Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-26 / 199. szám

Bürokrácia és demokrácia A rím kon fo§lalt két szó aligha il- ” lík egymáshoz. Mint tűz és víz, annyira nem tűrik egymást. És az ellenkező póluson foglalnak helyet: a bürok­ráciát visszaszorítani, a demokráciát pedig szélesíteni, még inkább kibontakoztatni sze­retnénk. A bürokrácia növekedése a demokrácia el­lenében hat, azt gátolja, csökkenti, a demok­rácia fejlődése pedig a bürokrácia sírásója. Ezek a nyilvánvaló és ismert felismerések, persze, önmagukban még nem jelentik a va­lóság megváltoztatásának kizárólagos garan­ciáját. Márpedig a valóság megváltoztatandó, ép­pen azért, mert ebben a valóságban, a mi életünkben is szüntelenül együtt van jelen a bürokrácia is, a demokrácia is. Le kell szö­geznünk rögtön, hogy ez a tény önmagában még nem valamiféle gyengeség jele, sőt — bármilyen furcsán hangozzék is — egyfajta tünete a fejlődésnek. A bürokrácia, a papír­munka ugyanis gyakran következik az élet minden területén abból a tényből, hogy a legkülönfélébb munkafolyamatok az ipar­ban, a tudományban, a mezőgazdaságban, az irányításban — technikailag, technológiailag — mind fejlettebb színvonalra emelkednek, s ezekben a folyamatokban a fizikai erőt, sőt az agy munkáját is bizonyos mechanikus mű­veletekben mindinkább helyettesítik olyan eszközök, amelyek a papírt fokozottabban igénybe veszik. Gondolhatunk itt a lyukkár­tyára éppen úgy, mint a számítógépek me­móriaegységeire és sok minden másra. Nyil­vánvaló az is, hogy ezzel a folyamattal egy­idejűleg megnőtt az ellenőrzésnek, az irányí­tásnak, a fejlesztésnek stb. is egy „papírra- tettebb” bürokratikusnak tetsző formája. Tehát kár lenne a bürokráciát kizárólag úgy értékelni, mint valamilyen emberi gyen­geséget. amely valami átokként nehezedik ránk. Nem. A bürokrácia megszületésének ob­jektív alapjai a társadalom fejlettségének, berendezkedésének, hagyományainak adott fokától függenek, nem véletlenül jöttek lét­re, s az emberiség történetében távolról sem a mi világunk az első, amelyben gondot okoz­nak. Nem puszta létükkel —. amely bizonyos méretekben, optimális körülmények között szükséges, üdvös, sőt nélkülözhetetlen —, ha­nem a túlburjánzásukkal. Természetesen, amikor a bürokráciát sza- puljuk, mindnyájan erre a túlburjánzásra gondolunk. És mikor érzékeljük túlzásnak a bürokrácia jelenlétét, méreteit, erőit? Éppen akkor, amikor már nem társadalmilag szük­séges és hasznos funkciókat tölt be, hanem kártékonyakat. Ezeket vég nélkül sorolhat­nánk, ám közülük kettőt van csak hely itt kiemelnünk, méghozzá a két legnyugtalaní- tobba't: Az egyiket a kapitalizmusban is sok és sok­féle kritika éri, s ez nem más, minthogy a bürokráciának rendkívül nagy a vitalitása: hajlama van rá, hogy önmagát minduntalan újratermelje, sőt bővítse, s ezáltal rendkívül nagy energiákat von el a társadalomtól. A Parkinson-könyvek magyarországi népszerű­sége is mutatja, hogy e jelenségekben sok ha­sonló motívum fedezhető fel az egész vilá­gon. Nálunk is érzékelhető, hogy a papír- és aktagyártás egy ponton túl olyan kényszer- helyzeteket tud előidézni, amelyekben azt a látszatot kelti, mintha csak újabb papírokkal, aktákkal, szabályzatokkal, paragrafusokkal lehetne leküzdeni őket. Márpedig ez a bürok­rácia „nagy csele”, mert a fentiek éppen a vártnak az ellentétét, a bürokrácia további növekedését idézik elő. A kudarcok aztán újra meg újra felszínre hozzák azt a felismerést, amit ma közkeletű kifejezéssel úgy szoktunk emlegetni, hogy az emberi tényező megnövekedett szerepével kell jól élnünk. Csakis az ember, a gondol­kodó, a világra bonyolultságán felülemel­kedni, abban eligazodni tudó ember képes megálljt parancsolni ennek az áradatnak. De hogyan? És itt következik a bürokrácia kártékonyságának másik fontos eleme. Csak felelősséggel léphet közbe az ember, de a bü­rokrácia éppen a felelőtlenségre nevel, sőt annak kedvez. A bürokrácia sokszor azért is virul, mert kiválóan alkalmas arra, hogy pa­pírok, akták mögé bújjanak azok, akik e pa­pírok nélkül nem képesek vagy nem akarnak kiállni valami mellett, vagy ellen. A felelős­ség elől segít elbújni a bürokrácia, a maga papírtermelő és értekezletszaporító mecha­nizmusával, amely — mint látható — már nemcsak valamely munkamenet vagy irányí­tási rendszer mechanizmusa lehet, hanem az emberek életvitelének, a világukhoz, sőt a saját jövőjükhöz való viszonyának a mecha­nizmusa is. És ez az a pont, ahol a bürokrácia a de­mokráciára is a legveszélyesebb A demokrá­cia ugyanis feltételezi a jellemben s közéleti ismeretekben érett emberek felelősségérzetét, felelősségvállalását. Vagyis éppen azt, amiről a bürokrácia leszoktatni igyekszik az embert. Ezért aztán csakis a bürokrácia elleni cél­tudatos küzdelem segíthet bennünket ab­ban. hogy tovább szélesítsük a szocialista de­mokráciát. Ez utóbbi pedig legfőbb politikai és emberi céljaink egyike. Hiszen olyan or­szágot akarunk építeni és továbbépíteni, amely minden külső-belső nehézség ellenére megteremti valamennyi dolgos, tisztességes állampolgára számára a jó közérzetet, a jól végzett munka lehetőségét és örömét, a kul­turált életmódot, a boldogulás biztos remé­nyét és tudatát. C — A rl a demokrácia olyan eszköz, ame- lyet magunk formálunk — ma­gunknak. Többek között a bürokrácia ellen folytatott szívós, körültekintő harcunk ré­vén. Cs. I. Kórház Balassagyarmaton Nem mehet a gyógyító munka rovására Beszélgetés dr. Hatvani László igazgató-főorvossal Megkezdték a diagnosztikai épület alapozását. Bár sokan tudják a megyé­ben, mégis érdemes megemlí­teni, hogy a balassagyarmati kórház több mint 80 évvel ez­előtt, 1897-ben pavilonrend­szerű épületekben 80 ággyal kezdte meg működését. A kór­ház jelenleg 1021 ágyas, s párhuzamos belgyógyászat, sebészet, ideg-, elmeosztály, szülészet, nőgyógyászat, gyer­mekgyógyászat, szemészet, Bátor gyalogosok Felháborító esetek Magasak ezek a számok. Különösen akkor tűnik ez soknak, ha tudjuk, hogy a harmadik ötéves terv óta fo­lyik a kórház rekonstruk­ciója. — Lényeges előrelépés az V. ötéves tervben történt, — folytatja az igazgató-főor­vos. — Ebben az időszakban valósult meg a 141 ágyas új — Az eddig végzett reJ konstrukció azzal járt, hogy osztályok áttelepítését is szükségessé tette. Például a két belgyógyászati osztály mozgott a legjobban, sőt az I-es bel két évig más pavi­lonban működött. Komoly meg-; terhelést jelentett a sebészet, a fül-orr-gége mozgatása is, Mindez rendkívül nehézzé tet­te az orvosi munkát, de sem­miképpen sem hozta magá­val a gyógyítómunka nívó­De megyei ' feladató!; ellátó fertőző- és a hozzá csatlakozó diagnosztikai osztályokkal is rendelkezik. A sajtó hasábjait böngészve nap mint nap értesülünk azokról a közúti balesetekről, melyek szerte az országban, megyénkben, vá­rosunkban is előfordulnak. Ezeknek a ba ese eknek jelentős há­nyada a gyorshajtás, az ittas vezetes következménye. Azonban igen sok az olyan baleset is, amely a gyalogjárók hibájából fordul elő. Salgótarján lakossága általában betartja a közlekedési szabályokat és fegyelmezetten közlekedik. Hogy mégis szót emelek a gyalog­közlekedésben tapasztalható hiányosságok megszüntetéséért, azt azért teszem, hogy a még tapasztalható eseteket is felszámoljuk, minimálisra csökkentsük. Ennek csökkentése, illetve megelőzése érdekében (helye­sen) az iskolákban már a kis­iskolásoknak is oktatást nyújtanak a közlekedési sza­bályok betartásáról: sőt a tömegkommunikációs soro­zaton keresztül is sokat tesz­nek a biztonságos közlekedés A minap a Rákóczi úton piros jelzésnél ment át az érdekében. A szülők is ngp sétálva, szinte a hajam is ég- úton, s példáját úgy az egyik, mint nap féltő gonddal enge- nek állt, amikor láttam, hogy mint a másik oldalról többen dik el kisiskolás gyermeküket egy fiatalasszony karján ba- is követték. A következő pi- az iskolába, s adnak hasznos bával a péküzletből kilépve ros jelzésnél egy falusi idős útravalót a biztonságos közle- három-négy éves kislányát asszony — jóval túl a hatva- kedéshez, kezénél fogva cibálta át a vá- non — nagy puttonnyal a há- rosi tanács előtt, az elsúrranó tán kocogott át a piros jelzés­autók és autóbuszok között a nél az úton; s a 21-es műút- túloldalra. ról a litkei útra kanyarodó Az már meg sem lepett, dömper elől a várakozók rán- hogy egy középkorú férfi a tották fel a biztonsagot je­lentő gyalogjáróra. Legjobban mégis annak a fiatal apának a magatartása háborított fel, aki 7—8 éves lurkóját valósággal átránci- gálta a tilos jelzésnél. Ennek Ezért felháborítóak az ese­tek. Mucsi Lajos Salgótarján fül-orr-gége osztály, bőrgyó- ull pavilon, a szülészet, nőgyó- -játrak csökkenését. De tör­gyászat, gyermekosztály. Meg- vény szerűen magával hozta épült az új, korszerű moso- a zsúfoltságot. És mindez da. Korszerűsítettük a két nagyobb odafigyelést követelt belgyógyászati osztályt. Két- orvostól, ápolótól, mindenki­harmadrészben a sebészetet. Ugyancsak korszerűsítésre ke­rült sor a tüdőgondozóban, egy gyermek- és két felnőtt­körzetben. Nem látható, de hihetetlen mennyiségű pénz fekszik a föld alatt. Sokat költöttünk a központifűtés- vezeték rendszerének megépí­— Jelenleg 71 orvos látja el a kórházon belül a gyó­gyítómunkát. Az integrált egységben, vagyis a kórház­ban, a rendelőintézetben, a körzetekben, 99 orvos, 560 nő­vér, összesen 1067 dolgozó ügyel a betegekre — mondja a beszélgetés során dr. Hat­vani László igazgató-főorvos. Majd így folytatja: — Kórházunkban magas — 88—90 százalékos — az ágy­kihasználtság. Ez elsődlege­sen az elmeosztályok zsúfolt­ságának a következménye, ahol nem ritka a 120 százalé­kos ágykihasználás, mégpedig huzamos időn keresztül. Ta­lán még annyi számot, hogy a kórházunk évente 17—18 ezer fekvő beteget lát el. tői. Meggyőződésem, hogy a betegek alig vették észre ezt a nagy munkát, gyógyultan, elégedetten távoztak kórhá­zunkból. Gyógyítómunkánk bizonyítására hadd mondjak néhány igen jellemző ada­tot. Orvosaink a gyógyítás mellett az utóbbi években 26 dékvíz szétválasztására, ká­belekkel korszerűsítettük a világítást, és ez mind, mind a föld alatt történt. Vajon nem járt-e mindez a gyógyítómunka intenzitá­sának csökkenésével, teszi fel szinte önmagának az em­ber a kérdést. Dr. Hatvani László mintha érezné, hogy a beszélgetés során ilyen kér­dést tehet fel a krónikás, Mindjárt válaszol is: közlekedési szabályokra fity- tyet hányva sétált át a biz­tonságot jelentő „zebrától” 70—80 méterre a főúton. De nézzük meg, hogy a városunk­ban felállított „villanyrend­őr” átkelőhelyeknél mi a előzménye volt, hogy a kisfiú helyzet A Tanácsköztársaság a járdán toporzékolt és kia- téri és a „Csillagház” előtti bált: „Nem megyek át, mert átkelőhelyeknél a gyalogosok pirosat mutat a lámpa”. E igen fegyelmezetten közieked- tiltakozásra a fiatal apa rá- nek. Ha viszont megnézzük a mordult a kisfiúra: „Nem lá- 21-es út és a litkei elágazás- tód, hogy most sehonnan sem nál levő lámpával ellátott át- jön autó, s nyugodtan át le- kelőhelyet, ott bizony a köz- hét menni?” úti szabálysértések egész so- Ami a fő baj, ennél a gya- rozatát tapasztaljuk. Egy pén- logátkelőhelynél a leírt ese­teken csak fél órát töltöttem tektől eltekintve az, hogy el ennél az átkelőhelynél, de szinte minden tilos jelzésnél ez alatt az idő alatt közel — amikor a várakozók száma száz szabálytalan átkelés volt mar 30—40 fő körül van — a zebrán a tilos jelzésnél. csaknem mindig akad egy-két Ezekből csak néhány példát rendbontó, aki „siet”, s meg­szeretnék kiemelni. indul a tilos jelzésen át a Az átkelőhely két oldalán zebrán és bizony a tömeg je- már mintegy 35—40 ember léhtős része követi. Az, hogy topog, várva a szabad jelzés- e helyen még komolyabb bal- re Egyszer csak nagy seb- eset nem következett be, ki- bel-lobbal egy nyugdíjas há- zárólag a gépkocsit vezetők zaspár érkezik — úgy 65—70 óvatos, körültekintő és meg Hasznos hulladékok az útépítésben A Közlekedéstudományi beton, vagy aszfalt. Szilár- gazdaságok, termelőszövetke­Egyesület Nógrád megyei te- dabb, repesztőhatásokkal zetek számára ideális, rületi szervezetének közúti szemben rugalmasabb, lassab- — Milyenek megyén belül üzemi szakcsoportja kedden ban köt, mint a hagyomá- a kilátások? délután előadást szervezett az nyos beton Utóbbi tulajdon- — A fejlett nyugati orszá­sága folytán a munkálatok gokban a keletkező pernye­a forgalom leállítása nélkül mennyiség 80 százalékát fel­is folyhatnak. Ugyancsak jó használják. Magyarországon anyag a szerkezeti erősíté- 8-10 százalékát. Sikeres pré­sekhez, vastagabb aszfaltré- bálkozásaink után az idén teget is pótolhat. Mindez üzembe lépett a megye első többszörös energiamegtakarí- keverőtelepe, melyet jövőre fással is jár, hiszen a beton- egy második követ Salgótar­hoz szükséges cement előál- jánban. 1982-től az utakszé­lítása energiaigényes folya- lesltéáét teljes mértékben ez­mat. Nem is beszélve a bi- zel az anyaggal oldjuk meg­tumenmegtakarításról. Mind- A VI. ötéves, tervben évente ezeken túl a pernyebeton ol- 100 ezer négyzetméteren épit­csóbb. Az ilyen technológiá- ■ jük be erősítésként a per­bujáki úton nyebetont. A keverőgépeink erőművek pernyéjének és más hulladékanyagoknak a felhasználhatóságáról. — Miért került napirendre a téma, van-e megyebeli je­lentősége? — kérdeztük Sza­kos Páltól, a KPM közúti igazgatóságának igazgatóhe­lyettes főmérnökétől, az elő­adótól­— Tatabányai kezdeménye­zés nyomán mintegy három éve foglalkozunk erőművi pernye felhasználásával. A val szélesített visontai erőműből ázármazó mintegy 15 ezer négyzetmé- fölös kapacitásával megrende- hulladékanyagot mésszel ke- tér szerkezeten több mint mi, » év körüliek, s féiretolva a vá­ra '< '’ókat, senkitől és semrai- t"' sem zavartatva, haladnak át a tilos jelzésen. Ezek után néhány perc múlva azon már értő” magatartásának köszön­hető. Ami még elgondolkoztató! Ha a baleseti statisztikát vizsgáljuk, megállapíthat meg sem lepődtem, amikor juk. hogy igen sok a halálos egy 17—18 éves fiatalember a. végű közúti gyermekbaleset. verve előállított pernyebeton­nal próbálkozunk a hagyomá­nyos betont pótolni az utak szerkezetében. Az eddigi ered­mények több mint biztatóak Az így nyert anyag sok te­kintetben egyenértékű vagy 700 ezer forintot tunk meg. További előnye nak. hogy kisebb utakon egy felületi lezárás sál önmagában is alkalmas, a hagyományosnál jobb, öl­tésére, a szennyvíz- és csapa- közleményt tettek közzé, 35 tudományos előadást tartot­tak, és 5 pályamunkát nyúj­tottak be. Ez a három adat önmagáért beszél. A jövőről is szó esett a be­szélgetés során. Ekkor is gondterhelt volt dr. Hatvani László, de látszott rajta, hogy tudja, mi a cél. Egy korsze­rűbben berendezett és fel­szerelt kórházban magasabb színvonalú gyógyítás elérése, így fogalmazott a beszélgetés során: — A sebészet utolsó harma­dának a befejezése a legfon­tosabb feladatunk. A máso­dik fél évben indul a legna­gyobb pavilon, a férfi ideg korszerűsítése. Űj beruházás­ként megkezdték a kivitele­zést az úgynevezett G jelű, a központi diagnosztikai épüle­teknek, ahol röntgen, labora­tórium és a gyógyszertár nyer elhelyezést. — Arról már szóltunk, hogy az V. ötéves tervben felgyorsult a kórház re­konstrukciója. A VI. ötéves tervben az egészségügy to­vábbra is kiemelt ágazatként kezelt. Megyénkben éppen a mi kórházunk rekonstruk­ciójának gyors befejezése szerepel, aminek mi nagyon örülünk. Ez további gondok­kal, örömökkel jár együtt, amit az intézet orvosai, dol­gozói, a maguk módján meg­értéssel, fokozott munkával igyekeznek gyorsítani, előse­gíteni. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy a kórház re­konstrukciójának befejezése, a még eredményesebb gyó­gyítómunkánkat segíti — mondotta végezetül dr. Hat­vani László igazgató-főorvos. Somogyvári László mint lök számára is szállítjuk. A takarítót- költségeket tovább csökkenti. hogy ehhez erősítő anyagként az anyag- kőbányák meddőanyagát ki- forgalmú vánjuk felhasználni. g i jobb, mint az eddig felhasznált csóbb út. Burkolatként erdő­NóGRÁD - 1981. augusztus 26., szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom