Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)

1981-07-23 / 171. szám

I Jem fa bi leseidé : HÁZASTÁRSI pótlék fizetésének szabályai A. Mátyásné salgótarjáni olvasónk kérdezi: „A házas­társi pótlék a betegekre szól-e vagy a régi nyugdíjasok­ra’’ V Érvényes jogszabályaink alapján házastársi pótléik azt az öregségi, rokkantsági nyugdíjast illeti meg, akinek a vele együtt élő házastársa az állandó özvegyi nyugdíjra jogo­sító életkort betöltötte (nőknél ez 55 éves életkor betöltése), vagy rokkant, vagyis munkaképességének legalább 67 %-át elvesztette feltéve, hogy a nyugellátása, rokkantsági nyug­ellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg és nyugdíjas házastársa havi nyugdíja 1981. június 1-től a 2450 forintot nem éri el. A házastársi pótlékra való jogosultságot tehát nem befolyá­solja, hogy a házastárs beteg, (ha a munkaképtelenség a 67 %-ot nem éri el) sem az, hogy a nyugdíj régi vagy most állapították meg. A házastársi pótlék legfeljebb havi 600,— forint lehet. Ezt úgy keli érteni, hogy akinek a nyugdíja pld. havi 2000 forint, az nem kaphatja meg a havi 600 __forint házastár­si pótlékot, hanem csupán 450 forintét kap, vagyis olyan összeget, amellyel a havi 2450 forint nyugdíjat eléri. A házastársi pótlékot ki kell egészíteni havi 180,— fo­rint jövedelempótlékkal. Ez a jövedelempótlék a nyug­díjast akkor is megilleti, ha nyugdíja a havi 2450 forintot meghaladja, föltéve természetesen, hogy a házastársi pót­lék felsórolt feltételei fennállnak és csak azért nem kapja meg. mert havi nyugdíja a 2450 forintot meghaladja. KÜLÖN ÉLŐ GYERMEKEK LÁTHATÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA Cs. Péterné nagybátonyi olvasónk fia három éve elvált feleségétől, aki azóta Szabolcs megyébe költözött és ott új­ból férjhez ment. Minthogy a házasságukból született hat­éves és nyolcéves fiukat a bíróság volt feleségének ítélte, a gyermekeket is magával vitte. A gyermekek láthatását a bíróság havi négy napban határozta meg, amivel mindaddig semmi baj nem volt, amíg mindannyian Nagybátonyban lak­tak. Sőt a gyerekek a nagyszülőket is naponta felkeresték, ami ellen az elvált feleség sem tiltakozott, mert nappal ő is dolgozott és addig a gyermekek sorsa felől nyugodt lehetett. Az elköltözéssel sajnos ez megváltozott. Azóta fia is legtöbbször hiába utazik a gyerekekhez, mert a láthatást volt felesége legtöbbször. valamilyen okkal mindig elodáz­za, így az apa gyermekei fejlődéséről leginkább elvált fele­sége tájékoztatása alapján szerez tudomást. Az ottani szom­szédai szerint azért, hogy új apjukat előbb megszeressék Az unokákat a nagy szülők is szeretnék néha látni, hiszen eddig szinte, náluk nevelkedtek. Hogyan lehetne ezen vál­toztatni, kérdezi olvasónk. Jogszabályaink szerint is jogos igény, hogy gyermekei fejlődését a különváltan élő szülő is figyelemmel kísér­hesse, sőt időnként a nagyszülők is láthassák unokáikat Ezért a jogszabály lehetővé teszi, hogy a gyámhatóság bár­melyik szülő kérésére újból szabályozza a kiskorú gyermek­kel történő érintkezés idejét és módját. Ha a szülők kö­zött egyezség nem jön létre, a gyámhatóság a gyermekek érdekeinek szem előtt tartásával, rendszeres és rendkívüli láthatás formájában megállapítja, hol és mennyi időt tölt­het együtt a külön élő szülő a gyermekekkel. A rendszeres láthatás időtartama havonként általában 36—48 óránál több nem lehet. A három éven aluli gyermeknél a láthatás ideje általában kevesebb, leginkább havi nyolc óra szokott lenni. Ez esetben a láthatást látogatás formájában a gyermek la­kóhelyén kell biztosítani. A rendkívüli láthatás időtartama naptári évenként egy hónapnál több nem lehet, amely időt egyszerre, de több szakaszban is el lehet tölteni, pld. a iskolai szünetek ide­jén, amikor a gyermekeket a külön élő szülő lakhelyére, esetleg a nagyszülőkhöz is el lehet vinni a gyámhatóság határozata alapján. A gyámhatóság határozatának ugyanis tartalmazni kell a fentieken túl a gyermekek átadásának és visszaadásának helyét, idejét, módját, a láthatás gyakori­ságát és esetenkénti időtartamát, a jogosult hibáján kívül elmaradt láthatás pótlásának rendjét és a láthatás megva­lósulását akadályozó körülményekről az ügyfelek, vagyis a szülők kölcsönös értesítési kötelezettségét. Dr. J. S. Jó szervezés, jó eredmény Nógródon Málna, fekete- és pirosribizli, li­léivé nyúl tenyésztése, valamint fe.vásárlása az amivel foglalkoz­nak és érdemesnek tartják a fog­lalkozást Nógrád községben a há­zi és zártkertekben, továbbá a háztáji földeken. Az utóbbi években a „noha” szőlőt mind jobban kiszorította a málna és a zártkertekben is egyre többen telepítenek málnát, mert ennek termelése rövid távon is, sőt utána még hosszú évekig a legtöbb hasznot hozza a község lakosságának. A helyi Béke Termelőszövetke­zet is ebben látja a legjobb üz­letet és nem sajnálva az áldoza­tot a ráckevei termelőszövetke­zettel összefogva hűtőházat épí­tett. Ennél a nagy szemű málna- fajtánál ugyanis döntő fontossá­gú, hogy még a szállítás előtt hű­tésre kerüljön, és ez a hűtés a szállítás közben és az egész fel­dolgozás alatt érvényesüljön. Mert minőségét csak így tudják meg­őrizni. A termelőszövetkezet eb­ben a szezonban saját táblájáról mintegy öt vagon, a magánterme­lőktől mintegy 35 vagon, egyéb konzervgyáraknak felvásárlók, kö­rülbelül tíz vagon málnát vettek át. Kisebb mennyiségben került fel­vásárlásra a fekete- és pirosribizli, melyet elsősorban az ÁFÉSZ vett meg. Sajnos más gyümölcsöt (cse­resznye, meggy, dió) nem vásárol fel, igaz, hogy ezek fajtájarhagyon különböző. A községben a talaj minősége és domborzata miatt öntözés nem lehetséges és így zöldségféléket nem termelnek (mint árunövényt)» csak a saját szükséglet kielégíté­sére szükséges mennyiséget állít­ják elő. Ami az állattenyésztést illeti: ré­gebben még dívott a birka és kecske, de ma már nem foglal­koznak vele. Nyúltenyésztő szak­csoport működik a gödi szövetke­zet szervezésében, mely gondosko­dik a megfelelő takarmányról és havonta jó áron vásárolja fel a megfelelő súlyra nevelt állatokat. Foglalkoznak a gondolattal, hogy húsgalambtenyésztést is meghono­sítanak a községben. Csillag László Nógrád Miiyen a háztáji gazdaságok szerepe a lakosság áruellátásában? Érdemes-e a felemelt felvásárlási árakért konyhakerti növényeket, gyümölcsöt termel­ni, valamint kisállatot tartani? — tettük fel a kérdést levélben lapunk levelezőinek. Ar­ra kértük őket: írják meg, hogy a környe­zetükben működő szakcsoportok, társulások, szövetkezetek részéről milyen segítséget kap­nak a termelők, illetve milyen gondok kí­sérik e tevékenységet a gyakorlatban. Erről szólnak levelezőink jelentései. Állattartás Szécsényben Az MSZMP XII. kongresz- szusa határozatában utal rá, hogy „változatlanul ösztönöz­ni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. Elő kell segíteni szorosabb együtt­működésüket a nagyüzemek­kel, valamint a felvásárló vállalatokkal és szövetkezetek­kel. ..” Mi és hogyan valósult meg a határozatból, erre kerestük a választ a szécsényi II. Rá­kóczi Ferenc Mezőgazdasági Termelőszövetkezet állatte­nyésztő szakcsoportjánál. Ju­hász Ferenc, a háztáji ága­zat vezetője elmondotta, hogy a szakcsoport hízómarha, ser­tés, nyúl és csirke előállítá­sával és értékesítésével fog­lalkozik Fontos feladatnak tartják a szakcsoportok mű­ködését, mert jövedelmező a termelőnek és a gazdaságnak egyaránt. — Milyen térítést, illetve szolgáltatást kapnak a kister­melők? — A szemes terményeket egységesen 300 forintért ad­juk mázsánként, míg a tápot és a szénát 100 forintos egy­Kevés A szandai emberek min­dig nagy szeretettel foglal­koztak a háztáji és kisegítő gazdaságaikban növényter­mesztéssel, állattenyésztés­sel. Sajnos, az utóbbi időben az állattenyésztés, a tehén- . tartás nagymértékben visz- szafejlődött. A termelőszö­vetkezet megalakulása idején a három településen több mint 100 tehén volt a háztá­ji gazdaságokban. Ma Szan- dán 3, Terényben 4, és Szan- daváralján 1 tehenet tartunk nyilván. A tehénállomány ro­hamos csökkenésének az oka elsősorban az, hogy a teját­vétellel voltak problémák. Jelenleg Szandaváral járói egy tejszállító (Kalányos Im­re) Szandára 2 km távolság­ról szállítja a tejet, ahonnan a termelőszövetkezet viszi tovább Terénybe. Az 1006/1976. számú mi­nisztertanácsi határozat a tehéntartásra nem volt kellő hatással községeinkben, pe­dig a helyi tsz megpróbált mindent megtenni fejlesztése érdekében. A háztáji és kisegítő gazda­ságok más területein a határo­zat kedvezőbb hatást váltott ki. Egymás után alakultak a különböző szakcsoportok, a méhész-, a nyúltenyésztő, a ségáron vásárolják meg. Az állatok részére gyepterületet biztosítunk négyszögölenként 0,50 forintos áron. Ingyenesen biztosítjuk az állatok legelte­tésének lehetőségét, valamint az alomszalmát, amiért a trá­gyát visszakapjuk a termelők­től. Amennyiben fuvarozási igény van, 60 forintos egység­áron tudjuk biztosítani. — Ilyen kedvező feltételek mellett milyenek az eredmé­nyek? — Az 1980-as évben a ház­táji gazdaságoktól felvásárol­tunk 156 mázsa hízómarhát, 1882 mázsa hízósertést, 944 mázsa vágónyulat. Évente mintegy 50—60 ezer darab csirke előnevelése történik, melyet 3—4 hetes korban ér­tékesítünk. Az elszállítást gon­dosan megszervezzük és az értékesítéshez szükséges pi­ac biztosított. — Egyes helyeken a takar­mányellátás gondot okoz. Önöknél ezt hogyan oldják meg? — Mi a szakcsoportjainknak a megfelelő takarmányt; min­den esetben biztosítjuk. Az a tehén S; zöldségtermelő szakcsoportok a Galgamenti ÁFÉSZ szerve­zésében. Elmondhatjuk, köz­ségeink zöldségfélékből önel­látók. A zöldségtermelést eredmé­nyesen segíti Barna József tsz-ajgxonómus, akinek nagy szerepe van a szakcsoportok szervezésében is. Ügy érzem, a háztáji gaz­daságok szerepe egyre növek­szik, s ezzel arányosan javul a lakosság áruellátása. Egyre többen foglalkoznak fólia­sátras termeléssel, ezáltal helyben hozzájuthat a lakos­ság korai zöldségfélékhez. Na­gyon helyes gyakorlat: az ÁFÉSZ boltvezetői lehetősé­get kapnak arra, hogy a ter­melőktől közvetlen vásárol­hatnak fel árut és adhatják el a lakosságnak. A termelésemelkedésből arra lehet következtetni, hogy a felemelt felvásárlási ár kedvezően hatott úgy a kony­hakerti növények, mint a gyümölcs termelésére és a kisállattartásra. A működő szakcsoportok nagy segítséget nyújtanak a kívülállók terme­léséhez, növényvédelméhez. A zöldségtermelésen belül legtöbben uborkával foglalkoz­nak községeinkben. Ez év­ben 117 termelő kötött ubor­elmúlt esztendőben 583 tonna szemes terményt, 1045 tonna tápot, 102 tonna szénát érté­kesítettünk a korábban el­mondott egységárak alapján, mintegy 7 millió forint érték­ben. — Ezen belül fontos té­nyező a háztáji gazdaság, hi­szen nagyságrendben is igen számottevő. — Háztáji területünk nagy­sága 38,2 hektár, melyet a háztájiban foglalkozó kister­melők kapnak meg. Aki nem tart igényt a háztáji földre, az az illetményt szemes ter­ményben válthatja meg. Ilyen címen kiadtunk 300 tonna bú­zát és 220 tonna árpát. Lehe­tőséget biztosítunk, hogy a lábonálló gyepet széna érték­ben tudják megvásárolni a termelők. Az elmondottakból egyér­telműen kitűnik, hogy a ter­melőszövetkezetet irányító aoparátus sokat tesz a kong­resszusi határozat végrehajtá­sáért, s gazdaságának gyara­pításáért. Szabó János Szécsény katermelési szerződést, az AFÉSZ-szel. Mondhatni zökke­nőmentesen oldódik meg az át­vétel, a szállítás, amit az ÁFÉSZ végez. Esetenként elő­fordulnak minőségi hibák, ugyanis a termelők hajlamo­sak alacsonyabb osztályú árut magasabb osztályba helyezni, ami esetenként vitát vált ki. , Községeink lakossága feltű­nő mértékben foglalkozik há- zinyúltenyésztéssel. Az ■ érté­kesítés az ÁFÉSZ-en keresztül történik szerződéses alapon. Bár ebben az évben a terme­lőszövetkezet is foglalkozik há- zinyúl-felvásárlással. Az ÁFÉSZ szinte folyamatosan biztosítja a nyúltápon kívül a háztájiban szükséges egyéb tápokat is. A tsz pedig a szük­séges szálas takarmányokat. Ami a méhészszakcsoportot illeti, az értékesítésnél baj nincs, de sok anyagi kár szár­mazik a növényvédelmi mun­ka végzése során. Az a véleményem, hogy a közös községi tanács igazga­tási területén a feltételek biz­tosítottak ahhoz, hogy a ház­táji gazdaságok eredménye­sen végezhessék tevékenysé­güket. Pelsőczi András Szanda Bajok vannak Litkén Legdrágább életünket fenntartó természeti kin­csünk a termőföld. Litke és Ipolytarnóc körzetében a háztáji gazdálkodás céljából kiosztott földeken egyéni célra hasznos növényeket termel­nek: kukoricát, burgonyát,1 mákot, s leveszöldségeket, Ipolytarnócon kezdetleges ül­tetvény a ribizli és málna. Elterjedésük lassú. Fólia alat­ti primőrzöldség-termelést nem folytatnak. A zöldség­gyümölcs termelő szakszövet­kezetnek az emberi feltétele nem teremtődött meg. Így e gazdaságok szerepe a lakos­ság jobb zöldségellátásában csak minimális mértékű. Belterületekben, kertekben termelt zöldségféleségekből az elmúlt évben a litkei 83. sz. zöldségbolt 155 840 forint értékben vásárolt fel. így na­gyobb teher hárul az államilag megszervezett zöldségellátás­ra, a ZÖLDÉRT Vállalatra, amely hetenként két alka­lommal terít friss árut bolt­jaiba. Azonban panaszolja az ipolytarnóci boltvezető, hogy a ZÖLDÉRT Vállalattól az igénylés kockázatos, mert az autós zöldségárus a bolt előtt a zöldpaprika kilóját 40 fo­rintért adja, a boltban viszont 52,20 forint kilója (1981. júli­us 15.). Ezt a jelenséget meg­erősítette Mester Imre terü­leti ügyvezető is. Nem kelle­ne engedni, hogy a zöldség­kereskedők járművükkel a falvakban árusítsák porté­káikat. Csak őstermelői iga­zolvánnyal rendelkezőknek le­gyen szabad zöldséget árusíta­ni ! (Annyi zöldségkereskedő van már, hogy ha ők termelnék meg, az elég lenne egy-egy járásban, nem kellene Buda­pest Bosnyák térről hozni.' Ebből a népgazdaságnak sem­mi haszna). Ez okok miatt előfordul, hogy zöldségbolt­jaink üresen tátonganak. Területünkön a zöldség­gyümölcs kisárutermelő szö­vetkezet működéséhez a felté­telek megvannak. A Litkei közös Tanács 1981. április 23-i koordinált vb-ülésén határo­zatot hozott az eszközökkel való ellátásról. Műtrágya, permetezőszer, kézieszköz mind rendelkezésre áll. A gazdasági év aktuális idősza­kában a tanács újra napi­rendre tűzi a kertszövetkezet megszervezését. A litkei Ipoly Tsz-nek lehetősége van arra, hogy ribizlinek, málná­nak tartós használatú ház­táji földet adjon. Ezen túl­menően szakmai segítséget is nyújtana a megalakuló szö­vetkezetnek. Ennek a meg­alakításnak emberi problé­mái vannak. Ugyanis megkoc­káztatom leírni: az akarattól erősebb a kényelem. Ügy tű­nik, a megnövekedett szabad ' idő hasznos eltöltéséhez nincs szükség keresetkiegészítésre. Pedig érdemes a felemelt fel- vásárlási árakért konyhakerti növényeket termelni. Ezt vallják azok, akik foglalkoz­nak vele. Szemmel láthatóan vannak parlagon heverő föl­dek, belterületek, itt-ott kér-' tek is akadnak elhanyagoltan. Mert az élet szigora, a nép- gazdasági érdek előbb-utóbb kikényszeríti a legdrágábbat, az életet fenntartó természeti kincsünk, a termőföld kihasz­nálását az emberek javára. Kocsis Ferenc Ipolytarnóc Szerkesztette: Tóth Jolán Dimbes-dombos cserháti táj. A háztáji föld termése segít az önellátásban, sőt jut belőle a piacra is,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom