Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)
1981-07-01 / 152. szám
Visszapillantás és előretekintés Rajt Nógrádban Minőség meó megítélés Lehetne jobb is! Megkezdődött a visszaszámlálás a mezőgazdasági nagyüzemekben, hiszen az aratás kezdetéig a legtöbb helyen csak napok vannak hátra. Az idei tavaszra több találó megjegyzés hangzott el. A mértéktartóbbak szerint aszályos, volt, voltak akik azt állították, hogy sivatagi jellegű, de egészséges humorérzékről tett tanúbizonyságot az a termelőszövetkezeti vezető, aki kijelentette, hogy az ő területükön —, amely köztudottan elég vizenyős — még a békák szeme is kisült a mocsárban. A túlzott jókedv azonban egészen Medárdig nem volt jellemző sem a szakemberekre, sem a növényzetre, amely virulás helyett sárgult, bok- rosodás helyett ritkult, vagy kelés helyett legszívesebben visszabújt volna a földbe. Nem mintha ott több lett volna a nedvesség... A pásztói Béke Termelő- szövetkezetben ott voltam, amikor dr. Bencze Barna átvette a Kiváló termelőszövetkezet oklevelet. De látszott az arcán, hogy azért egy kiadós esőért szívesen elcserélné. Tamási János a bercéli Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke néhány napra szabadságot vett ki, hogy legalább „hivatalból” ne kelljen néznie nap mint nap a sárguló határt. De azért magánemberként minden nap megnézte... Tolmácsi Ferenc, a nagy- bárkányi termelőszövetkezet elnöke is azzal nyugtatta magát, hogy semmi baj nem lehet, a gazdaság elég erős ahhoz, hogy ne okozzon tragédiát egy gyengébben sikerült év a növénytermesztésben. De azért kimondatlanul is ott bujkált benne: elviselhetetlen lenne, ha visszafelé kellene lépegetni az eddig virágzó gazdaságnak. A csapadékos június eredményeként megváltoztak a vélemények, javultak a kedélyek és most már a legtöbb nagyüzemben bizakodnak, hogy legalább a tervezett hozamok meglesznek, de az is lehet, sikerül egy keveset még „rátenni”. A felkészülés — A megye valamennyi termelőszövetkezetében időben elkészültek a kampánytervek az aratásra. Ezeket a vezetőségek már meg is tárgyalták. Egyöntetű a vélemény, az idén sem leszköny- nyebb az aratás, mint az elmúlt években — mondja Gor- dos Gyula, a TESZÖV osztályvezetője. — Nem segíti különösebben a felkészülést az alkatrészellátás helyzete sem. Most már évről évre visszatérő gond az NDK gyártmányú kombájnok, betakarítógépek és IFA-teher- gépkocsik javítása, felkészítése. Az AGROKER-vállalatok vajmi keveset tehetnek ez ügyben. Ellátásuk a MEGÉV- től függ, a MEGÉV pedig csak annyit tud szétosztani a vállalatok között, amennyi beérkezik az országba. Talán valamit javít a helyzetein: több hazai vállalat, szöveke- zet felajánlotta, hogy segít megoldani a helyzetet és gyártani kezdik a hiánycikkeket. Ehhez azonban idő kell, s addig a műszakiak erőltethetik szürke agysejtjeiket, miként tudnak két rossz masinából legalább egy télig jót összetákolni. Szirák térségében indultak meg elsőként a kombájnok az őszi árpában. A búza aratása csak július közepén kezdődik a megye termelőszövetkezeteiben. — Tavaly sikerült előbbrelépni a kooperációban. Mi várható az idén? — Tovább szélesedik az üzemek közötti együttműködés megyén helül és kívül egyaránt. A déli megyéknek — ha igényük — akár 30 kombájnt is kölcsön tudunk adni a megfelelő szállítójárművekkel. Ennek eddig alig több mint felére tartanak igényt. Az üzemekben Hanzélik Ferenc, a ka- rancssági termelőszövetkezet elnöke ideje java részét a határban tölti: — A takarmánybetakarítás utolsó szakaszában vagyunk, s a héten várjuk a helikoptert a repce permetezéséhez, hogy azután indulhassanak a kombájnok. — Eszerint a repcével kezdenek? — Igen. Utána búza, tavaszi árpa a sorrend. — Terméskilátások? — Pillanatnyilag úgy áll a helyzet, a növénytermesztésben nem lehet gond, nem szabad kiesésnek lenni. A nagybárkányi közös gazdaságban Tuza István termelési elnökhelyettes némi megnyugvással közli, hogy túlvannak a gépszemlén, s a szakemberek szerint sikerült megfelelően felkészíteni a kombájnokat és szállítójárműveket. — Mikorra várható a kezdés? — Nálunk csak július közepe körül, de a Mátraaljai Állami Gazdasággal kooperálunk a betakarításban. A sziróki kerületben kedden megkezdődött az őszi árpa aratása. Oda indítottuk a kombájnokat. — Milyen termésre számítanak búzából? — Sokat változott a határ az elmúlt hónapban. Bízunk abban, hogy a tervezett 3,9 tonna hektáronkénti átlagtermés a magtárba kerül. Az elmúlt hetek csapadékos, szeles időjárása ellenére mindenütt áll a gabona. Megdőlt kalászos nincs. Er.drefalván még javában készülnek a július 9-i gépszemlére, bár a betakarításban részt vevő gépek zöme már indulásra kész. — Három E—512-es, egy E—516-os kombájnunk mellé a tiszaroffiak is adnak két E—516-ost. így eléggé lerövidíthetjük az aratást. — Itt még kissé távolabbinak tűnik a kezdés. — Valóban, nem is számolunk arra, hogy július végénél előbb kezdünk. A gabonatáblák jól mutatnak, remélem kalászosokból a tervezett termést hozzuk. Tagjai vagyunk a GBBR termelési rendszernek, és ez sokat segít az ágazatnak. ☆ A többi a földeken dől el, remélhetőleg az üzemek javára. Ahogy megszoktuk! Zilahy Tamás VSIiamosenergiatermelés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban 1970- ben az egy főre jutó villamos energia 1184 kilowattóra volt. öt évvel később, 1975- ben pedig az 1970. évinek az 1,7-szeresét termelték. 1977- ben 10 * százalékkal, 1979-ben pedig újabb 14 százalékkal nőtt az évi villamosenergiatermelés- A tervek szerint a 80-as évek végére az ország egy lakosára 5200 kilowattóra villamos energia jut. 1984-re — az addig megvalósuló beruházások révén — az ország teljes vilamosener- gia-termelése eléri az 50— 60 millió kilowattórát, s ezzel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság az egy főre jutó mennyiség tekintetében a világ vezető energia- termelő országainak sorába lép. Gazdaságunkban sok lehetőség marad kihasználatlanul amiatt, hogy bár szavakban elismerjük, sőt hirdetjük a minőségjavítás szükségességét, a gyakorlatban kevés történik a termékek színvonalának emeléséért. Néhol az is tapasztalható, hogy a meózás nem kapja meg az e munka fontosságának megfelelő rangot, elismerést. Ifjabb Magyar József, a salgótarjáni öblösüveggyár meó-vezetője naponta foglalkozik a minőség javítását gátló, illetve segítő tényezőkkel, így módja kínálkozik a témával kapcsolatos tanulságok levonására. — Okoz-e hátrányokat, nőségtől függő bérezés behogy a gyárban nincs tér- vezetésére is módot nyújtana, mékekre lebontott minőség-el- Egy másik gyárban igazgatói lenőrzési utasítás? utasítást adtak ki erre vomat— Egy ilyen utasítás önma- kozólag. Az év eleje óta mi gában látszólag nemigen be- is dolgozunk ilyen dokumen- folyásolja a minőséget. Ná- turnon; amit itt lát, ez még lünk mégis megoldana egy csak a „tervezet vázlatának a fontos dolgot: a szubjektivi- piszkozata”. Főbb jellegzetes- tásból adódó tévedések, na- ségek alapján olyan öt ter- evohh véleményei térések mekcsoportot határoztunk meg csökkentését. Az üveggyártás- benne, amelyekre viszonylag ban a termékek jellegénél egységes ^követelmények írfogva nagy tere van a szub- hatók elő. jektivitásnak. Nem úgy, mint — Ezt a gyártók nem túl a 'vasiparban, ahol a mérete- nagy örömmel fogadják két, az anyagösszetételt ob- majd . . . jektív eszközökkel tudják — Huszonöt éves korommérni. Itt észre kell venni, ban kerültem a keverőházba, ha például az áru nem elég Ott elég rossz állapotok vol- fényes, vagy van benne va- tak akkor. Négy évbe telt, lahol mondjuk egy zöld el- míg sikerült rendet rakni a színeződés. Ezekre szabvány munkahelyen. Itt még csak nincs kidolgozva. Tehát, hogy egy éve vagyok, de azt már mi a selejt, egyéni megítélé- látom, hogy a megfelelő sen múlik. eredményekhez négy év ke— Egyáltalán, lehet ezek- vés lesz. Az első és legfontore szabványt, vagy szabályt sabb feladatnak tartom: a kidolgozni? gyártókban tudatosítani, hogy — Lehet, sőt kell is előbb- a meó olyan szükséges rossz, utóbb. Gyakori hiba például ami a gyártó érdekeit is a hólyag. Ebből egy-kettő egy szolgálja. Hiszen, ha _ az ára- poháron még elfogadható. A inkban a jobb minőséget el másik gyakori hiba a „fonál” tudjuk fogadtatni, akkor töb- nevű tünemény. Ebből is egy bet fizethetünk az embere- még elviselhető. De hólyag inknek. és fonál együtt már sok. — Tehát a „kevesebbet, de Ezeknek az elveknek a rend- jobbat” elvet akarja meghoszerbe foglalásával különbö- nosítani a „sokat, de nem ző emberek véleményét le- túl jót” elv helyett? hetne közelebb hozni egy- _ inkább úgy mondanám, máshoz, ami nálunk nagyon hogy a mennyiség növekedé- lényeges! Addig is a hibákat sét állandóan haladja meg tartalmazó „mintadarabok” a minőség javulása. Itt van alapján végzik az ellenőrzést, például ez a sokak által jól — Milyen formában kép- ismert kocsmai pohár. A zelhető el az utasítás? mostani szemlélet szerint ez — Lehetne például égy akkor már jó, ha egy darabszerződés melléklete. Ez egy- ban van, egy szája van neki. értelművé tenné a felhasználó Pedig nem iehet jó az a po- követelményeit. Vagy lehet- hár, aminek nézze, két pe- ne a technológiai utasítás reme van, mert beleragad a melléklete is. Ez már a mi- kosz; vagy amelyiknek behasadt a szája. De a belföldi igaz: a gyártó üzemek sze- megrendelők minden további mében nem elég nagy a nélkül megvennék, ha el- rangja. Ehhez többek közt hagyná ilyen termék a gyá- hozzájárul, hogy az ellen- rat. őrök egy részének hiányos a — Egy Zorán-szám jut felkészültsége. A selejt elbíeszembe: „Langyos a sör, ha rálásakor mutatott bizonyta- nekünk így is jó”. A vevők lanság, vagy két meós ellen- így gondolkodnak? tétes megítélése ugyanarról — Igen, de ami ma jő így az áruról — nem növeli a is, nem biztos, hogy még hol- presztízst. nap is jó lesz nekik. Nem _ Hogyan lehetne helyreszabad bennefelejtkeznünk állítani a tekintélyt? abban a kényelmes állapot- _ Nagyon fontos lenne jó ban, amiben a belföldi piac szakemberekkel erősíteni a egyelőre hagy minket. Nem gárdát. Néhányan azonban biztos, hogy minket dicsér: nem szívesen vállalják a egy év alatt esztétikai hibát népszerűtlen feladatot. Ennem reklamáltak belföldről. nek ellenére vannak biztató Csak mérethibákat. A külföl- jelek. Egyre csökken az el- di vevők sokkal igényeseb- lentét a gyártás és az ellenbek. Bár ezt jól tudja az grzés között. És, ha a piac egész gyár, mégis előfordult, igényessége is fokozódik, a hogy egyik este nyolckor fel- me^ tekintélye nagyobb lesz. hívott odahaza telefonon egy Az egyik NSZK-beli cég nem- üzemvezető, hogy: „te, min- r^g magas követelményeket den stimmel a poharakkal, támasztott. A kézi csiszolású csak egy milliméterrel kés- kelyhek általuk kifogásolt hi- kenyebbek az előírt mini- bált a gyártásig vezettük mumnál; fogadjátok már el!” vissza) és ott kerestünk mó- Természetesen, szó se lehe- dot a javításra. Azon a tett róla: ^ a méretek azolp, munkahelyen már addig ju- amikről nincs helye alkudó- tottunk, hogy kérik a véle- zásnak ményünket. Sőt, büszkélked— Ml az oka annak, hogy nek is, hogy: nézzétek meg, a gyári meósok és az átné- ilyenre csináltuk! zők nagy hányada nem elég- — A biztató jelek ellenére gé rátermett, nem eléggé fel- az embernek az az érzése, készült? a mostanitól lehetne lénye— Szerintem ennek három gesen jobb is. fő oka van. Az első az, hogy — Ezen dolgozunk. Több, az utóbbi években „nincs” eddig elhanyagolt részterüle- munkaerő. A másik: az átné- tét is javítani szeretnénk, zők bére, bár jelentősen Hasznos lenne az üvegáruk emelkedett, nem veri a csil- minősítése mellett a beérke- lagos eget. Így aztán kevés ző áruk alaposabb vizsgálata pénzért gyakran olyan em- is. Most csak négy-öt fonto- bereket kapunk, akik kevés sabb anyag (a homok, a szópénzt érdemelnek. A har- da, a dolomit, a mészkő) madik ok, hogy a folyama- minőségét ellenőrzik. Nincs tos munkarendtől sokan ide- kellően ellenőrizve a pam'r, a genkednek. Pedig egyre több gáz, a kemenceanyag. Pedig lesz az ilyen munkahely; au- ez a két utóbbi nagyon be- gusztustól az osztály em- folyásolja az üvegminőséget.' hereinek kétharmada folya- Az is előfordult, hogy a matos műszakban dolgozik. krómötvözetből készült for-' — Nincs termékekre bon- mákkal volt baj. Ezeket és tott minőség-ellenőrzési utasí- egy sor más hiányosságot tás, viszonylag alacsony a minél előbb meg kell szün- meósok fizetése. Ezekből az telni. Mert a minőséggel látszik:' a gyárban nincs kapcsolatban a jövőbeli jó rangja a minőség-ellenőrzés- helyzetünket akkor alapoznék. Vagy legalábbis nem hatjuk meg, ha őszintén elég nagy a rangja. szembe merünk nézni a HolJ — Inkább ez az utóbbi gokkal. Molnár Pál Öt év tapasztalatai segítik Uj munkarend a szénbányáknál A Nógrádi Szénbányák a minisztertanácsi határozat alapján mától ötnapos munkahétre, a kiemelt, nagy fontosságú bányászati munkahelyeken pedig július hatodikától növelt üzemidejű munkarendre tér át. Utóbbi szerint egyelőre nyolc — négy ká- nyási, egy-egy szorospataki és ti- ribesi és két ménkesi — feltárási és elővájási munkahely mintegy háromszázhúsz dolgozója végzi tevékenységét, melyek számát szeptemberig még hárommal bővítik. Az átállás ettől az időponttól a magyar szénbányászati vállalatok közül csak a nógrádinál és a mecsekinél valósul meg. ☆ A Nógrádi Szénbányáknál — várhatóan — nem okoz különösebb megrázkódtatást az új rendszer bevezetése, hiszen főképp a növelt üzemidejű munkarend tapasztalatai biztos támpontot adnak a kitűzött célok megvalósításához. A magyar szénbányászatban elsőként Nógrádban vezették be kísérleti jelleggel a folyamatos munkarendet. Igaz, az 1976-ban a ménkesi aknaüzemben kipróbált módszer akkor csak igen rövid időt ért meg, ám a következő esztendőben szerzett külföldi tapasztalatok után 1978-ban Hányáson már siker koronázta ebbéli tevékenységüket. Sőt aztán a ménkesi és a szorospataki elővájási munkahelyek is egészen 1980 márciusáig e munkarend szerint dolgoztak. A mélyművelésű magyar szénbányászatban legelsőként folyamatosan alkalmazott új módszer tapasztalatai irányadók voltak a többiek számára. Ezt figyelembe véve fogadta el az Ipari Minisztérium, s megyei illetékes hatóságok is a július elsejétől életbe lépő munkarendváltozás lehetőségét. A Nógrádi Szénbányáknál olyan részletes intézkedéseket dolgoztak ki, amelyek önerőből biztosítják a munkaidő- alap kiesésének ellensúlyozását, a jobb gazdálkodást, a hatékonyság további növelését. Mindezek mellett vállalták, hogy az üzemidő-csökkenés nem akadályozza az erőművi és a lakossági szénellátást, az ötnapos munkahét nem hátráltatja más gazdasági szervekkel fennálló kapcsolataik folyamatosságát, s ami különösen fontos: nem csökken a dolgozók keresete. A valamennyi létező fórumon megvitatott intézkedések találkoztak a dolgozók egyetértésével és a döntéselőkészítéseket megelőző felmérések olyan kihasználatlan hatékony- sági tényezőket is feltártak, amelyek biztosítják az új munkarend sikerét. Ezek alapján pontos terveket dolgoztak ki a veszteségidők csökkentésére, a termelőberendezések üzembiztonságának növelésére. a termelést kiszolgáló és szállító alrendszerek összehan. golására, s egyéb fontos tényezőkre. Ami igen fontos, hiszen a növelt üzemidejű munkahelyek az átlagosnál jobban gépesítettek, s termelékenységük mintegy 15 százalékkal magasabb más munkahelyekétől. S bár az itt dolgozók munkaidőalapja a felmérések szerint 9,1 százalékkal csökken, ennek ellenére, a fentebbi intézkedések megvalósulásának hatására hatszázalékos termelékenységnövekedéssel számolnak a Nógrádi Szénbányáknál. Az ötnapos munkahét és a növelt üzemidejű munkahelyek tapasztalatait folyamatosan vizsgálják, s ha kell korrigálják. Az alapító helytállása Alapító tagnak számít a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében Füzér Istvánná, aki 1973 óta becsülettel látja el feladatait. Társai előtt szerzett tekintélye révén az elmúlt év májusában megválasztották a második műszak B szalagján szakszervezeti bizalminak. Azóta 33 munkatársának érdek- képviseletét látja el NÓGRÁD - 1981. július 1., szerda ^
