Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)
1981-08-13 / 189. szám
fl7l1fin PDnTrrXDfA'f rftvpcffí íftfk? NOGRAD •AZj MS.ZM P.NQGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS, LAPJA, XXXVII. ÉVF. 189. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. AUGUSZTUS 13., CSÜTÖRTÖK Széles eszköztár Több mint 24000 lakás épül vállalati támogatással r A magánerős lakások építésének több mint 40 százalékát segítik a vállalatok. Tavaly 24 268 lakás' építéséhez és megvásárlásához. bérlőkijelölési jog megszerzéséhez járultak hozzá a munkáltatók. A vállalatok lakásépítési alapja lehetővé teszi, hogy az idén is több mint 24 000 új otthon megszerzéséhez nyújtsanak anyagi segítséget, s egyéb támogatást dolgozóiknak. A szervezett támogatásnak különösen eredményes formája a vállalatok saját beruházásában, szervezésében lebonyolított lakásépítési akció. A Csepel Vas- és Fémművek például eddig négy lakótelepet épített dolgozóinak, s csaknem 2700 munkáslakást adott át. Az idén gz új, Rakéta úti lakótelepen befejezik az első 140 új lakás építését, s a hatodik ötéves terv végéig összesen 1150 munkáslakás átadását irányozták elő. Ilymódon 1985-ig a jelenlegi elképzelések szerint valamennyi dolgozójuk lakásigényét kielégítik, sőt talán már előbb is. hiszen most mindössze 971 igénylést tartanak nyílván. Az is kedvező, hogy a csepeli munkáslakások négy- zetkilométerenKénti ára csaknem 4000 forinttal olcsóbb, mint az OTP-lakásoké, mert számos munkát önerőből oldanak meg, s a szakipari munkák nagy részét saját dolgozóik végzik el. Székesfehérvárott a Videoton Elektronikai Vállalat szociálpolitikai kiadásainak csaknem a felét költi a dolgozók lakásproblémáinak megoldására. így 1985-ig a kedvezményes vállalati feltételekkel és hozzájárulással 1132 dolgozójukat juttatták lakáshoz. Ennek nagyobb része. 75 százaléka OTP, illetve tanácsi értékesítésű lakás, amelynek megvásárlásához, sőt az előtörlesztéshez hosszú lejáratú kölcsönnel járulnak hozzá. Különösen sokrétű segítséget nyújtanak a családiház-épí- tőknek. akik az 50 000 forint- csönön túl szállítási és építőig terjedő hosszú lejáratú kölesönön túl szállítási és építőgép-kölcsönzési kedvezményeket kapnak, s szükség szeNézzünk a tükörbe! Azt tartják a számokról, hogy erényeik közé, beszédességük mellé, egyértelműségüket is odasorolhatjuk. Ez így igaz, ez adja meg hiteiét a reális statisztikának, ezért módfölött érdekesek a tájékozottságra valamennyire is számot tartó olvasó emberek a nagyobb időszakot átfogó statisztikai jelentések. Csakhogy ezek az összefoglalók csupán a mindenkori fő vonulatok elé tartanak tükröt. Az adatok közt összefüggést keresni, a számok mögötti valóságot letapintani már a gondolkodó ember dolga. Kedvező jelenségről ad számat a megyei statisztikai hivatal, amikor az első fél év gazdasági eredményei közt az ipari termelés újbóli emelkedését jelzi. üdvös e folyamat kivált azért, mert ahol a termelés látványos növekedése észlelhető, ott ennek fedezete szinte kizárólag a termelékenység intenzív javulása. Éppen ez az, amit a hatékonyabb gazdálkodást sürgetve elsőként kérünk számon az üzemektől, vállalatoktól. A megye állami iparába tartozó szervezetek csaknem 40 százalékánál azonban nemcsak a termelés, hanem a termelékenység is esett. Kisebb gazdálkodóegységek ezek, viszonylag szerény létszámot foglalkoztatók, ám a jelenség mellett így sem mehetünk el szó nélkül. Nemcsak éidemes, hanem sürgetően szükséges is volna megvizsgálni e szervezeteknél, a visz- szaesés okát. Nem igényli munkájukat a piac? Netán igényelné, csak éppen fogyatékos piackutató, -szervező tevékenységük nem engedi eljutni hozzájuk az információt? Vagy éppen alkalmazkodóképességükben, a kis szervezet felkínálta nagyobb rugalmasság kihasználásában van a hiba? Igen tanulságos az iparvállalatok és szövetkezetek értékesítő munkájának nyomonkövetése is. A létrehozott termékek 17 százaléka került exportra, ezen belül is főleg a rubelelszámolású kivitel nőtt dinamikusabban. A belföldi értékesítés arányának jelentős emelkedése elsősorban a salgótarjáni vállalatokra jellemző. És *itt ismét meg kell állni egy pillanatra. Kétségkívüli, hogy a belföldi fogyasztás nem fejlődik oly mértékben, amilyet a termeléstől elvárunk, s behatároltak a szocialista kivtel bővítésének lehetőségei is. Nem marad hát más út az ipar- vállalatok előtt, mint termelésüket a nem rubelelszámolású eladások javára növelni. A dekonjunkturális piaci viszonyok léte természetesen ténykérdés, s való igaz az is, hogy ez éppen a tőkéspiaci érvényesülést béklyózza - mégsem szabad az erre való hivatkozással minden sikertelenségre mentséget találni. A külhoni piacokon alábbhagyó vásárlókedv nem minden termékünket érinti egyformán, üzletet kötni a nehezebbé vált körülmények közt is lehet -, ha azt kínáljuk, amire odakinn szükség van, ha árunk minősége kifogástalan, szállításaink pontosak, korrektek. Azaz -, s ezzel újra az előbbi pontra jutottunk —, ha képesek vagyunk a merev gazdálkodási formák feloldásával gyorsan, rugalmasan válaszolni a változásokra. Ügy, ahogy az építőipari ágazatban dolgozó megyei szervezetek már kezdik megtalálni, kinek, hol terem dúsabban babér. Emberi sorsok hétköznapi fordulóit méri a statisztikai hivatal a megye népességfogyásának megállapításával. A kismértékű természetes szaporodás folyamatát visszafordította a vándorlási veszteség: főleg a balassagyarmati és a salgótarjáni járás falvaiban vannak sokan, akik boldogulásukat másütt keresik és lelik meg. A falvak népességmegtartó erejének hangoztatása gyakori manapság. Csaknem divat lett belőle, a fokozódó elvándorlás azonban arra mutat, hogy a kisebb községek vonzerejének növeléséért sok még a tennivalónk. Nem szükséges egy településnek nevében is városi rangot adni ahhoz, hogy határain belül városias életviszonyok szülessenek. Mindennapi szívós aprómunka kell ehhez: az ellátás szüntelen javítása, az ott dolgozók munkakörülményeinek kedvezőbbé tétele, a falu külcsínének gondozása, lakói számára a szabad idő hasznos eltöltésének megteremtése. Jóllehet nem kell még tartanunk egyes falvak teljes elnéptelenedésének veszélyétől, a fokozódó elvándorlás azonban beszédesen figyelmeztet ebbéli dolgaink tökéletesebb elvégzésére. Szendi Márta rint az építkezés műszaki terveit is elkészítik a vállalat szakemberei. így a Videotonban előreláthatóan 4—5 év alatt elégítik ki egy—egy dolgozó jogos lakásigényét. A Mecseki Ércbányászati Vállalat eddig ezer dolgozójának otthonalapítását segítette, s a jelenlegi ötéves tervidőszakban 900 lakás megépítéséhez nyújt messzemenő támogatást. A segítségnyújtás eszköztárát — kölcsönnyújtás, beruházás, lebonyolítás, anyagbeszerzés, műszaki ellenőrzés, gépkölcsönzés stb. — új módszerrel, a koncentrált családiház-építéssel bővítik. A tanács segítségévéi a mecseki üdülőközpontban, Or- fün száz családi otthon számára biztosítanak közművesített építési területet. A Borsod megyei Tanács mintegy 150 vállalatot keresett meg a munkáltatói támogatással épülő lakások koordinálása érdekében. A tervek szerint 1985-ig megközelítőleg négyezer, telepszerű. több szintes munkás- és társaslakás építésére kerül sor a megyében. A nagyobb vállalatok építő- és karbantartó részlegei a vállalati támogatással épülő lakások kivitelezésében is segítenek. Al- bert-telepen ily módon több mint száz lakást építenek a Borsodi Szénbányák segítségével, Miskolc agglomerációs övezetének kilenc községében mintegy ezer közművesített házhelyet alakít ki a megyei tanács. É telkek árából 50 000 forint engedményt kapnak azok a munkások, dolgozók, akik miskolci lakásigényükről lemondanak és részt vesznek a vállalati munkáslakásépítési akcióban. Komárom megye üzemei a jelenlegi ötéves tervidőszakban összességében 350 millió forint értékű lakástámogatási alapból segítik dolgozóik otthonalapítását. A megyei tanács gondos felmérés alapján már kijelölte a tervidőszakban leggazdaságosabban beépíthető építési területeket. Több községben a korábbinál lényegesen nagyobb arányú lakásépítési lehetőségeket teremtettek. Ezért a TÜZÉP-te- lepek már az idén a múlt évinél 60 százalékkal több és gazdagabb választékú építőanyagot kínálnak az építkezőknek. rróbaüzem Salgótarjánban Az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárának új görgőüzemében megkezdődött a próbaüzem. Az üzemrészben szalaggörgőket, csapágyházakat, tengelytömítéseket készítenek. Az NSZK gyártmányú kétorsós célgépen Szűcs József esztergályos görgőtengely megmunkálását végzi. (Információnk a 3. oldalon) Kemerov6i lévések Nógrádban Szovjet testvérmegyénkből, Kemerovóból kedves vendégek érkeztek megyénkbe: Mit jakin Gennagyij Mihaljovics, a ke- merovói televízió elnökhelyettese és Fotyin Viktor Andre- jevics operatőr. A vendégeket Salgótarjánban, a megyei pártszékházban dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára fogadta és tájékoztatta a megye társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életéről. A testvér- megyei tv-sek nógrádi tartózkodásuk során ipari és mezőgazdasági üzemeket, kulturális, oktatási, egészségügyi és sportlétesítményeket keresnek fel. Megismerkednek a megyeszékhellyel és a környék nevezetességeivel: a többi között ellátogatnak Balassagyarmatra, Romhányba, Pásztora, Palotásra. Felkeresik a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket, a salgótarjáni öblösüveggyárat és a Nógrádi Szénbányák külfejtési üzemét, ahol szocialista brigádokkal találkoznak és ismerkednek a munkások mindennapi életével. Ütjük során felvételeket készítenek a látottakról a ke- merovói tv-nézők számára. A testvérmegyéből érkezett vendégek alkotmányunk törvénybe iktatásának 32. évfordulóján Balassagyarmatra látogatnak, ahol részt vesznek a munkás-paraszt-határőr- találkozón, majd a hollókői palóc szőttes kulturális rendezvény műsorának mozzanatait örökítik meg. Új típusú autóbusz Űj típusú autóbusz sorozat- gyártását kezdték meg szerdán az Ikarus székesfehérvári gyárában. Az IK 260-as típus ' tovább fejlesztett változatáról van szó, amely IK 260—27-es jelzéssel került a szerelőszalagra. Kétajtós kivitelben készül, s elsősorban elővárosi forgalomra ajánlják a tervezői. Újdonsága, hogy az ajtók nem a megszokott har- monikarendszerűek, hanem úgynevezett bolygó ajtók, amelyek kinyitáskor hozzási múlnak a busz oldalához. Ennek legfőbb előnye, hogy géppel is moshatók, tisztíthatok. Bővítették az új buszok utasterét is, s az eddiginél több ülést szereltek fel. Nincs megállás a földeken Jó ütemben haladnak a talajmunkával — Készülnek a vetésre Az aratás végeztével felgyorsult a szántóföldi munka a mezőgazdasági nagyüzemekben. Egyre több gazdaságban fejeződik be a szalma betakarítása, bálázása, állattartó-telepekre történő elszállítása. A csapadékosabb időjárás nagymértékben segíti a talajmunkák végzését, így a megművelendő területnek több mint kétharmadánál tartanak a nagyüzemek. Sok helyen már a szántással is előrehaladtak. Másutt megkezdték a műtrágya kijuttatását a földekre és több gazdaságban szórják a szerves trágyát. A műhelyekben a kombájnokat és a takarmánybetakarító gépeket készítik elő a következő nagy erőpróbára, az őszi növények betakarítására. Az információk szerint az alkatrészellátásban különösebb gondok nem jelentkeznek, a szakemberek meg tudnak birkózni a javítással. A repce vetése augusztus utolsó harmadában megkezdődik az egész megyében és előreláthatólag a hónap végére a legtöbb helyen be is fejeződik. Az üzemek szeretnék kihasználni a jelenlegi jó időjárást és a mintegy kéthetes előnyt, amit a korai aratás nyújtott. A nagy teljesítményű erőgépek nyújtott műszakban dolgoznak, hogy minél előbb végezzenek az esedékes mezőgadasági tennivalókkal. Az utóbbi napok esőzései megkönnyítették a talajmunkát és emellett jót tettek a kapásfiövényeknek. A karancssági termelőszö- vetkeztében végefelé tart a szalma betakarítása és ettől nem sokkal vannak hátrább a nyári talajmunkák végzésében sem. Nagygépeik a repce alá készítik elő a talajt, a vetés megkezdésének tervezett ideje augusztus 24. és 160 hektárnyi területen kerül földbe a mag. Több géppel szórják a műtrágyát és a héten megkezdődött a szerves trágya kihordása is a földekre. A következő betakarításra váró növényük a napraforgó, amelynek .vágását szeptember első napkjaiban kezdik. Erre készítik fel a kombájnokat a műhelyekben dolgozó szerelők ég komibájnvezetők. Az endrefalvai közös gazdaságban az utolsó kazlat rakják és ezzel befejeződik a szalma betakarítása. A tarlóhántással is előbbre vannak a tervezettnél, s ezt az előnyt szeretnék megőrizni az őszi betakarításra. Ebben a nagyüzemben is megkezdődött a szerves trágya kiszórása, de jó ütemben halad a meliorált területeken az altalajlazítás is. A betakarítógépeket szigorú felülvizsgálatnak vetik alá és folyamatosan javítják azokat, illetve amelyekre a idén már nem lesz szükség az őszi betakarításnál, azoknál megkezdték a szokásos őszitéli nagyjavítást. Segít a társulás A Külkereskedelmi Bank, a Skála-Coop és 13 mezőgazda- sági üzem a közelmúltban megalakította az Agent-Coop iparszerű termelést szervező és kereskedelmi társulást, amely a mezőgazdasági üzemek melléküzemágainak jobb kihasználását teszi lehetővé. Az ipari nagyüzemek egyes számukra gazdaságtalan termékek előállítására gyakran, keresnek termelőszövetkezeti partnert, aki melléküzemágban — kihasználva például a kínálkozó munkaerőt — jövedelmezően oldaná meg a gyártást. Csakhogy megfelelő információ híján a gyár és a tsz melléküzemága nem mindig találja meg egymást. A társaság éppen a partnerek összehozására vállalkozott. Jelenleg már 40—50 kooperáció szervezésével foglalkoznak. A Csavaripari Vállalat például korszerű gépeket vásárolt. A még használható régebbi berendezéseit egyik vidéki gyáregységébe csoportosította át, de az ottani gépeket sem selejtezték ki. A társaság szervezésében négy termelőszövetkezet melléküzem- ágában állítják fel ezeket, biztos bevételi forráshoz juttatva a gyengébb adottságú termelőszövetkezeteket. Hasonlóan eredményes megoldások kínálkoznak a könnyűiparban is. A munkaerőhiánnyal küszködő KISTEX hamarosan 300 szövőgépet ad át a bodrogközi termelőszövetkezeteknek, ahol viszont az asszonyok folyamatos foglalkoztatása jelenti a gondot; közös megelégedésre ezken a gépeken készül majd a kelme a KISTEX számára. Nemcsak belföldi partnerek egymásra találását egyengeti a társaság, külkereskedelmi vállalatokkal együttműködve az exporttermékek gyártását is megszervezi. Annál is inkább kínálkozik erre lehetőség> mert a társulás adatai szerint több ezer külföldön eladható cikket állíthatnának elő gazdaságosan a tsz-kisüzemek, többejt között szerszámokat, vegyszereket, bútor- és cipőipari kellékeket, bőrdíszművercteket stb. A társaság a szó szoros értelmében már nyélbe is ütött ilyen üzletet. Közreműködésével a Generalimpex évi 600 ezer hólapátnyél eladására kötött megállapodást egy svéd vállalattal. A nyeleket a kötegyáni termelőszövetkezet gyártja. Az Agent-Coop számításai szerint a mezőgazdasági üzemek melléküzemágainak szélesebb körű bekapcsolásával évente mintegy 150 millió dollár értékű exporttermék előállítására van lehetőség.
