Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)
1981-08-09 / 186. szám
Az ismeretlen Leonardo Leonardo da Vinci Öltözködés '81 Az V. ipari textil művészeti biennálé Szombathelyen tudományos-technikai életműve Bíktükör-megmunkáló gép Leonardo da Vinci portréja! A milánói Leonardo da Vinci Tudományos Technikai Nemzeti Múzeum kiállítása megtekinthető a Budavári Palotában, a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum épületében augusztus 9-ig. Ügy tűnj: ismerjük Leonar- dót. A világ leggyakrabban reprodukált festménye, a Mona Lisa alapján, a második világháborúban tragikusan megsérült Utolsó vacsora által, a magyar múzeumokban található rajzai, s a Szépművészeti Múzeumban látható kis bronz lovasszobra miatt, amelynek hitelesítésére nemrégen egész kongresszust hívtak össze. Valóban úgy tűnt, Ismerjük az 1452-ben született műdig már-már a fantasztikus világába illik. Leonardo békés természetű ember ' volt. Már kisgyermek korában azzal tűnt ki társai közül, hogy szerette megfigyelni, lerajzolni a növényeket, állatokat, (így került be Verocchio műhelyébe is, ahol megtanulta a festészetet.) A korszak azonban nem kedvez az elmélyült alkotómunkának. A Sforzák, Borgiák, Mediciek udvarában ugyan minden feltétel adott, de gyakoriak a háborúskodások Is. Leonardo egész élete úgy telik el, hogy néhány év nyugalom után az újabb harcok mindig életterének megváltoztatására kényszerítik. £1 Milánóban a Sforzáknál, Fisok eredményei: az ember Izmainak, szivének vagy a magzat elhelyezkedésének pontos rajzai. Amikor Franciaországban, 1519. május 19-én meghal, már kész a végrendelete: minden könyvét, kéziratát, jegyzetét, rajzát Francesco Melzi- re, legkedvesebb tanítványára hagyja. Melzi gondosan órzi, de halála után fiai a padlásra rakják, nem ismerve fel a bennük rejlő kincset. Mindez Milánóban történt — Melzi ide tért vissza. Napóleon katonái találják meg a kéziratokat és Párizsba viszik. 1851-ben részben visszakerül, azonban egy-egy jegyzetlap, sokszor több Is, gyűjtők birtokába jut. Jelenleg Milánóban, az Ambroslána Könyvtárban, a Sforza kastélyban és Párizsban, a tudományos akadémián van legnagyobb részük, de megtalálhatók Londonban, Torinóban, Madridban. Néhány rajzot őriznek New Yorkban, Kölnben, Bécs- ben, Rómában, Amszterdamban sőt Budapesten is. A jegyzetek, tervek, vázlatok alapján itt a kiállításon láthatók Leonardo megvalósult álmai: gépek, működőképes szerkezetek, amelyeket a milánói múzeum munkatársai napjainkban a tervek alapján elkészítettek. * Mindegyikük bizonyíték is a kora tudományos ismeretét több tudományágban túlszárnyaló tudósról. Szerkezetei, gépei az emberi munkát megkönnyítő, a terméket megsokszorozni szándékozó gondolkodóról vallanak. Zseniálisak és átgondoltak harci eszközei. Az ellenség legyőzésére és meghökkentésére (!) találta fel hajítógépét, amely sokrugós szerkezetével, nagy erő kifejtésére képes. Vagy a tank ősét, a fedett harci szekeret, amelyet emberi erő hajtott ugyan, de már tüzérségi fegyverekkel volt felszerelve. Technikai kutatásai közül a legmaradandóbbak a mechanikai szerkezetek; az automa- tizáció és a sorozatgyártás fogalmát is bevezette. Arra törekedett, hogy minél kevesebb erőbefektetéssel, minél inkább egyforma, a kézi készítésű tárgyaknál hibátlanabb termék legyen előállítható, A síktükrök megmunkálására szolgáló gép például olyan forgatókarral készült, amely egyszerre biztosítja a megmunkálandó felület váltakozó mozgását és a csiszolókorong körbeforgá- sát. De van csavargyártó gépe és hidraulikus fűrésze, amelyet a vízáramlás által forgatott kerék működtet. Itália vizei különösen sok elmés szerkezet megalkotására késztették. A lombardiai csatornák és folyók energiájának hasznosítására zsilip- rendszert tervezett, és kotrógépet szerkesztett. Állandóan kísérletezett a repülés témakörében is: a madarak repülését figyelte, és a repülő gépeket szerkesztett. Hét méter magas sátor alakú ejtőernyőt is kigondolt: „ha az embernek van egy telített anyagú sátra, amely 12 rőf oldalanként és 12 rőf magas, bármilyen magasról leugorhat, anélkül, hogy baja esne” — írta. Építészeti tervei, akár templomról, akár erődről van szó: gyönyörűek. Boltíves, kupolás templomterve a legegyszerűbb megoldású, mégis lenyűgözően hatásos, kör alakú erődje két védőfallal készült, földhöz simuló — föld alatti folyosókkal — minden bástya — kiugró nélküli — úgy tartják, a második világháborúban épített Maginot-vonal előfutára. Még zenegépet is szerkesztett: mechanikus dobot, amely a későbbi gépzongorák előfutára. És mindezt a tizenötödik században. Nagy adomány, hogy öt évszázaddal később nemcsak érteni, értékelni is tudjuk. Torday Aliz Először szerepel a Salgótarjáni Ruhagyár A szombathelyi textiles-se- mennyire éltek a rekonstruk- regszemlék rövid idő alatt ció nyújtotta lehetőségekkel, méltán emelkedtek ki a /hazai Az V. ipari textilművészeti biennálék népes sorából/ Nem biennálét július utolsó napján utolsósorban azért, mert a nyitotta meg Kelényi Gábor, rendező szervek és biennálé az Ipari Minisztérium főtaná- mindenkori védnökei többnyi- csosa o szombathelyi Savária re nem elégedtek meg a pusz- Múzeumban. Hangoztatta, ta formalitásokkal, hanem fo- hogy a beküldött pályamunkák lyamatos és szívós munkálko- esztétikai színvonala és minő- dással fokozatosan Szombat- sége a biennálét kiemelkedő helyre irányították a szakma, eseménnyé avatja. Az örven- figyelmét, így ezek a bienná- detesen nagy érdeklődést jellék ma már megbízható és át- zi, hogy a biennálén 40 válla- fogó képet nyújtanak egy-egy lat, szövetkezet 126 tervezőjé- időszak, illetőleg egy-egy nek műveiben gyönyörködhet- textilesterület törekvéseiről, nek az érdeklődők. Az itt lát- időnként kísérleteiről. Ami ható kelmék, öltözékek és ki- tehát az adott időben a szak- egészítők (cipők, táskák) számában történik, az látható mos ötletes megoldásról és Szombathelyen. Bizonyára ez magas színvonalról vallanak, magyarázza a közönség érdek- Külön említjük, hogy elő- lődését is, amely — hála a ven- szőr szerepel a tekintélyes dégjárásnak — bizonyos érte- textiles-seregszemlén a Sál- lemben mindinkább nemzet- gótarjáni Ruhagyár, örömmel közivé szélesedik. fedeztük fel a kiállított páKülönösen így van ez az lyamunkák között Nyúlná idei nyáron, amit talán ma- Nogy Ida „JUMBÖ" lányka- gyaráz az ötödik biennálé té- és „ÉVA” női ruhacsaládját. maköre is — öltözködés '81. Előbbi a Pamutnyomóipari —, amely eltér a korábbiak- " Vállalat „BEA” és „ANNA* tói. Emlékeztetőül jegyezzük BELLA”, az utóbbi a Magyar meg, hogy az eddigi bienná- Posztógyár alapanyagából ké- lék pályázati és kiállítási szült. anyaga a lakás- és az öltözkö- A bíráló bizottság 15 díjat dési textíliákra épült. Most pe- és három dicsérő oklevelet dig először volt alkalmuk a ítélt meg a kiállítóknak. Az tervezőknek arra, hogy ruhá- V. ipari textilművészeti bien- zati alapanyaggal és feldolgo- nálé díjnyertesei közül a zsü- zott konfekcionált termékkel ri Balázs Kálmánt és Straub együttesen és külön-külön is Editet hívta meg az 1983-aa pályázhassanak. A pályázati kőszegi, a Zwingerben rende- szempontok között, egyebeken zendő kamarakiállításra, túl, szerepelt, hogy „az öltöz- Ugyancsak a biennálé ese- ködési anyagok csoportjában, ményei közé tartozik, hogy a különféle textíliák összhang• augusztus 1-én Pauli Anna és ja biztosítsa a harmonikus öl* dr. Soós Imréné textilművé- tözék kialakításának lehetősé- szék kiállítását nyitották meg gét.” Továbbá javasolták, a kőszegi öregtoronyban, Ők hogy a feladatok megoldása a negyedik ipari textiművé- során az üzemek tervezői, szeti biennálé díjnyertesei vol-' gyártmányfejlesztői lehetőség tak, Ez a kamarakiállítás, bár szerint munkacsoportokba nem annyira látványos, szakszerveződjenek és egymás kö- mailag rendkívül értékes. PaJ zött is széles körű együttmű- üli Anna a csíkozás és négy-’ ködést valósítsanak meg. zetrács lehetőségeit kutatja, a Ugyancsak a szempontok kö- erről ad számot. Dr. Soós Im- zés sorolták a felhasználható- réné pedig textilsorozatokat ságot, a nagyüzemi gyártható- állított ki, amelyek egymással ságot, a minőséget, az észté- kiegészíthetők. tikai színvonalat, a termék A biennálé október 1-ig tart könnyű kezelhetőségét, vala- nyitva, mint azt, hogy a pályázók Tóth Elemér j Szepesi József: Kritikus eset Gyár végében állt a régi raktár roggyant inakkal évek óta már. Poros, dohos unalmát e raktár minap megunva végre összedőlt, maga alá temetve pár patkányt s a raktárírnok horgolt szvetterét. Romelkotrók jönnek nemsokára, s a raktárírnok csupa izgalom: rálelnek-e vajon szvetterére, melynek zsebében hamis számla volt.','. Ilyen gazdagok vagyunk ? Elnémult bábok Fedett harci szekér vész festményeit, grafikáit, szobrait, — műalkotásait — és ismerjük életét Is, könyvekből, tanulmányoktól és egy népszerűén és okosan elkészített televíziós sorozatból. Ami azonban itt, a milánói vendégkiállításon fogad: meg-, lepő, lélegzetelállító. Leonardo da Vinci, a tudós kutatásainak dokumentumai ’ ezek, rajzok, tervek, makettek és gépek, amelyek akár működhetnének isi Történetük, keletkezésük és eltűnésük, felbukkanásuk és megvalósulásuk története perenzében, a Borgiák különféle kastélyaiban, s a Medicieknél Rómában, majd Franciaországban I. Ferenc meghívására... És közben, egész élete során: jegyzetel. Mindent, ami eszébe jut emberről és természetről, fizikáról, mechanikáról, a nyelvről vagy az építészetről, leír balkezesen, je- legzetes tükörírással. A jegyzetek mellett rajzok, tervek: épületek, gépek, szárnnyal repülő hajó, lagunakotró gép, iránytűvel készített térkép. És a titokban végzett boncoláAmikor Tóthné Horánylllus bábművész, a népművészet mestere 1972 nyarán Debrecenből Salgótarjánba költözött, a szakemberek közül sokan csodálkoztak döntésén. Most, amikor a szakemberek tudomására jutott, hogy a Szocialista kultúráért kitüntetés készeres tulajdonosa, és egy sereg egyéb elismerés birtokosa „ felmondott a városnak”, sokan csodálkoznak Salgótarjánon. Ilyen gazdagok vagyunk — kérdezte riporterkönyvének cimébep Mezei András, és mi sem kérdezhetünk egyebet. Van olyan gazdag Salgótarján, hogy egy országos hírű, tehetségéről számtalanszor bizonyságot tevő művészt távozni engedjen? Mert azon aligha lehet vitatkozni, hogy Tóthné Korányi Ilus egy személyben volt az, aki az országnak ezen a „fehér foltján” megteremtette és fellendítette a bábmozgalmat. Maga tervezte és készítette bábjait, pedig a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ — általa vezetett — csoportjával, a FŐNIX bábegyüttessel szólaltatta meg — példát rrtutatva másoknak is. Kiterjedt kapcsolatai nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy kétévenként Salgótarján adhat otthont az egyik legjelentősebb hazai báboseseménynek, az országos báb- és animációs szemlének. Ilue nénit — mindenki így szólította — nem találtuk otthon. Látogatásunkkor Szombathelyen tartózkodott, egy eszperantlsta tábor meghívott- előadójaként. Lakásán Tóth Sándor fogadott, aki nem csak élet-, de munkatársa is a bábművésznek. A Móricz Zsigmond úti családi ház valóságos elvarázsolt kastély. Bábok birodalma. Báboké, melyek nem szólalnak meg többé. — Valóban nem? — kérdeztem kissé hitetlenkedve Tóth Sándort. — Salgótarjánban bizonyosan nem! Ilus korábban is említette már szóban, hogy a jelenlegi helyzetben nem látja értelmét a további munkának, De mindig reménykedett. Az évek során felgyülemlett keserűség végül is tetőzött. Ez év áprilisában adta be a felmondólevelét, melyet a művelődési központ máig sem méltatott válaszra, — tehát érvényes. Időközben a FŐNIX bábegyüttes is feloszlott. Itt a lakásunkon vettünk valóban .érzékeny búcsút a csoport családtagként szeretett tagjaitól. — De hát mi volt az az ok, amely Ilus nénit erre a lépésre késztette? — Erről hallgassa meg őt magát. Egy perc és választ kap a kérdésére! Tudja, a miskolci rádió a közelmúltban riportot készített vele. Felvettem magnóra. Hallgatom a rövid interjút: „..Nincs már bennem lelkesedés. Pedig az amtőr mozgalomért feláldoztam szinte mindent, időt, pénzt, fáradságot... Sokszor a lakásomon tartottuk az olvasópróbákat... Szívesen tettem, de úgy látszik a városnak nincs szüksége a bábművészetre..." A bábművész keserűségének oka kettős: megfelelő próba- lehetőségek és a fellépés hiánya. A művelődési központ nem tudott rendszeres, állandó próbalehetőséget, megfelelő helyiséget biztosítani. Az intézmény helyiséggondjait ismerve ezen nem is csodálkozhatunk. De o FŐNIX nem csak a művelődési központnak, hanem egész Salgótarjánnak, sőt Nógrád megyének reprezentáns bábegyüttese volt! Ami a bemutatkozási lehetőségek hiányát illeti, arra végképp nincs mentség. Hiszen a FŐNIX visszatérő szereplője volt a tévé „Játszunk bábszínházát!” című műsorának. A lapok időről időre beszámoltak sikeres hazai és külföldi fellépéseiről, melyet nívódíj és számos kitüntető oklevél fémjelez. A FŰNIX-et ismerték és elismerték szerte az országban, vezetőjét — Tóthné Horányi Húst — pedig az amatőr bábmozgalom nagy „öregjei” között tisztelik. Felesleges lenne az érdemeket tovább sorolni, A lényeg sajnos úgy is az, hogy legkevésbé Salgótarjánban lehetett „otthon”, Meglehet „papíron” itt is számon tartották munkáját, de az amatőrművész számára is a közönség előtti bemutatkozás jelenti az igazi megbecsülést. A FŐNIX bábegyüttes nem lehetett próféta saját „házában”. Csakhogy Nógrád megye amatőr mozgalma — a meglevő értékek ellenére sem — olyan gazdag, hogy ezt a luxust megengedje. A József Attila Megyei Művelődési Központ igazgatója elzárkózott a miskolci rádió riportere — Karcsai Nagy Éva — kérdéseinek megválaszolása elől. Meglehet mi több sikerrel kereshettük volna fel, de túlságosan késő volna a mulasztásokat és a mulasztókat vallatóra fogni. Tóthné Horányi Ilus még Salgótarjánba lakik. Bábjainak megszólaltatóit is meg lehet még találni. Pintér Károly
