Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)

1981-07-15 / 164. szám

Kőrös Aranya A nagykőrösi múzeum gyászjelentés Fájdalommal tudatjuk mind­azokkal, akik ismerték és sze­rették, hogy özv. PETRE MIHALYNÉ 75 éves korában elhunyt. Te­metése 1981. július 15-én 17 órakor lesz a kisterenyei temetőben. A GYÁSZOLÓ CSALÁD GYÁSZJELENTÉS Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett hozzátartozónk, SZL1VKA FERENC 86 éves korában, rövid szen­vedés után elhunyt. Temetése 1981. július 16-án lesz a salgó­tarjáni központi temetőben. A GYÁSZOLÓ CSALÁD A gáz- és olajszállító vállalat 07. távvezetéki üzeme felvétel­re keres 1 fő villanyszerelő szakképzettséggel rendelkező dolgozót Nógrád megye terü­letére. Fizetés kollektív szer­ződés szerint. Jelentkezés: a vállalat salgótarjáni gázátadó állomásán, Zagyvapálfalva labdarúgópálya mellett. Sugárzás a közlekedés szolgálatában Anglia vezető helyre ke­rült a forgalmi lámpákra szerelt mikrohullámú jármű­jelzők használata terén. Az ilyen célra használt szokványos berendezéseket az útba kell beépíteni, ám eze­ket az útjavítások és parko­ló kocsik megzavarhatják. Rá­adásul nagyon precízen kell őket elhelyezni. A mikrohullámú járműjel- eők a forgalmi lámpák tete­jén vannak elhelyezve. Ezek úgy jelzik a közeledő jármű­veket. hogy a „Doppler-elto­lódást” mérik, s ennél fogva csak mozgó járművekre rea­gálnak. A hatótávolságuk mintegy 100 m, a legalacso­nyabb sebesség, amelyet még érzékelnek: 8 km/óra. Noha a mikrohullámú járműjelzők megbízhatóbbak a többi tí­pusoknál, a forgalmi sávok közt nem tudnak különbsé­get tenni, mert az általuk ki­bocsátott jeleket nem lehet olyan szorosan Irányítani, hogy az egyes járműveket külön-külön azonosítsák. Ámbár a mikrohullámú jel­zők már régóta használato­sak az ideiglenes forgalmi jelzéseknél — útépítéseknél pl. —, alkalmazásuk kezd az állandó berendezéseknél is terjedni, különösen az olyan kereszteződéseknél, ahol gya­koriak a dugók. Félreértés ne essék: nem fedeztek föl aranybányát se­melyik Kőrösön, még csak nem is — ami gyakori szó- használat a szürkét is ezüs­tösnek tituláló újságírónyelv­ben — valamely hazai termék lelkendező feldicsérése követ­kezik alább. Csak az, amit a cím szűkszavúan ígér, rész­letesebben: Nagykőrös Arany Jánosa. mezővárosi mült A nagymúltú, csinos kisvá­rosnak büszkesége, hogy ő is magáénak mondhatja a költőt, aki ott tanított kilenc eszten­deig, s nem is akármikor. 1851-től, a szabadságharcot követő legsötétebb évektől hívta meg Aranyt az iskola, illetve a parasztpolgár város református egyházvezetősége. Segítség volt a költőnek — tisztesség Nagykőrösnek. A mezőváros múltjának leg­régibb írásbeli emléke egy 1266. évi oklevél. E tatárjárás utáni — IV. Béla nevében kelt — irat Nána ispán birto­kának mondja Kőröst, mely­nek későbbi birtokosai között történelmi családok — Garay, Rákóczy, Lórántffy, — nevei­re lelhetünk. Már az ő ide­jükben kiemelkedett környe­zetéből. és lendületesebb fej­lődésnek indult a település. Miután a török megszállta az Alföldet, a mezőváros, amely kiesett a hadak útjából, to­vább erősödött, kiváltságot nyervén pengő aranyakért. Amikorra aztán a török kita­karodott, a parasztváros olyan tehetős, nagy és erős volt már. hogy nem kevés peres­kedéssel ugyan, de a vissza­térő földesurakkal szemben is megtartotta önállóságát, örök időkre megváltotta a földes­urak földjeit magának. KASZÁRNYÁBÓL MÚZEUM A tehetős város polgárai azt is megunták, hogy az átvo­nuló katonákat a házaikba szállásolják be, s azért aztán a múlt század első felében kaszárnyát építettek a váro­son kívül. Ma is áll ez az épület, s ha bontottak is le belőle, ugyancsak terebélyes — de ma már túlterjedt rajta a város. Remek klasszicista, hat oszlop tartotta timpanonján egy szó olvasható ma: MÚZE­UM. őrzi a város múltjának emlékeit, s köztük tekintélyes helyet ad az 1848-hoz és Aranyhoz fűződőknek Kossuth kardja, turini üvegpohara, le­vele látható itt — a nagy po­litikus 1848. szeptember 24-én érkezett a városba, s másnap mondott toborzóbeszédet. A nemzetőrök s a honvédek vi­seleti tárgyai, fegyverei után érkezünk Arany János emlé­keihez, köztük azokhoz, ame­lyek a költőnek a szabadság- harc alatti pályáját jelzik. Fényképek, iratok, tárgyak. Arany írása, családi kép, Arany és íróbarátai, a ked­venc pipa, az eredeti pad, va­lamint asztalának és székének hasonmása. Fényképek a kö­rösi temető az időből való sírköveiről, amelyeken — régi iskolamesteri hagyományt folytatva — kis sírversek van­nak fölvésve, mégpedig Arany sorai. Egy bizonyos Kovács Mihály sírkövére ezt írta Arany: A jó férjet atyát özvegye magzatja Éjjeli nappali Bánatában siratja Vissza óhajtaná, Vissza nem sírhatja: Számláld meg könnyeit Vígasztalás atyja! Az egyik festmény a múze­umi kiállítás falán a régi pa­tikát mutatja, ahova gyógy­szerért járt a betegeskedő költő... ELEVEN MÜLT Ez a ház áll még ma is kö­zel a főtérhez, a Hősök teré­hez, amelyre könnyen rátalá­lunk, mert egyfelől ott halad át a főútvonal Kecskemétet és Ceglédet összekötve, s onnan ágazik ki a régi — s ma is kedves, hangulatos és jó, ha­Egy nőkből álló turistacso­port megtekinti a schaffhau- seni Rajna-vízesést. — Itt óránként sok ezer hektoliter zúdul alá a mély­be — magyarázza az idegen- vezető — és, ha egy pillanat­ra abbahagynák a csevegést, kedves hölgyeim, akkor még a víz zúgását is hallanák! bár keskeny — Szolnoki út, amely a múlt századi iroda­lomban megörökített kutya­kaparó csárda mellett haladt el. Másfelől azért is könnyűé főtérre rátalálni, mert tor­nyok tűzik ki: mindenekelőtt a nagy református templomé, aztán átellenben a városházáé (a bejárat mellett az egyik emléktábla Kossuthra, a má­sik Mészáros Jánosra, az 1919-es vörös városparancs­nokra emlékezteti, s a temp­lom mögött a régi gimnázi­um. s egy kis saroktorony áll. Itt tanított Arany. Az épület előtt a költő szobra Stróbl Alajostól. A talapzaton egyik versalakja, a vén gulyás pi­hen. .. Ha innen az állomás irányá­ban elindulunk, tán száz mé­terre sincs a következő, balra eső Deák tér. Oda fordul­junk be, s átellenben a Patai utca kiindulásánál álló sarok­ház — egy virágkötő- és egy kézimunkaelőnyomó-üzlet van benne — őrzi a régi-régi Kő­röst. Itt volt a patika! És itt lakott egyidőben a költő ke­resztfia, a harcok végén el­tűnt, s haláláig gyászolt köl­tőtársa gyermeke, Petőfi Zol­tán. 1866-ban ő is körösi di­ák volt — emléktáblája ott áll a régi patikaháznak a Patai utcára néző falán — koszorú jelzi alatta a ma is eleven emlékezetet... Két fiatal és szegény mu­zsikus beszélget. Az egyik így szól: — Végleg csődbe jutottam. Nincs más választásom, mint­hogy zálogba csapjam a gitárt. — De hiszen te szaxofono­zol. — Hát persze —, de egy gi­tárossal lakom együtt! N. F. HUMOR Vadászaink életéből rr Özek rabságban Ismét új lakója van a va­dászmester portájának, ezúttal is Sanyi névre hallgat az is­tenadta. Ezt is, akárcsak „előd­jét”, az írott jogszabályokra és a természet íratlan törvé­nyeire egyaránt fittyet hányó erdőjárók rabolták el termé­szetes életteréből. A legnagyobb baj