Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)
1981-07-11 / 161. szám
Megdicsérték — fegyelmit kapott Kérem a vásárlók könyvét! Uj helyre költöznek Amikor ez a felszólítás el- Pedig nagyon szigorúan ve- hangzik, a vendéglátókat eny- szik a szabályokat. A Határ he bizsergés járja át. Egy ki- presszó üzletvezetője, Franka csit „mumus” még ez a könyv, Jánosné egy elismerő beírást hiszen négy esztendővel ez- nem postázott időben, megfe- előtt csak a panaszok be jegy- ledkezett róla, s ezért kapott zését szolgálta, most már di- fegyelmit. Itt is szép szám- csérhet is a vendég. Remek mai, sőt csaknem dicsérő írá- olvasmányok ezek a köny- sokat olvasni, noha, mint az vek. Igaz, formájukat tekint- üzletvezető mondja, huszon- ve riasztóak: borfoltosak, po- egy éve nem fordult elő, hogy rosak — amelyeket elkértem, dicsérő beírásért külön jutal- valamennyi borító nélküli,, mat kapott volna csúnyácska iromány volt. Az egyik budapesti vendég Tartalmukat nézve azonban l’rta: bőségesek: a ledorongoló bí- „Balassagyarmaton ritka a rálatoktól a tirádás dicsére- szíves vendéglátás! Ennek az teken át a szerelmes versiké- ellenkezőjét tapasztaltuk a kig szinte minden megtalál- Határ presszóban... ritkaság az ható bennük. Balassagyarmat ijyen, meg kell becsülni főutcájának négy vendéglátó- őket!... egységébe azzal a céllal men- ^gy. másik lapon viszont tem, hogy megtudjam, mi- az} kifogásolják, hogy csak ről beszélnek a vásárlók négyszeri ^ kérés után kapták könyvei, s, hogyan fogadják e me£ a vásárlók könyvét... beírásokat a vendéglátók. Nem ritkán kötekedő, durva, félig ittas emberek az- ——-------------------- zal szórakoznak, hogy megféle mlítik a felszolgálókat, eset— Az újságnak nem nyi- jeg a vásárlók könyvébe va- latkozom! — feleli kerek-pe- jó beírással „ijesztgetik”. Ha rec érdeklődésemre a Béke ezt kérik, mindig előbb meg- étterem fiatal üzletvezető-he- kérjük, mondják el, mi a pa- lyettese, majd miután kidé- nasz, ha lehetséges, orvosol- rül, hogy ez voltaképpen kő- ■jujC; s csak azután írjanak be. telessége, oldódik a hangulat. jj)e természetesen, ha valaki Lapozgatva a múlt évi köny- kéri, odaadjuk, ám csak any- vet, nyolc dicserő és hét bí- nyira vesszük komolyan, ralo beírás olvasható. Az amennyire jogos. egyikhez a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat központ-------------------------j ából is érkezett válasz. — A vásárlók könyvébe írt ^ Tünde presszó a fiatalok kifogásait megvizsgáltuk — egyik kedvelt szórakozóhelye, írják — a felszolgáló mulasz- az, ifjúság egyik lényeges is- tást követett el, amiért fi- mérve pedig, hogv hamar gyeimeztetésben részesítet- lobban szerelemre. Foként, ha tűk. Intézkedtünk, hogy 3,80 csinosak a felszolgálók, jut Ft-ot, a Traubsszóda árát Pénz bőven az italra, kelle- postán küldjék meg. — Mel- mes a hangulat, s ilyenkor, ha lékelve a csekk három hat- a^acJ a zsebben egy toll már- vanról, többe került a posta- ís kész a beírás, íme: költség... _ „Szeretni könnyű, szólt a férfi Vannak ám itt szép beírá- Szeretni játék, szólt a lány *ok, az egyik vendég idén Mindketten más útra térnek márciusban figyelmes kiszol- Midőn a fordulóhoz érnek gálást, szolid árakat, finom. Megáll a férfi, s visszanéz a kitűnő ételeket tapasztalt, de lány, májusban, tizenegyedikén, _ mert férjnél van”, ketten is ittasnak láttak egy felszolgálót, valamennyi kö- Egy kicsit sántít a vége, de- zös abban, hogy az éttermi- hát istenem. Valahol el kell ek nem tudnak a követkéz- kezdeni a költészetet. Komo- ményekről, már ami a vissza- lyabbra fordítva a szót, azel- jelzést illeti. múlt évben volt mit olvasni — Mi negyvennyolc órán a vásárlók könyvében. Lég- bélül elküdjük — mondja az több beírás érthetően azt kj- üzletvezető-helyettes —, hogy fogásolta, miért nincs fűtés aztán mi lesz a további sor- tél víz idején? sa, az csak a figyelmeztetések, — Nem győztük mondani a fegyelmik esetén derül ki. vendégeknek, hogy mi nem teBár a május 11-i bejegyzé- hetünk mást, csak továbbítjuk sekre július elsejéig nem ér- a panaszt — mondja Lenner kezett válasz, legalábbis az Sarolta üzletvezető-helyettes, ottaniak nem tudtak róla. — A presszóban, az öltözőben. s egyéb helyiségekben csak február végén kezdődött meg a fűtés, csökkent a forgalom, dideregtünk, fáztunk. Aztán lett fa, de nem volt szén, a szomszéd egységből kellett kölcsönkérni, legalább mi is annyira vártuk az intézkedést, mint amennyire a vendégek. „Tisztelt Főnökség! Hat üveg kőbányai sört kértem, elvinni hazára és nem kaptam. Dé mért? Mert volt! Szemem láttára, a következő vendégnek adtak hazára is. Szerintem haveroknak és ismerősöknek adnak, dé másnak nem. Ez, hogy létezik?” Eddig a szó szerinti idézet, de tényleg, hogy létezik ez? — Szegény, nagyon ittasan állított be — válaszolja az üzlet vezetője Benyovics Mi- hályné. — így aztán nem szolgálhattam ki, annál is inkább, mert itt fogyasztotta volna el., A Nefelejcs presszóban naponta több mint ötszázan fordulnak meg, noha a négy vendéglátóegység közül ez a legkisebb. 1976 óta a forgalom duplájára nőtt. Csak sörből ötezer üveggel innának az emberek. Ha lenne elegendő. — A melegben ingerlékenyebbek, dühösebbek, nehéz az enyhén Utasokat is józanabb belátásra bírni — jegyzi meg beszélgetésünk során Benyovics Mihályné. S elmeséli, hogy a .minap az egyik vendég elkérte a könyvet, s dicséretet akart beírni, ám az alkohol hatása csak két mondatig engedte... Nem fukarkodik a könyv itt sem a szép szavakkal: megvagyunk elégedve mindenkivel, írja valaki, de már az aláírás nehezen olvasható. Egyébként a könyvek egyik nagy hibája, hogy olykor-olykor halványan és olvashatatlanul történnek a bejegyzések, így körülményes kisila- bizálni a mondandót. ☆ A szándék méltányos: a vendég joga, hogy észrevételeit közölje. Viszont a végeredmény kétséges: nehéz minden beírt szót komolyan venni, s kevésbé vannak érdekelve a vendéglátók — az adminisztráción kívül — a könyv gondozására. Jóllehet ez az egyetlen „visszajelzés” a vendég részéről, amelynek nyoma marad. Ha nyoma marad... Tanka László Öt év — ötletek Köiséta Körzeti központ Karancs- lapujtő. Közigazgatásilag hozzátartozik Karancsberény és Karancsalja. A községi közös tanács elnöke Osgyáni Pál. Vele tettünk körsétát, hogy leszűrjük: a Karancs-hegység tövében megbúvó három település mennyit fejlődött az elmúlt öt esztendőben, valamint, hogy milyenek a kilátások a további gyarapodásra. — Tüstént leszögezhetem, hogy az elmúlt öt esztendő a legsikeresebb volt a három település történetében — vélekedik a fizikai munkásból lett fiatal tanácselnök. — Az eredetileg tervezett 25 millió forinttal szemben 39 millió forinttal gazdálkodhattunk a működési költségvetés révén. A többletlehetőségek a kulturális és egészségügyi ágazatban jelentős színvonaljavulást, a gazdasági ágazatban pedig a vártnál gyorsabb ütemű fejlődést tettek lehetővé. A három településen — többek között — megoldották a vezetékesvíz-ellátást, felépült 160 családi ház, korszerűsítettek 32 ezer négyzetméter utat, elvégezték háromezer méter árok burkolását és ötszáz méter villanyhálózat bő- vitését. Javultak az egészség- ügyi dolgozók munkafeltételei. Bővítették az óvodát Ka- rancslapujtőn és Karancsalján. Két új napközis-csoportot létesítettek. 'A területen valamennyi óvodáskorú gyermeket felveszik. Sőt az iskolai napközibe is járhat mindenki, aki óhajt Felújították a kétszintes karaneslapujtői iskolát. 0”'T~ "éhen elmondható, Y v a 1 - -■' "s «a-’daságszerve- 71) távé! a oárt- és állami b" ín - '.'in megfogalmazott ige ' nek megfelelően alakult. A népességa Karancs megtartó helyzettel kapcsolatban állapította meg Osgyáni Pál: — Azokat a javaslatokat igyekeztünk megvalósítani, amelyeket tanácsüléseken, falugyűléseken, tanácstagi beszámolókon vetettek fel. A többség érdekét tekintettük mérvadónak. Megszűnt az 1966—70. között tapasztalt elköltözés, város felé áramlás. Az elmúlt tíz esztendőben Ka- rancslapujtőn és Karancsbe- rényben növekedett a lakosság száma, míg Karancsalján nem változott. Azt tartja a régi mondás, hogy soha nem sok, ami nem elég. Természetesen kielégítetlen — ráadásul jogos — igények is maradtak. A közlekedésbiztonsági szempontok — főleg Karancslapujtőn és Karancsalján — a főút járdá- sítását igényelnék. Ám erre kevésnek bizonyult a pénz és nehéz megmondani, hogy mikor tudják előteremteni az anyagiakat. Ám a körzet lokálpatrióta és hangyaszorgalmú lakói azt is tudják, hogy a sírásnak megvan az ideje — és inkább a cselekvésre helyezik a hangsúlyt. Az elmúlt tervidőszakban 11,2 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. A mostani tervidőszakban 16 millió forint társadalmi munkával 'számolnak. Az utóbbi adat már átvezet a jelenbe, és az 1985-ig tartó környékén újabb középtávú tervidőszakba. A minap tanácsülésen foglalkoztak a községi közös tanács VI. ötéves pénzügyi tervével. A vitában tizenegyen kértek szót. Beviz Tibor nyugalmazott tanácselnök erőteljesen hangsúlyozta, hogy a tanács és a salgótarjáni ipari üzemek kapcsolatát erősíteni kívánatos. Ugyanis a körzet 2400 munkaképes korú lakosából 1600 Salgótarján üzemeiben, intézményeiben keresi kenyerét, állít elő új értéket. Lantos Sándor — megyei tanácstag is — arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanácsi szervek kölcsönhatásban erősítsék a tervfegyelmet, és rugalmasan alkalmazkodjanak a gyorsan változó körülményekhez. De mit is tartalmaz a VI. ötéves terv a Dobroda-völgyében? — A mostani ötéves tervben kirajzolódó gazdaságpolitika a népgazdaság egyensúlyának helyreállítását célozza — magyarázza a tanácselnök —, és ez természetesen a tanácsok tevékenységére is jelentős befolyással van. A korábbi fejlesztéscentrikus szemlélet helyett nekünk is az ellátóképesség javítását kell előtérbe helyezni. Ebből következik, hogy különös jelentőségűek a felújítási és karbantartási feladatok, valamint ezek hatékony-gazdaságos megvalósítása. Épül a takarékszövetkezet új épülete Nézsán, ahol esztendők óta az egykori vegyesbolt épületében áll ügyfelei rendelkezésére a Cserhátvidéke Takarékszövetkezet. Az 1045 tagot számláló „községi bank” betétállománya meghaladja a három és fél millió forintot, gépkocsinyeremény-betétkönyveket 330 ezer forintért váltottak a nézsaiak. Sokan veszik igénybe a kölcsönöket, legtöbben áruvásárlásért, mások házépítési, felújítási hitelekért keresik fel a takarékszövetkezetet — kj — Építőtáborban Ámi forinttal nem mérhető Mit ér a diákok nyári munkája? Évről évre olvashatjuk az összegezést: ennyi és ennyi millió forintot. Nélkülük jóval kevesebb gyümölcs, zöldség kerülne a piacra, a konzervgyárakba, valamivel lassabban épülne út és vasút. A nyári szakmai gyakorlatnak is kiszámítható a pénzben! értéke, sejthető az is, hogy miként kamatoznak majd a gyakorlati ismeretek néhány évvel később az igazi munkahelyeken. Föltételezve persze, hogy a diákok érdemes munkát folytatnak, folyA községi közös tanács középtávú célkitűzése tehát az elért színvonal megőrzése és az ellátóképesség biztosítása. A családi lakóházépítések serkentésére mintegy kétszáz házhelyet alakítanak ki. Az intézményeket is bekapcsolják a vezetékesvíz-ellátásba. Fejlesztik az egészségügyi ellátást és a gyermekintézményeket. Felújítják a karaneslapujtői Honvéd utat és a karancsaljai Szabadság utat. Rendezik a Dobroda-patak karancsberé- nyi szakaszát. Az épületfelújítások jegyében korszerűsítik a karancsaljai óvodát, a karaneslapujtői sportöltözőt, a karancsberényi Petőfi úti szolgálati lakást és a karancs- lapujtői művelődési házat. — Ebben a tervidőszakban — ecseteli a tanácselnök — 49,3 millió forint áll rendelkezésünkre, ami mintegy 9 millió forinttal több mint az előző tervidőszakban. Ügy ítéljük meg, hogy előbbre tudunk lépni az egészségügyi ellátásban, a gyermekintézmények fejlesztésében, a köz- tisztaság- és a környezetvédelem javításában. Fejlesztési célokra viszont csak 5,8 millió forint áll rendelkezésre. A tervkészítés tapasztalatai igazolják, hogy Karancslapujtőn reális pénzügyi tervet készítettek. A fő célkitűzések összhangban vannak a központi akarattal, lehetővé teszik a lakosság életszínvonalának, életkörülményeinek további szilárdítását, s mérsékelt ütemű javítását. A cselekvési program hamarosan elkészül. A körzet szorgos dolgozóit ismerve bizonyára nem tágítanak, amíg végre nem hajtják amit közösen elfogadtak tathatnak. Többnyire nem tőlük függ, hogy milyen feladatok várják őket. Bár akad példa arra is, hogy a táboro- zók mindent fontosabbnak vélnek a munkánál, és rosz- szul értelmezett vagányság- ból, a hecc kedvéért többet ártanak, mint használnak. De ez a ritka kivétel. Maradjunk az általános gyakorlatnál: a diák értelmes, hasznos munkát kap, jól dolgozik, értéket produkál. Mit kap cserébe? Némi fizetséget csupán? Már a kezdet kezdetén, az első építőtáborok szervezésekor nevelési célokról is szó esett, arról, hogy a munkára nevelés a fizikai munka megbecsülésének eszköze lehet a tábor. Brigádok versengtek, s közben közösséggé formálódtak. Egymásra utalt brigádtagok közösségévé. Jól tudom persze, hogy másként is történhet. A jobban dolgozót is illethetik stréber jelzővel, ahogy az iskolában a jobban tanulót. De azért a józan ész, az egészséges gondolkodás mégis csak arra késztet, hogy a nagyobb teljesítményt becsüljük. Ezért is fontos, hogy legyen mit megoldani, hogy legyen mérhető teljesítmény. Ha a feladat mindössze a jelenlét, s a megbízatás annyi, hogy a diákok ne zavarják a felnőttek tevékenységét, akkor a cél, a munkára nevelés, a munka megbecsülése semmivé foszlik. Nincs szándékomban eltúlozni a nyári építőtáborok, a szakmai gyakorlatok jelentőségét. A tizenéves korban szerzett tapasztalatok örök- érvényűek. Csak a kezdetet jelentik, ami azután módosul az igazi munkahelyeken. Ám alábecsülni sem szabad a nyári élményeket. A gyümölcsszedő, az utat építő diák fejében nyilván megfordul, hogy amit csinál, annak hasznát látja az ország. Ha nem csinálná, valamivel szegényebbek lennénk. A diák a keresetével, a társadalom a gyümölcs, az út stb. értékével. És ez az érték sokak munkájának eredménye. Ezt oszthatjuk el, ebből élünk, ebből jut egyebek között az oktatásra is. Alapigazság, amit nem nehéz megtanulni, akár tanári magyarázatból megérteni. Tapasztalni, átélni viszont csak úgy lehet, ha próbáljuk is, ha részt veszünk az értékek létrehozásában. Az is nyilvánvaló, az is lehet akár iskolai lecke, hogy a. társadalmi munkamegosztásban mindenkinek megvan a maga helye, a maga részfeladata. A nyári munka „mindössze” visszaigazolja, bizonyítja a tétel igazságát. Azzal, hogy a brigádnak össze kell tartania, hogy egyetlen kiemelkedően szorgalmas brigádtag teljesítménye nem határozza meg a brigádét, egy brigádé a táborét és egy táboré az összes többiét. Akkor állunk jól, akkor van minden rendben, ha valamennyi brigádtag, valamennyi brigád, valamennyi tábor képessége javát adja. Csakúgy, mint a felnőttek világában. Élményként elraktározni ezeket a — szándékosan leegyszerűsített — összefüggéseket ugyancsak a nyár hozadéka lehet. A nyári munka végeztével a diák egészen mást mond, szerencsére esze ágában sincs elméletieskedni. „Jól éreztük magunkat, dolgoztunk is, meg is fizették, szórakoztunk is, van néhány« új ismerősöm, barátom” — normális körülmények között ennyi a véleménye. De nem árt tudnunk, hogy ebben a véleményben ezért általánosabb tanulságok is rejlenek — kimondatlanul. M. D. Üdülők Napról napra növekszik a Balatonnál üdülő hazai és külföldi vendégek száma. Sok ezren napoznak, fürödnek a tó vizében. A déli parton a SIOTOUR kempingjeiben, nyaralótelepein már több mint tízezren tartózkodnak, s a zamárdi autós, valamint a fonyód-bélatelepi kempingben már telt ház van. Az IBUSZ által bérelt üdülőszállók kihasználtsága is jobb a tavalyinál. Rozgonyi István j NÓGRÁD - 1981. július 11., szombat
