Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)
1981-07-31 / 178. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK NŐGRÁD AZ MSZMP NÓG RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII ÉVF 178. SZÁM ARA: 1.40 FORINT 1981 JÚLIUS 31., PÉNTEK l tyiES2ÖV-elnökségi ülés Salgótarjánban Jövedelmező a pásztói ÁFÉSZ kiegészítő tevékenysége Úi édesipari üzem a tervek között A Fogyasztási Szövetkezetek Nógrárt megyei Szövetségének elnöksége tegnap tartotta ülését Salgótarjánban. Elsőként a Pásztó- és Vidéke ÁFÉSZ kiegészítő tevékenységének helyzetét és feladatait vitatta meg a testület Mezővári József ÁFÉSZ-elnök előterjesztésében. A pásztói szövetkezet tavaly január 1-től, miután a sziráki ÁFÉSZ-szel egyesült, a járás egész területén 40 ezer ember ellátásáról gondoskodik. Az elmúlt ötéves tervben a forgalma meghaladta a 3,2 milliárd forintot, s növekedett a kiegészítő tevékenység árbevétele, amely az ösz- szes forgalom 1,78 százalékát adta. A kiegészítő tevékenység nyeresége azonban ennél jóval magasabb volt, holott jelentősebb fejlesztéséhez csak az elmúlt tervciklus második felében kezdtek hozzá. A szövetkezet az elmúlt öt évben több mint 58 miliő forint árbevételt ért el ipari tevékenységből. Nyereségesnek bizonyult a kivarróüzem, ahol a korábban háztartásban foglalkozó 100—110 nő kapott rendszeres munka- és kereseti lehetőséget. Az üzem évente 600 ezer méter textil kivarrását és ugyanennyi anyag javítását végzi. Az ÁFÉSZ másik jelentős kiegészítő tevékenysége a faipari részleg. A szövetkezet szakemberei főként egyedi üzleti berendezéseket gyártanak, kereskedelmi megrendeléseket elégítenek ki. Újabban a villanyszerelő-részleget is fejlesztik, elsősorban az érintésvédelmi feladatok ellátására törekednek. A pásztói ÁFÉSZ házi építőipari brigádot is fenntart. A kiegészítő tevékenység közül elsősorban azok bővítésére vállalkoznak, amelyeknek nincs jelentősebb fejlesztési igénye, csekély beruházással és költséggel hoz hasznot. Néhány tervükről le kellett mondani pénz híján, mint például a gépkocsijavító szerviz létrehozásáról. A szövetkezet sokat törődik a háztáji és kisegítő gazdaságokkal is. Jelenleg 27 szakcsoport 1400 tagjával áll rendszeres kapcsolatban. Ezek éves termelési értéke megközelíti a 20 millió forintot, s jelentős közös, fel nem osztható alappal rendelkeznek. A szövetkezet biztosítja a szaporítóanyagot, fóliavázakat, facsemetéket, a kisállattartóknak tenyészanyagot és kamatmentes termelési előlegeket. Az elmúlt öt évben több mint háromnegyed millió előnevelt és napos baromfit értékesítettek a járásban, mezőgazdasági szakboltjuk pedig a termelés tárgyi feltételeit javítja. Az eredmény: az ötödik ötéves tervben az ÁFÉSZ 166 millió forint értékű mezőgazdasági terményt vásárolhatott fel. A szövetkezet vezetői úgy gondolják, vállalkozhatnak az élelmiszeripari tevékenység bővítésére is, amelyhez az alapanyagot a. szakcsoportok termelik. A hatodik ötéves tervben az elképzelések között szerepel húsipari készítmények előállítása és egy új, édesipari üzem létesítése. A január 1-én kezdődő tervciklusban a pásztóiak megkülönböztetett figyelmet fordítanak a jövedelmező ipari tevékenység fejlesztésére is. A MÉSZÖV elnöksége ezt követően elfogadta a testület II. félévi üléseinek programját, s Máté Csabáné MESZÖV- elnök tartott tájékoztatót a legutóbbi ülés óta eltelt időszak legfontosabb eseményeiről és egyéb ügyeket tárgyalt. Hogy egészségesek legyenek Gyermekek az ideggondozóban r A gycrmekideggyógyász-vi- lágszövetség július 20—22. között Budapesten/tartotta soron következő kongresszusát, öt kontinens harminc országának neves szakemberei cseréltek tapasztalatot egyebek között az 1 idegrendszer fejlődési rendelle- \ nességeiről, a gyermekkori agy- j és gerincvelő-daganatokról, I valamint a gyermekkori ko- i ponyasérülésekről. (MTI-hír) Nógrád megyében, a Mad- zsar József megyei Kórház rendelőintézetében 1978. végén nyílt meg a gyermek-ideggondozó. A nyilvántartott beteglétszám közel négyezer. Az elmúlt két évben 1460 új beteg jelentkezett. Számuk állandóan emelkedik. A megye gyermeklakossága 0—15 éves korig 53 950 ennek 1,7 százalékát gondozzák. A gyermek-ideggondozó feladata az organikus eredetű és lelki zavarokkal küszködő gyerekek kezelése, gyógyítása, valamint a szülők és nevelők tanáccsal való ellátása. Céljuk az átlagostól eltérő fejlődésű gyermekek korai kiszűrése, vizsgálata; a fejlődés ütemének ellenőrzése. Ehhez nem nélkülözhető a társszakmákkal — orr-fül-gégészet, szemészet, gyógytorna — való együttműködés. A gyermekpszichiátriai kórképek összetett betegségek; a megjelenő betegek a fejlődésben való elmaradás tüneteivel; például beszédfejlődés, mozgásban való visszamaradás, jelentkeznek. Az iskoláskori teljesítmény- és magatartási zavarok; a gyermekkori neurózis, felriadás, agresszív viselkedés, szorongások, beszéd- ritmuszavarok igen sok esetben képezik a szülők panaszát. Az oki tényezők három csoportba oszthatók; elváltozásokat okoznak az idegrendszeri sérülések, a fejlődési rendellenességek, gyulladások, csecsemőkori koponyasérülések, de legalább ilyen meghatározó a gyermek egészséges fejlődésére a környezeti ártalom, a családi, társadalmi háttér. Minél fiatalabb a gyermek, annál inkább növekszik a környezet jelentősége a betegség kialakulásában és megszűnésében. A kora gyermekkori agyi károsodás maradványai maguk után vonják a magatartás- zavarokat, az iskolai teljesítmények csökkenését. S a szülő a tünetek láttán talán nem is gondol arra, hogy a rendellenesség okozója az a jó néhány évvel ezelőtt történt „kis baleset”, amikor a csecsemő „véletlenül” kiesett a kocsiból, legurult a heverőről. A gyermek-ideggondozó működése lehetővé teszi a korszerű gyermekellátást, a megelőzés, a korai felismerés esélyét. Ám gyermekeink egészséges fejlődésének biztosítása elsősorban a szülőkön múlik. Szigorú vizsgálatoknak vetik alá a salgótarjáni Karancshús Szövetkezeti Közös Vállalat minőségellenőrző osztályának szakemberei az itt készülő napi félszáz különféle terméket, hogy az üzletekbe kizárólag a szabványoknak megfelelő áru kerüljön. Képünkön: Viktor Ágnes laboráns a töltelékáru összetételét ellenőrzi Helsinki évfordulóján Az enyhülés alapja a párbeszéd Az európai biztonsági és együttműködési konferencia befejezésének, a helsinki záróokmány aláírásának hatodik évfordulója alkalmából csütörtökön, Moszkvában ülést tartott az európai biztonság és együttműködés szovjet bizottsága. Az ülésen a szovjet társadalom különböző rétegeinek képviselőiből álló bizottság elnöke, Alekszej Sityikov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szövetségi tanácsának elnöke tartott beszámolót. Sityikov a többi között rámutatott: hat évvel Helsinki után az imperialista politika, mindenekelőtt az Egyesült Államok politikája súlyos veszélybe sodorta a földrész nyugalmát, biztonságát, korlátozza az együttműködést. Fontos és időszerű feladat tehát Európa minden lakója számára, hogy határozottan lépjen fel az enyhülés megőrzésére, elmélyítése érdekében, szálljon szembe azokkal a tervekkel, amelyek új amerikai nukleáris rakéták nyugateurópai telepítésével akarják fokozni a háborús konfliktus veszélyét. Az évfordulóról a szovjet sajtó is megemlékezik. Az ismert politikai kommentátor, Jurij Zsukov, a Pravda hasábjain megállapítja: a Helsinkiben aláírt záróokmány hozzájárult ahhoz, hogy Európában kialakuljon a politikai enyhülés légköre. Ez a folyamat azonban most veszélybe jutott. „Éljen bár a kontinens keleti, vagy nyugati részén, minden európait aggodalommal tölt el az Egyesült Államok és több más NATO- tagállam politikájában bekövetkezett éles fordulat, amelyet a hetvenes évek második felében, s különösen a nyolcvanas évek fordulóján hajtottak végre — írja Zsukov. — Washingtonban ma egyáltalán nem titkolják, hogy az Egyesült Államok kész politikája érdekében a fegyverek, így a nukleáris fegyverek alkalmazására, vagy az ezzel történő fenyegetésre. Mindez joggal aggasztja az európaiakat. Még az Egyesült Államokkal szövetséges országokban is tisztában vannak azzal, milyen veszélyt jelent, hogy tengerentúli partnerük visszatér az ötvenes évek kalandorpolitikájához.” „Még nem késő, meg lehet és meg is kell kezdeni a tárgyalásokat, hogy elkerüljük a pusztulás határára sodródást” — írja cikkében Jurij Zsukov. Hasonló gondolatot húz alá a Szovjetszkaja Rosszija csütörtöki vezércikke is. „Az enyhülés, az államok egymás közötti viszonya írott, vagy íratlan szabályainak összegezése, egyedülálló jelenség, amely arra hivatott, hogy biztosítsa a békés és baráti kapcsolatokat. Az enyhülés alapja a párbeszéd, a bizalom, az egyetértés és az együttműködés. A helsinki záróokmány ezeket az elveket foglalja magában — írja a lap. — A nemzetközi légkör megromlása, a növekvő háborús veszély, a tömegpusztító fegyvereknek az Egyesült Államok és a NATO által történő felhalmozása, továbbfejlesztése, a Szovjetunió határa közelébe történő telepítése jogos aggodalmat és nyugtalanságot kelt a szovjet népben, az egész nemzetközi közvéleményben. Feltétlenül szükséges tehát az erőfeszítés annak érdekében, hogy helyreállítsák a normális nemzetközi légkört, visszatérjenek a normális, tárgyszerű és kölcsönösen előnyös együttműködéshez. Ennek egyik legalkalmasabb eszköze a párbeszéd, a komoly és egyenjogú, a kölcsönös érdekeltségen alapuló tárgyalás volt és marad” — hangoztatja a Szovjetszkaja Rosszija. Helsinki évfordulóján az európai biztonsági és együttműködési mozgalom egyik régi vezetőjét. Raymond Goor belga kanonokot szólaltatta meg a Moscow News című angol nyelvű szovjet hetilap. Goor kanonok a nyugat-európai háborúellenes mozgalom nagyszabású megerősödését méltatva leszögezi: az elmúlt hónapokban ez a mozgalom olyan mértűvé fejlődött, hogy az Egyesült Államok vezetése a nyugat-európai „békelobbyt” kezdi emlegetni. „Ez valóban olyan fontos és erőteljes c-oport, amelynek ereje állandóan növekszik, s ma képes szembeszállni a nemzetközi katonai-ipari komplexummal, képes kikényszeríteni, hogy a nemzetközi kapcsolatokban érvényesüljön a biztonság és az együttműködés elve” — hangoztatja Raymond Goor cikkében. (MTI) Belpolitikai intézkedések a francia kormány ülésén Egyre kevesebb föld marad parlagon A három évvel ezelőtt módosított földvédelmi törvény, amely a fölhasználat korábbi hiányosságainak felszámolására rendszabályokat helyezett kilátásba, a vétőkkel szemben, bevált a gyakorlatban — ez derül ki a MÉM összesítéséből, amely a nyári állapot alapján azt vizsgálta, hogyan tettek eleget művelési kötelezettségüknek a mezőgazdasági nagyüzemek, illetve a kistermelők. A tapasztalatok kedvezőek: amíg a korábbi években a tavasz végén és a nyár elején rendre ötvenezer hektárnyi terület maradt műveletlenül, addig az idén mindössze 8500 hektár maradt ki a művelésből valamilyen — ái'alában a gazdaságot nem terhelő — ok miatt. Igaz, további 12 ezer hektáron sem folyt mezőgazdasági termelőmunka, ebben azonban az ár- és belvizek a ludasak. Ezek az idén minden korábbinál hosszabban tartották fogságukban a termőföldeket A fennálló rendelkezések szerint a földek aranykoronaértékének ezerszeres szorzatát kellett megfizetnie annak a nagyüzemnek, amelyik elhanyagolta a területet és vetetlenül hagyta a földet. (Ez egy átlagos minőségű szántóterületnél egy hektáron 20 ezer forintot is jelentett.) Több üzemet az elmúlt egykét évben megbüntettek a művelési kötelezettség elhanyagolása miatt, de az adatok szerint nem ez vitte előre igazán az ügyet. Az elmúlt időszakban egyes mezőgazdasági termények árának növelése nyomán a mezőgazdasági üzemek a korábbinál nagyobb területre vetettek egyebek között cukorrépát, továbbá napraforgót. A fontos ipari növények részben a korábban kihasználatlan területekre kerültek. Egyre jobban éreztetik hatásukat a nagyszabású talajjavító munkálatok, ezekkel ugyanis visz- szaadják a földek korábbi termőértékét és így a gazdaságok ismét ezekre a területekre irányítják a vetőgépeket. A felmérés arról is tanúskodik, hogy az idős emberek egyre inkább képtelenek megművelni területeiket. Az országban mintegy kétezer hektárról állapították meg, hogy tulajdonosaik, művelőik, kezelőik idős koruk miatt képtelenek eleget tenni a termőföld támasztotta követelményeknek. Csökkentette viszont a kieső területet az, hogy az elhagyott és korábban felszámolt tanyákat és azok környékét, ahonnan idős lakók a falvakba, illetve a városokba költöztek, ismét bekapcsolták a mezőgazdasági termelésbe. Újabb ugrásszerű javulásra azonban a kieső területek ismételt felhasználásánál nem lehet számítani, hiszen többnyire rossz domborzati viszonyú és csekély termőképességű talajokról és vidékekről van szó. Ezek csak fokozatos szakmai fejlesztő munkával kapcsolhatók be a termelésbe. A francia kormány csütörtöki ülésén fontos belpolitikai intézkedéseket hozott. A kabinet meghosszabbította a nemzetgyűlés rendkívüli ülését, (amelynek az eredeti tervek szerint pénteken kellett volna zárulnia), hogy lehetővé tegye a decentralizálásról szóló törvényjavaslat elfogadását. A vita eddig az ellenzék időhúzó, obstrukciós taktikája miatt vontatottan haladt, és a hét eleje óta a törvénytervezet 65 paragrafusából csak négyet fogadtak el első olvasásban a képviselők. A kormány, amely előzőleg már nagyszabású átszervezést hajtott végre, a megyék élére kinevezett prefektusok soraiban, s a hatalomváltás további intézkedéseként az egyetemi rektorok sorában hajtott végre őrségváltást, a 28 egyetem közül 13 élére került új vezető. Másrészt folytatva a rádió- és televíziós társaságok frontján végrehajtott átszervezést, a kormány Jacqueline Baud- rier asszony, a Radio France eddigi elnöke helyébe, (akit Franciaország ENSZ-nagykö- vetévé neveztek ki) Michele Cotta asszonyt, a luxemburgi rádió politikai szerkesztőségének vezetőjét nevezte ki Michele Cotta volt az egyik vitavezető — Jean Boisonnat újságíróval, a L’Exposion fő- szerkesztőjével együtt — Francois Mitterrand és Gis- card d’Estaing volt elnök tévépárbajában, az elnökválasztás második fordulója előtt. A kormány egy további döntése felfüggesztette öt atomerőmű építését az energiaprogramról ősszel esedékes parlamenti vitáig. Azok az atomerőmű-építkezések, amelyek már előrehaladott stádiumba jutottak, folytatódnak. (MTI)