Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)

1981-07-26 / 174. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD Ml NOCKA J :vi=.GV fc’l: 131 2 O f r S AG'A fe's a me.Qyei-.íaVacs lapja XXXVII FVF. 174. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1981. JÚLIUS 26., VASÁRNAP Befejeződött a III. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál Szombaton zárónapjához ér­kezett a III magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál. A 900 tagú szovjet küldöttség délelőtti programja városné­zéssel telt, majd délután a MÁV északi járműjavító üzemcsarnokában forró han­gulatú barátsági záró nagy­gyűlésen találkozott a száz- száz- tagú magyar és szovjet politikai delegáció a főváros fiataljaival. A hatnapos eseménysorozat utolsó politikai eseménye ez­úttal is a két nép, a két test­véri ország ifjúságának barát­ságát tükrözte. Nagy taps kö­zepette foglalta el helyét az elnökség sorában Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első titká­ra, valamint Valerij Muszatov, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének követtanácsosa. Részt vett a nagygyűlésen Bí­ró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára, to­vábbá a párt-, a társadalmi és tömegszervezetek számos ve­zetője. Elhangzott a magyar és a szovjet himnusz, majd Tarcsi Gyulának, a KISZ Budapesti Bizottsága első titkárának megnyitó szavai után Dmitri) Filipov, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának titkára emelkedett szólásra. — A vendégszerető magyar földön, üzemekben, iskolák­ban, termelőszövetkezetek­ben, mindenütt, ahol ezekben a napokban megfordultunk, baráti mosollyal, őszinte nyílt­sággal üdvözölték a magyar fiatalok a Lenini Komszomol küldötteit — hangoztatta be­vezetőjében. — Ifjúsági szövetségeink te­vékenységét napjainkban a fiatalok között végzett munka alapkérdéseinek koordinálása jellemzi: az a törekvés, hogy fejlesszük a szervezeti életet, a nemzetközi tevékenységet, a sokoldalú együttműködés ha­gyományos formáit, s új uta­kat is keressünk céljaink meg­valósítására. E törekvések a fesztiválon is megmutatkoz­tak, ahol az ifjúsági szerve­zetek aktivistái, országaink dolgozó- és tanulóif júságának legjobb képviselői gyűltek össze. Véleményt cseréltünk az ifjúság eszmei-politikai ve­zetésének elméleti és gyakor­lati kérdéseiről, a fiatalok tár­sadalmi cselekvőkészségének fejlesztéséről, a műszaki-tudor mányos alkotó munkában va­ló részvételről, s a szociális-, ta munkaverseny szervezésé­ről. — Fesztiválunkat frisseség, életvidám optimizmus jelle­mezte. Hazatérve az lesz a dolgunk, hogy tanulságait meg­vonjuk, s már a jövőre fi­gyelve ■ megújult energiával lássunk hozzá a lenini Kom­szomol és a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség to­vábbi közös feladatainak meg­valósításához — zárta nagy tapssal fogadott beszédét Dmitrij Filipov. Ezt követően Fejti György, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára lépett a mik­rofonhoz. — Végleges mérle­get vonni barátságunk e hat­napos nagyszerű demonstrá­ciójáról még korai lenne, azt azonban kijelenthetem, feszti­válunk sikeres volt — kezdte beszédét, majd hangsúlyozta: Szabályozták a mezőgazdasági részes munkavállalás feltételeit A Magyar Közlöny 35. szá­mában megjelent a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter rendelete, amely a ré­szes munkavállalás új felté­teleiről intézkedik. A koráb­bi jogszabály csak a földte­rület megművelésével kap­csolatban rendezte ezt a fog­lalkoztatási formát, de azóta igény mutatkozott arra, hogy a részes munkavállalás a me­zőgazdasági munkák más te­rületére is kiterjedjen. Az új rendelkezés ennek eleget tesz és várhatóan jól szolgálja majd a termelés fejlesztését. A részes munkavállalás — a rendelet szerint — kiterjed a mezőgazdaság és az erdő- gazdálkodás szinte teljes köré­re. De nemcsak erről van szó: bővül azoknak a mező- gazdasági nagyüzemeknek a köre is, amelyekben ilyen te­vékenység végezhető. A ko­rábbiakon túl az állami gaz­daságokban, fagazdaságokban és a halászati téeszekben, va­lamint az erdőgazdálkodási ágazatokba sorolt gazdasági társulásokban is mód nyílt a „részes” kiadásra. A tevékenység a továbbiak­ban a földterület művelése mellett átfogja szinte az egész mezőgazdasági ágazatot. Ré­szes munka vállalható a nagyüzem tulajdonában, hasz­nálatában álló állatok tartá­sára, halfogásra és állati ter­mékek előállítására. A részes munkavállalásnak az állattar­tásra való kiterjesztése elő­mozdítja a háztáji portákon, a kistermelőknél meglevő ál­latférőhelyek kihasználását, ami a nagyüzemekben is ja­vítja az állattartás gazdasá­gosságát. Miután a figyelem közép­pontjába került a mezőgazda­ságban és az erdészetekben a tűzifa, a rendelet értelmében rét^is munka vállalható a faanyag-kitermelésnél: úgyne­vezett vágástéri hulladékok gyűjthetők és egyebek között a fadöntésre, -darabolásra is köthető szerződés. A jogszabály lehetővé te­szi a mezőgazdasági nagy­üzemeknek, hogy munkaszer­vezetüket rugalmasan alakít­sák ki. önállóságukat hang­súlyozza, hogy a rendelet nem jelöli meg a részesedés felső határát. Ezzel is lehetővé vá. lik, hogy a nagyüzem eddig gazdaságtalan tevékenységét részes munkavállalók alkal­mazásával gazdaságossá tegye. A rendelet egy másik jel­lemzője: az egyéni érdekelt­ségre hat — ugyanakkor a nagyüzem számára sem kö­zömbös —, hogy a részes munkát vállalókra nem ter­jednek ki egyebek között a másodállás, mellékfoglalkozás esetén fennálló korlátozó ren­delkezések. Lényeges eleme a szerződés­nek az ár; a termésrészt el­sősorban hatósági áron, ha pe­dig ilyen nincs, akkor a nagy­üzem és a részes munkát vál­lalók között létrejött szerző­désben rögzített áron számít­ják ki. A rendelet ugyan a mun­kaórák számát illetően meg­szüntette a korábbi évi 3 ezer órás felső határt, lényeges e.gyéni érdek fűződik viszont ahhoz, hogy valamilyen ke­ret rendezze a napi munka­óra-ráfordításokat. A jogsza­bály szerint ezt úgy kell meg­állapítani, hogy a munkavi­szony alapján dolgozóknak naponta 11 óra, a tagsági vi­szony alapján dolgozóknak pedig nyolc óra pihenőidőt biztosítanak. A rendelet egyéb kérdések­ről is intézkedik: például ar­ról, hogy a nagyüzem és a részes munkát vállaló a tel­jesítés után köteles egymás­sal számolni. valamennyien felejthetetlen élményekkel lettünk gazda­gabbak. A magyar—szovjet ba­rátság hazánkban az egész tár­sadalom ügye. Ezért került a mi ifjúsági fesztiválunk is a magyar közvélemény érdeklő­désének homlokterébe. A fesz­tivál nagyszabású tömegren­dezvényei, a személyes kapcso­latok ezernyi új szálai tovább erősítik ifjúságunk kötődését barátságunk eszméihez. — Ez a fesztivál kiemelkedő belpolitikai jelentősége mellett üzenet volt hazánk határain túlra is. Üzenet a Szovjetunió­nak, hogy hős fiainak véráldo­zata nem volt hiábavaló- A magyar ifjúság drága kincsként őrzi és gyarapítja a forradal­már elődöktől örökül kapott magyar—szovjet barátságot. Az egység, az összeforrottság demonstrálásával üzenet azok­nak a nyugati imperialista kö­röknek is, amelyek újra meg szocialista országok közé, jól újra éket próbálnak verni a tudva, hogy erőink egyik fő forrása egységünkben rejlik. És üzenet a világ békeszerető erői­nek, hogy harcukban mindig számíthatnak a magyar és a szovjet ifjúságra. — A fesztivál ma befejező­dik, ám együttműködésünk ün­nepnapjait dolgos hétköznapok követik. Kérjük kedves ba­rátainkat, hogy vigyék ma­gukkal a barátságfesztivál szellemét, adják tovább a szovjet népnek, valamennyi szovjet fiatalnak és komszo- molistának a mi forró testvé­ri üdvözletünket. Fejti György nagy tapssal fogadott beszéde után a részt­vevők hosszú percekig éltet­ték a két ország barátságát. A fesztivál eseménysorozatának forró, testvéri hangulatát is méltóképp demonstráló nagy­gyűlés az Internacionálé hang­jaival ért véget. Este az Elnöki Tanács az Országházban fogadást adott a fesztivál magyar és szovjet delegációjának tiszteletére. A fogadáson Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke mondott pohárköszöntőt. Jelent volt Maróthy László, valamint politikai, társadalmi és kulturális életünk számos vezető személyisége. Részt vett a fogadáson Valerij Mu­szatov is. A harmadik magyar—szov­jet ifjúsági barátságfesztivál eseménysorozata a Magyar Néphadsereg Művelődési Há­zában tartott fesztiválbállal ért véget. (MTI) A mozgássérültek éve alkalmából Létszükségletük a jármű Közlekedésbiztonsági nap •• Ügyességi verseny Mozgássérültek számára az autó sokszor az életet jelen­ti. A lehetőséget, hogy ugyan­úgy kimozduljanak legszű­kebb környezetükből, mint az egészségesek. Rájuk gondol­tak, mikor szombatra meg­hirdették Salgótarjánban a mozgássérültek közlekedés- biztonsági napját. A Magyar Autó Klub salgótarjáni szer­vezete, a Nógrád megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács, a mozgáskorlátozottak Nógrád megyei Egyesülete és az Ál­lami Biztosító közös ren­dezvényére szombaton délelőtt a klub salgótarjáni műszaki állomásán kerül sor. A prak­tikus fogásokat számon kérő ügyességi versenyen tízen je­lentkeztek startra. A több rutinelemet tartalmazó pá­lyát a legjobbak másfél perc­nél rövidebb idő alatt telje­sítették. Az ezt követő KRESZ- vetélkedőben már többen is vállalkoztak a versenyre. Az ügyességi pályán a fér­fiak közül Tóth József — pásztói magtáros —, a női ka­tegóriában Hajas Lívia, a BRG dolgozója Salgótarján­ból, bizonyult a legjobbnak. Az elméleti verseny győztese Koplányi János balassagyar­mati villanyszerelő. A rendezvény az élményen túl közelebb hozta egymással a résztvevőket, s bár a várt­nál jóval kevesebben érdek­lődtek, sikerrel zárult. Remél­hetőleg a későbbiekben újra megrendezik, s mind több résztvevővel, hiszen megyénk­ben kettőszázötvenen vezet­nek gépkocsit a mozgássérül- Nasy ügyességről, vezetéstechnikai készségről tettek bizony- tek közül. ságot a versenyzők. — kép: kulcsár — Utrakelt kombájnok Hosszú évek óta az aratás közeledtének és befejezésének jelképe a csehszlovák és a magyar kombájnok feltűnése megyeszékhely főútvonalain. Amikor az alföldi megyékben beérett a kenyérnekvaló észa­ki barátaink indulnak segíte­ni hozzánk, hogy minél előbb biztonságba kerüljön a termés. Az aratás vége felé azután mi adjuk vissza nekik a tőlük kapott segítséget. Ez a kapcsolat túlnő azon­ban az egyes mezőgazdasági üzemek határain és nem kor­látozódik kizárólag — bár ez a fő — a betakarítás elvégzé­sére. A csehszlovák és ma­gyar szakemberek átadják egy­másnak tapasztalataikat, hasz­nos ismereteiket. Mindegyi­künknek van mit tanulni a másiktól, s ez az egymás ta­nítása legtöbbször igazi, sze­mélyes barátsággá fejlődik, amelyre sok példa akad a megyénkbeli termelőszövetke­zetekben is. A kombájnosok .,csereláto­gatása” sem itt, sem odaát nem üdülés. Kemény munka, nem­egyszer ismeretlen tájakon, a megszokottól eltérő környezet­ben, távol a családtól. Mégis szívesen és örömmel segítik egymást, közülük többen már nyelvi problémákkal sem küz­denek, hiszen esetleg évek óta ugyanazok dolgoznak egy-két hétig egymás mellett. De ara­tás közben nagyon sokat ér egy-egy elismerő szemvillanás, egy baráti vállveregetés. Nógrádból is elindultak a kombájnok, szállítójárművek, hogy ott legyenek a követke­ző napokban, hogy odaát is, csakúgy, mint nálunk, mielőbb a magtárakban kerüljön a bú­za. A szügyiek, a pásztóiak, ugyanúgy vállvetve dolgoznak Csehszlovákiában a földeken, mint itt tették az ottani szö­vetkezetiek. Közösen, egymást segítve, mint évek óta annyi­szor. S ennek értéke, nemcsak hektárokban és tonnákban mér­hető, mert annál sokkal töb­bet jelent. Kétszeres forgalom Hét vége az ÁBC-áruházakhan Megyeszékhelyünk élelmi­szerboltjaiban csúcsforgalom zajlik a hét végeken. Tegnap Salgótarjánban mind a Cse­mege, mind az „ÉVI” Áruhá­zát több ezer vásárló kereste föl. TEJFÖL, TEJSZÍN, VAJ Szombatonként általában négyszázezer forint körüli for­galmat bonyolít le a Csemege Kereskedelmi Vállalat tarjáni üzlete. A bolt bevétele ekkor mintegy kétszerese a hét más napján elértnek. Gyorsan fogynak a polcok­ról a tejtermékek: a tejföl, a tejszín, a vaj. Tejfölből pél­dául körülbelül hetven száza­lékkal többet vesznek szomba­tonként, mint más napokon. Tejszínre ezer forintot köl­tenek összesen a Csemegébe betérők, kétszer annyit mint hétköznap. Kenyérből ezer ki­logramm fogy el; ez egyhar- madrésznyi forgalomnöveke­dés. Sajátos a helyzet a hússal: ebből pénteken vesznek a leg­többet; e hét péntekjén össze­sen húszezer forintot fizettek ki tőkehúsért az üzletben. Nem mindig mondható el, hogy sörből a keresletnek meg­felelő mennyiség és választék áll rendelkezésre. Tegnap jól állt a helyzet: Kőbányai vilá­gos, lengyel, sőt autósoknak való szeszmentes Póló sör is bőségesen kapható volt. KONZERV, . GYÜMÖLCSJOGHURT A hétköznapitól rövidebb nyitvatartási idő alatt három­százötven—négyszázezer forint bevételre számítottak szom­baton az „ÉVI” ABC-áruház- ban; ez a forgalom náluk is a heti csúcs. Ebben az üzletben az áren­gedményes konzerveket veszik élénken; kiváltképp a székely- gulyást, a bakonyi sertésbor­dát, a sűrített paradicsomot. Nem panaszkodhatnak az áru­háziak az italforgalomra, fő­leg a tömény szesz palackjai ritkulnak a polcokon, néhány félét többször utána kell pa­kolniuk a kereskedőknek. Jócs­kán fogynak a tejtermékek is: keresett áru a Daniela nevű habosított gyümölcs joghurt. Hiány semmiből nem volt tegnap. Gondot az üvegvissza­váltás dömpingje okozott. Na­pi két-három száz sörösüveg­láda telik meg nálunk vissza­váltott palackokkal, s így üres ládájuk alig áll rendelkezésre. Tart a tűzszünet Kisebb incidensektől elte­kintve az izraeli és a palesz­tin erők tartják magukat a pénteken életbe iápett tűz­szünethoz — ez derült ki a szombat reggeli jelentésekből. Ezzel — úgy tűnik — véget; értek azok, az Izrael által provokált és két hete elkez­dődött harcok, amelyeket Jasszer Arafat, a PFSZ veze­tője „palesztin—izraeli hábo­rúnak” nevezett. Izraeli részről pénteken es­te azt jelentették, hogy a palesztin erők — a tűzszünetet megsértve — rakétákat lőttek ki a (jobboldali szenaratista) Haddad őrnagy ellenőrzése alatt álló dél-libanoni terület­re, valamint egy észak-izraeli településre. Ezzel kapcsolat­ban a Wafa palesztin hírügy­nökség a következőket közöl­te: a PFSZ egyik bejrúti szó­vivője elismerte a történte­ket, hangsúlyozva azonban, hogy az azokban részes pa­lesztin egységek saját kezde­ményezésükre, felsőbb pa­rancs ellenére cselekedtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom