Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)
1981-09-19 / 220. szám
Fakultáció Indul 1 Múltba nyíló ablakok De hogyan? Orsúr várának sáncán Régészek és tévések a sály-latori ásatáson A tévé kamerája a kutatóárokra szegeződik. l+A fakultációs rendszer lényege, hogy a gimnázium második évfolyamának végéig a tanulóknak szüleik, nevelőik segítségével el kell dönteniük, hogy milyen irányban fogják felnőtt életpályájukat kiépíteni. Erre felkészülendő választaniuk kell, hogy a gimnázium felső két évfolyamán milyen tárgyakban kívánnak alaposabban elmélyülni. Ettől kezdve ugyanis mindenkire kötelezően, harmadikban csak heti 26, negyedikben pedig heti 24 órában tanulnak az alaptanterv szerint, a többi óra a fakultatív keret. A harmadik évfolyamon heti 7, a negyedik évfolvamon heti 9 a fakultatív, kötelezően választható órák száma.** (Herold László: A tegnap után és a holnap előtt [munka közben a gimnázium meg- ú ittasáért]. Nógrádi Szemle, 1981/2). — ötvenhét-féle fakulté- ciós tanterv van — no, azért nem tanítjuk mindegyiket, ez az összes lehetőség az országban. Szerepel közötte az idegenvezetés, a spanyol és sok más olyan tárgy, amire nálunk sem igény, sem mód nincs — kezdi a beszélgetést Versényi György, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium igazgatója. — A fakultáció egy folyamat — reálisan nem várhatjuk, hogy rögtön azt a formát valósítjuk meg, ami felé törekednünk kell... Nem teljesen új dologként találkoznak ezzel a tanárok, ám a felkészítésnek voltak hiányosságai A megyei pedagógus-továbbképzési kabinet és a szakfelügyelet tartott ugyan előkészítőket. Sokak véleménye: nem sok haszna volt. Tankönyv nem volt a kezükben, általános maradt az egész. Inkább egyfajta buzdítás szerepét töltötte be, egyes dolgokat tisztáztak. — Tankönyvek még mindig nincsenek — ez nem okoz fennakadást a tanításban? — Pontosítani kell: csak egyes tárgyakból hiányzik a könyv és hó végére ígérik: megérkezik. Tudunk azért mit csinálni: a pedagógusok az egyetemi tankönyveiket, A megújulás nemcsak a gazdaság elsődleges követelménye — az a művelődésben is- Mert a dolgok nem választhatók el egymástól, az élettől, melyet a sajátos eszközökkel, lehetőségekkel mindenkor a legkörültekintőbben, a leghatékonyabban szolgálni kell. Többek között ezek a gondolatok hangzottak el a Hazafias Népfront megyei bizottságának hét közepén tartott apparátusi értekezletén, mely arra volt hivatott, hogy számot vessen a szervezet művelődéspolitikai koordináló tevékenységével, módszertani segítésének tapasztalataival és feladataival. A HNF megyei bizottsága kezdeményező módon lépett fel és működött közre a szocialista kultúra iránti érdeklődés felkeltésében, kielégítésében. Az elmúlt években a tájékozódás és a segítség igényével vizsgálta — többek között — a tankötelezettségi törvény végrehajtásának, a honismereti mozgalomnak a helyzetét, a művelődési házak mellett működő társadalmi vezetőségek munkáját, a HNF-klubok működését. Felmérést végzett a felnőttoktatás helyzetéről, a honismereti mozgalom aktívahólózatá- ról. Az apparátusi ülésen megállapították: a helyi HNF- bizottságok tevékenységének szerves részévé vált a köz- művelődési munka, az anyagi és szellemi erők összefogása. A bizottságok túlnyomó töbjegyezeteiket lapozzák fel, a tanmenetek alapján dolgozzák fel a témákat. A gimnáziumi oktató-nevelő munka megújulásához — ami Versényi Györgynek mindig szívügye • volt — a fakultáció ad keretet a jövőben. Milyen várakozással néz elébe? — A> „kincstári optimizmus” sohasem jellemzett, de nem vagyok pesszimista sem. Ami máris eredménynek tűnik: a fakultációval érdeklődés szerint lehetett bontani a tanulócsoportokat. Meg vagyok győződve arról, hogy ha az érdeklődésnek megfelelő tárgyakat több órában tanulják a diákok, a személyiségük jobban fejlődik. És a fakultáció „végcélja” nem csupán a továbbtanulásra való felkészítés vagy a szakmaadás, hanem a műveltség és a személyiség kibontakoztatása. Ezzel természetesen a fentebb említett kettős célt is szolgáljuk. A Köznevelés múlt évi számaiban több cikk jelent meg a témáról, az egyik címe ez volt: Rajtunk is múlik. A legfőbb probléma: miként sikerült a gyerekeket megnyerni. Több gyakorlati fakultációt kellene biztosítanunk (jelenleg csak a nevelés és a gépírás van) — a mostani körülmények között sajnos, nem megy. Ha az épület elkészül, ebben az irányban szeretnénk fejleszteni. ☆ Herold László, a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium igazgatója e témában szak- tekintélyként ismert, évek sora óta foglalkozik vele. Beszélgetésünkkor abból Indul ki, ml is az alapvető különbség a tagozatos osztályok és a fakultáció között. — Lényegesen nagyobb a választási lehetőség, szélesebb a skálái Igyekeztünk bő kínálatot biztosítani, minden tantárgyat, amire igény volt, jelölhettek. Két gyakorlati sége évenként értékelte a köz- művelődési feladatok megvalósításának helyzetét, az oktatáspolitikai célok végrehajtását, a szülői munkaközösségi tevékenység továbbfejlesztésének kérdéseit. Számos bizottság foglalkozott az Olvasó népért mozgalom, a honismereti munka állapotával, s igyekeztek megkeresni a különböző szervekkel, szervezetekkel való együttműködés módozatait, lehetőségétÖrvendetes, hogy néhány szlovák nemzetiségi községben eredményes kulturális tevékenység folyik- Erdőkürtön hagyományőrző együttes működik, sikeresen folyik a hely- történeti munka. További példaként — természetesen csak ízelítőképpen — szólhatunk a legéndiek és vanyarciak nép- művészeti tevékenységéről, népdalköreik munkájáról, az anyanyelvi oktatás felolvasótalálkozókkal való segítéséről, a szlovák nyelvű lapokra történő előfizetések gyűjtéséről. Néhány helyen — éppen a HNF-bizottságok ösztönzésére és támogatásával — rendszeressé váltak a nemzetiségi napok, melyek politikai jelentőségükön túlmenően fontosak a nemzeti kultúra hagyományainak őrzésében, ápolásában az új nezeti értékek megismertetésében. Legutóbb, szeptember második vasárnapján Vanyar- con rendeztek nemzetiségi találkozót. Hasonló megmozdulások színhelye rendszeresen Bércéi, Diósjenő, Homoktere- nye. terület van: a kémiai anyagvizsgálat (negyedik év végén laboránsoklevélért tehetnek vizsgát a diákok) és fényképészeti anyagismeret. A többség a harmadik sávból nyelvet választott. — Milyen volt a beindulás? — Az elmúlt évben a másodikosok körében négyszer mértük fel a gyerekek igényeit. Májusban véglegesítettük a kialakítandó csoportokat, az órabeosztás elkészítése érdekében. De még a napokban is voltak apróbb mozgások, módosítások. A tankönyvek hiánya nem tragikus. Talán kémiából érzik meg jobban. Magyarból például műelemzéssel foglalkoznak, történelemből a Bevezetés a történelemtudományba témakört főiskolai tankönyv alapján tanítják. Ami lényegesebb probléma: alapjában új dolgokról van szó és ezt nekünk, tanánoknak is meg kell szoknunk, tanulnunk. A kiscsoportok kialakulása például számos pedagógiai kérdést vet fel, A bevezetőben idézett cikkében a kedvező összkép Ismertetése után ezt így fogalmazta meg: „Nincsenek még kimunkálva kellően az új szerkezeti forma teljes rendszerének elemei; a pedagógiai módszerek továbbfejlesztésére, az újhoz való igazítása sincs megoldva: tanár és diák terhelésének problémája is nyitott. És a sort lehetne folytatni. A negatív tapasztalatok alapmondandója: a neveléstudománynak e területen is számos elvégzendő munkája van. És ez a munka elengedhetetlen ahhoz, hogy okosan, szervesen — ráépülten nőhessen ki a ma korszerű iskolájából az ezredforduló társadalmi szükségleteit a mainál jobban kielégítő, lényegesen hatékonyabb és valószínűleg integráltabb középiskolája.” G. Kiss Magdolna Népfronklub a megye tizennyolc településén működik, sokirányú tevékenységgel. A klub keretében nemcsak a hagyományok, a nyelvi kultúra ápolására nyílik lehetőség, hanem a társas kapcsolatok fejlesztésére, az ügyesség, a képesség fejlesztésére. E klubok gondja, hogy kezdeti lángolás után gyorsan elhamvad az életben tartó tűz, s lehet újból, élőiről kezdeni a szervezési munkát* A HNF helyi bizottságainak további fő feladatot jelent az együttműködésben rejlő lehetőségek értelmes, közösségi kihasználása, a székhely- és a társközségek közötti kapcsolat célszerű erősítése. A koordináció, az együttműködés — állapították meg a népfront aktivistái — a művelődési tevékenység továbbfejlesztésének egyik legfőbb tartaléka, kiváltképpen most, a sokat emlegetett nehezebb gazdasági körülmények között Mindenki azt hiszi, hogy a fejlődés végtelen. Hiszen nem nő-e nagyobbra az elefánt, mint a borjú? Igen, valóban nagyobb lesz a borjúnál, de az elefántoknál nem lesz nagyobb. (Brecht) ☆ Évszázadunk a papucsférjek százada és következésképpen az elhanyagolt feleségek százada. (C. Northcote Parkinson) Hatodik éve dolgoznak a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei a 3orsod megyei Sály község Lator út nevű külső településén. A Bükk-hegy- ség déli lejtőibe ékelődött festői környezetű régi falu maradványában hat évvel ezelőtt olyan nyomokra bukkantak, amelyek egy Árpád-kori templom és település jelenlétét igazolták. Gádor Judit. a múzeum régészeti osztályának vezetője kezdte meg az ásatásokat és kutatómunkája során 1979-ben a falu fölé emelkedő Lator-hegyen is kutatásokat, majd ásatásokat kezdett. A meredek hegyen ugyanis háromszögletű földvár nyomaid mutathatók ki, lakótornyának romjai a völgy bejáratát vigyázzák. A földvár nemzetségfői székhely volt, Örsúr nemzetségvára. Az 1979- es munkálatok során Gádor Judit átvágta a földvár sáncát. majd 1980-ban a sánc egy másik részén kezdtek kutatásokat és ott nagyobb méretű átvágást kezdeményeztek. Az elmúlt évi ásatásokat folytatta Gádor Judit e nyáron és hihetőleg folytatja a következő években is. A nyár során az ásatásokhoz „kitelepült” rövid időre a Magyar Televízió egy munka- csoportja, amely Trogmayer Ottó régész, Csongrád megyei múzeumigazgató, valamint Szakály István rendező irányításával felvételeket készített az ásatásokról, az átvágott sáncról, az előkerült leletekről. — Múltba nyíló ablakok címmel tervezünk egy hosszabb távra szóló televíziós sorozatot, amely első alkalommal ez év decemberében, karácsony és újév között fog jelentkezni — tájékoztatott Trogmayer Ottó. — Valójában közművelődési ismeretterjesztő sorozat lesz, amely címének megfelelően ablakot kíván nyitni az érdeklődő nézők számára múltunk jobb megismeréséhez, a kevéssé, vagy csak felszínesen ismert események, mozzanatok jobb megvilágítására. Például a nagyközönség viszonylag keveset tud az Ispánsági. meg a nemzetségfői várakról. Anonymus sem írta le, hogyan építette örsúr a Kácsforrás fölött a várát. Csak azt írta meg, hogy megépítette. A nagyközönség a vár fogalmához általában hatalmas erődítményeket, lovagvárakat asszociál. Ritkábban gondol például a földvárakra, amelyeknek jelentős volt a szerepük és amilyen ez a sály-latori vár is, örsúr nemzetségfői székhelyének földvára. A tévésorozatban azt kívánjuk bemutatni, hogyan épültek ezek a várak, milyen rendszerrel és amennyire lehet azt, milyen technikával, egyáltalán milyen volt a földvár, mi volt a történelmi szerepe. Nem múzeumi anyagokból dolgozunk, hanem a régészeti ásatások helyszínein, mindenhol ásatás közben. Hogy a Múltba nyíló ablakok sorozat elérje a célját, ahhoz kellenek nekünk többek között a Gádor Judit vezette sály-latori ásatás eddigi és újabb eredményei. Sopron, Velem, Tác, Zamárdi, So- mogyvár. Nemesvámos, Gor- zsa, Herpály, Csákvár, Szek- szárd és Sály-Lator a helyszínek, és a film öt korszakot érint: az újkőkort, a kora vaskort, a római kort, az avarkort és a X—XIII. század korát. Míg a fa minden évben ugyanolyan gyömölcsöt hoz, addig az emberiségnek minden új nemzedékkel új értékeket kell tenemtenie. (Albert Schweitzer) ☆ Embernek lenni annyit jelent, mint felelősnek lenni. (Saint-Exupéry) A kamerák — Czabarka György operatőr áll mögöttük — az 1980-ban kezdett és most folytatódó sáncátvágásban rögzítik a kutatómunkát. Rekeszesen rakott gerendák, közeik döngölt földdel kitöltve, a külső oldalon kővel és földdel erősítve képezik a sáncot, amelynek belső függőleges oldalán fagerendasorok nyomai láthatók, és a középső falmag vörösre égetett. E vörösség eredete még nem pontosan tisztázott. A vár háromszög alakú sáncán kívül további külső földsáncok nyomai láthatók, amelyek őskori erődítés nyomainak tűnnek. A legalsó sáncon Gádor Judit ásatást végzett és annak eredménye is ezt a feltevést, azaz az őskori erődítést látszik igazolni. A Herman Ottó Múzeum; ameddig az idő engedi, folytatja Sály-Lator-hegyen az ásatást és folytatódik a munka az elkövetkező években is; csakúgy, mint a hegy alatt az Árpád-kori • templom és település nyomainak már említett kutatása. A további kutatómunka kiterjed majd a környékbeli hegyeken feltételezett. hasonló nemzetségfői székhelyek, vagy egyéb földvárnyomok megkeresésére és feltárására. Mindez a jövő munkája, ai 'régészek és televíziósok e nyári közös tevékenysége viszont már a télen ablakot nyit a múltra és a filmből százezrek tájékozódhatnak majd öt korszak emlékeiről. 4 NÖGRÁD — 1981. sieptembei 19., szombat Benedek Miklós BÁLINT ANDRÁS színművész önálló estje szeptember 21-én, hétfőn este 8 órától a November 7. Filmszínházban. „Boldog, szomorú dal" összeállítás Kosztolányi Dezső verseiből, novelláiból, regényeiből, cikkeiből és céduláiból. Az irodalmi est után bemutatásra kerül a SZERELMESFILM című 1970-ben készült, színes magyar film. Irta és rendezte: Szabó István Főszereplők: Bálint András és Halász Judit. Egységes 10,— Ft-os helyárak! Fontos tartalék az együttműködés Népfrontaktivisták a közművelődés helyzetéből, fejlesztési tennivalóiról (sulyok) Gondolatok
