ki. mert maholnap már a böl- Szükség van ennyi mezőgaz- csődéket szapuljuk. Nyilván­mondható. Akad olyan végző diák ebben a tanévben, amely még nem látott tan­könyvet abból a tárgyból, amelyből hamarosan érettsé­giznie kell. Több más könyv évek óta hiánycikk és sok ta­nár bőröndnyi szakirodalom­mal felfegyverkezve indul az órájára, hogy diákjainak dik­Magnetofonfejek exportra Az eddigi típusoknál jóval A BRG évente csaknem há- kopásállóbb és kétszer hosz- rommillió kombinált, illetve szabb élettartamú magneto- törl6fejet állít elő. foníejek gyártására rendez­kedtek be a Budapesti Rádió- A gyár a hazai kazettás technikai Gyárban. Az új, magnetofongyártók igényeit úgynevezett keménymagnóíe- maradéktalanul kielégíti, s jek háromezer-négyezer órát mind nagyobb mennyiségben is üzemelhetnek. A típust -a szállít a szocialista országok- gyár műszaki gárdája fejlesz- ba. Legnagyobb piacaik a tette ki, s jelenleg a gyártó- Szovjetunió, az NDK, és Cseh- sorokon nyolcvan százalék- Szlovákia. A BRG piackutatói ban már az új — Recovak most felmérik az értékesítési márkájú — fejek készülnek. A lehetőségeket a tőkéspiacon, gyár tervei szerint jövőre a több mintaszállítmányt már keménymagnófejek már tel- eljuttattak kipróbálásra né- jes egészében felváltják a ré- hány neves híradástechnikai gebbi típusokat. cégnek. S7orgos szügyiek A mezőgazdaság műszaki fejlődésével párhuzamosan egyre nagyobb szükség lesz a Szécsényből kikerülő szak­emberekre. Az üzemek meg vannak elégedve felkészültsé­gükkel, rátermettségükkel, egyszóval elhelyezkedési gondjuk nincs a fiataloknak. Ellenkezőleg, a pálya nyitva előttük üzemen belül — és, ha tovább akarnak tanulni — üzemen kívül egyaránt. A mezőgazdaság jelentőségé­nek növekedésével egyre in­kább felértékelődik az itt szerzett bizonyítvány, s ezt nem árt szem előtt tartani. Sem a diákoknak, sem felnőtteknek. Zilahy Tamás Egymillió-hetvenezer forint. A lottófőnyereménynek is beillő összeg ezúttal sem a kiadási sem a bevételi rovatában nem szere­pel senkinek. A Szügyi közös községi Tanácson mégis számon tartják: 1981 első fél évében ugyanis ilyen értékű társadalmi munkát végeztek a székhelyköz­ség és a társközségek lakosai. A jelentős összeg személyekre le­bontva 428 forintot tesz ki. A helybéliek mégis elégedetlenek kissé — volt már ennél magasabb is... Persze valójában nem a kimu­tatás kedvéért vett kézbe lapátot, ásót, kapát a lakosság apraja- nagyja, hanem mert készséggel munkálkodnak környezetük szé­pítésén. Lássuk, milyen eredményt ho­zott a társadalmi munka. Szügy- ben az új szilárd burkolatú kö- vesútra büszkék leginkább, ami a Gárdonyi Géza és a Madách ut­ca képét alakította át. A Kossuth Lajos utca felújtása másfél mil­lió forintba került. Ebből mint­egy 200 ezer forint értékű föld­munkát végeztek a helybeliek. Nógrádmarcalon augusztus 20-án adták át a sportpályát, Csesztvén ugyanezt bekerítették és felújítot­ták gyepszőnyegét, valamint elve­zették a sok bosszúságot okozó talajvizet. Szügyben a Hősök terén KISZ es fiatalok végeztek parkrende­zést. A terecske környezetvédelme felett egyébként az MHSZ helyi szervezete vállalt védnökséget. Most jelent meg Törpe növények Mintegy 20 éve ismerik, hogy törpenövésű növények gibberellin hatására normá lis nagyságúra nőnek. Ennek okairól, a törpe alak kialaku­lásának mechanizmusáról azonban nem sokat tudtunk azon kívül, hogy egy gén mu­tációjára vezethető vissza. Borsóval végzett kísérletek azt eredményezték, hogy a törpe növények gibberellintartal- ma kb. harmincszor nagyobb a normálisokénál. Ez látszó lag ellentétben áll azzal, hogy a törpék gibberellinhiányban szenvednek. A kutatók félté' telezik egy gibberellinreceptor létét, amely a törpe alakok esetében a „törpegén” hatá sára olyan változást szenve­dett, hogy erősen csökkent vonzódása a saját gibberellin- hez. E hipotézis szerint a tör pe formák nagyobb gibberel- lintartalma már mintegy au­tomatikusan levezethető receptor csökkent vonzásából. Tetszetős színű Gála tűzhellyel álltak a nagyközönség elé. Első önálló BNV-kiállítását szervezte meg idén a Salgó­tarjáni Vasöntöde és Tűzhely­gyár. A patinás üzem kilenc- venhárom négyzetméternyi területet bérelt a Hungexpó- tól; akkorát, amekkorát a ko­rábbi, idén januártól szétbon­tott nagyvállalat tavaly igény­be vett a BNV-n. Ez a vásár jelentős momentuma annak, a reklámhadjáratnak, amely- lyel az SVT önálló gyárként, önálló márkaként akarja „be­lopni” magát a honi vevők fejébe, tudatába. Hónapokkal ezelőtt külön munkacsoport kezdte a föl­készülést az idei BNV-re. Hirdetéseket fogalmaztak kü­lönféle vásári kiadványokba, ezen kivül három prospektust állítottak össze: egy gyár- és gyártmányismertetőt, vala­mint egy angol nyelvű füze­tet, az előzőekhez hasonló tartalommal. „SVT” föliratű gyufát, blokktömböt, sőt tol­lat is rendeltek a hirdető vál­lalattól. Szerencsés kézzel választot­ták ki a bemutatandó darabo­kat a tűzhelygyáriak. A nagy hagyományokra utaló régi kályhától a ma is használa­tos egyszerűbb fűtőeszközö­kön keresztül a legmoder­nebb, főleg kivitelre készített gáz- és villanytűzhelyekig ter­jed az egyébként nem túlsók kiállított áru lajstroma. Ki­váltképp nagy figyelmet egyébként a legrégibb és a legújabb portéka keltett, kelt vásáron. A kimunkált, dí­szes küllemű kályha főleg a stílbútorral berendezett szo­bákban mutat(na) jól, ezért régiségeket kedvelő, s az értük járó pénzt kifizetni tu­dó látogatók tetszését nyerte el a remek, természetesen már régóta nem gyártott da­rab. A másijc fölkapott ter­mék egy Gála tűzhely, amely­nek fölöttébb tetszetős színét egy jugoszláv szakember „ke­verte ki” az SVT számára. A tűzhelygyár illetékesei — kínálatuk bemutatása mel­lett — a gazdasági életben rendkívül fontos személyes kapcsolatok kialakítására, il- letvé ápolására is fölhasznál­ják a BNV-t. Valamint élnek azzal a lehetőséggel, amelyet a hasonló termékek szélesebb skálájának teljes áttekintése kínál mind a műszaki, mind az üzleti élet szakértői szá- Hagyományokra utal a díszes mára. küllemű régi kályha. Tó minőség, bőséges választék Az ésszerű gazdálkodásért A legrégibb társadalmi egyesület Amint az Erdészeti Lapok alig érte el a 12, ma pedig szakosztálya. Ezek mindegyi- 1867-ben megjelent negyvene- meghaladja a 17 százalékot, ke önálló szellemi műhelynek dik számában olvasható: a Az 1 683 000 hektárnyi er- tekinthető, adott témákat dol- Magyar Erdészegylet rendkí- dőnkből évente 7 200 000 köb- goznak fel, s nemegyszer vüli közgyűlésén az előadó méter fát lehet kitermelni, tesznek olyan javaslatokat, kifogásolta, hogy az egylet Szeretjük, ápoljuk és gondoz- amelyeket az állami vezetés tizenöt éves fennállása óta ki- zuk erdeinket- Különösen sok eredményesen hasznosít, zárólag a német ajkú erdész- gondot fordítunk az erdők A szakosztályokon kívül iskolák alapítását szorgalmaz- kulturáltságára, a természet- működik az egyesületnek 34 za és a magyar erdészeti iro- védelemre. Az egyesület győ- helyi csoportja az állami gaz­dalom ápolására egyetlen ga- ri közgyűlésén dr. Keresztesi daságokban, az