Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)
1981-07-08 / 158. szám
Ahol a mészkő terem... Évente hatszázegyezer tonnányi mészkövet adnak át felhasználóiknak a DCM keszegi kőbányászai. A különböző finomságú termékek azért is keresettek, mert harminc százalékkal magasabb a kalciumtartalmuk, mint a más helyen bányászott ásványoknak. A keszegi kőbánya még hosszú évekig biztosíthatja a vevők igényeit, mert mintegy 26 millió tonnányi a mészkővagyona. Hetvenhatan kaptak Segély a szakszervezettől Több tízezer forintnyi segéllyel könnyített tagjainak átmeneti gondjain a VE- GYÉPSZER salgótarjáni gyárának szakszervezeti bizottsága. Az év első felében összesen hetvenhat dolgozó kapott pénzt a szakszervezet erre képzett alapjából különböző indokkal. SZÜLÉS, LESZERELÉS A legörömtelibb indok a gyerekszülés, ilyen alkalomból összesen tizenkilencen részesültek segélyben a hat hónap alatt, ök egybeszámolván hétezer-hatszáz forintot vehettek át, átlagosan tehát négyszáz forint ütötte markukat. Szomorúbb alkalom a halálozás; temetésre heten vettek föl pénzt. Ennek summája ötezer-hatszáz forint volt januártól június végéigÜgynevezett rendkívüli segélyből a gyesen levők, a katonaságtól leszereltek és a rászoruló nyugdíjasok kaphatnak. A vizsgált időszakban tízen kaptak ilyen címen anyagi támogatást, összesen ötezer-hétszáz forintot. Köztük differenciáltan osztották el az összeget. A leszerelők közt például az a megkülönböztetésre szolgáló alap: nős-e vagy nőtlen a kiszolgált vitéz. Ha van családja, nyolcszáz forintot vehet föl; ha nincs, négyszázat. Szociális segélyre húszezer forintot használhatott fel az egvség. Ezt a summát negyven ember közt osztották el: főleg a huszonnyolc napnál hosszabb ideig betegállományban levő dolgozók kapnak ebből . a pénzből. FÜZETRE. KÖNYVRE A fölsoroltakon túl úgynevezett beiskolázási segélyt fizet tagjainak a szakszervezet. Ez a forma mindössze* néhány éves múltra tekint vissza. A három-, vagy ennél több gyerekes családokat vagy a csemetéjüket egyedül nevelő szülőket kívánják segíteni ezáltal. Ezt a pénzt augusztusban osztja ki az szb; gyerekenként ötszáz forintot vesznek fel a jogosultak. STESZ-tettek Hat hénap helyben Megyeszékhelyünkön számos szem előtt levő föladatot oldott meg az év első felében a Salgótarjáni Tervező és Építő Szövetkezet. Mind a fölújításban, mind a beruházások kivitelezésében tettek, lényeges tennivalókat végeztek el az egység emberei. Befelezett beépítés nak idén a szerkezetét állít ják össze; ezen kívül még két fundamentum lerakásához látnak hozzá. Több közintézményt bőví- valamint fölújítottak az év eddig eltelt hányadában. Bővítették a Május 1. úti óvodát; két, eddig különálló épületet kötöttek össze. A Mérleg úton az úgynevezett 4-es jelű épületen dolgoztak, ezt csak 1982-re fejezik be. Nekiláttak az oktatási intézmények rendbehozatalának is az elmúlt hetekben: ezeket a föladatokat — szokás szerint — szeptember előtt megoldják. Lakásépítésben idén viszonylag nem túl nagy föladatnak kellett eleget tenniük: húsz lakást adnak át a salgótarjáni Kemerovo-lakó- telepen. Ennek a munkának az az érdekessége, hogy minden bizonnyal ezek az utolsó házak a megyeszékhelynek »» .1 1_.1_.i- azon a területén; az ottani be- » QJiulQU építés tehát ezzel befejező- , - , . dött. Júliusban legkésőbb au- ITl©Cjr©IlCl©l6S©lC gusztus elején át is adják az otthonokat a STÉSZ-esek. Ebben az ötéves tervidőszakban a Hársfa úton állítanak össze lakásokat a szövetVállalati épületek fölhúzásában, kibővítésében is részt vett az idén a STÉSZ. A leglényegesebb munkájuk ezek kezet emberei. Ebből a célból közt a napokban elkészült bá- a fél év folyamán a város nyagépgyárí — mintegy tízészaki részéből, a Beszterce- millió forint értékű — gör- lakótelepről „leköltözköd- gőgyártócsamok volt. Most tek” a skót: kőbeton építé- zajlik a közúti közlekedési sd eljárást művelő szakembe- vállalat életvédelmi épüle- rek és a munkájukhoz kel- tének összerakása Tarján lő értékes építési eszközök a déli részén, valamint az SKÜ Gorkij-lakótelepre. Ott eddig készáruraktárának tetőcse- egv 19 lakásos épület alap- réje. E munkát idén fejezi be jait rakták le; ennek a ház- a szövetkezet. Szívességből, de szükséghelyzetben Áz anyagmozgatók