persze, hogy korántsem Sanyi az egyetlen őzgida, amelyet bi­zonytalan sorsra ítélt az em­berek kapzsisága. Meg a rizi­kóvállalás. A Polgári Törvény- könyv ugyanis világosan, fél­reérthetetlenül redelkezik az erdő vadjairól. Az állam tu­lajdonát képező állatot pedig „háziasítás” céljára befogni senkinek — még vadászember­nek — sincs joga. S, ha a tör­vények szellemével és betűjé­vel szembehelyezkedő ember ezt mégis megteszi akkor egy esetleges feljelentés következ­tében vállalnia kell a jogsza­bály megsértésével járó szank­ciókat is. Magyarán: az illő — és jogos — büntetést. o Sanyit nem tudták titokban — szatyorba, vagy táskába rejtve — hazalapni, s a kí­váncsi tekintetek elől jobb hí­ján egy pár négyzetméterest!) disznóólba dugni. Az erdő vad­ja még tehetetlen szaporulatá­nak befogását azonban nem­csak Sanyi szenvedi meg, a „begyűjtés" sajnálatosan gya­kori. A Cserhát után példákat idézhetnék Szécsény, Zabar és más települések környékéről is. Es ki tudja még, honnan, hi­szen sok aprócska, csetlő-bot- ló jószág rabsága csak rövi- debb-hosszabb idő után derül Ki. A minap például SZ. I. szólított meg: — Mondanék neked valamit: A községben is van egy kis őzike. Nem tudnak még róla, mert az ólba dugták, de én a saját szememmel láttam. Nyíl­tan, ugye nem szólhat az em­ber... csak a haragot venné magára. Az utolsó félmondatok ta­núsága miatt idéztük ezt a ,,figyelemfelhivást(?)” részle­tesebben. A kényelem — és a kényelmesség — szeretete ar­ra készteti az embert, hogy ne vállalja a nyílt szót. Ezért van hát, hogy a tisztessége ber­zenkedik a törvénysértés el­len, a bejelentés helyett azon­ban legföljebb csak egy fülbe- súgásra futja: „De nem tőlem tudod..." © Ezért pedig az fizet nagy árat, „aki” vajmi keveset te­het az egészről: a szabadság­ra rendelt és született — csak éppen még tehetetlen, mene­külésre is képtelen — erdei vad. Aminek az a tragédiája, hogy jobbára akkor látja meg a napvilágot, amikor a gom­ba terem, s tele az erdő em­berrel. Igen: tragédiája. A befogott vad ugyanis halálra ítélt jó­szág, sorsa jobbára megpecsé­telődik abban a pillanatban, amikor a riadt apróságot kar­jába veszi, majd szatyrába te­szi a tiltott dolgokhoz vonzódó ember. Emlékszem, például, Bimbire. A H. községben ne­velt őzsuta eléldegélt a tyú­kok között, s amikor elérke­zett az idő — párt keresni magának — eliramlott az er­dő sűrűjébe. Sajnálatos mó­don az ösztöneiben házi ne­veléssel megzavart vad vissza­visszatért a falusi portára, s ez lett a végzete. Egy éjszaka nem bírta a versenyt a falu­széli kutyákkal, elcsúfított te­temét másnap reggel ott talál­ták a szélső háznál. A cumisüvegen felnőtt, az ember közelségét katasztro­fálisan megszokott vad más esetben éppen a jótevő szere­pében tetszelgő ember könnyű prédája. A balga jószág ugya­nis a fogságban úgy ismerte meg az ember kezét, hogy ab­ból eleséget kap; nem csoda, hogy kevésbé fél újbóli erdő­lakó korában az embertől. A kéz pedig baltát, gyilkolásra alkalmas suhángot tart. A veszély azonban koránt­sem csak a „háziasított", majd kevésbé elvadított erdőlakóra leselkedik. Éppenséggel lehet a szelíd jószág is a gyilkos, számos tragikus esetet írhat­nánk le. Azokat, amelyeknek egyik főszereplője ugyancsak a háznál felnevelt őzbak, az áldozat pedig az em.ber. Talán a legközismertebb eset: az egy­kor vadat cucliztató „tulajdo­nost” szúrta meg — halálos sebet ejtve — nyársas agan­csaival a porta agyondédelge- tett kedvence. 0 A vég tehát csaknem min­den esetben szomorú, vagy egyenesen tragikus. S a meg­oldás? Arról most nem is be­szélve, hogy minden hazavitt vadat be kell jelenteni a me­gyei tanács szakfelügyelőjé­nek — minden „hegyibeszéd­nél” többet mond V. I. tör­ténete : — Gombát ugyan alig ta­láltunk, de egy felejthetetlen élménnyel jöttünk haza az er­dőről. A kisebbik fiam egyszer 6 NÖGRÁD — 1961. július 15., szerda A hónap jogszabályai A közúti szsméiyszállítás teltételeiről Építésrendészeti bírság — Módosított illetékrendelkezések A JÚNIUSI HÓNAP jog­szabályterméséből kétség­telenül az egyik közérdekű kormányrendelet az, amely a közúti személyszállítási szer­ződésekről szól. Terjedelmi okok miatt ebből csak néhány érdekesebb paragrafust ismer­tetünk. A rendelet előírja, hogy a menetrend készítésé­nél figyelembe kell venni az utazási igényeket, a közleke­déssel összefüggő helyi érde­keket, valamint az utaski­szolgálás kulturáltságának követelményeit. A közlekedé­si vállalat a menetrendben közzétett helyi és távolsági járattal a személyszállítást köteles elvállalni. Mivel azon­ban ennek a kötelezettség­nek határt szab a járművek befogadóképessége, a kor­mányrendelet előírja az uta­sok elszállításának sorrendjét is a távolsági járatokon. Eszerint előnyben kell része­síteni azokat, akik a járatra helyüket előzetesen biztosítot­ták, akik utazási igazolvány­nyal. bérletei, rendelkeznek, illetve, akik nagyobb távol­ságra utaznak. Ha út közben a járat továbbhaladását vala­milyen körülmény akadályoz­za, a közlekedési vállalat kö­teles valamilyen más jármű­vel gondoskodni az utasok to­vábbszállításáról. Fontos tudnivaló, hogy a jogszabály szerint az utazás­ban fertőző beteg nem vehet részt, hat éven aluli gyermek, valamint magatehetetlen sze­mély pedig csak kísérővel utazhat. Az utazásból kizár­hatók az ittas személyek, va­lamint, akik botrányosan vi­selkednek, illetve a közleke­dési vállalat által közzétett utazási feltételeket nem tart­ják meg. Üj szabályokat fogalmaztak meg az utasoknak járó kártérítéssel kapcsolatban. A közlekedési vállalat köteles megtéríteni a távolsági járat kimaradása esetér. annak az utasnak a kárát, aki a járat­ra előzetesen helyet foglalt. Meg kell téríteni a járattal utazók kárát a harminc per­cet meghaladó késés esetén is. Kivétel ez alól, ha a köz­lekedési vállalat bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A kártérítési ösz- szeg maximuma járatkima­radás esetén a menetdíj ti­zenötszöröse, késés esetén pe­dig ötszöröse lehet. csak azt kiabálta gombázás közben: „Apu, gyere gyorsan, egy csuda szép kis állatka fekszik a fa tövében!” A kis őzgida még mozdulni is alig bírt, a fiam kapta is volna rögvest a nyalábjába. „Fel ne vedd, te beste, még kárt te­szel az ártatlanban!” A fiú egy kissé elszomorodott. De le­ültettem a szemközti dombra, egy bokor mögé, közben pedig elmondtam neki az őzről azt a keveset, amit magam is tu­dok. Mondtam, nem árva őz ez, közben fenemód izgultam, hogy igazam legyen, nehogy szégyenben maradjak a fiam előtt. Csendesen elbeszélget­tünk, s egyszer csak látom, hogy jön is az „őzmama”, amely talán éppen a mi za­jongásunk miatt rejtette cse­metéjét az öreg fa tövének sarjadékai közé. Nahát, én nem is az őzcsaládot lestem a rejtekhelyről, hanem a fiam arcai. A látvány lenyűgözte, s bizonyára egy életre megér­tette: az őzgidának ott a he­lye, ahová a természet adta. Nem is kunyerál azóta sem vadfít a portára Kétségtelenül V. I.-nek van igaza: a rend és a szabályok tiszteletét ízleltette meg fiá­val. S ami legalább ezzel egyenrangú: igazi emberségből adott példát. Nem úgy, mint sokan mások. Akik a pátyol- gatás és a segítségnek hazudott rabtartás ürügyén kínkeserves életet és bizonytalan véget szánnak a szabadságra szüle­tett vadnak. Kelemen Gábor Az építkezések rendjének megszilárdítása, az építési fe­gyelem javítása érdekében a Minisztertanács felhatal­mazása alapján az építésügyi és városfejlesztési miniszter új rendeletet adott ki az épí­tésrendészeti bírságról. A jú­lius elsején már hatályba is lépett jogszabály szerint az építésrendészeti bírság össze­ge a szabálytalanul létesített épület értékének százaléká­ban a következőképpen ala­kul: — lakóépület esetében 10— 20 százalék; — melléképületnél 20—30 százalék: — üdülőépületnél 30—40 százalék. Az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező településeken, továbbá a mű­emléki, városképi, természet- és tájvédelmi szempontból védett területeken a bírság- összeg az átlagosnál maga­sabb, maximum 40—50 száza­lékig terjedhet. Fontos tud­nivaló, hogy a már egyszer kiszabott bírságot elengedni, vagy mérsékelni nem lehet. Természetesen, ha az építtető a szabálytalanul létesített épületet a bírság megfizeté­sére előírt határidőn belül le­bontja, fizetési kötelezettségét a hatóság megszünteti. Az elmúlt hónap fontos .jog­szabályalkotási eseménye volt az is, hogy a pénzügymi­niszter módosította az illeté­kekről szóló rendeletek egyes paragrafusait. Az új előírások szerint 1981. július 1-től a végrendeletekre, örök­lési szerződésekre, valamint az ingat! an-vagyonközösség megszüntetését magában fog­laló okiratokra 50 forint ille­téket kell leróni. A magánút­levelek illetéke a következő­képpen alakul: azokba az európai szocialista országok­ba, amelyekkel a Magyar Népköztársaság a vízummen­tességre államközi egyez­ményt kötött — Jugoszlávia kivételével — a határozatlan számú szolgálati és magán­utazásra jogosító útlevél 250 forint, az útlevél érvényessé­gének meghosszabbítása és egyben határozatlan számú szolgálati- és maeónutazás is­mételt engedélyezése 200 fo­rint; az egy szolgálati, vagy magánutazásra jogosító útle­vél illetéke 100 forint; az út­levél érvényességének meg­hosszabbítása. valamint a további minden egyes szol­gálati, vagy magánutazás en­gedélyezése 50 forint. Még egy, feltehetően soka­kat érintő új rendelkezésre hívjuk fel a figyelmet: a kü­lönféle vízi munkák elvégzé­séhez, így vízi létesítmény építéséhez, átalakításához vagy megszüntetéséhez, vala­mint a vízhasználathoz szük­séges elvi vízjogi engedélyért 150 forint, továbbá a vízjogi létesítési engedélyért 200 fo­rint, napi 100 köbméternél több vizet szolgáltató létesít­mény használata esetén ezer forint illetéket kell leróni JÜNIUS VÉGÉN JELENT meg az építésügyi és város- fejlesztési miniszter rendele­té az országos építésügyi sza­bályzat egyes rendelkezései­nek módosításáról. Eszerint az állampolgár tulajdonában álló zártkerti és zártkerten kívüli földrészleten a tulaj- donostársak számára tekintet nélkül egy 30 négyzetméter nettó alapterületet meg nem haladó, a tájba illő. a föld megműveléséhez is szükséges ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület (szerszámkamra, présház, ter­mény-, vagy gyümölcstároló), valamint pince- és árnyékszék helyezhető el. Létesíthető ál­lattartás céljára szolgáló épít­mény is. Az építmények hom­lokzatmagassága legfeljebb 3 és fél méter lehet. Az új sza­bályzat, amely részletesen tartalmazza a zártkertben történő építkezés feltételeit, a Magyar Közlöny 1981. június 29-én megjelent 37. számában olvasható. (1». A.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom