Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)
1981-07-12 / 162. szám
Szelek szárnyán Valószínűleg a széltől fölfölkapott falevél sugallta a gondolatot — még az ókor idején valamikor — az első vitorlás hajók elkészítéséhez. A hajóépítés tudománya a XII. századig nem is jutott túl azon, amit a szél sodorta falevél mutat; csak addig lehet a levegőben, amíg a szél irányára merőlegesen áll, mihelyt másfelé' fofdul, azonnal zuhanni kezd. Az a meglehetősen bonyolult és változó mód, ahogy a szél „szárnyára veszi” a vitorlást, elsősorban a széliránytól és egyéb tényezőktől is függ. A hajtás mechanizmusa csak hátszél esetén egyszerű: ilyenkor az összes vitorlát keresztbe állítják. s a szél maga előtt tolja őket. Ez esetben a hajótest — súrlódása miatt — csak ellenállást, akadályt jelent A széllel szemben természetesen nem lehet haladni, ilyen esetben nincs más megoldás, csak cikcakkban araszolhatunk a cél felé. A, legtöbb balatoni spört- hajón két háromszögletű hosszvitorla látható: az alul rúddal ellátott nagy vitorla, előtte pedig az árboc-előmereví- tő kötélre szerelt orrvitorla. Ennek , az a szerepe, hogy ráirányítja a széláramot a nagyvitorlára, amelyen ennek következtében nagyobb toló- erő lép fel. A több vitorla alkalmazásával Vészben kiküszöbölhető a kormányzás, amely mindig lefékezi a hajót. A valóban jól szerkesztett hajónak ugyanis — ha a vitorlák síkját megfelelően állítják be — a'"kívánt irányba kell haladnia. a kormánynak inkább csak forduláskor van szerepe. Persze a szél elég sűrűn változtatja irányát, s így elég gyakran kell fordulni is. A vitorlásra kerülő avatatlanokat leginkább a dőlés aggasztja, illetve ennek az egyensúlyozása. Az oldalról fúvó szél természetesen megdönti a hajót. Ez ellen -hat a tőkesúlyos hajók esetében a hajótest mélyre lenyúló gerince, amelybe ólomnehezéket helyeznek. A tőkesúly teljesen kiküszöböli az oldalra borulás veszélyét. A tőkesúly nélküli, ún. uszonyos kis hajókon a legénység veszi át a nehezék szerepét, a hajó szélére ülve. Itt bizony nemegyszer megtörténik, hogy egy-egy nagyobb széllökés felborítja a figyelmetlen hajós járművét. A vitorlázás — bár lényege nem változott — a mozgékonysága és a sebesség tekintetében sokat fejlődött. Képünkön: ' Conrad—20 típusú lengyel hajók. Türelem, tudás és kézügyesség A nagy könyvtárak féltve őrzött kincsei a nagy értékű több száz éves kódexek, a valamivel fiatalabb, mégis régi köhyvritkaságok, pergamenre, papírra írott kéziratok, levelek ősnyomtatványok stb. Ezek anyagai azonban rendkívül sérülékenyek, még kézbevétel nélkül, állás közben is rongálódnak, , szakadnak. Megőrzésükre, javításukra az utóbbi 15—20 évben külön szakma alakult ki, amely a könyvkötészet legfiatalabb ága. Hihetetlen türelmet, kézügyességet, anyagismeretet igényel művelőitől. A restauráló műhelyben a védendő kódexről, ősnyomtatványról dukumentációs fényképfelvételeket készítenek, majd szellőztetik, kondicionálják a ritkaságot, közben elvégzik a színtartósági próbát, kiválasztják a legcélszerűbb restaurálást. Először fertőtlenítik, majd különféle oldatokkal tisztítják, lágyítják a lapokat, illetve sebészkéssel óvatosan szétválasztják azökat. A zsugorodott, deformálódott pergameneket üveglapon szárítják, gumihengerrel, paraffinpapírral sajtolják, lyajd szárítják. A restaurátorműhelyben állandóan új anyagokkal, eljárásokkal kísérleteznek, hogy a régi, már-már olvashatatlan, betűkiesések okozta ká„Visszhangok" a szervezetből ■;i L, „ .III;; UM,1! "fa. Y, Az agysebészetben, a nőgyógyászatban, a szívgyógyászatban, az urológiában és az orvosi gyakorlat egy sor más területén egyre gyakoribbá válik az ultrahangos vizsgálati módok alkalmazása. A vele elért eredmények egyrészt nagyon pontosak, másrészt — ellentétben egyéb eljárásokkal, pl, a röntgenezés- sel a betegnek nem okoznak semmiféle megterhelést, káros mellékhatást. Érthető tehát, hogy először a terhes nők vizsgálatánál, a csecsemő- és gyermekgyógyászatban kezdték el alkalmazni az ultrahangos vizsgálatokat. Segítségével ma már következtetni lehet a magzat korára, nemére, a méhben elfoglalt helyzetére, az ikerterhességre, újszülöttek, csecsemők vizsgálatánál az agyon belüli károsodásra, a koponyába sérülés révén bekerült idegen test elhelyezkedésére stb. A belgyógyászok az ultrahang diagnosztikai segítségével tájékoztatást kaphatnak a máj. az epehólyag, az opeutak, a hasnyálmirigy, a lép, a Mese elváltozásairól Urológusok számára kirajzolódnak az epekövek is, ha legalább 6—7 milliméter átmérőjűek. Ultrahangnak egyébként az, ember . által nem hallható, másodpercenként tizenhatezernél nagyobb számú mechanikai rezgéseket tekintjük. Az orvosi diagnosztikában másodpercenként egy—húszmillió, 0,1—1,5 milliméter közötti hullámhosszúságú, élő szövetekben másodpercenkénti ezerötszáz méteres haladási sebességű rezgéseket használnak, amelyek két( közeg érintkezési felületéről visszaverődnek. Képünkön: egy japán gyártmányú korszerű ultrahangos vizsgálóberendezést láthatunk, amelynek működé^ si elve megegyezik a radaréval. A /letapogatófej az általa kibocsátott ultrahangimpulzusokat a visszaverődés után is fogja, s az elektron- sugárcsöves kijelzőre juttatja, megjelenítvén a vizsgált belső rész körvonalait. . tfStoíw ' ♦ , p*1' '-'r>3'TT :*mi«jAuc;űí sesodást szenvedett pergameneket, kódexeket és könyveket megmentsék áz utókor számára. A papír kéziratokat ecsettel, kézi porszívóval por- talanítják, elektromos radírozógéppel mentesítik a rárakódott piszoktól, vagy ha penészfoltosok, akkor tiszta vízben, vegyszeres oldatban enyhe fehérítőszerrel kezelik. A papír megerősítésére, fehérítésére különféle zsírtartalmú, alkoholos oldatokat használnak. fixálják, víztaszító vegyszerrel Itatják át. vagy olyan összefüggő filmréteggel vonják be, amely a továbbiakban a kéziratot, könyvet megvédi a külső hatásoktól, hőtől, párától, fénytől. A modem kémia nagyot segített a restaurátorok munkáján, mégis egy-egy mű restaurálása 3—4 hónapig is eltart. Általános szabály, hogy még nem eléggé ismert, kockázattal járó módszert nem használhatnak fel a régiségek restaurálásánál, másrészt feljegyzik az alkalmazott anyagokat, vegyszereket és ez hasznos információt nyújt a jövő restaurátorainak.. Képünkön: szépen helyreállított darabok a bolgár nemzeti könyvtárban. Az üstökösök nyomában 1527-ben egy üstökös megjelenése „olyan borza'dályt keltett, hogy némelyek a rémülettől szörnyethaltak, mások megbetegedtek” — így szól a krónika. Valóban, számos babona tapadt egykor az üstökösökhöz, ám ezeknek volt egy hasznuk is: többnyire feljegyezték megjelenésük évét, és ez lehetővé tette az utókor számára, hogy lajstromot készítsen róluk és felismerje visszatérésüket. Az üstökösök pályájával kapcsolatban még Newton is tévedett: Halley volt az, aki felismerte, hogy az 1531-ben, 1607-ben ég 1682-ben látott üstökösök pályája feltűnően hasonló, tehát azonos üstökösök tértek vissza, sőt megjósolta, hogy ugyanez az üstökös 1758-ban ismét látható lesz. A jóslat teljesült, é5 ezt ma is a tudomány egyik legnagyobb diadalának tekinthetjük. A Halleyről elnevezett üstökös azóta . 1853-ban és 1910-ben tért vissza; legközelebb 1986-ban lesz látható. Az ütokösök egyébként három részből állnak. A legfényesebb fejrész közepén helyezkedik el a mag, körülötte a gázokból álló kóma látható, és innen indul ki a ritkább gázokból álló csóva. A mag mérete a bolygókhoz képest kicsi, a Halléy-ütökös magja például 50 kilométernél kisebb átmérőjű. A magot régebben több tíz vagy százméter átmérőjű laza meteorhalmaznak, vas- és kődarabokból álló rajnak gondolták. Később arra a következetetés- re jutottak, hogy a mag jégbe ágyazott meteorszemcsékből áll; az üstökösben a meteorok a téglák, a jég pedig a habarcs szerepét játssza. A vízen kívül gázok jege is előfordulhat benne. Az összefa- gyás a Naptól távol, alacsony hőmérsékleten történik, majd a Naphoz közeledve — a Ju- piter-pálya távolságában — a jég párologni kezd. A párolgó jég a mag körül sűrűsödve gázburkot, kómát alkot. A,csóva keletkezése pedig azzal hozható összefüggésbe, hogy a csóvát a Nap sugárnyomása taszítja ki a kómából, és mint valami szökőkút, a Nap felőli oldalon kilökődik. A csóvák hossza általában 10—20 millió kilométer. Az üstökösök pályái nagyon elnyúlt ellipszisek a pályákat azonban sok minden befolyásolhatja. például a Nap vagy a bolygók vonzása. óceánok olaj- szennyezettsége Olajszállító hajók katasztrófái következtében 1962—80. között több- mint 1,5 millió tonna nyersolaj ömlött a tengerekbe. Ez a szó* moru adat egy ENSZ hajózást szervezet által Londonban kiadott tanulmányban olvasható. Sajnos ez az olajmennyiség csak egy részét képezi a tengerek olaj- szennyezésének, mert a fúrószigetek környékén néha kisebb<na« gyobb arányú szennyezés következik be. Szovjet felmérések szerint riasztó méreteket öltött a világtengerek olaj- és fémszennyezettsége. A Szovjetunióban a világóceán problémáival számos intézmény foglalkozik. A Szovjet Tudományos Akadémia óceanológial intézetének kollektívája laboratóriumokban és kutatóhajókon as óceánok fizikai, kémiai, geológiai és biológiai jelenségeit vizsgálja. Az intézet leningrádi tagozatának munkatársai különféle -módszereket dolgoztak ki a tengereken az ipari eredetű szennyezések és olajszennyezések felderítésével kapcsolatban. A szovjet óceánkutatók, biológusok nagy gondot fordítanak saját tengereik tisztaságának védelmére. A Kászpi-tenger víztükre felett olajfúrótornyok százai emelkednek, és évtizedek óta folyik ezen a tengerszakaszon a kitermelés. Ennek során azonban a szakemberek nem feledkeznek meg a tengervíz tisztaságáról és különféle programokat dolgoznak k’ a vízszennyeződés megelőzésére és a tengeri növény- és állatvilág megóvására. Másodvirágzás A gőzgép feltalálása után meredeken emelkedett a föld mélyének kincse, a fekete gyémánt értéke, majd az elektromosság elterjedése, az erős iparosodás egyenesen nélkülözhetetlenné tette. A múlt század végén divatos újságcikktéma volt, hogy vajon meddig lesz elég a világ szén- vagyona, és pesszimista jóslatok láttak napvilágot a szén utáni korszakról. A robbanómotorok feltalálása után viszont a kőolaj lett a sztár, és néhány évtized után- az emberiség hozzászokott, hogy az autók, a hajók és a repülőgépek, mozdonyok után az ■erőműveket-is könnyeiken kezelhető, kevésbé szennyező olajjal táplálják. A 60-as években Nyugat-európában és az USA-ban bányászsztrájkok dúltak: sisakos emberek állták el azoknak az útját, akik a bányák örök időkre való lezárására Indultak.’ Kevesen hitték, hogy egyszer majd le kell verni a lakatot a tárnák ajtajáról és a szénbányászat visszanyeri régi rangját. Az olaj és a szén árviszonyában bekövetkezett átalakulás oda vezetett, hogy ma már a régen szinte értéktelennek vélt tőzeg- és barnaszéntelepeket is érdemes felJ tárni és kiaknázni. A fejlődés következtében napjainkban a szén nemcsak energiahordozóként jön számításba. Az iparilag fejlett országokba hatalmas ösz- szegeket költenek azokra a kutatásokra, amelyek a bőszén gazdaságos átalakítására, továbbfeldolgozására irányulnak. Az egyik ilyen téma a szén — magas hőmérséklet és nyomás segítségével történő — gázzá alakítása. E módszer előnye, hogy lehetővé válik a szén energiájának hatékonyabb 1 hasznosítása, ugyanakkor a széngáz elégetésekor nem marad vissza annyi szennyező égéstermék, mint széntüzeléskor. De a szénből nyert gáz továbbfel- dolgozása hasznos termékek előállítására is módot nyújt. Elsősorban vegyipari anyagokról van szó: a szénből ammóniát, valamint ként lehet gyártani, kerámiai anyagokat és műtrágyát. Nagyon felgyorsultak ezek a kutatások, hiszen a szénátalakítással esetleg földgázt lehet majd helyettesíteni. Az sem lehetetlen, hogy a szénfelhasználás nagymértékű korszerűsítése, az új széntechnológiák a mainál jóval lejjebb nyomják az olaj iránti igényeket és előbb-utóbb visszahatnak az olaj iránti keresletre, tehát az ' olajárra is. NÓGRÁD — 1981, július 12., vasárnap 11