országa vagyunk. Ezt egy közgazdász mondta, közgazdásztársaságban, ahol anyagmozgatásról beszélni kiváló társalgási téma. Aki anyagmozgatásról beszél, egy egész iparról beszél, hiszen ez- időtájt talán nincs is fizikai dolgozó, aki valamiképpen ne kényszerülne anyagmozgatásra. Tessék csak benézni egy gyárkapun, műhelyablakon. Emberek sokasága rakodik, emel, hord, pakol, görget, hengerget, huzigál valamit, raktártól a műhelyig, műhelyajtótól a gépig, egyik géptől a másikig, csomagolótói a teherautóig. Irdatlan kacskaringós úton vándorol az alap- és segédanyag, félkész és késztermék az üzemben; anyagmozgatók és álanyagmozgatók hada igyekszik egyengetni a girbe-görbe utat. Nem sok eredménnyel. Álanyagmozgatók hada? A statisztikák szerint az iparban minden hatodik fizikai dolgozó foglalkozik közvetlenül, úgymond főállásban anyagmozgatással, megint más statisztikák kilencszázezer anyagmozgatóról beszélnek. De bármit is állítanak a statisztikák, nincs olyan nagy szám, aminél ne lehetne nagyobbat mondani. Az álanyagmozgatók miatt: a másodállásban, szívességből vagy lelkesedésből, de mindenképpen szükséghelyzetben anyagot mozgatók miatt. A szakmunkás, aki maga hordja gépéhez az alkatrészt, a raktáros, aki maga pakolja föl a targoncára az anyagöt, segédművezető, aki maga is beszáll csomagot dobálni, ha megérkezett a teherautó. De ha csak a gépmunkásokat figyeljük, akkor is: egy nemrégiben készült felmérés szerint a gépek mellett dolgozó munkásoknak több mint 46 százaléka végez anyag- mozgatást. Magától értetődő természetességgel, mintegy feloldandó a gépies munka monotonitását. Mindezek annak ellenére, hogy az utóbbi években megszaporodtak a kézi munkát helyettesítő anyagmozgató gépek, targoncák, emelők, szalagok, konvejorpályák. Ebbői az is következhetne, hogy csökkent az anyag- mozgatásra fordított munkaidő. De az élőmunka-ráfordítás nem csökkent, éppen ellenkezőleg: öt esztendő alatt hét százalékkal nőtt! Valami baj van az anyagmozgatás körül, s ez a baj nemcsak abból származik, hogy kevés a korszerű gép, akadozik az alkatrészutánpótlás, hiányzik a targoncák megfelelő szervizhálózata. S még csak nem is csupán abból, hogy alacsony a megvásárolt gépek ki- használtsági foka, bár ez is épp elég baj, növeli a kézi anyagmozgatás iránti igényt. Már az anyagmozgatás helyének, szerepének értékelésénél kezdődnek a bajok, amikor egy vállalat vezetése eldönti, vagy épp nem dönti el az anyagmozgatás fejlesztését, gépesítését. Az elmúlt évek munkaerőhiánya ember- központú gondolkodást alakított ki anyagmozgatás ügyben, de ezúttal ezt ne a szó jó értelmében értsük. Az emberközpontúság ezúttal a gépi anyagmozgatás munkaerő-megtakarító hatására értendő, amely egyenlőségjelet tesz a korszerűsítés és a munkaerő-megtakarítás közé. Pedig a kettő nem ugyanaz. Ma már ugyanis egy targonca, egy emelő, egy csomagolósor, konvejorpálya beállítása elsősorban a technológia egészére hat, mégpedig úgy, hogy csökkenti az átfutási időt, mintegy jó nagyot tágítva az ide-oda rakodás szűk keresztmetszetén. Korszerű anyagmozgatás: hatékonyságnövelés. S csak ezután jön sok egyéb hatás mellett az élőmunka-megtakarítás. Ez a megközelítés, szemlélet, úgy tűnik; nagyon fontos. Mert ha csupán a munkaerő csökkenését várják el az anyagmozgatás fejlesztésétől, ha csak ez a vezérelv érvényesül, akkor megtörténhet az a különben elég gyakori eset, hogy a vállalat jelentős élőmunkát takarított meg, az összüzemi tevékenység termelékenysége mégsem nőtt semmit. Hiányzik továbbra is a szinkron. Mint egy OMFB- tanulmány kifejti: csak akkor várható jelentős ráfordításmegtakarítás, ha az anyag- mozgatás termelékenysége nagyobb mértékben nő, mint az alaptechnológia termelékenysége, ha az elmaradott színvonalú anyagmozgatás gyorsabban fejlődik, mint a technológia. Ez már valamiféle rendszerszemléletű gondolkodást sejtet, ami nélkül ma meg sem lehet mozdulnia egy vezetőnek az üzemben. Legalábbis nem szabadna. A _ anyagmozgatás azt a helyet foglalja el a gyárban, mint a korábbi években mostohán kezelt infrastruktúra az iparban. Aminek meg is kellett fizetni az árát. Az anyagmozgatás elhanyagolása, helytelen értékelése magát a termelési folyamatot béníthatja meg. Szakemberek úgy is fogalmaznak, hogy az anyagmozgatás a vállalati rendszer egyik alrendszere. S hogy ma cudarul állunk az anyagmozgatással, az komoly következményekkel fenyeget. Nem egy közgazdász állítja a nemzetközi termelékenységi mutatók ösz- szehasonlítása alapján, hogy hazánkban az ipari össztermelékenységet elsősorban a kisegítő tevékenységek alacsony termelékenysége rontja. M. G. GATT-világkonferencia Várnában Bulgária az első európai egyben az első szocialista ország, ahol az az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény szervezete, a GATT világkonferenciát rendez. , .... Az ötnapos tanácskozásra júliusban kerül sor Várnában. A konferencián 70 ország vámszervezeteinek képviselői vesznek részt. Ismertetik az eddigi eredményeket, megvitatják a problémákat, kitűzik a további célokat, és megválasztják az új vezetőséget. Bár a Bolgár Népköztársaság a szervezet viszonylag új tagja, számos kezdeményezésével máris jelentősen hozzájárult a GATT- célkitíízések megvalósításához. 1978-ban a kábítószer-csempészet elleni küzdelem ügyében hívta össze, az érdekelt országokat, 1980- ban pedig nemzetközi vámtarifakonferenciát tartott Bulgária, A szécsényi üzemben Tej és a termelők kedők azt állítják, hogy a ve- gazdaságok által vevők nem keresik. Pálpusz- íiietve felkínált faiból az egész ország iakos- gás. Érthető, mert naponta 46 tejben idegen anyagok, a ságának kívánságát teljesítik, amikor naponta 9—10 mázsát A Közép-magyarországi fejipari Vállalat szécsényi üzemében nagy a sürgés-forviseli. Az előbbi módon tevékenykedő előállított, ezer 500 liter tej érkezik be, aminek feldolgozását kell megszervezni, hogy az üzem mindenkor és mindenben eleget tegyen ellátási körzetébe tartozó kötelezettségeinek. A húsz-egynéhány helyről többi között víz is található, úgy Emellett a zsírtartalmuk sem küldenek az ország különböző éri el az előírtat. részeibe. A szécsényi üzemnek nem csak felvásárlási, hanem termelési terve is van. Ezt előreláthatólag nem teljesítették, mivel az igények növeKedése 3—4 százalék között van, s felvásárolt tej mennyisége na- ez^ csa^ természetes emelke- ponta 200 literrel haladja késnek ^abad felfogni. Túrómeg a tervezettet. A beérkező tejből 15 ezer litert használnak fel túrókészítéshez, 2500 litert a Pálpusztai sajt gyártásához. Ezerötszáz liter tejet pedig kannákba kiszállítva helyeznek el a különböző intézményekben. Akárcsak eddig, úgy a jövőben is felvásárolnak minden felkínált tejet, amennyiben az megfelel a minőségi követelményeknek. A tejüzemben nagyon fontos követelmény a higiéniai előírások . betartása. Ezt a KÖJÁL képviselői rendszeresen ellenőrzik. A velük való kapcsolatot jónak, segitőkész- nek ítélik meg az üzem vezetői. Gondjuk is van. Egyes reból a tervezettnél többet hoztak forgalomba. A többi tejtermékből nem érik el az év nitens, velük üzleti kapcsolat- eleji elképzeléseiket. Jelenleg ban álló termeloszövetkeze- 80—90 féle tejterméket ki- tek visszatérő problémát nálnak a kereskedelemnek. A megyénkben, ahol legnagyobb a választék, legigényesebbek a kereskedők, ott is csak 36— 40 féle terméket kérnek a okoznak. Felületesen kezelik a kifejt tejet, nem tartják be a számukra meghatározott kezelési előírásokat, esetenként a minőségileg ltifogásolszécsényiektől. Az igazsághoz hatót is rá kívánják orosza tartozik, hogy időszakonkint a kölni az üzemre. Ezzel egyfelkapott új termékekből sajA tej minőségét illetően nos, nem tudják az igényekei azonban már vannak gondok, kielégíteni. Ezek között Egyes tejtermelő vezetői azt hiszik, hogy a kezelésből adódó gondatlanság következményeit a vállalat gazdaságok üthetjük a habosított joghurtot. Ezzel szemben a karaidőben nem fordítanak gondot a tejátvevők szakmai képzésére, hozzáértésének növelésére, pedig az üzem vezetői e tekintetben a maximálj' Feltétel: Jé minőség mellás tej azért nem kapható segítséget eddig is megadták az üzletekben, mert a keres- és a jövőben is megadnák. Nagy gondot fordítanak a termékek minőségére a Romhá- nyi Építési Kerámiagyár új gyáregységében, az R IlI-ban. A külföldre kerülő falburkoló lapok nagy része itt készül, s az export egyik feltétele a jó minőség. A képen Rudnai Ferencné a csomagolásra kerülő termékeket válogatja, illetve osztályozza. 1 NöGRÁD - 1981. július 8., szerda 3
