Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)

1981-07-07 / 157. szám

MHSZ-kl ubti tk ár ok tanácskozása Felelősséggel elemezték a honvédelmi ISMÉTLÉS Mondja, maga mindent két­szer mond... mondja, maga mindent kétszer mond? Bizony ám, talán a gyen­gébbek kedvéért. A falu ap­rócska utcácskáinak végében ott ágaskodik egymás mellett a két azonos jelentésű tábla: elsőbbségadás kötelező! Kü­lönbség, persze, van közöttük, ha nem is sok. Az egyik már régen figyelmezteti a gépjár­művezetőket, a másikat csak most biggyesztették mellé. Is­métlés a tudás anyja — mond­hatnák a járművezetőknek szóló utasítást kétszerezők, de a régi, jó állapotban levő táblák is eligazítanak. Félre­érthetetlenül. Különösképpen ezeknek az alig-utcácskáknak a torkolatánál, amelyekről ki­hajt a főútra egy héten talán tíz autó is. Vagy tizenöt, ha nagy a forgalom. Persze, a baleseteket meg­előző táblából inkább kettő, mint egy sem. Nem is ten­ném szóvá, ha csak magam látok néhány ismétlést, de a szomszédos faluban lakó ro­kon azt mondja: — Nálunk talán egy tucat utca végén is megbámulhatnád a két táblát. Sajnálom is, hogy nincs fényképezőgépem, merthogy elküldeném a fel-j vételeket a Ludas Matyinak. A Tücsök és bogár rovatnak. Ennél azonban jobban el­gondolkodtat, hogy láttam én már számlát is hasonló táb­lákról, csak azoknak más volt a rajzolatuk: vendéglátóhely­re hívták fel a figyelmet. A megrendelő pedig a viszony­lag horribilis összegre. Kerül­jenek ezek a mostaniak csak a tizedébe — akkor is fö­löttébb drága mulatság az is4 métlés. PROGNÓZIS — Meg kell értenetek! Ne­künk kereskedni kell, venni és eladni, ehhez pedig jó prog­nózis kell. Ezért szükséges, hogy a kistermelő egy héttel előbb jelentse: mennyi és mi­lyen minőségű árut ad majd át a felvásárlónak. — Egy héttel előbb? Csak egy héttel? Semmiség. Felté­ve, ha szépen közlitek: meny­nyi lesz a napi átlaghőmér­séklet, a napfényes órák szőj ma, a fényerő luxban. Ja, és a levegő relatív páratartalma. Természetesen, egy héttel elő­re. Ha ezt megcselekszitek, mi is megmondjuk a leszedhető termés mennyiségét. Talán még dekára is. ELISMERÉS A nagykőrösi illetőségű ven­dég a$ autóparkolóból még egyszer felnézett a várdomb­ra: — Köszönöm nektek Hol­lókőt, ezt a mesét. Jártam már Olaszhonban, Franciaor­szágban, meg másutt is, de ha ide nem hoztok el, kimaradok egy csodából. Mit is mondjak... támadt egy dilis ötletem. An+ nak kellene külföldre útleve­let adni, aki felmutat egy pa­pírt, öt-hat, vagy mit tudom én, hogy mennyi pecséttej. Igazolásokkal, hogy itthon már megnézte a megnéznivalót. Meg kell hagyni, valóban dilis, kivihetetlen és józan ésszel el nem várható ez az igazolásgyűjtés. De van bent ne valami. Akárcsak az okle­veles könyvvizsgáló tekint tétében a bizonyosság: a kép­zeletbeli pecsétek között ott látja a hollókőit is. Panel-Ártalom Sumonyi Zoltán minap ol­vasott munkája nyomán va­riálom a címet, a történettel Egy régi mesterség újjászületése A népművészeti termékek vologdai üzemében különleges mázzal díszített, észak-orosz népművészeti motívumokat ábrázoló faliképek készítését kezdték meg. Csaknem teljesen feledésbe merült e régi iparág, s a nép­művészeknek csak hosszas ke­resés, kísérletezgetés után si­került elkészíteni az első pró­badarabokat és elsajátítani la helyi mesterek titkait. Az új a”rotások e munka sikeres b«f- fp »-éréről tanúskodnak. A vologdai mázzal készült pan- nókat a Népművészeti Intézet munkatársad is nagyra érté­kelték. pedig Domián Albert ajándé­kozott meg, engedelmével írom le a nevét is. — Ülök egy presszóban a minap, már a kávénál észre- veszem, hogy a második asz­taltól fixíroz egy nő. Jaj, de kacér vagy, galambom, gon­dolom magamban, hiszen ott ül mellette egy velem egykorú úr is. A nő azonban — ez a kívánatos töltött galamb — csak les tovább, elmosolyodik, aztán úgy tűnik, hogy biccent is valamit. Aztán meg végképp nem hiszek a szememnek. Az úr feláll, elmegy, a nő meg int. Barátságosan, közvetle­nül, mintha ezer esztendeje ismernénk egymást. Indulok az asztalához. Egy közeli ka­land reményével, egy kelle­mes program bizsergető ér­zésével. Már-már elő is ruk­kolok a. .. hogyis mondjam... szóval, a javaslattal, amikor mindketten rájövünk, hogy nem egyről beszélünk. A hölgy kérdése aztán végképp lehűt: — Nem ismer meg, kérem? _ ??» — Kerek egy esztendeje lakunk egy lépcsőházban. Szomszédok vagyunk a nyol­cadikon. ELŐNY Vendéglátóipari Művek Bu­dapesten, a presszógép fölött tábla: „Coffeinmentes kávé is kapható!” Az ingatlanügyek szakértője rácsodálkozik az újdonságot (?) hirdető táb­lácskára : — Nocsak, hogy odavan­nak! Azt hiszik, . feltalálták Nagy-Budapesten a spanyol- viaszt, pedig ebben igencsak utánunk kullognak. Nálunk — Pásztón — ugyanis már vagy tíz éve koffein nélkül főzik a kávét. KÜLÖNBSÉG nevelő munka tapasztalatait, tennivalóit Kiadós, tartalmas munka- értekezleten vettek részt a minap Salgótarján város MHSZ-klubtitkárai. Ba­gyinszki Ferenc, az MHSZ városi titkára, a honvédelmi hazafias nevelő munka szem­pontjából különösen fontos elő- és utóképzés időarányos teljesítéséről, tapasztalatai­ról szólt. A tapasztalatok ösz- szegzését követően az eddigi­nél is színvonalasabb, tartal­masabb munkára, nevelési módszerek alkalmazására, azok következetesebb végre­hajtására hívta fel a jelenle­vők figyelmét. Az egészséges, állóképes, tettrekész fiatalok nevelésé­ben is nagy szerepe van a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség­nek. Éppen ezért az MHSZ- ben folyó tömegsport-tevé­kenységet, az e területen je­lentkező további feladatokat és tennivalókat ilyen szem­pontból tekintette át, s hatá­rozta meg az előadó. Ezeknek a tömegsportformáknak az a céljuk, hogy hozzájáruljanak a bátor kiállású, hazájukat szerető fiatalok neveléséhez, s ezáltal a szocialista vívmá­nyok megvédéséhez. A továbbiakban az agitációs és propagandamunka fontos­ságát emelte ki a városi tit­kár. Az MHSZ tevékenységé­nek propagálásában, népsze­rűsítésében nagy szerepe van a különböző sajtóorgánumok­nak, emellett azonban a hon­védelmi klubok tevékenységé­től is sok függ. Helyes tehát, ha a klubok ilyen célból igénybe veszik a faliújság ál­tal biztosított lehetőségeket, a kiállítások, bemutatók tö­meges látogatottságát egy­aránt. Ugyanakkor a TIT had­tudományi tagozata keretében is jó alkalom nyílik a lakos­ság, köztük a fiatalok hazafi­as honvédelmi nevelésére. Persze az agitációs és propa­gandamunka egyéb formáit is igénybe lehet venni a hon­védelmi szövetség széles kö­rű, bonyolult tevékenységének népszerűsítése, megismerte­tése céljából. A munkaértekezleten, me­lyet a Szalvay Mihály Honvé­delmi Klub bázisán tartottak. Kozma György klubtitkár is­mertette a jelenlevőkkel e bázis korszerűsítésével kap­csolatos elképzeléseket, tenni­valókat. Az úttörőház szom­szédságában nagyszerű kör­nyezetben, korszerűsítésre váró bázison több sportléte­sítménnyel, eszközzel övezett területet alakítanak ki. így többek között lehetőség nyí­lik majd a klubtagok számá­ra rendszeres testedzésre, kul­turált szórakozásra. A sportolnivágyók tollas­labdázhatnak,- lábteniszezhet­nek vagy éppen a légpuska- lőteret, szabadtéli sakkot ve­hetik igénybe. Gondoltak azokra is, akik sportolás, ki- kapcsolódás közén ínyenc fa­latokat szeretnének elfogyaszt tani. A terveknek megfelelő­en szalonnasütő helyeket és gulyásfőzőt alakítanak ki. A klub tagjai, köztük a moziüzemi vállalat dolgozói, valamint az MHSZ függetle­nített apparátusához tarto­zók megannyi társadalmi ■ munkaórát végeztek már ed­dig is. Segített a Salgótarjá­ni Tervező- és Építőipari Szö­vetkezet is. Mint kitűnt, sok még a tennivaló, éppen ezért várják az ipari szövetkezetek dolgozói, valamint az üze­mekben működő MHSZ szo­cialista brigádok tagjainak segítőkész közreműködését. Részletes tájékoztatást kap­tak arról is a jelenlevők, hogy a Salgótarjánban sorra kerü­lő Testvériség—Barátság nem­zetközi verseny lebonyolítá­sát melyik klub, milyen mó­don segíti majd. Emellett tá­jékoztatták a klubtitkárokat a július 16-án kezdődő verseny programjáról, helyszíneiről. Végezetül értékelték a vá­ros MHSZ szocialista brigád­jainak tevékenységét. ezen belül a honvédelmi nevelést szolgáló munkájuk hatékony­ságát. Az MHSZ szocialista brigádok az elmúlt évben so­kat tettek és vállaltak ma­gukra a létesítmények álla­gának megóvásában, vagy azok korszerűsítésében, kivi­telezésében. Így többek kö­zött segítettek a zagyvarako­dói piszolylőtér építésében, a tóstrand mellett a körrepü- lő-modellpálya kivitelezésé­ben, a továbbá a Karancs-he- gyen felépített rádióállomás létrehozásában. A legjobb bri­gádoknak, aktiváltnak éppen ezért köszönetét tolmácsolta az MHSZ városi titkára. Ezek- után pedig az MHSZ főtitká­rának dicsérő oklevelét nyúj­totta át az SKÜ-ben műkö­dő Béke, valamint az öblös- üveggyár Nógrádi Sándor MHSZ Szocialista Brigádjá­nak. Megyetitkári elismerő oklevelet kapott az öblös- üveggyárból a Hámán Kató és Petőfi Sándor, az SKÜ-ből a Május 1., az Ifjúsági, to­vábbá az üzemfenntartás női MHSZ Szocialista Brigádja, valamint Szabó Gábor, a VEGYÉPSZER, Péter And­rás, a 211. számú ISZT klub­titkára, Éhn Mátyás (SKÜ) szocialista brigádvezető. A munkaértekezleten Dormán Józsefnek, az A típusú lö­vészklub eddigi titkárának búcsúzása alkalmával aján­dékkal kedveskedtek. Demény László K é p z es magas fokon Az EZ—AZ éppen eleget sza- pulta már a vendéglátást, s a hétköznapok tanulságos (vagy legalábbis annak szánt) kró­nikájából nem hiányozhat az ellenkező előjelű szösszenet sem. íme: süteményrendelés a Kővár presszóban, a vendég pedig alig hisz a fülének: — Nem egészen friss, az új szállítmányt még nem kaptuk meg. Azért hozhatom? Hozza csak — bólint a meg­lepett kuncsaft, aki jobbára ahhoz szokott, hogy a száraz tésztát is szó nélkül elé te­szik. Az őszinte szóra azonban elfogyasztja a kissé szikkad­tat is. Mi több: nem is érzi olyan élvezhetetlennek. S ha történetesen az eset egyik sze­replője az anekdotahös Kohn bácsi lenne, akkor a bölcs öreg felemelné a mutatóujját: — De mecsoda különbség! Kelemen Gábor Rohamosan fejlődő életünk­ben az MHSZ klubjaiban, szakosztályaiban is emelni kell az elméleti és gyakorlati kép­zés színvonalát. Ennek egyik jó példája a rádió irányítású repülőmodell-kezelők képzé­se. A képzéshez szorosan hoz­zátartozik egy olyan elméleti alapismeret megteremtése, melynek elsajátítása nélkül elképzelhetetlen lenne a gya­korlatban az érintettek ha­tékony foglalkoztatása. Éppen ezért azok a fiatalok, akik eb­ben az ágazatban nyernek foglalkoztatást, előírt óraszá­mú tanfolyamot végeznek. A tanfolyamon foglalkoz­nak légerőtani, modellmotor-, távirányítóberendezés-, mo- dellsárkány-alapismeretekkel, tudnivalókkal, továbbá fel­világosítást kapnak az üze­meltetési, karbantartási ten­nivalókról. A tanfolyam be­fejeztével elméleti és gya­korlati vizsga keretében ad­nak számot a hallgatók a ta­nultakból. Nemrégiben részt vettünk egy zárófoglalkozáson, ahol a legjobbak mérték össze tu­dásukat. A gyakorláshoz szük­séges modellt a pásztóiak ké­szítették. amelyért elismerés illeti őket. Kalapács alatt a saláta A fogyasztókat általában nem érdekli — nem is tud­hatják —, hogy a termelési költségeken kívül milyen egyéb tényezők határozhatják meg a piaci árakat. A házi­asszonyokat csak az izgatja, hogy milyen mélyre kell nyúlni erszényükbe, ha leves­be való zöldséget, idei papri­kát, paradicsomot, salátát vagy primőrként megjelenő gyümölcsöt akarnak vásárolni. Nem felesleges tehát fel­hívni a figyelmet néhány olyan tényezőkre, melyek a termeltetési költségeken, va­lamint a kereslet-kínálat vi­szonyán kívül — jelentős mértékben befolyásolhatják az árakat. Érthetően drágább például a boltban az a makói, hagyma vagy nyírségi alma, melyért történetesen Csong- rád megyei vagy sza­bolcsi kereskedő autózik a fővárosba, vagy a bu­dapesti Bosnyák téri pia­con „nagyban” felvásárolja. Ebben az esetben az alma, vagy a hagyma kétszer uta­zik, s így megduplázódott üzemanyagköltséget a fo­gyasztók fizetik meg. Felmerül persze a kérdés, hogy a vidéki kereskedőik többsége miért k-myte’en a fővárosban vásárolni, s ezzel feleslegesen utaztatni a friss zöldséget, gyümölcsöt? Vagy egyszerűen arról van szó, hogy a termelőknek nem ér­dekük helyben árusítani, mi­vel a Bosnyák téren többet kérhetnek termékeikért? Az elmondottakon kívül növelhetik — pontosabban: felverhetik — az árakat a Bosnyák téri éjszakák ügyes­kedői, a zugkereskedők is, akik kihasználják, hogy a ter­melők szeretnének gyorsan túladni portékájukon, hogy mielőbb visszautazhassanak. Olcsón felvásárolják a friss zöldséget, gyümölcsöt, melyet — anélkül, hogy egy ládát arrébb tennének — busás fel­árral adnak tovább. Mindezek előrebocsátása után nem érdektelen, hogy az ÁGKERT KFT — jól bevált nyugati példákon felbuzdul­va — elhatározta: az áru út­jának megrövidítése és a zugárusok kizárása érdekében az ország különböző pontjain termékbörzéket tartanak. Mit jelent ez? Állami gazdaságok önálló piacokat nyitnak, ahol mint a börzén, megállapítják a termékek kikiáltási árát, melyekre a kereskedők — a kínálattól és kereslettől füg­gően — licitálhatnak. E „ke­reskedelmi forma” garantál­ja a minőséget, hisz a keres­kedők mirrjen bizonnyal, csak a friss, jo minőségű áruéit hajlandók a kikiáltási árnál többet fizetni. Az első ilyen termékbörzé­ket a Debreceni, a Miskolci, a Nagykanizsai, a Hosszúhe­gyi, a Felsőbobádi és Török­bálinti Állami Gazdaságok tartják meg. A debreceni bör­ze például már június köze­pétől várja vásárlóit a gaz­daság hűtőházában kijelölt piacterületen, s ugyancsak ebben a hónapban rendezték Zsolcán a Miskolci Állami Gazdaság termékbörzéjét is. Az üzemeltető gazdaságok és az ÁGKER KFT közös célja, hogy a kereskedők lehetőleg egy helyen tudják beszerezni zöldség- és gyümölcsszük­ségletüket, ezért a választék- bővítés és az egészséges kon- kurrencia kialakítása érdeké­ben a környékbeli termelő- szövetkezetek, valamint ház­táji gazdaságok és illetmény- földek munkaigényes termé­keit is felkínálják az állami gazdaságok piacain. A választékbővítést szol­gálja, hogy a kereskedők vá­logathatnak az állami gaz­daságokban palackozott üdí­tő italok és borok között, s vásárolhatnak a gazdaságok konzervkészítményeiből is. Egy fuvarral tehát sokféle cikket szállíthatnak boltjaik­ba a kereskedők, s ez a köny- nyitós remélhetően csökkenő hatással lesz az árakra. Ha ezt a vásárlók is tapasztal­ják, nem hiába alakultak a termékbörzék... Ágh Tihamér Havran Sándor, az MHSZ megyei vezetőség modellező fő­előadója éppen az adókészülék kezelését mutatja be Szűcs Ferenc indítás előtt ellenőrzi az imitátormodell helyzetét (Danók Ernő felvételei) NÓGRÁD - 1981. július 7., kedd 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom