Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)
1981-08-29 / 202. szám
Filmiegyzet Márton comes monostora Aki a történelmünk mesz- szi századairól hallott fogalmakat. megelevenedve, térbeli valóságként át akarja élni, egy kis varázslathoz folyamodjék! Mi kell e varázslathoz? Utazzon el a Dunántúl nyugati végére, Szombathelyre, onnan a mintegy tíz kilométernyire fekvő Jákra. S mikor a Sokoro-patak völgyében települt faluhoz ér, feledkezzen meg a mai járművekről, a tévéantennákról és telefondrótokról, úgy nézzen föl a községet uraló dombra, amelyről messzire látszik egy kéttornyú templom tömör, mozdíthatatlan, mintegy a tér, s az idő fölé emelkedő tömbje. BÁNK BÁN KORA Mielőtt megközelítené és körüljárná a vándor ezt a monumentális hatású, időmarta, faragott kockakövekből emelt, megviselten is remek kőfaragásokkal, szobrokkal ékesített építményt, idézze föl a múltját! Két évtizeddel a tatárjárás előtt vagyunk. Másfél évtizede II. Endre ül a trónon, akinek feleségét, meráni Gert- rúdot, az összeesküvők — Bánk Bán története! — immár meggyilkolták. A király csak nemrég tért vissza a Szentföldre vezetett — eredménytelen és költséges — keresztes hadjáratából, s rövidesen kiadja az aranybullát az elégedetlen szabadok — ettől fogva mondhatni köznemesek — követelésére. Ekkor, 1220 körül a Ják —, avagy, ahogy az oklevelek írják: Tyak, Thyak, Shak, netán Chak — nemzetségbeli, Nagynak mondott Márton comes a nemzetsége után elnevezett központjában bencés monostort alapít, amelyet Szent Györgynek, a harcos szentnek a tiszteletére szentelnek. RANGOS KŐFARAGÓK I A templom sokáig, s több szakaszban épült. Mesterek váltják egymást a munkában — bizonyára a tatárjárás miatt is. Kőfaragói azt köveMesszelátó erődként áll a templom a magaslaton ü A díszes főkapu utáni időbén Ausztriában jeleskednek. Lássuk remekmű-' veiket. Mai valójában igaz, a múlt századi lelkes helyreállító, a romantikus lelkű építész, Schulek Frigyes szellemét is őrzi a templom. Sok romlott kőfaragványt újjal pótolt, ügyelve, hogy olyan legyen, mint a régi (akkor még nem volt szempont az, hogy az eredetit világosan meg lehessen különböztetni a pótlástól). Ö emeltette a két torony mai vaskos, enyhén domborodó kősisakját is. Mindennek ellenére feltárulkozik előttünk a régmúlt. POMPÁS SZOBROK Közeledve, egy melléképítményt, egy kisebb templomot is látunk. Ez a SzentJa- kob-kápolna, amelyet Csontháznak is neveznek, de valószínűleg azért épült még a XIII. században, mert az idő tájt a szerzetesek nem szolgáltathattak a laikus lakosságnak olyan szentségeket, mint a keresztelés, az eske- tés, vagy a temetés. Ez a „vi- tően az erdélyi Gyulafehér- lági” templom nyilván nem váron tűnnek fel, illetve má- szerzetes papjával szolgálta sok az 1256. évi felszentelés ezt. A Szent Jakob-kápolna, vagy Csontház A kápolna felől elénk tárul teljes szépségében a templom főkapuja. Elképzelhetjük, amint' ünnepeken az előkelő nemzetség urai, asz- szonyai pompás viseletűkben megjelentek itt! A régi embereket, egyháziakat, s világiakat, segítenek elképzelni a századok pusztító hatása után is pompás szobrok a kapu körül, s a templom oldalain a kis fülkékben. És a kőfaragások még pompázatosabb és változatos díszítésvilága mértani alakzataikkal, növényt és állatot utánzó formáikkal! Oroszlán és sárkány, bárány és madár . . . A templom belseje nem kevésbé lenyűgöző, s ott még elhalványult festés is gazdagítja a képet. A toronyalj déli oldalán öt alakot ábrázolt a festő, közepén valószínűleg a monostoralapító comest, Jáki Nagy Mártont örökítve meg 'rokonai között a művészettörténészek szerint. Kilépve, s messze tekintve a vasi tájon, régmúlt hadak lovas vonulását, a föld népe szorgos kézi munkálkodását képzeljük el a magyar középkor századai távolában. Németh Ferenc Solo Sunny Konrad Wolf alkotásának —, mely a DEFA stúdióiban készült — fiatal nő a hőse. Sommer kisasszony (ez a becsületes neve) Sunnyként énekel a Tornádó együttesben, s az a vágya, hogy népszerű előadóművész váljon belőle. A program megvalósítása — erről szól a színvonalas film — nehézségekbe ütközik. Sunny, aki mindenképpen szeretné „megvalósítani önmagát”, folyton falakat és akadályokat talál maga körül . . . A rendező a következőket mondotta nyilatkozatában a Solo Sunny koncepciójáról: ..Egy slágerénekesnő regényét akartam elmondani. • A történet a hivatás- és szerelemkeresésről. a párválasztás nehézségeiről, a csalódás és beteljesülés mélységeiről és magasságairól, valamint az újrakezdés képességének kialakulásáról szól. Szeretem Sunnyt. Mivel nem hal meg. tovább fog élni — és csak remélhetjük. hogy sikeresebben és boldogabban, mint eddig . . .” , A sorokat olvasva akár rrlaximalizmussal is vádol- h'atnánk Konrad Wolíot, hiszen az élet legsúlyosabb problémáit szinte kivétel nélkül műve fókuszába állította (legalábbis az interjú szövegéből ítélve). Valójában sokkal egyszerűbb a képlet. Sunny története — a neve elé biggyesztett jelző részben magányosságára utal, másrészt meg arra, hogy egymaga dalol a pódiumon — csöppet sem bonyolult. Minden ember szükségszerűen és elkerülhetetlenül találkozik azokkal a kérdésekkel, melyek a lányt foglalkoztatják. Vegyük sorba őket címszó- szerűen. Hivatás. Sunny szövőgyári munkásnőként kereste meg eleinte a kenyerét. Többre vágyott, amiért nem róhatjuk meg. Kiemelkedéséhez — sok minden egyéb mellett — tehetségre és kitartásra van szükség. Ami a talentumot illeti, a rokonszenves teremtés nem tartozik az elsőrangú klasszisok közé. Kezdetben „állóképességével” is baj van . . . Szerelem. Sivár érzelmi környezetben, ahol főleg a perc érzéki örömeit hajszolják; roppant nehéz megtalálni az igazit. Sunnyt férfiak veszik körül, mégsincs igazi társa. Csalódás. Azt mondják, a kudarcokból sokat lehet , tanulni, ami vitathatatlan, de az is, hogy tűrőképességünk foka eltérő. Sunny „kiborulása” majdnem végzetes következményekkel jár. Szerencsére megmentik az életnek. Újrakezdés. Solo Sunny „sztorijának” ez a legnagyobb tanulsága, egyszersmind egyértelmű eszmei-művészi „üzenete”. Talpra kell állni! Nem szabad belesüppedni a fájdalomba. Addig folytassuk a küzdelmet kibontakozásunk érdekében, amíg csak lehet. Megragadó a film befejezése. Komorságában is felemelő. Sunny így kopogtat be a kezdőkhöz: „A hirdetésre jöttem, amelyben énekesnőt keresnek. Én szívesen vállalnám. Akkor fekszem le valakivel, amikor kedvem tartja . . . Én vagyok az. akit a Tornádó kirúgott. A nevem Sunny”. Wolf rendezői erénye á szűkszavúság. Néhány snittel, erőteljesen felvázolt drámai helyzettel szinte „robbanó” atmoszférát képes teremteni. Különösen az emberi viszonylatokat rajzolja meg érdekesen (nemcsak a „szerelmi” jelenetekre, hanem a függőség ábrázolására, bizonyos morális értékek devalválódására, s a zenei „holtudvar”, a Tornádó és társai produkcióinak fogadására is gondolunk). Néhány ismétlődő szituációt (Sunny ostromlói!) és egy-két didaktikusnak tetsző mozzanatot (a filozófus monológjai) feszesebbre foghatott volna.' ám egészében véve így is pontos látleletet készített az érvényesülés kék madarát kergető nő világáról. Renate Krössner alakítjai Solo Sunny szerepét. Minden sztáros allűrtől mentesen, sok színnel és melegséggel. Oroszlánrésze van a sikerben. A Solo Sunny számos országot meghódított. A tavalyi nyugat-berlini fesztiválon nagy visszhangot keltett. Reméljük, nálunk is kedvező lesz a fogadtatása. — ko — ‘--<V •*--**--4 Útonjáró — két keréken (1.) Kit fogad a vendégfogadó ? A prágai ÓVároe tér szélén, a Tyn-templom restaurálási munkálatait körülkerítő palánk egyik falragasza a századelő hangulatát idézi. A rekonstruált és újra felhasznált plakát a Mladá Boleslav- ban Laurin és Klement úr műhelyében gyártott „Slavia” kerékpárt reklámozza szecessziós stílusban. Egy sapkás, buggyos nadrágú sport- lady könnyedén magasba emeli a „Slaviát”. A szövegben arasznyi betűkkel a „velocipedy”, a kor divatját képező kerékpár (úri passzió volt sokáig) és sokkal kisebb betűkkel a „motocykle” és az •„automobily” ... Ja, igen, Mindketten egy stílmérlegen láthjlók, amelynek mutatója valahol a negyven és az ötven kiló körül időzik. Régi, szép, békebeli idők, amikor ötven kilót sem nyomott egy hölgy és egy gép... X X X X X Az autótól sokat kaptunk. Például súlyfelesleget testben, lélekben. A kényelemért úgy tűnik sokat odaadtunk mindabból, amely valaha az utazást jelentette. Vállalkozás, kaland, erő- és leleménypróba. Utazási irodák nélkül nincs utazás? Steinbeck sportos-kalandos csavargásainak elméleti alapja ez: ha egy úti vállalkozásról kiderülhet, hogy az ember már gyenge hozzá fizikailag, akaratilag és így tovább, nos, akkor éppen ideje útnak indulni (jobb megtudni az igazat). De hogy valaki felnőtt fejjel kerékpárral járja a külföldet vagy „csak” a hazát — erre kevés a példa. Nem is példaadás kedvéért, csupán a tapasztalástól vezérelve adja át a két keréken járó krónikás (egész évben éppen eleget ült autóban) a kényelemből és propagandából összeállt hamis tudat leleplezésének receptjét. X X X X X Salgótarján—Ceské Bude- jovíce éppen 638 kilométer, s közben nyolc szálláshely, nyolc, előre csak részben leküzdött akadály. Kit fogad a vendégfogadó itthon és Csehszlovákiában? Azt, aki hónapokkal előre mindent megrendelt, vagy azt is, aki régimódi utasként az útról betér? Hároméves, nyaranta visszatérő tapasztalat (csehszlovákiai), hogy mindenkit. Ezt számlákkal lehet bizonyítani. ha szükséges. Bármilyen hihetetlenül hangzik: a legtöbb gondot a kerékpáros turistának a magyar szakasz úti kultúrája (inkább ennek ellenkezője) okozza és nem a szállás hiánya! Egy nő és egy férfi az autókkal szabdalt magyar utakon! Egy azonnal látható szándék (csomagokról látható elsősorban) az, hogy „ezek mennek valahova!’’ Valahonnan, ahol ki tudja miért, nem lehettek egymáséi. Most oda mennek, ahol egymáséi lehetnek. .. De minek ennyit tekerni? Közben itt a sok csalit, erdő, miegyéb... Nyomjuk a dudát, egyértelmű vi- gyorral azon a sokat-látott- átélt-l'enemód dörzsölt képünkön. A kocsikísérők még meg is mutatják azt, hogy véleményük szerint mit kellene kerékpározás helyett itt és most csinálni... Nem ők a hibásak. Nem szoktak hozzá a látványhoz. A turisztika nagy része nálunk papíron zajlik. Vagy máshol. Nem az utakon. Nem lehet hát más, mint gyakorta rosszindulatú, feleslegesen aggályoskodó (beledudál a hátadba) és néha jjabszcén a reagálás. Hogyisne! Egy férfi és egy nő! Hova mennek, ha nem oda...?! X X X X X A túra útvonala szerencsére nagyrészt szlovák, morva és cseh földön húzódik. Salgótarján—Balassagyarmat— Bánk, mint az első állomás. A Tó motel pazarló nyugalommal fogad Jó étellel a Bárka, és jégbefagyott hűsítővel, tó körüli sétával (a szoba a lehető legjobb fekvésű) a párásodó, hajnalban neszező tóra nyíló franciaerké- lyes ablakkal, tisztasággal, renddel... X X X X X De végre a teljes útvonalat: Bánk után Esztergom majd Komárom, Dunaszerdahely, Pozsony, Breclav, Brno, Treble Jindrichuv Hradec (valamennyi szálláshely, pihenőhely is, esetenként két éjszakára) és végül az úticél: Ja- roslav Hasek által a világhírű cseh regényben megénekelt Ceské Budejovice. Ahol a „derék katona”, Svejk bolyongott. .. Ez éppen nyolcszoros kockázat lenne, ha néhány szállás (Dunaszerdahely, Esztergom és Pozsony) nem volna előre lekötve. De Búdejovicé- ből még Prágába is elvezet az út. Onnan már vasúton. X X X X X Jól figyelj, kedves vándor! Járd körül az esztergomi Fürdő Szálló recepcióját mielőtt a szobát kivennéd. Itt is kedvesen fogad a portás, a gépeknek az udvart jelöli ki (csehszlovákiai elkényez- tetéseink után ez valóságos sértés!) és így nincsenek iga-< zán biztonságban. Az udvarra, százfelől be lehet jönni. . Nagyobb baj. hogy a konyhával közös udvarra néző (ott tárolják a teljes üdítő- és sörösüveg-készletet) szobát kapunk. Az éjszaka fele a konyhalányok ricsajának, az edénycsörgésnek, a másik fele a sörösüvegek éktelen csörömpölésének kíséretében telik. Reggel aztán szabályosan menekülünk. Fel a gépre! Ott talán még aludni is lehet... X X X X X Komáromban megszokták a nyugati, keleti, déli és északi külföldi kerékpáros turistát. Őszintén örülnek, hogy magyar is vállalkozik ilyesmire (kicsit helyreáll hazaíiúi önbizalmunk). A gondnok úgy vezet a bungalóhoz, mintha olajsejkek lennénk, mintha nem „velvárt” és cseh „Favorit” géppel, hanem — miként szomszédunk ebben a szép kempingben — Mercédesszel érkeztünk volna. A szövetkezeti vendéglő konyhája talán az egyik legjobb az országban. Reggel további szerencsés utat kíván a sorompót kezelő gondnok, miközben szabadkozik, hogy azok, akik egész este elviselhetetlenül hangosan nyerítettek a bortól, sertől: hazai törzsvendégek, komáromi ifjak voltak a vendéglőben. Dunaszerdahely; a Tiotel Du- naj „lefoglalt" hely, a szoba elérhető áron kelt el. de a kötelező étkezés alaposan megdrágítja! A pozsonyi Hotel Palace portása szives en^ gedélyt ad a gépek fenti tárolására, sőt másnap újabb éjszakára is kiadja a szobát. Brnoban a Hotel Moravában ugyanez a helyzet. De amikor megtudják: kerékpárral jöttünk — az első emeletre adnak szobát. Hogy ne kelljen magasra vinni á gépeket... Borravaló előre? Beígért jattpénz, száz korona, úgy mint az itthoni gyakorlatban? Az ember társadalmi reakcióit is hazulról hozza. A „legmelegebb” helyzetben sem kellett az előre összehajtott százkoronást odacsúsztatni. Ki érti ezt? Nálunk a minap egész rádióműsor erről a „csúsztatott százasról” szólt. A hazai szállások portáján ez a lózung. De még előbb Breclavban, már morva földön — igaz, szerencsénk is van — a nyitrai Ben- kő Jóska majdnem sírva fakad bánatában, hogy csak két egyágyast tud adni a Grand Hotelben. Így a gépek külön szobában töltik az éjszakát, így mulat egy magyar úr (?). A „nem lehet elindulni csak úgy...” hamis tudat léket kapott (minden nyáron léket kap) Trebicben, ebben a tündérszép cseh városkában is, ahol nálunk ismeretlen szálláslehetőséggel találkozunk az úgynevezett „vasúti szállodában”. Hradec óvárosi főterén három szálló fogad, s bár egyet ebből éppen renoválnak, a Hotel Vajgar két éjszakát „ad” minden külön prémium nélkül. És végtére maga Ceské Budejovice! A Hotel Zvon televíziós, egyszemélyes, ketten is lakható apartmannal szolgál a „kedves magyar turistáknak. ..” T. Pataki LászIA 4 NÖGRÁD - 1981. a*gusztus 29., szombat
