Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)
1981-08-28 / 201. szám
Látogatás a balassagyarmati városi könyvtárban Á kuruc püspök menedéke... Történetek a szarvaskői várról — Fontos feladatunk olyan korszerű szemlélet kialakítása, amely nem csak a kultúra és művészet terjesztését szolgálja, hanem a szocialista életmód, életforma és magatartás helyes Irányát is megmutatja. Ennek egyik lényeges jegye, hogy az emberek felismerjék az olvasás fontosságát; életvitelükké, belső igényükké váljon az olvasás — kezdte a beszélgetést Podlipszky Ervin, a balassagyarmati városi könyvtár vezetője. Sok ember még ma is csupán a kölcsönzéssel azonosítja a könyvtár funkcióját. Pedig ennél jóval szélesebb a tevékenységi rendszere. Ahhoz, hogy valaki bemenjen a könyvtárba, annak rendszeres kölcsönzője legyen, előbb meg kell szeretni az olvasást. fel kell kelteni benne az érdeklődést a szellemi táplálék iránt. A könyvtárak sokat tehetnek ezért. — Mint mindenre, így az olvasásra is érvényes, hogy minél fiatalabb korban fedezi fel valaki annak örömét, annál inkább rendszeressé, tartóssá válik. Ezért fordítunk nagy gondot a gyermek- részlegünkre. Jó a kapcsolatunk az iskolákkal. Az első fél évben 99 gyermekfoglalkozást tartottunk. Az oktatási intézmények 40 alkalommal vették igénybe a könyvtárat. Megemlékeztek a könyvtárban különböző évNagybátony falusi, Dózsa- telepi községrésze lakóinak régi kívánsága volt, hogy a tanács újítsa fel és alakítsa át a mai közművelődési igényeknek megfelelővé a Petőfi Művelődési Házat. A lakosság jogos igényét évekig képtelenek voltak kielégíteni, míg az idén —• jelentős megyei támogatással — sikerült. A negyvenes évek végén épült kultúrház felújítási és átalakítási tervét a Nagybá- tonyi nagyközségi Tanács VB Községgazdálkodási Vállalatának műszaki osztálya készítette el, s a vállalat dolgozói valósították meg az elképzeléseket. A kivitelezés munkálatai március elején fordulókról. Létrehozták a gyermekkönyvtári kört. Márciustól működik a zenei klub, melynek vezetője Valecsik- né Tamás Zsuzsanna. Témájuk: zene, vers, mese és képzőművészeti alkotások. Az öntevékeny foglalkozások nagymértékben elősegítik a gyermekek alkotóképességének fejlesztését; erősítik az integrált gondolkodási mód kialakulását. Az Ipoly-parti városban a gyermekek az év első felében 11 865 kötet könyvtári könyvet olvastak el. — Azt szeretnénk elérni, hogy a tanulók önállóan használják a rendelkezésükre álló, tanulmányukat segítő, ismereteiket bővítő és érdeklődési körüknek megfelelő irodalmat. Ennek érdekében nagyon sok ilyen jellegű foglalkozást tartunk. Azt hiszem, hogy a gimnáziumi könyvtárosszakköyünk tagjai már rendelkeznek ezzel a készséggel. A könyvtár dolgozói sokat fáradoztak az „Olvasó ifjúságért” akció sikeréért. A városban nyolc vállalat 14 KISZ- alapszervezetével sikerült tartós kapcsolatot kiépíteni. — Nem a jó statisztikai adat kedvéért vettük komolyan az akciót. A címben megfogalmazottakat akartuk tartalommal megtölteni. Ügy érzem, hogy sikerült. A mozgalomba 475 fiatal kapcsolódott be. Közülük 150-en kezdődtek, s jól szervezett társadalmi összefogással augusztus közepére fejeződtek be. A közel másfél millió forint értékű munka elvégzéséhez a nagyközségi tanács hatszázezer forintot adott, míg a többit a megyei tanács művelődésügyi osztálya bocsátotta a nagybátonyiak rendelkezésére. A felújítás és átalakítás során három új, kiscsoportos foglalkozásokra alkalmas helyiséggel bővült az intézmény, s épületen belülre került a vizesblokk is. A kívül- belül megifjodott, megszépült kultúrházban az első rendezvényt augusztus 19-én tartották; ez az avatóünnepség egyben megemlékezés volt könyvtárunk rendszeres olvasóivá váltak. A felnőtteknek több TITelőadást tartottak. Három alkalommal zenehallgatást szerveztek a korosztálynak. Eredményesen dolgoznak együtt a város szocialista brigádjaival. — Napjaink követelménye, hogy az általános és szakmai műveltség jobban igazodjon a gazdasági termeléshez. Ezért a beszerzésünknél nagy gondot fordítunk az ismeretterjesztő művekre. Ma már a szépirodalmi alkotások egy része a házi könyvtárakban megtalálható. Nálunk gyakran keresnek különböző szakkönyveket. Természetesen ezzel nem azt mondom, hogy a szépirodalmi állományunkat nem bővítjük. A beszerzést mindenkor az igényekhez kell igazítani. Tíz évvel ezelőtt 1505 olvasója volt a könyvtárnak. Ma 3581-en olvasnak az Ipoly- parti városban. A látogatók száma 1971-ben 14 722. A múlt évben 34 029-en jártak a könyvtárban. Kötetforgalmuk az egy évtized alatt megduplázódott. Jelenleg évente közel százezer könyvet kölcsönöznek ki. Ez azt jelenti, hogy átlag minden könyvet kétszer olvasnak el az olvasók. Az adatok bizonyítják, hogy a palóc városban egyre több ember életvitelévé válik az olvasás. — Sz. F. — alkotmányunk ünnepéről, s a közönség nagy megelégedésére élvezetes, vidám műsort adtak fővárosi énekesek, zenészek és humoristák. A tervszerű, határidő szerinti, jó minőségű munkában elismerést vívott ki a községgazdálkodási vállalat kollektívája, melynek női tagjai a takarítást társadalmi munkában vállalták. Önzetlen segítségükért dicséretet érdemelnek a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat nagy- bátonyi üzemegysége. a Pentamer Ipari és Szolgáltató Szövetkezet dolgozói, valamint azok a falubeliek, akik a Hazafias Népfront és a KISZ helyi szervezeteinek mozgósításában részt vettek a társadalmi munkában. A Petőfi Művelődési Ház mostantól fogva korszerű, esztétikus körülményeket biztosít a közművelődési munka, a szórakozás számára, s lehetőséget teremt a régi kiscsoportok mellett újak — például nyugdíjasklub — létrehozására. A működés feltételei egyébként a közeljövőben tovább javulnak. A nagyközségi tanács az intézmény számára a BÚTORÉRT Vállalatnál már megrendelte az új ülőalkalmatosságokat, melyek költségét — mint a felújításban is tapasztalható volt — a megyei tanács vállalta magára. Amint elhagyjuk a Heves megyei Felnémetet, páratlan szépségű völgykatlanba érünk. Az út mindkét oldalán a barna különböző árnyalataival borzongató sziklafalak emelkednek meredeken, szinte körülbástyázva, védve a szeszélyesen kanyargó Eger-pa- takot. A turista megbabonázva ér Szarvaskőbe. Ez a kis község — túlzás nélkül mondhatjuk — egyike legszebb hegyi fal- vainknak. A lombok harsány zöldjében úgy bújnak meg a piros cseréptetős házak, mint anyjuktól óvott apróságok. A település neveztessége, nem csak az elbűvölő panoráma, hanem egy magas meredek sziklán a Keselyő-or- mon álló várrom, amelyet, három oldalról sziklatömbök őriznek, s csak keletről köti ősze egv hegynyak a többi vonulattal. A vár, s egyúttal a község nevét Szegedi János történész-nyelvész fejtette meg. Véleménye szerint egy hajdani vadászat alkalmából addig űztek errefelé egy szarvast, amíg a nemes állat a sziklacsúcsra menekülve, onnan a mélységbe nem zuhant. A magyarázat vitatható. Az viszont tény, hogy már 1393- ban Zarwakew néven emlegetik a községet. A várat valószínűleg 1261 és 1295 között építették. IV. Béla 1261-es adománylevele még nem említi, az egri káptalan 1295-ös határjáró okmánya viszont már megnevezi. 1. i A falak alatt nem táboroztak nagy seregek, a vár krónikája mégis fordulatokban, történelmi eseményekben bővelkedik. 1530-ban a Ferdinánd-párti Horváth Ferenc fészkelte be magát ide, s uralmát kiterjesztette a környező községekre is. A hatalomra vágyó parancsnok úgy vélte, hogy holtáig halászhat a zavarosban, uralhatja a vidéket. Szalaliázy Tamás, Habs- burg-párti püspök kénytelen volt rőéghátrálni. Az egyházi javakat — a béke- kedvéért — papírforma szerint zálogba adta a hatalmaskodónak. Ö azonban még többre vágyott, s megsarcolta a szomszéidos birtokokat is. Érezte: azt tehet, amit akar, hiszen hiányzik a rendet teremtő, a törvényességet biztosító központi hatalom. Az sem zavarja. hogy egyre-másra panaszkodtak rá az országgyűléseken. Kapcsolataiban, összeköttetéseiben bízott, s nem engedett Frangepán Ferenc püspök erélyes parancsának sem. Nem zavarta a török közel-’ léte, az egész Heves megyét fenyegető támadás híre sem. Az 1545. évi országgyűlés kimondta, hogy a várat le kell rombolni, és jövedelmeit Eger erősségének fenntartására kell fordítani. Horváth semmibe vette ezt az a határozatot is. Az új püspök, Oláh Miklós, végleg megunta a sok huzavonát, keményen megregulázta az önkényeskedő várnagyot, helyébe Szal- kay Balázst nevezte ki Dobó István. A nyakas nagyúr távozott, ám a várhoz tartozó birtokokat továbbra is adóztatta. 2. Az eseménytelen évtizedek után fordulópontot jelentett a Rákóczi-szabadságharc. Te- lekessy István egri püspök és a megye örökös főispánja eleinte császárpárti volt, és az udvar politikáját vallotta magáénak. Amikor Bercsényi Miklós 1703-ban bevonult Egerbe, ellenállt. A generális, aki egyébként ismert volt hirtelenségéről, feldühödött, és a főpapot elfogatta. Érdekes, hogy ez a kultúrált, sokoldalúan képzett ember nem érzett haragot, nem vágyott bosszúra, s idővel — belátva a harc jogosságát — a fejedelemhez csatlakozott, s egyik legkitartóbb hívévé lett, olyannyira, hogy ebi lenlábasai a „kuruc püspök” titulussal illették. 1705-ben már fogadta a nevezetes Ráckapunál Rákóczit. A detronizálástól, a Habs- burg-ház trónfosztásától, ugyan húzódozott, ám a határozatot mégis aláírta. Ellenfelei hamar akcióba léptek. XI. Kelemen pápa 1709- ben kiadott breverjében a fejedelemhez pártolt papságot büntetéssel fenyegette meg. Erre hivatkozva Keresztély Ákos, az ország bíboros prfJ mása megidézte Pozsonyba, és felszólította, hogy személyesen tisztázza magát. Ö azonban nem élt a lehetőséggel, inkább Rákóczira hallgatott, és csak írásban mentette ki magát. Amikor észrevette, hogy hanyatlik a szabadság csillaga, a szarvaskői várba vonult vissza. Itt értesült arról, hogy a nagypréposttal, az egri káptalannal, a papsággal és a szerzetesekkel együtt meg-< fosztották hivatalától. Utódját gróf Csák Imrét Hatvanban be is iktatták. Telekessy hiába tiltakozott,’ értékeit lefoglalták, vagyonát elkobozták. Hosszú idő telt eL míg végre rendeződött a helyzete, s a pápa közbenjárására a császár is aláírta a kegyelmi okmányt. Addig Szarvaskőn élt, méghozzá anyagi gondokkal küszködve. A váron — miután senki nem gondozta, lakta — úrrá lett az enyészet. A falakat kikezdte az idő, s századunk húszas éveiben az utolsó oromzat is ledőlt Ám a romok is idézik a múltat. Egy tisztességes, bátor ember emlékét, aki neveltetésével, korábbi gondolatvilágával szakítva kuruc püspökké mert lenni. Pécsi István Autós aforizmák Ne lépd túl a hangsebességet, mert akkor nem hallod meg a rendőr sípját. „Nem lett volna szerencsétlenség, ha a szerencse nem segít” — gondolta az autós, miközben búsan nézte szétlapított kocsiját, amelyet a lottón nyert. Szabad-e a feszes biztonsági övét nevelöcélra használni? Hány lóerős lehet az örökmozgó? A csúcsforgalomban csúcsosodik ki a gépjárművezetők tűrőképessége. Hogyan tartsa meg a követési távolságot — hiszen vezető, és a többiek szokták őt követni. Autósöttusa: a jogosítvány megszerzése — autóvásárlás — garázsépítés — műszaki vizsga — tönkremenés. Ugyan ki gondolta volna, hogy a kerék alapján idő múltával egy egész autót találnak fel?! TRÉFÁK oka a főnök úr, új, gumitalpú cipője. ☆ Az orvos így szól az idős pácienshez: — Sajnos, kedves barátom, nem tudom megfiatalítani. — Nekem nincs is szükségem erre doktor úr. Csak azt szeretném, ha minél tovább öregedhetnék nyugodtan... /V^A/\A^\WWW\/\A»AAA^AA/\A/VA/\A^v^/\/\/VVnA^AA/VVVV\A/WVV\A‘V\A^/VWWWV^V\/\A/\fl/VA^\A/VWV^/ téVW w <J t/V« Az irodába belép a vezető, körülnéz és mérgesen így kiált fel: — Már egy hete így megy: valahányszor benézek ide, senki sem dolgozik! Miért lazsálnak: — Nagyon egyszerű a dolog — válaszol az egyik alkalmazott —, az egésznek az Régi kívánság teljesült Felújították a nagybátonyi Petőfi kultúrházat Az autó óránkénti három A autó valamiképpen hason- frafipaxfelvételes sebességgel lit az időgéphez: rajta is meghaladt. térhetünk őseinkhez. Úf vakcina Finn kutatóknak sikerült mekeknél lehet végzetes. A olyan vakcinát előállítaniuk, vakcina az A törzsbeli Menin- amely védelmet nyújt bizo- gococci baktériumok okozta nyos baktériumok okozta agyhártyagyulladás ellen agyhártyagyulladás (meningi- nyújt védelmet: legtöbb eset- tisz) ellen. Ez a betegség kü- ben ezek okozzák a járványos Ionosén a két éven aluli gyér- megbetegedést. Kőeszközök használata A kőkori szerszámok élé- kopási nyomokat hagynak a nek mikroszkópos vizsgálatá- szerszám , munkafelületén, s val és modellkísérletekkel ke- így meg lehetett állapítani, resték a kutatók a választ ar- melyik típusú eszközt hasz- ra, hogy az ősember mire nálták bőr, csont, hús, vagy használta eszközeit? /> kü- fa vágására és megmunkálásá. lönböző anyagok kflióuböző ra. 4 NÓGRÁö — Mt, augusztae Ű8-, péntek LJttörő-kiá/litás A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban szeptember végéig látható az úttörőmozgalom helyi történetét bemutató kiállítás. A tájékoztatón ez olvasható: a kiállítás anyagát a szécsényi általános iskola múzeumbaráti raja gyűjtötte. A kis kollektíva 2 éve dolgozik együtt. Kutatják lakóhelyük történetét, gyűjtik a különböző tárgyi emlékeket, ismerkednek a múzeumi szakemberek munkájával, pályázatokat készítenek, tárlatvezetést tartanak, öntevékenyen bekapcsolódnak a múzeumbaráti kör munkájába. Az elmúlt tanévben hangyaszorgalommal gyűjtötték az úttörőmozgalom helyi dokumentumait: volt úttörővezetőkkel. úttörőkkel beszélgettek. Az összegyűjtött gazdag anyagból szakemberek irányításával készült el a a múzeumban mozgalom helyi történetét bemutató kiállítás. A pajtások kutatómunkájuk során érzelmileg és értelmileg közelebb kerültek az ifjúsági mozgalomhoz. Az elődök munkájának, eredményeinek a megismerésével erősödött az a kapcsolat, amely az iskolához, az úttörőcsapathoz köti őket. A 25 gyermek aktív munkáján keresztül az iskola közel ezer tanulója a mozgalom történetének alaposabb megismerésével közelebb kerül ahhoz a közösséghez, amelyhez tartozik. A tegnap ismeretében jobban érzik és értékelik a ma rájuk váró feladatokat. A kiállítás több, mint egy úttörőcsapat visszaemlékezése ; s több emberhez szól. mint egy iskola közösségéhez. Dicséretes, hogy a múzeum vezetői felismerték ezt a gondolatot és otthont adtak a tárlatnak. Eddig több ezren tekintették meg a kiállítást. Ezek az emberek minden bizonnyal többet tudnak meg az úttörőmozgalom 35 éves történetéről. Közülük sokakban egy-egy fotó, jelvény, rajnaplót nézegetve ismét felvillan a gyermekkor emléke. Történelmi léptékkel mérve 35 év nem sok idő. Ez a kiállítás mégis arról győz meg, hogy a rövid idő alatt sok minden történelmivé kristályosodott ki. Azok számára is történelmi emlék, akik alanyai voltak egy-egy eseménynek. Az 50-es évek elején az úttörőcsapat által «zervezett ka- lászgyűjtési akció ma már történelem. Az erről tanúskodó fénykép muzeális érték. És lehet tovább sorolni a látottak alapján a történelmi emlékeket. A budapesti VIT, amelyen a szécsényi úttörők is részt vettek, vagy az első táborozás, amikor még szalma volt a fekvőhely. A rohanó világban sokszor elfelejtünk visszanézni. Pedig így jobban megértenénk a mát, biztosabban tudnánk építeni a holnapot. Most ezt tették a szécsényi úttörők. Visz- szanéztek és büszkék lehetnek elődeik munkájára, arra az útra, amelyen a szécsényi úttörők végigjártak. A kiállítás gazdag, tartalmas mozgalmi munkáról ad számot. A szécsényi gyermekek: Kövi Éva, Pintér Gizella, Miklósik Márta és a többiek országos tanulmányi versenyt nyertek, s ma felnőtt fejjel is élen járnak a munkában. A művészeti csoportok (báb, énekkar, tánc), nagyon sok arany oklevelet gyűjtöttek össze. Ott voltak a szécsényi pajtások egy-egy úttörő-olimpia országos döntőjén. Kivették részüket a társadalmi munkából. A csapat megkapta a KISZ Központi Bizottság vörös selyem- zászlaját. A ma tanulóit egy kicsit kötelezi az elődök munkája. A tárlat anyagának egy részéből az iskolában állandó kiállítás mutatja majd be az úttörőmozgalom szécsényi törj ténetét.
