Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)
1981-08-01 / 179. szám
FIATALOK RŐL INAK Juszt sem kell a diploma! »Érzem, hogy szabadnak születtem.." Kedves fiatalok! Még javában tart a nyár, de jól tudjuk, ez az évszak is csak kevesek számára jelent „felhőtlen boldogságot'’. Célunk változatlanul az, hogy az ifjúsági oldalon fiataloknak- fiatalokról. a fiatalokat leginkább foglalkoztató témákról írjunk, és persze, mindarról, ami feltehetően érdeklődésre tart számot a tizen-huszonéves, vagy még idősebb „Ifjak” körében. Ezúttal két írásra hívjuk fel külön is a figyelmeteket: Tanka László szabadidős-programok ügyében írt „válasz nélkül hagyott” kérdéseire, és Veszprémi Erzsébet írására, melynek alanya egy tehetséges — idén érettségizett, — lány akinek „juszt sem kell a diploma”. Bizonyára mindkét cikkhez volna egy-két szavatok . . . Nos, hogy kik írják a cikkeket azt tudjuk, de. hogy kik olvassák — és miként vélekednek a leírtakról —, arról esetlegesek az információink. Éppen ezért szeretnénk élőbbé tenni a kapcsolatot veletek! Kíváncsiak vagyunk. hogyan vélekedtek az általunk felvetett témákról, problémákról, és nem utolsósorban, javaslatokat, ötleteket szeretnénk kérni tőletek, hogy egy kicsit osztozzunk az ifjúsági oldal színvonalának felelősségében . . . Hiszen, ha valóban színes, érdekes ifjúsági oldalt akarunk szerkeszteni — márpedig ez a célunk —, akkor bármennyit mozogjunk is a megyében — nem hagyatkozhatunk kizárólag saját kútfőnkre. A kapcsolattartás legjobb módja — a levelezés mellett — a személyes találkozás. Ezért a jövőben, az ifjúsági oldal megjelenését követő napok valamelyikén, beszélgetésre várunk benneteket a NOORAD-szerkesz- tőség klubjában (Salgótarján, Palócz Imre tér 4., II. emelet). Legközelebb csütörtökön — augusztus 6-án —, 17 órától számítunk részvételetekre! Az alábbi írások szerzői mellett, meghívott vendégünk ezúttal Végh Zsuzsa és a FANYŰL együttes. Válasz nélkül hagyott kérdések Maszekdiszkó, avagy unaloműzés nyáridőbeti Éjfél felé járt az idő, de az egyébként kriptacsöndű falucska főteréről most ütemes zeneritmusok hallatszottak. Valahol áll a bál — gondoltam talpcsiklandozó vággyal, s elindultam a hang irányába. Közeledve már gyanússá vált, hogy a művelődési ház ablakai sötétek, benne az ifjúsági klubé úgyszintén, aztán föltűnt néhány imbolygó árny, egymásba ölelkező szlulettek, parázsló csikkvégek, még közelebb érve már a debrői illata is megcsapott — Maszekdiszkó ez! — válaszolt nem túl barátságosan a kérdésemre egy atlétatermetű sötét alak, de aztán valamelyest oldódott, mi több, még a borosüveget is önzetlenül felkínálta. E szokatlan diszkó helyszíne a művelődési ház és az ifjúsági klub előtti füves térség volt, a zenét egv telepes Sanyo-magnó szolgáltatta, az ital árát közösen dobták össze, egyszóval amolyan spontán összejövetel volt, unatkozó, lófráló tinédzserek gyülekezete. A bezárt művelődési ház és az ifjúsági klub előtt. Óhatatlanul is ez a kép jutott az eszembe, amikor írógépem elé ültem, hogy a nyári szabadidős-foglalatosságokat tudakoló körkérdés válaszait sorokba rendezzem. Közel másfél hónapja, június 22-i keltezéssel ment a levél a megye valamennyi járási és városi KISZ-bizottságához, ezzel a kérdéssel: milyen szabadidős-lehetőséget kínálnak az ifjúsági szervezetek, az adott területeken mivel, s hogyan töltik az idei nyarukat a fiatalok? Mindössze két helyről érkezett érdemi válasz, a megye- székhely, a salgótarjáni, a balassagyarmati járás szóra sem méltatta — ki tudja miért? — e kérdést, míg a rétságiak feleletéből az tűnik ki, hogy kissé el- (vagy) nem értették meg a lényegét. Hadd ne sorjázzuk most a miérteket, meglehet igazságtalanok lennénk, ám egy megjegyzés mindenképpen Ide kívánkozik: a megye 114 ifjúsági klubjában, a művelődési házak ifjúsági programkínálatában, a szórakozóhelyek lehető égéinek kihasználásában már hosszú évek óta nem történik semmi változás, hacsak nem a helyzet rosszabodásáról beszélhetünk... Jóllehet a KISZ nem szórakoztató intézmény, s még csak a szabadidős-programjai is másod-, vagy harmadrangúnak nevezhetők, ám ha komolyan gondolja a tömegbefolyást, az érdekképviseletét, sikkor különösen így nyáridőben jócskán lenne teendője. Több mint amennyi a meg nem írt válaszlevelekből „kiolvasható.” ☆ Ezek után nézzük, mi a helyzet Pásztón?- - Ami a szabad idő szabadban történő eltöltését illeti — vélekedik Balogh Tibor járási KlSZ-tltkár — egyértelműen pozitív a kép. Van meleg vizű strand, egyre népszerűbb a palotás! tó, közkedvelt a kispályás foci, hogy csak néhányat említsek. A nagyközségi művelődési ház programjai hétközben zajlanak, sajnos nem túl népszerűek, s eléggé rendszertelenek. Jelentős tartalmi munkáról nem beszélhetünk az ifjúsági klubokban sem, de jóval nagyobb gondot jelent az esti szabad idő eltöltése, gondolok itt elsősorban a társas szórakozóhelyekre, ugrásunkban egyedül a Cserhát csárda tölti be ennek szerepét. Így nem csoda, ha az esti órákban gyakran találkozni céltalanul lódörgő fiatalokkal, s hasonló okok miatt népszerű a kocsma is. Kedveltek bizonyos filmelőadások, s a diszkómozik. A lakóterületen az első helyen a diszkó áll, esetenként játékokkal, színes programokkal. A KISZ-ala '- szervezetek akcióprogramjait vizsgálva: a három nyári hó- mpban mindössze egy közös kirándulás, s 2—3 alkalmankénti szervezett szabadidősprogramot találhatunk. Balassagyarmaton, mint Rampasek Péter városi titkár írta, a főszerep a táboroknak jut: ifjúgárdistáik, KlSZ-tit- károk, sportfelelősök, diákok töltenek egy-két hetet az ország és a megye különböző táboraiban. A város KISZ- szervezetei kÖzui tooben hazai és külföldi utakat szerveznek, a KISZ városi bizottsága pedig augusztus 9—16 között viszi jutaloméira a legszorgalmasabbakat. ☆ Korántsem teljes szabadidőskép az iménti, noha szándékunk az lett volna. Hozzátéve, hogy nem csak bemutatni, hanem népszerűsíteni is szerettük volna a rendezvényeket. Nem rajtui.'t múlott.., Tanka László A GIMN/ZIUM első két évében kitűnő tanuló volt. osztályelső, eminens. Társai már- már strébernek tartották lelkiismeretességéért: elaludni sem tudott, amíg minden házi feladatát kimerítően el nem végezte. Harmadikban a megyei oroszversenyt maximális pontszámmal nyerte, az országoson miniszteri dicséretben részesült. Kétszer nyerte meg a megyei anyanyelvi versenyt. Elsőben három tanár versengett a tehetséges lányért, abban a meggyőződésben, hogy az ő tantárgyára termett. De közben valami megváltozott... Végh Zsuzsa idén érettségizett Salgótarján egyik gimnáziumában. Amikor Nagybá- tonyban felkerestem új otthonában, szövőszék mellett találtam. A szécsényi háziipari szövetkezet bedolgozója. Vidámnak és kiegyensúlyozottnak tűnt, de első kérdésemre ráncok szaladtak homlokára. — Ha a gimiről kérdezel, elröppen a boldogság ebből a házból. Soha nem gondolok a középiskolára. Az a négy év kiábrándított az egész oktatási rendszerből. Negyedikben már semmit nem tanultam. Az országos oroszversenyre sem mentem el, nem láttam értelmét. Hogy miért? Hosz- szú história. A sok ok közül bármelyiket emelem ki, nem mond semmit, és az egészet sok lenne felsorolni. A közhangulat, az emberek, az emberséges kapcsolatok hiánya, a tör- tetés. egyik-másik tanár, mit mondjak még? Zsuzsa lázadt minden ellen. Az utolsó évben törzsvendég volt az igazgatói szobában. Főleg, amikor kiderült, nem akar továbbtanulni... — AZT NEM tudtam, hogy mit akarok, de egyetemre nem akartam menni. A továbbtanulás most is úgy jelentkezik bennem, mint valami hányingert keltő dolog. Mások is mondták, én is érzem, hogy van bennem valami, amit ki lehetne használni, de elment a kedvem mindenféle szervezett, kötelező formák közé szorított tanulástól. Minden emberben van egy természetes szabadságvágy, bennem Is, és ezt sem egy Iskolában, sem egy üzemben nem tudom kiélni. Tudom, vannak mindenkire érvényes társadalmi szabályok, hisz’ közösségben élünk, és én ezen belül megtaláltam a magam tökéletes boldogságát. — Tizenkilenc éves vagy. Egyáltalán nem biztos, hogy mindig így fogod látni. — Ha új igényem támad, aszerint rendezkedem be. Most is olvasok, de ha tanulni lesz kedvem, tanulni fogok. Diplomára nincs szükségem, nem kell, hogy pecséttel bizonyítsák, mennyit tudok. Egyébként, most sem vagyok céltalan. Szövök. És minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy sikerüljön a fóliasátor. Növényeket akarok termeszteni. — Ahogy körülnézek a szobában, szakkönyveket látok itt is, ott is. — Én amikor kimegyek a kertbe, nem azt érzem, hogy hajlongok, meg hogy tűz a nap, nekem gyönyörűség a növények között. Tisztelem a növényeket, igaz, néhány embert is. — Egyes ismerőseid szerint férjhez akartál menni, azért alakítottad így az életed... — Vág egy grimaszt, mint aki ismeri ezt a véleményt.- EGY NŐNEK nem lehet cél a házasság. Az nem megoldás semmire, és nem önmegvalósítás. Egyébként nem is vagyunk összeházasodva Lacival. Falun ez szokatlan dolog, pletykának is eleget. A közösségekben úgy tartják, az a normális, ha eskü köti ösz- sze az embereket. Szerintünk a szerelemnek kell összekapcsolnia a párt, De előbb-utóbb úgy is összeházasodunk, hisz’ ha születne egy gyerekünk, rá nézve kellemetlen lenne. Egyedül azt sajnálom, hogy anyunak fájdalmat okoztam, azzal is, hogy nem tanultam tovább, meg az elköltözésemmel is, Csak így tudtam csinálni. Kíméletesebben nem ment. De boldog vagyok! Veszprémi Erzsébet ....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................Imiin» V olt egyszer egy fesztivál... Kiugrott a FANYÜL Ifi ! WSfm Pophírek Felbomlott a Buzzcocks angol punkzenekar. Jugoszláv licencen Magyarországon is megkapható „Goig Steady” című LP-jük, amely nyolc kislemezüket mutatja be. Shelley szólókarrierre készül, a többiek, Garvey, Diggle és Maher, egyelőre az EMI szerződésében maradnak. Clem Burke, a Blondle dobosa, valamint Mlgel Harrison, a zenekar basszusgitárosa, kihasználva az együttes pllllanatnyt „pihenőjét”, vállalta, hogy egy koncent- sorozaton lies Barrcsnek, a S1I- verhead volt énekesének kísérője lesz. Színes és mozgalmas eseménysorozat zajlott le nemrégiben: a III. magyar—szovjet Ifjúsági barátságfesztivál. E program keretében testvérmegyénk, Kemerovo küldöttel három napot töltöttek Nógrádban. Vendégeink útjuk során felkeresték a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket, ahol a különböző tecbnológiai folyamatokkal ismerkedtek meg. A búcsúzás előtt néhány órával írták alá Kemerovo és Nóg- rád megye fiataljainak hosszabb távú együttműködését. Képünkön jobbra V. A. Markov, Kemerovo város Komsomol- bizottságának első titkára, középen Juhász András, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára, akik névjegyükkel lát: ták el a dokumentumot. (Gyurkó Péter felvételei) ,_j A fanyulat csak favadász tudná megállásra kényszeríteni, fapuskával — mondogatják a salgótarjáni fiatalok, amikor kedvenc együttesük sikereiről esik szó. Kétségtelen, hogy a salgótarjáni ifjúsági művelődési ház rockze-, nekarának karrierje példátlan gyorsasággal ível felfelé. Alig másfél éve még csak a barátok, és a barátok barátai tudtak a vajúdás hónapjairól. Ma már a botfülűek íz tudják; végre megszületett a megye első „profi” együttese.1 (Már amennyiben ezt a jelzőt a sikeres ORI-vizsgáhoa kötjük.) Ugorjunk vissza még régebbre! A kezdet — a hetve-' nes évek közepén — semmiben sem különbözött más együttesek szárnybontogatásaitól: próbák, viták, személycserék,1 fogadkozások, stíluskeresés stb. Kemény rock este a színpadon és kemény meló napközben, hogy legyen elég pénz,1 mert a jó hangszer fél siker. De csak fél. Tehetség dolgában azonban —, s ezt a szakemberek is észrevették — a „fanyulak” rnár akkor sem álltak rosszul. Ez éppenséggel garanciául szolgálhatott volna arra, hogy a megye — vagy legalábbis a város —, Illetékesei támogassák ennek az amúgy is mostohán kezelt művészeti ágnak ígéretes amatőr művelőit. De csak az IMH nyitotta meg vékonyka pénztárcáját, s így a ma mintegy 350 000 forintot érő fel- szerlés nagy részét az együttes tagjai spórolták össze. Hogy milyen áldozatok árán azt ne firtassuk... Mire összejött a szerelés, 1980 decemberére állandósult a jelenlegi felállású zenekar is. Íme a FANYŰL együttes tagjainak névsora: Henning Róbert szólógitáros, Hiavaj István dobos, Kudella Aladár énekes-ritmusgitáros és Vár- konyi Zsolt basszusgitáros. Időközben zenéjük is csiszolódott és kikristályosodott az a sajátosan „FANYŰL-zene”, amely leginkább talán az amerikai west-eoast stílussal rokonítható. Egy biztos; a FANYŰL-tól mi sem áll távolabb, mint a bevált zenei sablonok, rockos közhelyek utánzása. Az igényességre való törekvés meghozta gyümölcsét. Ez év májusában első nekifutásra megszerezték az ideiglenes ORI-engedélyt, s ezzel hivatalosan is felsőbb osztályba léptek. Még nem profik, de hogy már nem amatőrök azt legutóbbi sikereik is bizonyítják. Az II. országos amatőr popzenei tábor zárókoncertjén a kamerák előtt is bemutatkoztak. (A felvételt szeptember táján sugározza a televízió.) Az természetes, hogy az országos amatőr popfesztivál megyei válogató versenyéről tovább jutottak, de tálán kevesen tudják, hogy Észak- és Kelet-Magyarország húsz legjobb együttese közül negyedmagukkal érdemelték ki az „aranydiplomát”, a július 27-én Orosházán megrendezett területi versenyen, s ezzel meghívást nyertek a szeptember végén Győrött tartandó országos fesztiválra, a verseny döntőjére. Gonda János, a területi verseny zsűrijének elnöke az értékelés során külön kiemelte a FANYÜL zenéjének harmóniagazdagságát, ritmikai megoldásait és a virtuóz egyéni játéktechnikát ügyesen ötvöző komponálási készséget, hangszerelést. Hiavaj István, az együttes vezetője, a verseny legjobb dobosának kijáró különdíjat is elnyerte. Kíváncsian várjuk a győri folytatást és persze a hazai FANYŰL-koncerteket is. Mert a megyében eleddig jobbára csak Székhelyükön, a salgótarjáni ifjúsági művelődési házban adták elő több mint egyórás, tíz-egynéhány saját számból álló repertoárjukat. Pedig korábban is volt már közös fellépésük profi zenekarokkal, így a Karthágóval és a Korai együttessel is. Hogy a megyében az „illetékesek” között is akadnak, akik nem méltányolják, hogy kiugrott a FANYŰL... ? Hát istenem! Csak ne akarják áskállni a „fasírt”! —tér Az oldalt összeállította: Pintér Károly NCGRÁD - 1981. augusztus 1., szombat