erdőgazdasá- rasocska sem jut. Javasolta Béla akadémikus, az Erdésze- gokban, a termelőszövetkeze- ezért az egylet alapszabályai- ti Tudományos Intézet főigaz- tekben és a KPM különböző nak módosítását és az egylet gatója megállapította, hogy területein. Ezek a csoportok a székhelyének Pozsonyból való az erdőművelés egyes terüle- helyi problémákkal foglalkoz- azonnalj Pestre helyezését. tein világviszonylatban az el- nak, valamint a termelést Se­llyén előzmények után ala- sók között vagyunk. gítő új technológiák kialakí­kult meg 115 éve az Országos Erdőgazdálkodásunk és er- tását és bevezetését segítik. Erdészeti Egyesület — a leg- dőművelésünk tehát nemzet- Az Országos Erdészeti régibb társadalmi egylet —, közi tekintélynek örvend, s Egyesület ötezerhétszáz tag- amely nemrégiben tartotta ebben nem kevés része van jára felelősségteljes munka Győrött^ a száztizenharmadik az Országos Erdészeti Egye- vár az elkövetkezendő idők- közgyűlését annak a gondo- sületnek, mely hosszú távon latnak jegyében, hogy az er- tervezi és segíti az erdőmű- dőgazdálkodás alapja az er- velés és erdőtelepítés felada- dőművelés. _ tait. Ebből a munkából je­A második világháború lentős részt vállal az egyesü- ___________......................„ u tán az ország erdősűrüsége let huszonnégy — többek kö- gondolni kell a távolabbi jö­__________________________ zött az erdőfenntartási, erdő- vőre is, hiszen a jövő erde­­eltárási, szociológiai, fatech- je a mai nemzedék telepítő, nikai, természetvédelmi, ok- erdőművelő tevékenységén tatási, valamint a nemrégiben alapul. alakult termelőszövetkezeti Á. T. ben is, hiszen a VI. ötéves terv időszakában az eddigi­eknél is több és jobb minősé­gű fát vár Nógrádból is a népgazdaság. De ugyanakkor A Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megjelent a Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyv című kötet, amely tartalmazza hazánk külkeres­kedelmi forgalmának főbb adatait hosszú idősorokban, országcsoportonkénti bontás­ban. Ismerteti a behozatal és a kivitel áruösszetételét és áruszerkezetét, . valamint a forgalom részletezését az ENSZ külkereskedelmi nomenklatú­ra szerint. Felsorolja több száz cikk és cikkcsoport behozatali és kiviteli adatait, valamint a legfontosabb áruk külkereske­delmi forgalmát országcso­portonkénti bontásban. A szokásosnál tiz nappal előbb kezdődött meg a hibrid- kukorica feldolgozása a hód­mezővásárhelyi tangazdaság üzemében, ahol a tavalyinál csaknem ezer hektárral na­gyobb terület — mintegy négy­ezer hektár — termését fo­gadják az idén. Az év végéig tartó nagy szezonban 950 va­gon szavatolt jó minőségű ve- I tőmagot dolgoznak fel: tisztí- 1 tanak, csomagolnak. A hibridüzem szakemberei a jó minőség mellett bőséges választékot is ígérnek: a gaz­daságok talaj- és éghajlati adottságaiknak megfelelően nem kevesebb, mint 18 fajtá­ból választhatnak. Az elmúlt évekhez képest növekedett a rövid tenyészidejű fajták aránya, mivel az ilyen kuko­ricák iránt országszerte meg­nőtt a kereslet. R földkéreg vastagsága Szovjet kutatók földkéregta- ni vizsgálatokat végeztek a Pamír-hegység déli részének a középpontjában. E vizsgála­tok során tizenkét föld alatti robbantást hajtottak végre, s megállapították, hogy a föld­kéreg a Himalája hegylánca alatt a legvastagabb: 75—80 kilométer. Kiderült az is, hogy a Pamír-hegység, a Himalája, a Hindukus és a Tien-San- hegység 10—15 milliméterrel emelkedik évente. 1 NÓGRÁD - 1981. szeptember 25., péntek 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom