Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)
1981-08-02 / 180. szám
Ismét lesznek székfoglalók / Esztergomban — Újjáalakult Hollókő az idegenforgalomé Magyar csárdás — francia lábra a Balassa Társaság A KÖZELMÚLTBAN ala- gyeház díszterme. Az ország- kult újjá az esztergomi Balas- szerte nagy érdeklődést kel- sa Bálint Társaság. 1926-ban tett székfoglalók közül is kilétrehozott elődjének prog- emelkedett az, amelyet újdon- resszív hagyományait szocia- sül' tiszteletbeli tag' int Balista rendszerünk szellemében bits Mihály tartott, folytatva, a város gazdag kul- A most újjáalakult társa- turális hagyományainak ápo- Ságnak nem csak ma Eszter- lását tűzte ki legfontosabb fel- gomban élő, hanem korábban adatául. Emellett állandó fó- ott élt, vagy munkásságukkal rumot kíván teremteni a vá- a városhoz kötődő neves em- ros értelmiségi dolgozóinak a berek is tagjai, illetve dísztudományos munkához. Aki a tagjai. Köztük van például társaságnak tagja kíván len- Bárdos Lajos Kossuth-díjas ni, annak a hagyományokhoz zeneszerző, aki az utóbbi híven — az éves közgyűlése- években számos művet írt ken „székfoglalót” kell tarta- Esztergom nemzetközi érdek- nia. Ugyanerre készítik fel lődést keltő hangversenyeire, azokat, akiket a társaság tisz- Vertei J izsef, a bélyegeiről vi- teleti tagjául választanak. lághírű grafikus, vagy NemesA régi esztergomi Balassa kürty István, aki más irányú Társaság 20 éves működése munkássága mellett Balassa- alatt sokat tett a város kul- kutató is. A társaság a hagyo- turális életének fellendítésé- mányokat ápolva az egykor ért, jelentősége jóval túlnőtt megjelent Esztergom Évlap- Esztergom határain. Művésze- jai folytatásaként most készül ti szakosztálya például éveken az Annales Strigoniensc át szervezte a nyári művésze- újabb kiadására. Egyik fő félti telepeket, és számos nagy- adatának tekinti, hogy felele- sikerű kiállítást nyitottak. Ki- venítse Esztergom nevezetes emelkedett közülük a Vajda személyiségeinek emléket. Jö- János Társasággal közösen vőre avatnak emléktáblát a 1934-ben rendezett modern neves történetíró, Katona Ist- képzőművészeti kiáliítís, ván szülőházán. 1L- jan amely aztán Esztergomból or- nagyszabású Babits-centená- szágos körútra indult. Gazdag riumi ünnepséget rendeznek, anyagában 28 híres magyar Ugyanebben az évben kerül művész alkotásai szerepeltek, sor a város török elnyomás köztük volt Ferenczy Ká- alóli felszabadulásának 300. roly. Rippl-Rónai Jpzsef, Med- évfordulója alkalmából ren- nyánszky László, Csontvárv dezendő ünnepségsorozatra. Kosztka Tivadar, Csók István, VÉGEZETÜL egy kis kitérő- Vaszary János, Iványi Grün- a társaság nevével kapcsolat- wald Béla, Fényes Adolf, Czó- ban. Balassa, Ballasa, Balassi, bel Béla, Kernstok Károly. Balasi, -alasa. Mind az öt Több más, országos hord- változatban szerepei leite ne- erejű esemény is fűződik a vét a Balassa család. Ezt a társaság működéséhez. Szép- tényt a társaság egvik 1931. irodalmi szakosztályának 1927. évi rendezvényén ismertette, évi első rendezvényén nagy illetve az Esztergom Évlaojai vihart kavart Féja Géza szék- című kiadványban tette közzé foglalója. Ady Endréről szó- Zákonvi Minaly, az esztergáló tanulmányának a felolva- mi főszékesegyházi könyvtár sását ugyanis a nagy taps tudós őre. Az esztergomi fő- mellett az Ady költészetét el- káptalani hiteleshelyi levélutasítók felháborodott pus- tárban őrzött dokumentumok- mogása kísérte. Alig csendese- ban, valamint a nagy költő sa- dett el a lapokban erről fel- ját kezű végrendeletének szö- lángolt vita, máris jött a kö- vegében egyaránt szerepelnek vetkező. A szakosztály meg- „a” és „i” végződésű változatok hívta Esztergomba Móricz bár többször fordul elő az Zsigmondot, akit épen jövete- „a”-s.. Joggal használja tehát le előtt támadott meg balol- az utókor mindkettőt. Eszter- daliság vádjával az egyházi gomban azonban — éppen körökben mérvadó Magyar- korabeli gyakoribb előforduláság című lap. Az írást átvet- sa miatt — mindenütt a Ba- ték a helyi lapok is, így a lassa felirat látható, s így gazdag program ellenére kon- használja a nevet a Balassa gott az ürességtől a várme- Bálint Társaság is. B. É. Régi bástyák új élete Tallinnt, az Észt SZSZK fő- se nélkül a mai igényekhez városát 1980-ban egy külön- igazítják. leges nemzetközi bizottság Tallinn egyik nevezetessége a aranyéremmel jutalmazta a bástyákkal övezett városfal, műemlékek megőrzésében el- amely feltétlenül magára von- ért eredményeiért. ja a látogatók figyelmét és Éppen harminc éve kezdték változatlanul gyönyörködteti a köztársaságban a tudomá- a város lakóit. A városfal a nyos alapokon nyugvó rekonst- XIV. század folyamán épült rukciót. Akkor kezdte meg és Észak-Európa egyik leg- munkáját egy félig lerombolt hatalmasabb védelmi rendsze- templomban az első restaurá- re volt. ciós műhely. Ma már a rés- Majdnem húsz éve láttak taurációs főigazgatóság szá- hozzá a restaurátorok a vámos részleggel rendelkezik, rosfal bástyáinak helyreállí- amelyek gyakorlatilag vala- fásához. Legelőször a Kik- mennyi nevezetesebb építésze- in-de-Kök lőtornyot restaurál- ti műemlék gondozói. Minden ták. Az elmúlt három év so- restaurációs munkát komplex rán az ősi város épületeinek módon végeznek. A különböző restaurálásán, így a bástyák díszítéseket az adott korszak helyreállításé" is, tc\b mint szellemében állítják helyre, 25 építőipari vállalat dolgozott hogy az épületegyüttes har- A bástyák másodvirágzásu- móniáját ne bontsák meg. Az kát élik: múzeumokat, kiállí- észt restaurátorok a helyre- tótermeket, műtermeket, ká- állított épületeket, azok belső, véházakat, hangversenytér- architektúrájának megsérté- meket helyeznek el bennük. • Gombagondok Salgótarjánban, az ínyencek egyik legkedveltebb csemegéje után nyomoztunk, megkérdezve a vásárcsarnok és néhány nagyobb élelmiszerbolt vezetőjét: milyen a kínálat gombából? Vásárcsarnok: Egész héten jóformán hiánycikk volt. Néhány kilónyi erdei gomba a felhozatal. A rókagomba kilója nyolcvan forint, a termesztett sampion — amit egyébként nem lehet kapni — ára hatvankettő. Talán várható némi javulás, hiszen az időjárás kedvezett a gombának. ÉVI-csemegcbolt. Utoljára három hete volt sampiongom- bánk, szállítmány nem várható. De kínai gombakonzervvel szolgálhatunk. Fécskő Csemege: Csütörtökön kaptunk egy rekesz sam- piont. még péntek délelőtt is volt belőle.1 Kilója hatvanöt forint. Nincsenek gombagondjaink, a ZÖLDÉRT igény szerint, akár naponta szállít. Napsugár-csemege: Nagyon rég volt utoljára. Most más zöldáru „fut”, a gomba drága is, nem várunk a héten. Gorkij-telepi ABC: Másfél hete volt kapható nálunk utoljára gomba. Akkor hetvenöt forintért adtuk a sampion kilóját. Talán volna rá nagyobb igény, de most más zöldáruk idénye van. Nem kértünk gombát a hét végére. . — v. — . A, B, D, F, I — nem hiányos ábécétudás, hanem apró, fehérre meszelt házak mélyzöld gyepén parkoló személy- gépkocsik nemzetközi jelzései. Legfeljebb a sorrend más. A hószínű, a nap tüzes fényében vakító falak égei-tengeri villák emlékét idézik, az ember arrébbkapja fejét, keresi a türkizkék tenger tiszta vizét. De a természet ezen a tájon, kövekkel, fákkal áldott, a víz még az ásott kutak mélyén is lassan szivárog. Igaz, nem pancsolni érkeznek ide, Hollókőre a turisták. Európa-szerte páratlan látványért zötykölődnek autóbuszon, Citroenen, Ladán... A falu központjáért, amely megmaradt, mint tenyérnyi darab a múltból. Megmaradt a hajdani építők ízlésének-szokásának valóságában s ez a megyei tanács nem kevés pénzébe k<= után Hollókő a helyiek számára nem tartózkodási hely. Annál inkább a turistáknak. A Vár étterem udvarán asztalok mellett tucatnyi külföldi, többnyire fiatalok. Az idővel bővelkedők nyugodtságával arcukon, kortyintgat- ják a hűsítőt. A szemközti palócházban salgótarjáni ismerős, Mlinár Pál, a József Attila Megyei Művelődési Központ táncegyüttesének vezetője a tornácon fogad. A hűvös szobába megyünk. Az asztalon bekapcsolt képmagnó. a felvétel, amelyet négyen-öten néznek szakértő szemekkel, előző nap készült a helyi művelődési otthonban. Halk zene bizseregteti a fület, szigorú alapossággal kiválasztott magyar dallamok. A készülék képernyőjén nemzetközi társaság próbál. — Hogyan kerültek Hollókőre? Ismerkedés a faluval rült eddig is. Az elmúlt másfél évtizedben többnyire a palóc népi építészet tárgyi maradványainak megmentésére mozgósították az erőket. Tucatnyi házra milliók kerültek, műemléki szakemberek az eredeti épületek falai között kényelmes és kulturált turistaházakat alakítottak ki, korhű külső takarja a falu közösségi létesítményeit. A hollókői skanzen építésének üteme mostanság lassabb, fogyóban a halasztást nem tűrő feladatok is. Sűrűbbek viszont a turistajáratok, az idegenforgalom a faluban mind nagyobb figyelmet követel. Főként így nyár derekán. amikor a kellemes klíma, a környék természeti szépségei önmagában is vonzóak. Igaz, az idegen szemnek több kell! Olyan látnivaló, amelyért érdemes utazni. A Nógrád megyei Idegenforgalmi Hivatal ezt igyekszik biztosítani. — A szervezett turizmus csírái most vannak kibontakozóban — jegyzi meg Szert Sándorné, a hivatal vezetője Hollókő felé tartva a kocsiban. Porzik a falu útja, kavicsok ugrálnak szerteszét a gumiköpeny alól. Ilyenkor, koradél— Már korábban is jártunk Magyarországon, Békéscsabán ismerkedtünk meg Palival, s mivel időközben Salgótarjánba költözött, itt kerestem meg — mondja Pfeiffer Christian, a csoport vezetője, szervezője. — Salgótarjánból kiszaladtunk ebédelni Hollókőre, s annyira megtetszett, hogy bevettük nyári programunkba . . . Francia, belga, olasz, svájci fiatalok töltöttek a közelmúltban tíz napot Hollókőn. Hagyományosan kerekedtek fel, hiszen nem először indultak el Közép-Euró- pába, az itt élő népek kultúrájának, népi emlékeinek, néprajzának tanulmányozására, elsősorban azonban a helyi táncok tanulására. Akad közöttük hivatásos és amatőr, s egyszerű kíváncsiskodó. A tíz napig az idegenforgalmi hivatal gondoskodott róluk. — Remekül érezzük magunkat, munkánkhoz aligha találhattunk volna optimálisabb környezetet. Nálunk, Franciaországban is találni népi építészetet őrző házakat, de korlátozott számban. s legfeljebb megtekinthetők — mondja a francia csoportvezető, aki civilben földrajz— történelem szakos tanár, s két és fél évtizede a táncszeTánctanulás közben relmese. Mosolyogva teszi hozzá, hogy először laknak „múzeumban”. Ami a legnagyobb élmény mindannyiunk számára: az élő falumúzeum. Élvezik a faragott támlájú, magasra vetett ágyat, a színesre pingált ládákat, az egyszerű berendezést. S főként, hogy a hollókőiek zavartalanul töltik hétköznapjaikat. Vasárnap a szokottnál is gyakrabban kattogtak a felvevőgépek, a templomba igyekvők népviselete került filmkockákra. Az egyik este pedig a helyi Röpülj páva kör országosan elismert tagjai nyújtottak csokorrava- ló ízelítőt a palóc folklórból. — Milyen javaslataik vannak, mi tehetné kellemesebbé az itt-tartózkodást? — érdeklődik Szertné az idegenforgalom helyi gazdájához illően. A franciák valóban elégedettek mindennel, egy ötletük mégis előkerül: néprajzi kiadványokat hiányolnak, amelyekért a fővárosba kel— A bagi karikázó ver- bunkcsárdást már megtanulták, most vasvári motívufno- kat gyakorolunk — tájékoztat Mlinár Pál. Arcán verej- tépcseppek csillognak, a töb- biekről viszont szabályszerűen patakokban csorog a víz. Aki nem bírja, pihen néhány percet, de aztán újra bekapcsolódik, mert ezeket a táncokat csoportoknak adják majd tovább. Néhány lélegzetvételnyi szünet következik, s többen esküdöznek, jövőre ismét eljönnek Hollókőre, s ajánlják másoknak. Ha nem is a táncot, de a pihenésre kitűnő, páratlan szépségű falut .. . Szert Sándorné elégedett a látottakkal, minden oka megvan rá. Az első ilyen kezdeményezés. Nem titkolja hosz- szú folytatással számolnak, itthonról, külföldről egyaránt. Meséli, hogy a franciák vezetője, amikor közölte vele az Ebéd a fák alatt Gyúrko P. felvételei lett utazniuk. Az idegenforgalmi hivatal vezetője megnyugtatja őket, jövőre már ajándékboltjukban is megkaphatják. Átsétálunk a közeli szövőházba. A külföldiek nemcsak zenével, tánccal ismerkednek. A falak mellett szövőszékek sorakoznak félbehagyott és folytatásra váró munkákkal. A csoport tagjai ügyes kezű- ek, igazolják ezt a készülő darabok, szőttesek tarisznyának, térítőnek ... A másik szobában az ingvállkészítést sajátíthatják el. Ha az egész meg- varrására nincs is idő, a ráncolásra elegendő, a többit majd odahaza. — Kivételes lehetőség a szőni tanulás — áradozik Pfeiffer Christian. — Nem véletlenül mondtam, hogy, amiért Hollókőre jöttünk, mindent megtaláltunk... A programban szerepel még tojásfestés, fafaragás — az unatkozás ismeretlen. Bekukkantunk a művelődési otthonba. Már elkezdődött a próba. A külföldi fiatalok lába nehezebben szokja a magyar ritmust árat, hitetlenkedve rázta a fejét és megkérdezte: — Komolyan mondja, hogy ebben már benne van az önök haszna is? Benne van. A haszon ez esetben azontfan jóval több, a magyar kultúra, a hagyományok megismerése, ápolása, terjesztése. Így fér meg egymás mellett az üzlet és kultúra, így működik együtt az idegenforgalomért a hivatal és a megyei, hollókői művelődési ház. S Hollókő így válhat idegenforgalmi centrummá. Mások a felelevenített palóc népszokásokban gyönyörködhetnek, megint mások a hamarosan sorra kerülő Palóc szőttes kulturális napok eseményein tölthetnek kellemes órákat ötlet kell a turizmus fejlesztéséhez. A hollókői látogatás ezt igazolja. S azt is, hogy nem hiábavaló a befektetés a falu régi, egészben maradt magjának átmentésére. Sokoldalúan kamatoztatható. M. Szabó Gyula NÓGRÁD - 1981. augusztus 2., vasárnap 7
