Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)
1981-08-30 / 203. szám
Borsodi népművészei’ Kiállítás a Nógrádi BORSOD MEGYE népművészetéből nyújt gazdag és él- ménytkeltően színes válogatást az a kiállítás, amely a miskolci Herman Ottó Múzeum jóvoltából, a múzeumi szervezetek közötti termékeny együttműködést is kitűnően példázva, decemberig látható a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban. Amint azt a megnyitó alkalmából Veres László, a Borsod megyei múzeumok igazgatóhelyettese mondotta: „A történelmi Magyarország ' öt megyéjéből keletkezett Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyét a kutatók igen gyakran Magyarország kicsinyített tükörképének is nevezik. A terület ugyanis nem csak geográfiai értelemben vetíti elénk hazánk természeti viszonyait, hanem az utóbbi két évszázad gazdasági és társadalmi fejlődését illetően is összesűrítve adja azokat a jelenségeket, amelyek az ország egészére jellemzőek voltak. Ez a megállapítás a megye gazdag népi kultúrájára is érvényes”. A területet különböző néprajzi csoportok lakják, Borsod nyugati részén, Mezőkövesden, Tardon, Szentistvánon élnek a matyók, a Bükktől északra a palócok, a megye északi határvidékén a barkók. De lakják a megyét — szigetszerűen — németek, hajdani üveg- művességükről ismert szlovákok, kárpátukránok, lengyelek. Sokszínűségéről külön is ismert a bodrogközi népi kultúra és még sorolhatnánk mindazt a változatosságot, amely hazánk ezen északi területére jellemző, s népi kultúrájának is üdítő rétegzettségét adja. Ízelítőt kapni az itteni népművészet egy részéből az ismereten túl, maradandó élmény, s igényt is támaszt a további ismerkedésre a jövőben. A múzeumok közművelődési tevékenységében (többi között) ezért is van nagy jelentősége az ilyen vendégkiállításoknak, amelyek sora egyre bővül. A mostani kiállításon bemutaSándor Múzeumban tott tárgyakat a történelmi Borsod megye — Magyarország Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyéjének nyugati része — s a Bükk alja, Miskolc és környéke, a Sajó mente területéről gyűjtötték össze, a Herman Ottó Múzeum 9000 tárgyat őrző néprajzi gyűjteményéből válogatták. A múzeum gyűjteményének első begyűjtött darabjai voltak a cserépedények, a híres borsodi fazekasság emlékei. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tíz kerámiaközpont működött, például Miskolcon, Göncön, Mezőcsáton, Hollóházán, Önödön. E helyeken készültek azok a tűzálló agyagedények, kancsók, tányérok, amelyek a paraszti, a polgári, később a munkásháztartások igényeit szolgálták. A kiállításon gondos válogatásban ismerkedhetünk meg ezek egy részével. A tárlat másik kiemelkedő része a népi gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be, az erdei és alföldi jellegű gazdálkodás, pásztorkodás tárgyait, szerszámokat, faragott tárgyakat. A tárgyakat együtt szemlélve nyerhetünk képet arról a szerves egységről, amely az emberek életének keretét alkotta. A paraszti háztartások, a pásztorvilág tárgyi emlékeiből szintén gazdag a válogatás, mind a bútorokban, mind az egyéb tárgyakban. Látványos a kiállításnak a paraszti viseleteket bemutató része is. A szövő- és a hímzőkultúra emlékeit, köztük például a palóc és a matyó hímzett lepedővégeket, ingeket, lajbikat, továbbá szűröket, szép kis gyűjtemény reprezentálja a kiállításon. A MISKOLCI HERMAN Ottó, illetve a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumokat, a kiállítást szervező és rendező muzeológusokat dicséret illeti e szép népművészeti tárlat létrehozásáért. Borsod-Abaúj-Zemplén megye paraszti kultúrájának értékes emlékeiből maradandó hatású kiállítás született. T. E. Számos lehetőség a tanulni vágyóknak Kezdődnek a TiT-tanfolyamok A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád megyei szervezetének rendezésében szeptemberben több közhasznú, ismeretbővítő és -felújító, valamint nyelvtanfolyam munkája kezdődik meg. A hónap első hetében még elfogadnak jelentkezéseket a szeptember közepén induló több, mint százórás gép- és gyorsíró, titkárnőképző és helyesírási tanfolyamra, melynek foglalkozásait a hagyományoknak megfelelően a megyei szervezet salgótarjáni székházában tartják. Ugyancsak az első őszi hónapban kezdődik a munkaügyi, -védelmi és tűzvédelmi tanfolyam, az állami szakigazgatási szervekkel való együttműködésben. A hallgatók a tanfolyam befejezésekor bizonyítványt kapnak. A szabásvarrás tanfolyam mellett a TIT-esek a salgótarjáni járásban megszervezik a mak- ramétanfolyamot is. Az országjárás-vezetői kurzus résztvevői októberben kezdhetik el a tanulást, s vizsga után belföldi kirándulások vezetésére kapnak engedélyt A tizenéveseket érdekelheti, hogy várhatóan novembertől kezdődően megszervezik az egyetemi előkészítőket, mindazokból a tárgyakból — természetesen az érdeklődésnek megfelelően —, amelyek a felsőfokú felvételi vizsgák követelményeiben szerepelnek. Életre való ötletnek tetszik az az elképzelés, mely szerint a téli és a tavaszi szünetben salgótarjáni bentlakásos, érettségire előkészítő tanfolyamot szerveznek az érdeklődőknek. Gazdagodó kulturális, gazdasági és egyéb kapcsolataink mind sürgetőbben igénylik a nyelvtudást. A vállalatok, intézmények és az egyének törekvéseit igyekszik kielégíteni a megyei TIT-szervezet, amikor székhazában valamennyi fokon meghirdeti az angol, a francia, az eszperantó, a német, az orosz, az olasz és a szlovák nyelvtan- folyamot. Az érdeklődőket nyelvvizsgákra is felkészítik, s néhány idegen nyelvből heti nyolc-tíz órában intenzív kurzust is indítanak. Németből a tanulni vágyók a legújabb audiovizuális tananyagot használhatják, mely a Német Demokratikus Köztársaságban készült. Egyébként az intenzív nyelvoktatás eredményességét mutatja, hogy májusban, júniusban az SKÜ, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár műszaki értelmiségiéinek egy-egy csoportja tett, a résztvevők csaknem teljes számában, sikeres vizsgát. Az eddigi igények alapján a menyeszékhelyen kívül nyelvtanfolyamokat szerveznek Balassagyarmaton, Pász- tón, Szécsényben, Somoskőújfaluban. A TIT megyei székházában csütörtökönként továbbra is találkozhatnak a német, alkalmanként az orosz és az angol nyelv ismerői, s klubszerű foglalkozás keretében filmeket nézhetnek meg, kötetlen témákról és formában társaloghatnak. Üj kezdeményezésnek számít, hogy olyan tanfolyam látogatására is mód nyílik, amely a mindennapi élet legelemibb szókincsével ismerteti meg a hallgatókat, segítve ezzel az egyéni turizmust. Ősztől az intézmény nyelvi laboratóriumát esetenként a középiskolák is igénybe vehetik. A nyelvtanfolyamokra szeptember 12-ig lehet jelentkezni. Értesítés alapián tájékoztató megbeszélést tartanak, kialakítják a tanulócsoportokat és ismertetik a munkarendet. Az 1981|82-es tanév feladatairól Határozottabbak a követelmények a végrehajtásban Beszélgetés Gulyás Jánosnéval, a megyei művelődésügyi osztály vezetőjével Ismét itt van a szeptemberi csengőszó ideje, kezdődik az’I981/82-es oktatási év. A tanévnyitó ünnepségek szeptember elsején zajlanak, az első tanítási nap szeptember 2. De Nógrád megyében 14 intézményben augusztus 31-én tartják az évnyitót, s szeptember elsején lesz az első tanítási nap. E helyeken az idei tanévben már ötnapos munkahéttel dolgoznak, kísérleti jelleggel, előkészítve a jövő évi általános bevezetést. Népesebbek lesznek az iskolák, mint korábban. Megyénkben az általános iskolai tanulólétszám több mint félezerrel növekszik, a középfokú intézményekben háromszáz diákkal lesz több. Az alapvető célok nem változnak, de természetesen az új tanév is újabb erőpróbát jelent, határozot- tabbak a követelmények a végrehajtásban. Gulyás Jánosnével, a Nógrád megyei Tanács VB. művelődésügyi osztályának vezetőjével az új tanév feladatairól, illetve a tartalmi munka személyi, tárgyi, anyagi feltételeinek jelenlegi állapotáról beszélgetünk. — A nevelés-oktatás feladatait érvényes dokumentumok tartalmazzák, s rendelkezésre állnak a megyei pártós tanácsi döntések. Az iskolák vezetőinek személyes felelőssége ezek helyi körülményekre épített megvalósítása, a nevelő-oktató munka színvonalának további emelése. Mégis, melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyek az új tanévben különösen előtérbe kerülnek? — A tartalmi munka javítása érdekében fontos, hogy a nevelési célok végrehajtásában hangsúlyozottabban érvényesüljenek a kiemelt feladatok, gondolok itt mindenekelőtt a világnézeti, erkölcsi, politikai nevelésre, a tanulmányi fegyelem és a magatartás kérdéseire. Lényeges e területen a helyes történelemszemlélet kialakítása mind az általános iskolákban, mind pedig a középfokú intézményekben. Fontos, hogy az iskolai munkában mutassák be jobban a ma valóságát, eredményeit, a társadalmunk átmeneti jellegéből fakadó ellentmondásokat. Alakítsák ki a fiatalokban a múlt, a jelen és a jövő helyes szemléletét, az eligazodás és azonosulás képességét, készségét. Ismertessék meg a társadalmi törvényeket. Minderre jobban fel kell készülniük pedagógusainknak, s nem csupán a történelemtanárokról van szó. Vállalniuk kell nevelőinknek a negatív hatások lereagálását is. Jelentős feladatok várnak ránk továbbá a környezetkultúra alakításában, s ez nem csak a tisztaság kérdése, hanem meghatározott életszemléletet és magatartást jelent, amelyet az iskolában, az iskolás korban kell megalapozni. Az ideális kultúrált környezetért felelősséget vállaló ember ne-. velősében iskolarendszerünk egészének, s benne elsősorban a pedagógusnak kulcsfontosságú szerepe van. A környezetvédelem elsősorban nevelési feladat, amely az iskolai és iskolán kívüli nevelési alkalmakra egyaránt kiterjed. Nem jelent új nevelési területet, hanem olyan szemléletmód szükségszerű létrejöttét, amely hatással van a nevelőmunkára, s kölcsönhatásban van a nevelés minden területével. Egyébként szükségét érezzük, hogy a későbbiekben e feladattal a továbbképzés hatékonyabban foglalkozzon. — Az oktató munkával kapcsolatban megemlítem, hogy különösen azon területekre kell figyelni, ahol hiányosságok vannak, például az anyanyelvi, s általában a nyelvi, a matematika, valamint a történelem tantárgyak oktatásában. Külön figyelmet fordítunk az új tantervekre — ezek részletezésére nem térek ki, hiszen a pedagógusok körében ismert, — továbbá a gimnáziumi fakultációra, s mind az általános iskolákban, mind pedig a középiskolákban a végzős osztályokra, Kiemelt feladata e tanévtől minden iskolának a gyermek- és ifjúságvédelem is, amely nemcsak az iskolai felelősök munkája. Az aktuális tennivalókat, helyi feladatokat nevelési értekezleteken határozzuk meg, mert az iskolai munka szerves részévé kell tenni e tevékenységet A tartalmi munka javítása egyébként azt igényli, hogy az iskolákban több figyelmet fordítsanak az egységes pedagógiai koncepció kialakítására Az egységes értelmezésen túl a végrehajtási készség és gyakorlat javítását, a nevelési tényezők jobb összhangját, az iskolai tevékenység újszerű .- szervezését, a differenciált nevelést, a hatékonyabb módszerek alkalmazását, s nem utolsósorban az iskolai demokratizmus fejlesztését kell megvalósítani. — Miért foglalkozik az irányítás idén külön is az iskolai demokratizmus kérdésével? — Ismert tény, hogy néhány nevelőtestületben az utóbbi időben tartósan rossz a hangulat, olyan feszültségek vannak, amelyek hatása a nevelő-oktató munkára is kedvezőtlen. A ma nevelési feladatainak végrehajtása csak nyugodt légkörben valósítható meg. Ügy véljük, elsősorban az iskolavezetés, a nevelőtestület pedagógiai irányításának demokratikus jellegét kell fokozni, hiszen a tanulói demokrácia is csak ennek függvényében alakulhat ki. A demokrácia fejlesztése mindenekelőtt a szemlélet, a pedagógiai kulturáltság és a demokratikus módszerek alkalmazásának kérdése. Más megközelítésben az önállóság és a szabályozottság harmóniájának mégteremtése, a felelősség helyes értelmezése, a felelősség és a döntés összhangjának kialakítása a feladat. Mindez más vezetői magatartást, munkastílust igényel az igazgatóinktól. Szükség van a szubjektivizmus felszámolására, a nyitott iskolakoncepció helytelen értelmezésének megszüntetésére, az iskolavezetők munkájának értékelésénél pedig arra, hogy elsősorban a saját iskolájukban végzett munkájuk alapján ítéljük meg őket, hiszen egy részüknél az utóbbi időben elburjánzott valamiféle rosz- szul értelmezett közéletiség, ami az iskolán kívüli túlzott feladatvállalásban nyilvánul meg. A nevelők részéről pedig szintén a jobb és hatékonyabb együttműködésre számítunk. A már végrehajtott, illetve a tervezett vezetői cseréktől várjuk a feszültségek oldódását. Az új tanévben hét új vezető kezdi meg munkáját, és öt évre további bizalmat kapott 16 igazgató. Azt várjuk, hogy az iskolák légköre nyugodtabb lesz, a pedagógusok figyelme a legfontosabbra, a gyermekekre, a nevelő-oktató munkára irányul, vezető munkatársaink pedig a tartalmi munka javítására fordíthatják energiájukat. — Mint köztudott, — lapunk kerekasztal-beszélge- tést is közreadott erről —, már idén is gondot jelentett a középfokú beiskolázás megyénkben. Mit várhatunk a jövőben ezzel kapcsolatban? —• A feszültségek oldásának anyagi-tárgyi feltételei most is rendelkezésre állnak. A jövőben’ fokozottan azt az elvet kívánjuk érvényesíteni, hogy a tanulók a teljesítmény alapján kerüljenek az intézményekbe. Fontosnak tartjuk, hogy a felső fokú továbbtanulás is megkülönböztetett figyelmet kapjon. Ezért a végzős osztályokra (az általános iskolák nyolcadik, a középiskolák negyedik osztályaira) külön is figyelünk. Több figyelmet fordítunk a helyes pályairányításra, a lehetőségek és a szükségletek összefüggésében. Ebben külön nagy szerepet szánunk a tájékoztatásnak. Szeretnénk, ha a szülők időben, s megfelelő, pontos információk birtokában tudnának részt venni e Farsang Sándor; A plakátragasztó gyermekük életét meghatározó kérdés eldöntésében. — Ejtsünk szót az ötnapos munkahétre való felkészülésről is. Mint már említettük, megyénkben idén 14 helyen kerül sor kísérleti jelleggel ennek bevezetésére. — Nevelőt, diákot, szülőt egyaránt fel kell készíteni erre az új lehetőségrendszerre. Lényegesnek tartom itt is megjegyezni, hogy nevelési terveink végrehajtása nem szenvedhet csorbát. A heti tanítási napok száma csökken, de a nevelési feladatok változatlanok maradnak. Az ötnapos munkahét bevezetése a tanév rendjének, az iskolai munkarend, munkabeosztás eddigi gyakorlatának megváltoztatását teszi szükségessé. A kísérletet is arra kívánjuk felhasználni, hogy tapasztalatait, szülők, nevelők stb. véleményét, javaslatait figyelembe véve, az általános bevezetés legjobb gyakorlatának kialakításában fel tudjuk használni. — Befejezésül szóljunk arról, hogyan alakultak megyénkben a nevelő-oktató munka tárgyi, személyi feltételei? — A feltételekben jelentős a javulás. Az alapvető feltételek —, ha nem is azonos színvonalon — megvannak. Az óvodai helyek a szükségleteknek megfelelően alakultak. Ez évben további százötven kisgyerek elhelyezésére nyílik lehetőség. Igaz, ennek ellenére maradtak feszültségek néhány településen, elsősorban a városokban és a nagyközségekben, nagy a zsúfoltság, illetve a továbbiakban sem tudunk minden jogos igényt kielégíteni. Az iskolák tárgyi feltételei szintén kedvezőek. Űj iskolai tantermek létesültek, negyvenegy általános és nyolc középiskolai tanterein javítja a nevelés-oktatás feltételeit. Ezen túl, kilenc napközi otthonos és két tornaterem létesült. Bővültek az étkezési lehetőségek is, s több településen vendéglátó-vállalat vette át az iskolai konyhák üzemeltetését. A diákszociális ellátás javulásához tartozik továbbá az, hogy a fenntartási költségvetésből a napközis helyek számát hétszázzal, az általános és középiskolai menzai helyeket kétszázzal sikerült bővíteni. Mint minden évben, a tanácsok most is nagy gondot fordítottak az oktatási-nevelési intézmények épületeinek karbantartására, felújítására. Felújításra több mint 27 milliót, a karbantartásra megközelítően ugyanennyit költöttek. Ezek a munkák nagy erőfeszítések árán a tanév kezdetére zömmel befejeződnek. A folytatódó munkák pedig nem zavarják jelentősen a tanítás megkezdését. — Az elmúlt évek kedvező folyamata a személyi feltételek alakulásában tovább folytatódik Mind az óvodákban, mind az általános iskolákban tovább javul a szakember-ellátottság, nagymértékben csökkent a képesítésnélküliek aránya. Több mint 110 pályakezdő érkezett a megyébe, közülük 20 megyei ösztöndíjas. Más megyékből jött 31 nevelő. A már tanítók közül hatvanhárman diplomát szereztek. Ha mindezt összevetem a megyéből eltávozottak számával, akkor mérlegünk kedvező. Igaz, hogy vannak még üres állásaink, de ezt nyugdíjasok foglalkoztatásával és helyettesí- tésekkkel meg tudjuk oldani. — Összességében úgy látjuk, hogy a tanév-előkészítés munkája megfelelő színvonalú, a nevelés-oktatás személyi, tárgyi, pénzügyi feltételei biztosítottak, nevelőink .felkészültek a feladatokra. A tanév eredményessége viszont ezen túl attól is függ, hogy mennyire tudjuk összehangolni közös feladataink teljesítéséhez az iskolán kívüli tényezőket, a szülőket, az üzemeket, a közművelődési intézményeket, a nevelésben érdekelt partner szervezeteinket. Tóth Elemér
