Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)
1981-08-30 / 203. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII ÉVF 203. SZÁM ARA: 1,80 FORINT »981 AUGUSZTUS 30., VASÁRNAP il moszkvai Központi Lenin Múzeum igazgatója Salgótarjánban Salgótarjánba látogatott tegnap Olga Szergejevna Kri- bosejna, az SZKP Központi Bizottsága osztályvezetője, a moszkvai Központi Lenin Múzeum igazgatója, a Béke-vi- lágtanács és az ICOM vezetőségi tagja, aki az MSZMP KB, illetve a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum vendégeként augusztus 24-től augusztus 31-ig tartózkodik hazánkban. A kedves vendéget a Nógrádi Sándor Múzeumban a megyei párt- és tanácsi szervek, valamint az intézmény képviselői fogadták. Dr. Horváth István, a megyei múzeumok és az intézmény igazgatója rövid tájékoztatást adott a múzeum, illetve a megyei múzeumi hálózat tevékenységéről, kutatási feladatairól, a megyei kulturális, ezen belül tudományos életben betöltött szerepéről. Külön is szólott a munkáséletmóddal kapcsolatos kutatásokról, amelyekben a múzeum központi elképzeléseknek megfelelően vesz részt. Olga Szergejevna Kribosej- na magyarországi látogatásáról elmondotta, hogy ennek célja elsősorban a magyarországi múzeumok tanulmányozása: Többi között hangoztatta, hogy a Központi Lenin Múzeum, amelynek hálózatához a Szovjetunióban mintegy ötven intézmény tartozik, hagyományosan jó kapcsolatot tart fenn a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeummal, amely delegációk cseréjében, kiállítások kölcsönös cseréjében, tapasztalatcserékben nyilvánul meg. Külön említést tett Kádár János látogatásáról a moszkvai Központi Lenin Múzeumban, s szólott az együttműködés fontosabb tényeiről, hangsúlyozva ezek szerepét a tudományos munkában s a magyar—szovjet barátság további elmélyítésében. Mostani magyországi tartózkodása során együttműködési tervet dolgoztak ki az elkövetkezendő időszakra. A vendégek a szakmai tapasztalatcsere részeként ezután megtekintették a Nógrádi Sándor Múzeum kiállításait, s a délutáni órákban elutaztak Salgótarjánból. Korai szezonkezdet a cukoriparban Mai számunkban: Csengetésre várva Az elmúlt évinél tíz-tizen- négy nappal korábban indulnak az idén a cukorgyárak. A répa érése az elmúlt időszakban meggyorsult, és ezért előbb kerülnek le a földekről a szállítmányok. Elsőnek, mint mindig a mezőhegyesi üzemben látnak munkához. _ Itt szeptember 4-én indítják üzemszerűen a gépeket. A karbantartás mindenütt befejeződött. A gyárak a szállító vállalatokkal, a vasúttal és a Volán Tröszt-tel megkötötték a megállapodásokat. A Cukoripari Szolgáltató Közös Vállalat segítette az üzemeket az alkatrészek beszerzésében és az értékesítés teendőit is részben magára vállalta. Az országban — közte Nógrádban — mintegy 540 gazdaságban termesztenek répát, átlagos termőterületük az idén hozzávetőleg 200 hektár. Az elmúlt öt évben a betakarítógépek teljesítménye 50 százalékkal nőtt. A berendezések jó része azonban már nem éppen új, s miután az elmúlt két évben a kívántnál kevesebb új gépet állítottak munkába, á fejlesztést az idén az üzemek igyekeztek meggyorsítani. Terítéken az élet- és mun b akörülmények Ifjúsági parlamentek a láthatáron Immár negyedik alkalommal kezdődnek e napokban az ifjúsági parlamentek, amelyek —, mint köztudott — jelentős szerepet töltenek be a szocialista demokrácia fórum- rendszerében, s a bő tíz esztendővel ezelőtt életbe lépett ifjúsági törvény megvalósulásának egyik lényeges biztosítékai. Megyénkben a szécsényi ELZETT-ben rendeznek elsőnek parlamentet majd egymás után következnek valameny- nyi munkahelyen és oktatási intézményben a fórumok, amelyek várhatóan nagy érdeklődésre tartanak számot. E tanácskozásokon célul tűzik ki, hogy értékeljék az ifjúsági törvény ágazati, megyei és helyi végrehajtását, megvitassák a következő parlamentig terjedő intézkedési tervek tervezeteit, valamint az előttünk álló népgazdasági feladatok végrehajtására mozgósítsanak. A parlamenteket általában három „lépcsőben” rendezik meg, nevezetesen a munkahelyeken, illetve az oktatási intézményekben, a megyei, valamint az országoságazati szintek kínálják a lehetőségeket, hogy az ^ifjúság gondjai-bajai megfelelő választ kapjanak. Az elmúlt három ifjúsági parlament kedvező tapasztalatai jelzik, hasznos kezdeményezésnek bizonyult a parlamentáris rendszer bevezetése. Például a legutóbbi munkahelyi-oktatási intézményi parlamenteken az érintett ifjúsági ' korosztályoknak megyénkben több mint a fele részt vett ezeken a tanácskozásokon, s közülük számos fiatal kifejtette véleményét, elmondta javaslatát. Persze minden vélemény és javaslat annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Nos, az idei parlamenteken e kérdés is sorra kerül, vagyis a beszá- mo' ónak foglalkoznia kell azzal, hogy a legutóbbi parlament . javaslatainak, kezdeményezéseinek mi lett a sorsa. Példaszerűek az előkészületek több helyütt. A 2. számú Volánnál például részletes, minden kérdésre kiterjedő parlamenti ügyrendet kaptak kézhez az illetékesek, hogy időben fölkészülhessenek a fórumra. Meghívják a dolgozófiatalokon túl a gyesen levő fiatal anyákat, a sorkatonai szolgálaton levőket, valamint a szakmunkástanulókat. Így megfelelően széles körben vitathatják meg a fiatalok élet- és munkakörülményeinek legfontosabb témaköreit. De melyek ezek a lényeges kérdések? Bizonyára sok szó esik majd a munkahelyeken a pályakezdő fiatalok beilleszkedéséről, a bérezésről, a családalapításról, a munka melletti továbbtanulásról, a szocialista ' munkaversenyről és a brigádmozgalomról, a szabad idő ésszerű kihasználásáról, a KISZ-szervezet működéséről, míg az oktatási intézményekben az iskolai rendtartás, a demokratizmus, a tanulmányi versenyek, s a szakmai gyakorlatok témái Ígérkeznek a legizgalmasabbaknak. Remélhetően ismét hasznos ifjúsági parlamenti rendezvénysorozat elé nézünk, s a kezdeményezések valóra váltása sem marad el. Vizit az asztalok körül Szeptember elsején az ország több mint 3600 általános Iskolájában megkezdődik a tanfu tás. Kíváncsian, félve, mintegy 180 ezer kisdiák lépi át először az iskola küszöbét, szülői intelmekkel és a vadonatúj tanszerekkel felfegyverkezve. Sok-sok tudomány, új pajtások és barátságok, izgalmas kalandok várják őket. Az új és az >,öreg” diákoknak és tanáraiknak is kívánjunk jó munkát, és eredményes tanévet! (Beszélgetésünk Gulyás Jánosnéval, a megyei művelődésügyi osztály vezetőjével a 7. oldalon) Épül az ország első burgonyafeldolgozó üzeme Nevelünk, vagy nevelgefünk? Karancsság Borsodi népművészet A szabadtéri szobor- kiállításról Tudománytechnika Titkárok tábora Salgóbányán Nógrád megye szakközép- iskoláinak és gimnáziumainak alapszervezeti KISZ-titkárai vettek részt abban a felkészítő táborban, amely hat napon át tartott a salgóbányai Lovász József KlSZ-vezető- képző iskolán, s e hét végén fejeződött be. A több mint hetven résztvevő megismerkedett az új akcióév fontosabb tennivalóival, ki-ki elkészítette saját alapszervezete programtervezetét, valamint néhány időszerű ifjúságpolitikai témakörben szereztek jártasságot. A szabadidősprogramok között filmvetítés, ügyességi játék, sport- és akadályverseny szerepelt. A Szentlőrinci Állami Gazdaság földjein megkezdődött a burgonya betakarítása. Az új termést már a gazdaság vajsz- lói burgonyapehely-üzemében dolgozzák fel. Az ormánsági nagyközségben épül ugyanis az ország első burgonyafeldolgozó üzeme. Költsége csaknem 180 millió forint és túlnyomórészt saját erőből hozza létre a gazdaság. A beruházás fontos szakaszába ért: most kezdődik a technológiai szerelés. A Hollandiából . importált gépi berendezések többsége már a helyszínen van. A tavasszal indult beruházás oly gyors ütemben halad, hogy az év végén már sor kerülhet a próbaüzemelésre. Ez pedig azt jelenti, hogy a jövő év elején megindul az üzemszerű termelés. A kenyérgyárak, valamint a konzerv, és hűtőipar számára szükséges feldolgozott burgonyát jelenleg külföldről sz»i rezzük be, mégpedig meglehetősen drágán. A vajszlói üzem évi kétezer tonna burgonya- pelyhet gyárt majd, többek között a kedvelt krumplis kenyér alapanyagát is. Előreláthatóan teljes egészében ki tudja elégíteni a hazai igényeket és ezáltal megszűnik az import. Nógrádba is jut belőle. A szentlőrinci gazdaság —a Solanum burgonyatermelési rendszer egyik vezető gazdaságaként — évek óta kimagasló hozamokkal szerzett magának nevet a szakmában. Átlagtermése az elmúlt ötéves terv időszakában kétszerese volt az országos átlagnak. Elsősorban a saját félezer hektáros burgonyaterületének termését dolgozza fel az új üzemben, de átveszi a partnergazdaságok feleslegét is. „Rajira készen" a pedagógusok Tantestületi tanévnyitók Mágiádban Augusztus utolsó harmadában „sorompóba álltak” országszerte az oktatásügy dolgozói. Az elmúlt napokban zajlott az új tanév előkészítésének utolsó szakasza. A vakáció utáni „ráhangolódás” fontos eseménye mindig a tantestületi tanévnyitó; a megye legtöbb intézményében a hét végén tartották meg ezeket az összejöveteleket. A kisterenyei gimnázium szombati tantestületi tanévnyitóján részt vett Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke. Ivitz László igazgató a középtávú és éves munkatervjavaslatot ismertette. Helyzet- elemzéssel kezdte. Iskolájukba —, mely részt vett a 11 napos tanítási ciklus kísérletében és az ötnapos munkahét bevezetésének kipróbálói között van — közel harminc településről érkeznek a diákok, 20 százalékban Salgótarjánból. Az utóbbi évek átlagában (idén is) 70 százalék körüli a továbbtanulásra jelentkezők felvételi aránya. A 22 fős tantestületbe három új pedagógus érkezett A jelenlegi feladatokat már óraadók nélkül is el tudják látni. A tervek ismertetésében először a nevelési-oktatási célkitűzéseket vette sorra, reálisan igazodva a gimnázium előtt álló feladatokhoz, a helyi feltételekhez. 1983-ban 12 osztályos lesz az iskola. Évfolyamonként három tanulócsoporttal, — ez már most láthatóan személyi és tárgyi fejlesztést igényel —, ám amit lehet, nagyobb költségek nélkül, átszervez: sei, egyes helyiségek tantc emcélú használatával oldják meg. Az idei feladatok közü részletesebben szólt a fakultáció kibontakozásáról; a nevelési területek és lehetőségek összehangolásáról, számos konkrét teendőt említve. Az oktatási kérdésekre térve kiemelte: fontos a tapasztalatok összegyűjtése, az együttműködés, a pontosság és fegyelmezettség az ötnapos munkahét jó megvalósítása érdekében. Majd a munkaközösségek felelősségéről, a tanévindítás aktualitásairól, az egész tanév rendjéről szólt. A vitában többen elmondták, milyen teendőket látnak maguk előtt, mit kellene jobban, másképp csinálni, mint tavaly. Szót kért Devcsics Miklós megyei tanácselnök is. A nevelés-oktatást a társadalmi összefüggések oldaláról közelítette meg. A gimnáziumok első helyen álló feladata a továbbtanulásra való felkészítés, az értelmiség innen merítheti utánpótlása nagyobb részét. Az , utóbbi években egyre nagyobb figyelemmel kísérik a kisebb gimnáziumokat is — presztízsük emelése a diákok esélyegyenlőségének biztosítása érdekében fontos feladat. A kistenyei gimnázium eredményei; a tanárok felkészültsége erre jó alapot ad. A megyéhez való kötődés erősítésében, a szocialista hazafiság, életmód formálásában, értékeink megbecsülésében, a munka rangjának szilárdításában megjelölt pedagógiai feladatokról, a nevelők értékes hozzászólásairól elismerően szólt. Az ötnapos munkahét a szolgáltatás mellett az iskolák elé állítja talán a legnagyobb feladatokat — ezt csak hatékonyabb, fegyelmezettebb munkával tudják megvalósítani. Ehhez az alap a jól értelmezett demokratizmus, s jogok és kötelességek rendszere, a nyílt légkörű viták és felelős döntések egysége. Szükség van a szülők és az iskola sokoldalú együttműködésére is. Végezetül jó munkát, az eddigiekhez hasonló eredményeket kívánt a tantestületnek.
