Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)
1981-07-22 / 170. szám
van, nincs, lehetne Boltok, áruk, vevők r 'Általános tapasztalat: az Utóbbi esztendőkben egyre javul annak az üzlethálózatnak az ellátottsága, amely Salgótarján úgynevezett peremkerületeiben található. A felújítások, korszerűsítések, hűtőpultbeszerzések lehetővé teszik az áruk választékának bővítését, a forgalom dinamikus növekedését, s — legelsőként kellett volna említeni: a vásárlóközönség igényeinek kielégítését. Persze, egy biztos és ezt a szakemberek is elismerik: belátható időn belül ezekben a boltokban, boltocskákban, nem lesz, nem is lehet akkora bő- ségű választék, mint a város- központ reprezentatívnak mondható üzleteiben. Ám, hangsúlyozzák, a fejlődés így is óriási. Molnár Tibor, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője éppen a jó félnapos ellenőrzésről érkezett vissza, amikor déli két órakor találkoztunk. ök is a külső szférák ellátottságát vizsgálták s, mint mondotta, megállapításaik egy-két kisebb mulasztástól eltekintve pozitívak voltak. Útja második felére mi is elkísértük. Az ÁFÉSZ 6. számú üzlete kint Zagyvapálfalván, mindössze két éve működik. Délután három óra előtt még jelentős mennyiségben kínálnak hűtött tejet, tejterméket, a polcokon ott a friss kenyér és a péksütemény. Persze, ebből —, miként Fükő István, a bolt vezetője elmondotta — rövid idő múlva semmi sem marad. Hiszen a környező üzemek, gyárak ka- pujain már áramlik kifelé a munkástömeg. — Naponta kétszáz-kétszázötven vevő fordul meg nálunk, tóm, nagyobb lenne a lom, ha zöldséget, gyüm^. is árusíthatnánk. A hely erre adott, hiszen az alapterületnek csaknem egyharmada áll üresen. — Egyetlen létszám felvételével meg tudnánk oldani ezt a gondot. Érdemes lenne erre odafigyelni. A vásárlók, bár majd minden van, mégsem elégedettek. Hiányolják a több helyen már kapható, előre csomagolt és árazott húst, s bár a Her- • nád szakszövetkezet rendszeresen szállít vágott baromfit, ez azonban nem oldja meg a környékbeliek ez irányú gondjait. Ha valaki — például töltött káposztát, vagy sültet akar készíteni, bizony, mesz- szi utat meg kell járnia. Az ÁFÉSZ 12. számú zöldség-gyümölcs boltjában már éppen a záráshoz készülődik Molnár Pálné üzletvezető, pedig még alig múlt tizenöt óra. Fél négyig tart nyitva, s lévén, mi az egyetlen „vendégek”, megkérdezni sem tudjuk, nem kevés-e a nyitvatartási idő. A polcokon ugyan bővivel vannak zöldfélék, ám hervatagok, Molnár Tibor pedig jogosan reklamálja a kilónként huszonhat forintba kerülő, meglehetősen silány kinézetű zöldpaprikát. Sajnos — mondja később — az a tapasztalat, hogy sok ilyen üzletben, ahol joguk van őstermelőktől is felvásárolni, a vevők nem elég rugalmasak. Gyakorta árengedmény nélkül hagyják romlásba menni az árut, amit végül is egyetlen fillér haszon nélkül dobnak ki. Márpedig nem kell magyarázni, hogy a huonhat forintnak még, ha felét is elengedi, jobban jár i is, s a vásárló is. Kereskedelmi szempontból külterületnek számít a Ke- merovo-lakótelep, hiszen messzire létesült „sziget” a városközponttól. így ott, több ezer ember lakhelyén, amelyet igaz, csak tízperces autóbuszút választ el a centrumtól, hasonlóképp nagy gondot kell fordítani az ellátásra, az áruválaszték bővítésére. A Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 151. számú árudájában pedáns a rend, s roskadásig telve a polcok. Igaz, miként az egyik itt gyakorta megforduló vásárló, Zsély Jenőné elmondja, nem volt ez így mindig. Régebben gakorta panaszkodtak ők is, mert hol ezt, hol azt nem lehetett kapni, s bizony baj volt a kulturált kiszolgálással és a tisztasággal is. De aztán majdnem kicserélődött a személyzet, hozzáértő kezekbe került a bolt, s azóta öröm ide csak betérni is. — Nagy segítség ez nekünk, mert nem kell mindenért bebuszozni a városba, szinte mindent itt helyben megkapunk. Bozó László boltvezető örömmel nyugtázza a dicsérő szavakat, s kísérőnk is elégedett. A kis boltokban azonban — miként az egy-két felvillantott epizód is igazolja, vannak még tennivalók. Amelyeket mielőbb meg kell oldani, hogy tele szatyorral is elégedetten távozhassunk vásárlás után. k. gy. Harminc fok árnyékban Látogatóban jártak Érdekes emberek Salgótarjánban ' X hegyek körülölelte Sál- Salgótarján országgyűlési góta.jánba az esztendő első képviselője látogatott a me- felében sok közismert ember gyeszékhelyre, ahol tájékozólátogatott. A megyeszékhely építészete Európa-szerte ismert, a munkásmozgalmi, történelmi múltunk ugyancsak sok látogatót vonzott, de felkeresték Salgótarjánt neves politikusok, művészek, sportolók. Nemcsak Magyarországról, hanem külhonból is érkeztek látogatók. dott a város társadalmi, gazdasági helyzetéről, a tervek megvalósításáról, a további tennivalókról. Június 10-én Aczél Györgyöt, Csongrádi Kata. a Politikai Bizottság tagját, Kovács István miniszterelnök-helyettest fogadta Salgótarján, aki találkozott a város értelmiségének képvielőivel baráti beszélgetésen. ■fo Júniusban még neves személyiségek látogattak Salgótarjánba. Soltész István ipari miniszterhelyettes, majd ifj. Bartók Béla, akinek a Salgó- Vantaa polgár- tarjáni városi Tanács elnöke elkísért Nóg- átnyújtotta a város emlékplakettjét. László Bencsik SánJanuár közepén Salgótarjánban vendégeskedett Lauri Laurilairola, finnországi testvérvárosunk, mestere, akit rádba a Fin—Magyar Baráti Társaság vantaai alapszervezetének elnöke és a Finn Köztársaság budapesti rendkívüli meghatalmazott nagykövete. Változatos program várta a kedves vendégeket. Találkoztak a salgótarjáni magyar—finn baráti kör tagjaival. levetítették a két várost bemutató filmeket, megismerkedtek a megyeszékhely nevezetességeivel. ellátogattak a síküveggyárba, majd az idei esztendő közös programjairól tanácskoztak. Ugyancsak januárban, a a környezet- és természetvédelem fejlesztéséről szóló ösz- szejövetelen ott volt dr. Gon- da György, az Országos Környezetvédelmi és Természet- védő Hivatal elnöke. Január utolsó napjaiban, február elején a Nógrádban tartott téli olimoián köszönthettük Foltán László olimpiai bajnokot, aki kajak kettesben szerzett elismerést Magyarországnak. Molnár Endre többszörös olimoiai és világ- bajnoki vízilabdakapust, Kovács Péter tornászt többszörös magyar bajnokot és olimpikont is üdvözölhettük Május 10-én Brutyó János az MSZMP Központi Ellendór író az olvasótábor ifjú vendégeivel ismerkedett ugyancsak júniusban. Újszerű kezdeményezésként a Pódium mozi meghívására márciusban Bitskey Tibor, májusban Koncz Gábor és júniusban színművész szórakoztatta a salgótarjániakat. Végezetül, de nem utolsósorban ne feledkezzünk meg az ökölvívókról sem, mert Salgótarján az ökölvívás egyik „fellegvárának” számít. Tavasszal a Magyarország—Jugoszlávia junior válogatott ökölvívó-mérkőzésen részt vett a sportág színe-java. így itt volt Váradi János és Molnár Tibor olimpiai bajnok. if Jaj, úgy élvezem én a strandot“ Irány a víz így énekelt hajdanán a pancsoló kislány. Aztán a sláger lassan-lassan feledésbe merült, ám megmaradt a strand, a városi ember nyári öröme... Július 12. Igazi kánikulai vasárnap. A salgótarjáni strandfürdő bejáratánál a hőmérő higanyszála a harminc fokot jelző vonalkáig kúszott. .ü#* .....fläMMMfaad«# dili A napon lényegesen többen voltak. Sokan a 19 fokos vízben kerestek és találtak hűsölést. A medence szélét — körben napimádók vették birtokukba. Gyarmati Béla, a BRG művezetője két gyermekével élvezte a derűs időt. Árnyékban — Gyakran kijövünk, ma például már a nyitáskor itt hiába. A sör már kora délelőtt elfogyott a büfében, de az előtte kígyózó sor — néha nyúlva, néha rövidülve — jelezte, hogy más portékának is van keletje. A vevőkígyó csak nem akart elhúzni, ezért csak villámbeszélgetésre futotta a vezető. Gőz Valéria idejéből. „Ezernégyszáz palackkal kaptunk csak sört. Hiába kértük, hogy szombaton is szállítsanak, ezt is saját kocsival hoztuk. Üdítőnk viszont van bőven, csak a hűtőnk nem bírja az iramot. Hiába, túl sokan vannak ma.” A strandvendéglőbe is bőven jutott „ügyfél”. — Három pincér sem győzi — fogadott bennünket Reiner Józsefné üzletvezető-helyettes. — Csak ételből több mint ötezer forint volt a forgalmunk. Sörünk nekünk sincs, a hatszáz üveg, ami volt hamar vevőre talált. A vendéglőt és a strandot összekötő ajtónál, miközben azon morfondíroztunk, hogy nem lenne-e szerencsésebb vasárnap önkiszolgálóként működtetni az éttermet, idős, fehér köpenyes asszony lépett hozzánk, ö adta a kilépőket, amelyek a visszatérésre jogosítanak. — Itt élnék legszívesebben, nem a bérházban — mondta Furman Gyuláné —, így is téVajon mennyien lehetnek — szegeztük a kérdést délután két órakor Manyasz Sán- dorné pénztárosnak. — Eddig ezerhatszázhatvan jegyet adtunk el, de láthatja, még mindig sokan érkeznek — hangzott a válasz. — Soha ennyien még nem voltak a tarjáni strandon — fogadott bennünket Földi Pálné kabinos. — Hivatalosan kilenckor nyitunk, de ma korábban beengedtük a vendégeket. — Milyen gondja van egy kabinosnak? — Mi örülünk a sok vendégnek, egyszerű és gyors a „kiszolgálás”. Talán csak az elhagyott számokkal és az itthagyott holmikkal van problémánk. Ma eddig három pár cipő a „termés”. A kölcsönző is rekordforgalmat bonyolított. Jávor Györgyné szinte alig győzte: hintaszékek, strandlabdák, úszógumik, nyugágyak, focik, fürdőruhák kínálták magukat. A legnagyobb keletje a hintaszékeknek volt, egyetlen sem maradt a kölcsönzőben. Darida Sándornéék árnyékba húzódtak. — Elég volt a napsütésből — mondta a Békés megyei Újkígyósról érkezett asszony. — Kislányunk jött ide táborozni, eljöttünk meglátogatni. Először járunk Salgótarjánban, mondhatom, gyönyörű a környék és a strand is nagyon tetszik. I Ifjúsági paradicsom Ha idegen érkezik a festői szépségű, hús lombú fákkal ölelt salgóbányai településre, s ott az ifjúsági mozgalom vezetőképző táborát keresi, csalhatatlanul rábízhatja magát, legalábbis ilyentájt’ a zsivajra. Hiszen a nyári hónapokban sorra-rendre váltják egymást az ország, sőt a világ minden tájáról ideérkező fiatalok, s a táborélet zajos jelei megtörik a halk vidék csendjét. Elismerő taps egy Termekbe szabott előadás után, Önfeledt moraj egy sportbravúr láttán, vastaps a játékverseny győztes csapatának, s énekszó a barátság hangján. A táborélet szervezői a kedves emlékek csokrában sorjázzák az életükben először ha zánkban járt afrikai gyerekek barátkozását a viszonyainkkal, ezekre az estékre a tamtamok. a csörgők vették át a főszerepet; évenként visszatérő vendégeink a szovjet, a finn, a csehszlovák fiatalok de tavaly például a franciák is ..kibérei két teljes hétre a faházakat. Partnereik majd‘ mindig a nógrádi kiváló gyermek- és ifjúságmozgalmi munkát végzők, így jutalom is egyben a barátság lehetősége Épven a namkban nyitotta meg kapuit a Barátság nevet viselő tábor, amely HíPwban és augusztusban szovjet, csehszlovák Hvu és magyar gyermekeknek nyújt alkalmat az őrző Bizottságának elnöke, ismerkedésre. De itt készülnek fel a kommunista fiatalok a KISZ közelmúltbeli kongresszusának tennivalóiból, $ itt pihentek, tanultak a néptáncotok, az ifjúságiklub-ve- zetők, a beatzenészek, a fiatal tanácsi dolgozók, a propagandisták, a KISZ-vezetők, és még sorolhatnánk hos.szasan, hiszen sok ezren jártak már a táborban, a vezetőképző iskolán. Ám azt minden bizonnyal kevesen tudják, hogy az ország hasonló jellegű intézményei között a legjobbak között emlegetik, különösen a néhány evvel ezelőtti beruházás, rekonstrukció óta. A megyeszékhelyen sokáig egyedül itt füródhettek medencében a fiatalok. itt nyílt az első szauna is. Szép tágas és világos fedett sportlétesítmény készült, kényelmesek a lakószobák, s egyéb helyiségek is. Megyénk ifjúságpolitikai tevékenységének ékes bizonyítékai, kézzelfogható tényei ezek. Fiatalok en--—ás köz* “ úgy is emlegetik: ifjúsági paradicsom. Amelyért cserébe senki nem vár há.Wk tiszteletköröket, dicshimnuszokat, csupán azt hogy a felnövekvő nemzedék méltóképpen vegye majd át a stafétabotot Tisztelve és gyarapítva a hagyományokat. becsülve és bővítve az eredményességi listát És ismerve ezt a törődést, a lövő genetá dóira nem kis feladat vár A matracnak is van árnyéka.« voltunk — magyarázta. Kislánya, a tízesztendős Klári kijelentette, hogy az emberiség egyik legnagyobb találmánya a strand. Mert főként nyáron lehet használni, s ilyenkor ugye iskolába se kell járni. Tőzsér Imre, a szorospataki bányamentő szintén családostól volt kint. Ök már hiányoltak pár dolgot. A feleség például azt, hogy miért nem lehet tejet és gyümölcsöt kapni — legalább vasárnap —, a féri pedig egy melegebb vizű gyermekmedencét. Az ikerpár „férfi” tagja, a hatéves Gábor fagylaltot szeretett volna, valamint egy „fejest” a papa részéről. Ezúttal mindkettő elmaradt. Fagylalt ugyanis nincs, az apa pedig nem volt hajlandó a medencébe ugrani. A két fürdőmesternek —, mindketten másodállásban töltik be ezt a tisztet — Árvái Gyulának és Demkó Gyulának kevés tennivalója akadt. Egy ízben volt szükség az elsősegélyre, igaz akkor mentőt is kellett hívniuk. Egy köny- nyelmű fürdőző a sekély részen ugrott fejest, s kartörés és zúzódás lett az eredménye. — Törzsvendég vagyok — jelentette ki Botos Tibor — az STC ökölvívója. — Szívesen járok ide, nemcsak a víz és a napfény miatt. hanem imádok focizni, s itt azt is lehet. Aztán gyorsan elköszönt, ro- harf új mérkőzést játszani. len-nyáron a strandon vagyok. Télen havat lapátolok, nyáron meg több a feladat. Azért a nyár az igazi... ö csak tudja, már tizennégy nyarat töltött a tarjáni strandon. Sör, sör, i sör Mint a sivatagban a víz után, úgy áhítoztak sokan a barnás, habos ital után, de Hideg, de jó. Kiss László és Bábel László képriportja hszthe yeifes-avaló ünrepség Saigóicmáriban A magyar néphadsereg kiképzési főfelügyelője, m’r,i.sz- terb ly.s es parancsára az idei tisz'belyettes-avató ünnepséget Salgótarjánban ren- sor. dezik. Az ünnenségre augusztus 9-én délelőtt 11 órakor Salgótarjánban, a Tanácsköztársaság téren kerül