Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)

1981-07-29 / 176. szám

Áz utolsó magyarországi parasztfölkelés 1831-ben Százötven éve, 1831. nyarán ra elérte a Habsburg-monar- ták a robotot, elűzték a ha- az északkeleti felvidék né- chia határait, majd az Orosz- tósági embereket, halálra ke­pe föllázadt és többfelé véres ország elleni lengyel szabad- resték nemcsak a kutak vizét bosszút vett évszázados sérel- ságharc hatására a járvány megrontó „mér égé te tőket”, de meiért és nyomoráért. Az ak- terjedése megerősödött. A „minden nyírott fejűeket”. A kori Zemplén, Sáros, Szepes következetlenül alkalmazott legsúlyosabb lépésekre, az úr- és Gömör vármegye — zö- határzár csődöt mondott, a gyűlöletből és a feltört pin- mükben szlovák nemzetiségű „ragadványos epemirigy” 1831 cékből szerzett ital hatásából — parasztjai szerszámaikat májusban betört Galíciába eredő kegyetlenkedésekre Te- fegyverré alakítva rátörtek a és Magyarország vele határos rebesen, Abaúj sóskúti járá- kastélyok, nemesi udvarházak területére, s onnan minden sában, majd augusztus elején lakóira, de még a papokra, sőt ellenintézkedés dacára szét- Sárosban, a Hernád völgyé- a kereskedőkre is, hogy kifosz- terjedt az egész országban, szák, bántalmazzák, eseten- félmillió megbetegedést és ként megöljék őket, valami- negyedmillió halálesetet okoz­féle bizonytalanul megíogal- va. Az utazásokat és minden mázott egyenlősítő eszme ne- belső forgalmat leállító zár­vében. egy jobb világ rémé- vonalak egyetlen eredménye mesi felkeléstől is támogatva nyében. Az ösztönös, spontán az volt, hogy megszűnt az - T'~ lázadás alapvető oka a so- élelmiszer-kereskedelem, sok- vány földeken elegendő mun- felé éhínség támadt, a felvi- ka és élelem nélkül tengődő déki aratómunkások nemtud- emberek nyomora és re- tak eljutni az Alföldre, s így ménytelensége volt, közvet- elestek a következő évi táp­len kiváltója pedig az orszá- lálék megszerzésének a lehe­Történelmi ismeretterjesztés ben került sor. A „jó király”, vagy a „muszka cár” várt se­gítsége természetesen elma­radt, de megérkezett helyet­te a katonaság, amely a ne­gos kolerajárvány és az el­lene tett hatósági intézkedé­sek. Az 1820-as években új, Eu­rópában ismeretlen, vesze­delmes járványos emésztő­rendszeri betegség terjedt el tőségétől. Az orvosságnak al­kalmazott bizmutporban és a fertőtlenítő klórmészben az elkeseredétt emberek mérget láttak, amivel az urak ki akarják irtani a fölösleges népességet. Július végén a Indiából, a kolera. Török- és sátoraljaújhelyi járásban lob- Oroszországon keresztül 1830- bánt föl a lázadás, megtagad­JKÖNYVEK Nemcsak a polgári radiká­lis gondolkodású Jászi Osz­kár, de a Nyugat köréhez tartozó írók, költők, műfordí­tók jó része —, s nem kü­lönben Németh László — szorgalmazta a két háború között a szomszéd népek iro­dalmának jobb és rendszere­sebb magyarországi megis­mertetését. Történtek erre keleti országokban ugyanúgy, mint Svájcban, vagy Francia- országban a legszörnyűbb nyo mór évei voltak számára. Vé­gül Romain Rolland vette szárnyai alá, s 1923-ban be­vezetőjével jelent meg a Kyra Kyralina című regénye, mely- lyel első „nekifutásra” ma­radandót alkotott. Ezt, vala­mint további három kisregé­olyan kísérletek, melyekre nyét adta ki az Európa Ki­ma is büszkék lehetünk (pl. az emlékezetes Illyés szer­kesztette orosz irodalmi an­tológia a Nyugat kiadásában), adó Domokos János és Hor váth Henrik fordításában. A kiadó Istrati első regényének címét választotta a szép ki­dé a folyamatos átvétel és állítású kötet címéül is;ezen népszerűsítés csak a felsza­badulás után indult meg, s az Európa Kiadó megalaku­lásával szinte új korszak vet­te kezdetét. Mindehhez hoz­felül olvashatjuk itt a Codin a Pusztai bogáncsok, Cosma című kisregényeket. Istrati- ról így ír R. Rolland: „Szü­letett elbeszélő, a keleti me­zájárult a szomszédos szocia- semondók fajtájából; olyan, lista országokkal kötött kö­zös könyvkiadási egyezmény, aki meghatódik és megittasul saját meséin, annyira, hogy melynek eredményeként több ha egyszer megkezdődött a millió kötet kerülhetett kinti mese, senki sem tudja, ő magyar nyelvű kiadásban a maga sem, egy óráig fog-e magyarországi olvasók asz- tartani, vagy ezeregy éjsza- taiára. Az utóbbi hónapokban káig”. a román irodalom kiválósá- Tudor Arghezl születésé- gainak jo néhány kötete ke- nek századik fordulójára két rui a könyvesboltokba Mt- kötet „ megjelent romániai hail Sadoveanu (1880 1961) a kia(jóknál. Arghezi költő, pró­román prózairodalom kétség­zaíró, publicista, műfordító telenül egyik legnagyobb alak- a xx. századi román iroda iia, s mint közéleti személyi' lomra elsősorban költészeté­ség is .jelentős szerepet ját- vel volt nagy hatással. Egy szott a 20-as évektől kezdve. romániai szocialista folyóirat Baloldali beállítottsága miatt üldözésben volt része, sőt egy hecckampány eredmé­már 16 éves korában költővé avatta, végigjárta a „modern ség iskoláit”, majd hirtelen nyeként 1938-ban könyveit fordulattal szerzetes lett. A nyilvánosán elégették. A ma- Kriterion Ének az emberről gyár olvasok legjobban tálán cfmmei egy kisebb válogatást A balta es Jött egy malom adott ki műveiből. Számunk­a Szereten című regényeit is­merik, vagy a Nyestfiakat ra, magyar olvasók számára „ „ - . .. .. , . a kötet rangját az is emeli, Két kevésbé ismert rovidebb hogy minden versét gzemlér írását adta közre a kolozsvári perenc fordította. A Dacia Dacia Könyvkiadó Csíki László bővebb válogatást ad a ma­avatott tolmácsolásában. A Margareta kisasszony és a gyárul olvasók kezébe Illő igék címmel, kiegészítve a . w , _ . . , t yy c. ív vilii Ulti, niubvoí.! e vv i Haia Sanis című kisregé- kditg életének kronológiá nvek a századelő vidéki kis­városainak világát idézik fel drámai erővel. Azt a fülledt jával, magyarul megjelent köteteinek felsorolásával. Arghezi egész életművét a I * . , , , , 1 y y il 1 /-y i 1 V í,* V QVÍJ O V unalomba vesző világot, ahol kristályszerkezetek áttetsző látszólag nem történik semmi, mértanisága jellemzi. Az övé az az értelmi rendteremtő erő, amely az anyag részecs­kéit úgy kényszeríti a tér­rács meghatározott pontjaira, holott sűrűsödésükből sza­bályt és törvényt lehessen ki­dé a felszín alatt izzó indu­latok fortyognak. Mindkettő szomorúan szép szerelmi his­tória, melyet Sadoveanu mély együttérzéssel, s művészi meg­jelenítő erővel mutat be. A Perzsa divánt Sadoveanu hüvelyezni” egyik kedvenc könyvének te­kintette. Élete végén megnőtt Az Európa Kiadó újdonsága elmélkedő kedve, s mesébe az 1977-es bukaresti földren- ágyazva mondta el mély hu- gés alkalmával tragikusan el- mánummal telített felfogá- hunyt Alexandru Ivasiuc: A sát az életről, halálról, sze- hatalom árnyékában című kö­relemről. Sadoveanu két új, tete, mely a kritikusok sze­magyarul megjelent; művével rint a szerző legjobb regé- —nye Dél-Amerikában ját­szódik, a gyilkosán tűző na­gazdagodik viragirodalmi kultúránk, s közelebbről is­merhetjük meg egy szomszéd pon, ahol könnyen felforr­nép életét, kultúráját. Panait Istrati (1884—1935) nak az indulatok, de egy ál lamcsíny kiterveléséhez van ugyancsak európai méretű elegendő logika és hidegség, alakja a román irodalomnak, minden apró részletét kiter- Sanyarú gyermekkora, há- vélni. Egyén és hatalom, ön- nvatott élete, kalandos sorsa, s utazásai nevelték íróvá, s a hasonló sorsúak hű ábrá­zolójává. Részt vett a mun­megvalósítás és közösségi ér­dek, önzés és áldozatvállalás, szerelem és halál, az élet ér­telmének lázas keresése fo- kásmozgalomban is, felelős nódik össze helyenként filo- tisztségeket töltött be, el kel- zófiai mélységű elemzésekkel lett hagynia hazáját, de a Ivasiuc izgalmas regényében. Sikeres együttműködés A sMcsényi közművelődésire volt a legutóbbi Nógrád állított műsorral közelebb és oktatási intézmények ve- megye természetvédelmi tájai hozták a szécsényi gyerme- zetői nemcsak vállják, hogy címmel tartott előadásnak. Az kekhez a nagy magyar re- együtt könnyebb. A minden- már természetes, hogy a szak- gényíró munkásságát. Évtize» napi munkájuk során ennek tanárok több történelmi, iro- dek óta eredményesen műkő* a szellemében tevékenyked- dalmi, élővilág-, rajzórára, dik a művelődési központban nek. napközis foglalkozásra a mű- a zenetanfolyam. , , zeumba viszik a tanulókat. Több, mint 400 gyermek ta»' A múzeum es az általános ahol a legjobb ihlető és moti- iái ja meg a szabad idő hasz- ískola megvalósította azt az váló hatású maga a környe- nos eltöltését; hódolhat vala- egyuttmukodesi modellt, zet amely hasonló jellegű intéz­mények előtt példaként áll- A múzeum és az iskola hat. Munkakapcsolatukra a gyümölcsöző kapcsolata ér­tervszerűség és folyamatos- telmileg és érzelmileg köze- ság a jellemző. Két éve mű- lebb hozza a tanulókat ahhoz ködik az iskolában a múze- a tájhoz, amelyben élnek. A umbaráti raj. Tagjai kéthe- gyermekek mélyebben megis- tenként rendszeres múzeumi merik annak a népnek a tör- foglalkozáson vesznek részt, ténetét, amelyhez tartoznak. Gyűjtőmunkát végeznek, pá- A tegnap ismeretében tisztáb- lyázatokat készítenek, kiselő- ban látják a mát, biztosabban adásokat tartanak, munkájú- tudják építeni a holnapot. g&srgs»« JUSTIZ ÄÄSf sc««-”=»“ Szécsényi példa milyen szenvedélyének • szécsényi művelődési központ művészeti csoportjaiban, szakköreiben, klubjaiban. Évről évre fejlődik és „több szálú” lesz az általános iskola és a nagyközségi könyv­tár kapcsolata. Ennek egyik fokmérője, hogy az elmúlt évben az általános iskolások 98 százaléka volt könyvtári tag. Rendszeressé váltak a könyvtári órák. Űttörő-össze* figyelemreméltó az a kiállí- a&Ttöbb ém“ rnúltrTteWm S kuSmunkája nyom^ be- vissza, amelyben minden év- könvvek halmában. Rajz­mutatja V™’ ^ J., . ’ revt;Keny„eB_i lói szavaloverseny szerepel azis­gyei mek művészeti koja a könyVt4r közös prog­a táncosok ramjában. Mindig nagy sike­helyi történetét. A kis kollek- mát A tíva tevékenységén keretül csoportok közül 8 szülök, rokonok is orósob- has vonlán y okkal rendolkoz- *»*tilv-**& ben kapcsolódnak a múzeum- cos sikert re van a §-vermekek koreben hoz. A nyilvános foglalkozó- könyvelhetnek^el^A szín?* tszó ??■ író-olyasó találkozónak. Az sokon nagyon sok felnőtt vett hábcsooort két éve alakult ,den aZ unnepi a1' részt. A múzeum másik ál- üiiá A^Äwnrtsr már ka!mábó1 Var*a Domokos ta­landó jeHegű ifjúsági alkotó- £elyU, Nézvén yen Tel- dókkal ** ^ 8>6c,ényi cl> esoportja a kreativitási szak- lépett A 8 MZÍályos és „ vasokkal. kör 7..Pr?®rf/?Íukban a Pajtás klubnak kialakultak A könyvtár és az iskola szettortenettol a zenehallgata- hejyi hagyományai. A szak- azon fáradozik, hogy a gyer- J'f, a rajzolástól es festészet- körök közü]: modellező, bé- mekek életvitelévé váljon az í- A színjátszásig a legku- iyeagyüjtő, fotó- és az alkotó- olvasás; felismerjék, maguké- lonfelebb tevekenysegi for- csoport munkáját lehet ki- tegyék Gorkij gondolatát: ma szerepelnek. Hagyomány, emelni. Újszerű kezdeménye- mindent, amit tudok, a könyv­hogy a múzeumi hónap kere tében minden év októberében helytörténeti vetélkedőre ke­rül sor. Az új iskola aulájában a „Történelmi képcsarnok” rövidesen véget vetett a Dó­zsa utáni idők legnagyobb, 150 helységre és* tucatnyi me­zővárosra kiterjedő paraszt­fölkelésének. Az ország gondolkodó fői azonban a személyükben őket is fenyegető események mö­gött meglátták az okokat, az ország elmaradottságát, föltá­rult előttük az elhanyagolt, tudatlan nép és a társadalom felsőbb osztályai közötti sza­kadék mélysége, s mindebből levonták a tanulságokat. Az „epekórság” tárgyában kiren­delt sátoraljaújhelyi bizottság tagjává választott városi ügyész, Kossuth Lajos, 1831. július 17-én, még a fölkelés kitörése .előtt készített jelen­tésében figyelmeztette a me­gye főispánját, hogy a helyte­len járványvédelmi rendelke­zések és az ínség következté­ben „rettenetes dolgok tör­ténhetnek”. A megyei veze­tőkkel ellentétben Kossuth példamutatóan helyt állt mind a járvány, mind a lázadás kritikus napjaiban, a nyár eseményei pedig benne (és másokban is) világossá tették, hogy az ország modernizálá­sára törekvő ellenzékieknek a sikerre csak akkor lehet esélyük, ha nem fenyegeti őket a „hátbatámadás” veszé­lye, jobbágyaik föllázadása. Wesselényi, Kossuth, Kölcsey és a többiek nem csak a népi elégedetlenség lecsillapításá­nak szükségességét ismerték föl, hanem azt is, hogy az el­keseredett, nyomorgó parasz­ti tömegeket szövetségesül kell megnyerniük, hogy a nép és a nemesség jogos elégedetlen­sége találkozzék, s rákénysze­rítse a császári hatalmat a szükséges reformok elfogadá­sára. Ez volt az „érdekegyesí­tés” programja, amit a privi­legizált nemességnek mind nagyobb része tett fokozato­san magáévá. A következő évek nem lebecsülendő rész- eredményei után 1848-ban ez a politika vezetett el a döntő és visszafordíthatatlan válto­zásokhoz, a jobbágyfelszaba­dításhoz és a politikai rend­szer demokratikus irányú megváltozásához. Jeszenszky Géza «iiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimi'imiiiiiiiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiiiiiiiiiimiimmmmiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimiiimiiiiiiiiiimiiHiniilw zés az ifjúsági turisztikai cső- nek köszönhetem, port életrehívása. Az év első Az oktatási és közművelő- felében három gvermekszín- dési intézmények jó együtt- ház és öt zenés ifjúsági mű- működésének az ere^’ ;e, sor szórakoztatta a szécsényi hogy Szécsényben a közmű­______ apróságokat Az új iskola au- yelődési intézmények a sajó­címm el rendezett kiállítás Iájában három rendezvényre tos tevékenységi rendszerük- éppúgy, mint a minitárlatok, kerüU sor. A Bartók-évfordu- kel kiegészítik az iskola ne- szervesen kapcsolódtak a ta- tiszteletere a balassagyar- velési tervét; nagymértékben nítási órák történelmi anyag- rH.ati zanelskola tanarai es hozzájárulnak a gyermekek részéhez. Negyedévenként növendékei adtak hangver- személyiségének alakításé- film-, vagy diafilmvetítéssel sen>'t' A Bojtorján együttes hoz, formálásához; a kulturá­összekapcsolt ismeretteriesz- és Halász Jutka vendégszere- lis igény felkeltéséhez; a bel- . - pót meretterjesz peH az u] ,skoiaban. A nyír- ső igény kialakításához. tő előadásokat szerveznek a egyházi színház művészei Mó- tanulóifjúságnak. Nagy sike- ricz életéből, műveiből össze­Sz. F. Megjelent a Béke és Szocializmus „Újból a világuralmi té- az opportunizmusnak a mun- olvashatunk arról, hogy vált boly” címmel közli a folyó- kásmozgalomban. a kubai kommunisták pártja irat Rodney Arismendinek, “ ’ a társadalom vezető erejévé, Uruguay Kommunista Pártja Nureddin Kianuri, az Irá- miként tölti be ezt a szere- első titkárának cikkét az ni Néppárt KB első titkára pét. A Béke és Szocializmus Egyesült Államok új latin- áttekinti a jelenlegi iráni szerkesztősége eszmecserét amerikai politikájának alap- helyzetet, ismerteti az iráni szervezett a magyar szakszer­elveit megfogalmazó titkos kommunisták állásfoglalását vezeti mozgalom tapasztala- dokumentumi'ól. Ernst Wim- a forradalom nagy kérdései- fairól, amelyen szó volt mer, Ausztria Kommunista vei kapcsolatban. Radzsa egyebek között a szakszerve- Pártja PB tagja azt vizsgálja Kollure, a Sri-Lanka-i Kom- zetek önállóságáról, a szak- „A leninizmus és a reform- munista Párt KB tagja arra szervezetek és a szocialista stratégia” című írásában, keresi a választ, hogy béke- állam közötti kapcsolatokról, hogy mi a különbség a régi övezet lesz-e áz Indiai-óceán, az érdekvédelmi funkciókról, a világ legsűrűbben lakott, az irányításban való részvé­és az új reformizmus között, stratégiailag egyik legfonto- télről és a szakszervezetek milyen objektív bázisa van sabb körzete. Színes riportot nevelő szerepéről. Az útikönyvek szerint, az Oderától keletre elterülő vi­dék történelmi neve Wielko- polska, Nagy-Lengyelország. Központja Poznan, a Warta folyó partján. Az ország egyik legnagyobb városa, tudomá­nyos, zenei és művészeti élete is messze földön híres. Ez a vidék a lengyel történelem bölcsőhelye. A látogatók szí­vesen keresik föl, többi kö­Nemzetközi mű vészt elep, Salgótarján (III.) * f Jacek Popla pánban ^____ és Tibetben évezre- részből áll, s jellegzetes len­z ött, a poznani reneszánsz vá- des hagyománya van, s a kő- gyei tájak sajátos hangulata- rosházát, a katedrálist és a zépkori Európában is több- it vonultatja fel, jelképes többi ódon templomot, azope- fóje célra használtak valami- szándékkal. Az ő című nyo- rát, gyönyörködnek Proserpi- iyen sablont. A szitanyomás mata szintén tipikus lengyel na-kútjában, a rynek házso- és a sablon között azonban tájat villant föl Ezek a szí- raiban. Jacek Papla grafikus- ez inkább csak távoli rokon- nes szitanyomatok atmoszfé- művész ebben a városban lát- ság, hiszen a mai nyomtatási rikus erővel jelenítik meg a ta meg a napvilágot 1931-ben mód és a hozzá való anya- művész gondolatait, érzéseit a a képzőművészeti főiskolát gok csak a század elején je- szülőföldről és a világról, s itt végezte el. Jelenleg a lentek meg. Jacek Papla sai- benne az ember helyéről, sze­Jacek Papla poznani főiskoláin tanárse- tanyomatai gazdag színezésű- repéről. gédként dolgozik. ek; s tematikailag is sajátos Kompozícióban és színben Műveivel hazai és külföldi jegyekkel bírnak. szívesen él a kontraszt lehe- ván gyűjteni, amelyeket • tárlatokon egyaránt gyakran Lássunk példákat. tőségével, s ez a törekvés a későbbiekben akar beépíteni szerepel, például Varsóban, Szívesen készít soroza- nyomatok egy részében vib- munkásságába. Poznanban, Przemyslben, tokát, elvont fogalmazásban, ráló drámai feszültséget ered- — Minél több fotót szeret- Klodzko-ban, Kamiimban kül- Lenni című kétrészes soroza- ményez. Ugyanakkor más la- nék készíteni Magyarorszá- földön Liege-ben, Hamburg- ta a shakespeare-i nagy kér- pokon meleg líraiság ömlik gon, a legváltozatosabb tó­ban és Havannában grafikái- désre való egyik válaszadási el. makban — mondja val elismerést szerzett. -kísérletnek is tekinthető, Jacek Papla gonddal szedi Hasznosnak látszanak az itt Salgótarjánban színes szí- amely századunkra jellemző össze nagy méretű nyomata- folyó eszmecserék is a tár- tanyomatokat szed elő, ame- időszerűséggel súlyosbított, it, miközben terveiről tesz sakkal. A munka lényege pe- lyeket még otthpn, korábban Természetesen, a válasz a említést. Salgótarjánban el- dig majd otthon, Poznanban készített. A szitanyomás, bár kérdést is magában foglalja, sősorban ő is dolgozni jött, kezdődik. Lehet, hogy előbb az eljárás hosszú múltra te- hiszen korunk olyan vészé- de ezen nem egészen azt érti, még kisétál a Warta folyó kint vissza, manapság az lyekkel terhes, amelyek meg- mint a többiek. Mindenek- partjára is. újabbak közé tartozik a gra- érdemlik a komoly figyelmet előtt a várossal és a kör- yjzt nem tudom. Elfelejtet- fikában. Jóllehet a sablonok és a felelős gondolkodást, nyékkel szeretne minél mé- tem megkérdezni, használata az ókorig nyúlik Más jellegű a Lengyel vázlat iyebben megismerkedni. Mo­vissza, ezek készítésének Ja- című sorozat, amely négy tívumokat, hangulatokat ki- Tóth Ele ind* J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom