Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)
1981-08-16 / 192. szám
Ki mit hall meg? Sajnálatos tény, hogy az utóbbi évtizedekben a világ sok országában népbetegséggé vált a nagyothallói. Nemzetközi adatok szerint a hallásküszöb — az a minimális hangerősség, amelyet az emberi fül már érzékelni képes — az elmúlt ötven év alatt a tízszeresére nőtt. A budapesti egyetemi hallgatók körében végzett vizsgálat azt állapította meg, hogy több mint negyven százalékuk ki- sebb-nagyobb mértékben hallássérült. Hazánkban egyébként a nagyothallók száma megközelíti a kétmilliót, több mint 200 ezer ember pedig teljesen süket. Ezek után nem csodálható, hogy az NSZK-beli vizsgálatsorozatból azt a következtetést vonták le a szakemberek, hogy 2000-ben várhatóan ugyanannyi embernek lesz szüksége hallókészülékre, mint manapság szemüvegre- Az úgynevezett civilizációs halláskárosodás okai sokfélék, A Hőtechnikai Építő - és Szigetelő Vállalat felvételre Keres a Gagarin Hőerőmű, Salgótarjáni Hőerőmű és a Tiszai Hőerőmű üzemében levő munkahelyre felújítási munkák végzésére lakatos, hegesztő szakmunkásokat, valamint magasnyomású csővezetékek, sav- és hőálló acélok hegesztésében jártas minősített hegesztőket. Jelentkezni lehet a Gagarin Hőerőműben, a Tiszai Hőurőműber levő kirendeltségeinken, vagy Miskolc Felsőszinva út 73. sz. alatti központunkban. Szállást biztosítunk. az erős dohányzástól, a magas vérnyomáson át a munkahelyi, utcai és otthoni stresszhatásokig. De a hang- erősítős zenehallgatás is szerepet játszik a hallásártalom kialakulásában- Mindinkább terjed az a nézet, hogy a felhalmozódott hangártalom generációkon keresztül átvándorol az utódokra, vagyis nem ritka, hogy a süket szülők gyermekei is ebben a betegségben szenvednek. A tudósok úgy vélik, hogy ideje megkongatni a vészharangot, mert ha túl későn kongatnak, már nem lesz aki meghallja! A zajcsökkentésnek egyébként két alapvető módja van: a zajforrások zajszintjének csökkentése, illetve a források megszüntetése, valamint az egyéni zajvédelem, vagyis a fül közvetlen védelme füldugóval, fülvédő szeleppel, védősisakkal. Képünkön: egy audiométeres vizsgálatot láthatunk. Ez a készülék tulajképpen egy hangkeltőből áll, amellyel 125-től 8000 hertz frekvenciáig terjedő hangokat tudnak gerjeszteni- A „csendszobában” (tökéletesen hangszigetelt helyiségben) ülő személyhez . fejhallgatón jutnak el a hangok, és neki a kezében tartott gombbal akkor kell jeleznie, amikor hangot hall. Kezdetben olyan gyenge hangokat gerjesztenek, amelyeket a vizsgált személy biztosan nem hallhat. Ezután a hangerőt fokozatosan növelik, mindaddig, amíg a hang hallhatóvá nem válik. A műszer ekkor leolvasott állása adja a küszöbértéket. Tudomány-technilia Kistermelők figyelmébe! Az Allatforgalmi és Húsipari Vállalat a kistermelők részére előnyös feltételek mellett meghirdeti vemhesüsző-kihelyezési akcióját. Az üszőket — minőségtől függően — 24 000—28 000 Ft/db áron lehet megvásárolni a Magyar Nemzeti Bank, vagy az OTP által nyújtott hitelkeretből. A felvett hitelt 42 hónap alatt lehet törleszteni és a hitel kamatát vállalatunk átvállalja. Azt a kistermelőt, aki hitelből vásárol vemhes üszőt, annak ellése után „tehéntámogatás” Illeti meg. (1 db után 10 000 Ft, 2 db után 24 000 Ft) X Bővebb információval, a PENOMAH helyi kirendeltségei szolgálnak, a szerződést is ugyanott lehet megkötni Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat „ . . .A legnagyobb természeti csapás Dusnokon volt; a településre diónagyságú jég hullott. A helyenként har- minedekás jégszemek ... letarolták a háztáji kerteket. A helyi termelőszövetkezet szántóföldjein mintegy nyolcvanszázalékos pusztítást okoztak” — tudósított egy újsághír 1981. június 20-án. A jégeső nálunk sajnos nem ritka időjárási jelenség. Egy évben a másfél százat is megközelítheti azoknak a napoknak a száma, amikor valamelyik országrészben jégeső hull. Hazánk bármelyik pontján egy évtizeden belül legalább tíz Jégesővel számolhatunk. A pusztító jégesővel szemben nincs teljes biztonság. Mégis a jégesők mezőgazdasági területünknek csupán néhány százalékát sújtják általában, és a totális jégkár a két százalékot, sem szokta meghaladni. A jégeső keletkezéséhez a közönséges eső képződésén túl több légkörfizikai feltétel egyidejű Jelenléte szükséges, ugyanis a jégeső tér- és időbeli eloszlása sokkal szeszélyesebb, mint a légkör egyéb időjárási etemé és jelenségé. Jégeső elsősorban az erős betörési frontok legfejlettebb szakaszaiban lép fel, és a haladás irányában viszonylag; keskeny, de lassan elnyúló’ jégverte pászták keletkeznek. A pászták szélessége legtöbbször csak néhány kilométer, de a hosszuk — a kisebb-na- gyobb gyengülésekkel és visz- szaerősödésekkel — tíz, sőt félszáz kilométer is lehet. Előfordult, hogy egyetlen jég- pászta az egész országot átszelte, nyomon lehetett követni hazánk délnyugati csücskétől az északkeleti határvidéken tálig. A jégesők elsősorban a meleg nyári fél év meteorológiai jelenségei, és túlnyomórészt a vegetációs időszak hat hónapjában — április 1—szeptember 30. között —lépnek fel. A „csak” öt milliméter körüli átmérőjű jégszemek is tetemes kárral járhatnak. A gyakoribb pedig éppen az, hogy elérik, sőt meghaladják a tíz milliméter átmérőt, s nem is egyszer még a néhány centiméteres méretet is túllépik, akár lúdtojásnyira, esetleg még nagyobbra is duzzadhatnak. Hiteles adatok szólnak félkilogrammos jégdarabokról is. Ezek után érthető, hogy ha rendszerint viszonylag keskeny pásztában is hull jégeső, hatalmas károkat okozhat, különösen a szabadföldön élő és termesztett növényekben. Főképpen a gyümölcsök és esetenként más termések felületén jégveréstől keletkező apróbb-nagyobb sérülések lehetnek olyan fokú minőségrontók, hogy emiatt exportra nem Is kerülhetnek. A belföldi piacon nyers-friss áruként való értékesítésük is lehetetlenné válhat, inkább késedelem nélküli feldolgozásuk — konzerválásuk — válhat szükségessé. Amikor a jégveréstől a felületi, vagyis betegségokozók gócaivá válásukkal fenyegető és úgynevezett szépséghibát okozó sebzéseknél súlyosabb sérülések érik a növényeket, torzan nőhetnek tovább. Végső esetben teljes egészében el is pusztulhatnak. A már sok évtizedet megélt, s tekintélyes méretűvé vált gyümölcstermő, díszítő városi-erdei fák is áldozatává válhatnak a jégverés miatti sérülések nyomán meginduló korhadásnak. A jégverésnek olyan kárai is lehetnek, mint a szőlőtőkék, vagy más növények fejlődésének leállása, a legyengült állapotban a szürkepenész és más károkozók fokozott fellépése, a metszhető- ség (és ezáltal az elkövetkező évek terméskilátásainak) kedvezőtlen befolyásolása. Az ezekből eredő károk ráadásul az esetleges jégkártérítéssel sem orvosolhatók. Már csak emiatt is fokozott figyelmet érdemelnek a jégkárbiztosításnál kétségtelenül költségesebb jégvédelmi berendezések. A „konkurrens jégesőembrió-eljárásnak” nevezett védekezésnél meteorológiai rádiólokátor (radar) tárja fel és határolja körül a jégesőgyanús felhőket, amelyekbe jég- szemképződést kiváltó „mag- vasító” anyagot kell gyorsan és pontosan bejuttatni, hogy a természetesnél sokkal több, de kisebb jégesőszem alakuljon ki, amelyek azután a földig hullva a kicsinységük miatt részben, vagy teljesen megolvadnak. A mesterséges jégcsírákat a felhőzetbe juttatott jégeső-elhárító rakéta fejrészében levő pirotechnikai keverékből álló reagens anyag váltja ki. Nálunk ezzel a módszerrel az Országos Meteorológiai Szolgálat baranyai ra- kétás jégeső-elhárító rendszere 1976-tól már működik is. Az eddigi tapasztalatok vele kapcsolatban kedvezőek. Az Állami Biztosító adatai szerint a védekezés már többszörösen visszatérítette a beruházás és fenntartás költségeit. Az idei korai nyári és nyár közepi jégesők idején a jégesőktől éppen legveszélyeztetettebb országrészben, Bara- ranya megye déli részén az e táj értékes szőlőterületeinek csaknem teljes mentesülése a jégkártól annak is köszönhető, hogy a rakéták nemcsak készenlétben voltak, hanem időben mindig működésbe is léptek. Előfordult, hogy tizenegy állomás közül hétről is sorozatban lőtték a rakétákat. A legtöbbet Pécsudvar, illetve a Tenkes-hegy térségében bocsátották fel. Az ilyen 'aktív jégeső elleni védekezés azonban a költségességén kívül kétségtelenül komoly technikai felkészültséget, nagyfokú hozzáértést is kíván, és csak a hatókörzetébe eső viszonylag szűk területen bizonyulhat igazán hatékonynak. A jégeső elleni védőháló alkalmazása ott is lehetséges, ahol az aktívabb jég elleni védelem, vagyis a felhők „szétlövése" — kondenzációs magvak bejuttatásával — nem jár kellő" sikerrel. Az ehhez legalkalmasabbnak bizonyuló műanyag — polietilén rostokból — sodrott, vagy hurkolt 4x8 milliméter körüli hálószemméretű védőháló kerülhet a védendő növények — elsősorban gyümölcsfák, még inkább szőlősorok fölé. Eredményesebbnek bizonyul, és a munkavégzést is kevésbé gátolja az összefüggő takarás, amihez erős tartóoszlopokon és huzalhálózaton, sá- tortetőszerűen feszíthető ki a védőháló. Komlszár Lajos Á gombák haszna Tengerparti hajózási radar Egy francia gyár radarberendezését látjuk a képen, amelynek az a feladata, hogy a La Manche-csatorna élénk hajóforgalmát kísérje szemmel. Nemrégiben Párizsban radarkonferenciát tartottak számos ország szakértőinek részvételével Két héten át Párizs volt a „radar fővárosa”. Számos előadás hangzott el a radar történetéről, a katonai, de még- inkább polgári felhasználási területeiről. A radar a második világháborúnak köszönheti ugrásszerű fejlődését. Napjainkban azonban ez a zseniális találmány a légi, tengeri és szárazföldi közlekedés mellett nélkülözhetetlen a meteorológiai kutatásoknál is. A hetvenes évtizedben nagyot fejlődött a radarképezés repülőgépről vagy mesterséges holdról. A radarképek informáclMunkahely - munkásszáiü - étkezés egy helyen a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat a kispesti lakótelep építkezéséhez felvételre keres — ács — vasbetonszerelő — kőműves — csőszerelő — hegesztő — kubikus — betanított és segédmunkásokat Jó kereseti lehetőség. Munkásszálló a lakótelep új épületében. Napi étkezésbiztosítás. Jelentkezés a helyszínen, a kispesti metróvégállomástól 100 méterre a lakótelep-építkezésnél felállított lakókocsiban, vagy a vállalat központjában, Gödöllő, Tessedik Sámuel út 6. Vagy a vállalat 32. sz. építésvezetőségén, Budapest VI., Zichy Jenő út I. (Bajcsy-Zs. sarok.) ókat nyújtanak a városrendezőnek, a hidrológusnak és számos más tudományág képviselőjének is. Néhány év óta a régészek is támaszkodnak a légi radarképekre, például az egykori maja civilizáció öntöző rendszerének kutatása soránA hozzá nem értő gombaszedés világszerte aggasztó méreteket ölt. Káros következményei nemcsak abban mutatkoznak meg, hogy szaporodik a gombamérgezések; száma, hanem az erdőben sáskahadként végigvonuló gombászok súlyosan vészé-- lyeztetik a természeti egyen-, súlyt isA gomba legfontosabb része a talajban lévő micélium, a tenyésztésiét felépítő sejtfo-, nalszövedék. Több évbe telik,’ mire a micélium fejlődésnek indul, és termelni kezdi a termőtestet. !A gombák nem tartalmaznak klorofilt, és mivel így szerves vegyületeket létrehozni nem képesek, csak szerves altalajban élhetnek.' Szaporodásuk, fejlődésük rendkívül bonyolult. Bár a gombák rendkívül termékeny, élő szervezetek, a spóráknak csak kis száma talál fejlődésének kedvező feltételeket! Különleges bomlási képességük következtében a gombák igen fontos szerepet töltenek be a természet nagy anyagcsere-körforgásában. Nekik köszönhető az erdei avar ei- bomlása, a szerves anyagok maradványainak a növények tápanyagául szolgáló ásványi anyagokká való átalakítása (mineralizálása). Igen sok gombafaj mag»3 | sabbrenű növényekkel alkot) életközösséget, aminek igen fontos szerepe van az erdő életében. A talajban élő növények gyökerét behálózó gombaszövedék lehetővé teszi; hogy a magasabbrendű növény jobban fel tudja szívni a vizet, valamint a nitrogén-,’ foszfor- és káliumvegyüle- teket. Ebből az „együttélésből” egyébként a gombának haszna van: hozzájut ahhoz a cukorhoz, amelyet a zöldnövény asszimilálás útján termel. A tudósok szerint a gombák zavartalan jelenléte egészségesebbé teszi az erdőt, meggyorsítja a növények növekedését. A gombák nemcsak növények, de az állatok életében is igen fontos funkciót látnak el: nemcsak a rovarok, csigák, de a szarvasok^ őzek, vaddisznók, mókusok és más erdei állatok táplálékául is szolgálnak. Képünkön: a természet egyik furcsa produktumát láthatjuk, az Ausztráliában talált 20 kg súlyú erdei gombát, amelyet két kisgyermek fedezett fel a bozótok sűrűjében. Napenergiai tervek a XXI. századra A számításokból kiderült, hogy Franciaország energia- szükségletének mindössze 10 százalékát fedezi vízi energia, a fennmaradó 90 százalékot szénnel, földgázzal, kőolajjal, atomenergiával fedezik. A mai energiafogyasztást 55 százalék folyékony, 11 százalék szilárd és 10 százalék gáz alakú tüzelőanyaggal, valamint 24 százalék villamossággal fedezik. A napfényenergia fel- használásával ez az arány így alakulna: 11 százalék folyékony, 14 százalék szilárd, 11 százalék gáz alakú tüzelőanyag, 34 százalék hő- és 30 százalék villamos energia. A folyékony és szilárd tüzelőanyagot a biomassza szolgáltatná, a gáz alakút részben a biomassza, részben elektrolízis adná. A naperőművekhez nagy területre lenne szükség, de a társadalom jelentős átalakulását, az igények módosítását is szükségessé tenné az átállás. NÚGRAD - 1981. augusztus 16., vasárnap 11
