Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)

1981-06-07 / 132. szám

Munkáról« pénzről — kőművesekkel Űj lakóépületekkel gyarapodik Nagybátonyban a Mátra-lakótelep Bábel L. felvétele Elterjedt vélemény, hogy a ugyanannyit, mint a többiek. Ivére. Pedig ezt feleannyi Idő magyar munkások külföldön Kérdeztem a művezetőt: Pis- alatt berakom, szorgalmasan és jól tényked- ta bácsi, hát ez meg hogy le- — Meg lehet csinálni jól nek; szerencsés volna, ha az hét? Erre azt mondja, hogy: mindent, de idő kell hozzá. Itt itthoni teljesítményekről is Lacikám, az is egy családos van ez a fal. Tudom, hogy hasonló dicséretek fogalmazód- ember, az ő gyerekeinek is kell négyzetméterenként hét fenn­hatnának. Különösen áll ez enni. Hát akkor dolgozzon is. tot kapok a gletteléséért. Elbí­az építőiparra, amelynek Ne szokja meg, hogy csak az belődök négy órát vele, akkor munkája az egész ország sze- a fontos, elteljen a nap, köz- kiszámítom, hogy csak har­me előtt zajlik. Miképp lehetne ben bármit csinál, megvan a az építők munkáját itthon is pénz. a külföldön végzetthez hason- _ Nem keU mindenkit min- ban elnagyolom a dolgokat, ló szintre emelni? * dénáron megtartani — véli Dé- “ Sokszor az anyag rossz, nes András. — Mi tavaly el- amit beépítünk — Jígy Dénes, küldtünk egy embert, mert ez az ajtó: tavasszal meg semmit nem csinált Erre azt rigó fütyült rajta Most szárad mincöt forintot kerestem. Ak­kor aztán belehúzok, és job­CSAK A PÉNZ?- Egyszerű ez. Pénzzel^ meílett!'Nekünk*SítaU éj­fele" Hanák László, a NAÉV A megtartani valakit Mit ni- am*t idehoznak, nem télié­egy^k kőmúvesbrlgádjénak ve- Jjj» “ffS t zetője. — Ezért mennek ki külföld­re is, akik kimennek. Tiszta sor — bólint társa szavára Dé­nes András, az Arany János AZ ANYAG ROSSZ! Közérzetünk Ha valaki hasznos és ered­ményes munkával javíthatja pénzügyi helyzetét, növelheti jövedelmét, mindennapi szó- használattal : ha valaki pénz­hez jut, vagy tudja, hogy mi­képpen juthat pénzhez, akkor annak a közérzetét általában jónak ítéljük meg. Legalábbis feltételezzük az illetőről, hogy oka van a jó közérzetre, sőt lassanként hajlamosak is va­gyunk okozati összefüggést feltételezni az anyagi javak birtoklása és a jó közérzet kö­zött. Természetesen, eszünk ágá­ban sincs azt a „logikát” kö­vetni, amely régen — többnyi­re a giccs különféle' változa­taiban — azzal „etette” a sze­gényeket, hogy a gazdagok tu­lajdonképpen „szegények!” — és milyen boldogtalanok tud­nak lenni, hiszen a pénz nem boldogít. Valóban nem. De azért csak legyen. És minél több, min­denkinek. Egyetlen —, de a szocialista társadalomban meg­határozó — feltétellel: hogy a pénzhez és a több pénzhez ne kizsákmánylással, ne csalással, ne a társadalom, vagy mások kárára, hanem a munka való­di értékének és társadalmi hasznosságának arányában lehessen hozzájutni. £s mostanában, amikor ugyan a mi népünk még számtalan gonddal küszködik, amikor éppen a fejlődés ré­vén jutottak el újabb és újabb problémák megoldásának fel­adataihoz, most, amikor a dolgozók általános életszínvo­nala a történelmünkben ko­rábban ismeretlen szintre ju­tott el, most kezd mind többet eszünkbe jutni, most kap mind több nyilvános fórumon is hangot az az Igény, hogy azért az életünket mégse mér­hetjük csupán a pénzen. Hogy mégsem azért dolgozunk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy dolgozni tudjunk. Hogy az ember elsősorban nem fogyasztó, hanem alkotó lény, társadalmi lény. Élete minőségét nem az határozza meg elsősorban, hogy mit fo­gyaszt, hanem, hogy mit al­kot. Mindez, aligha hangozhat­nék jól nyugati üzleti körök­ben; a tőke a fogyasztót igyekszik az ember személyi­ségéből „kiemelni” és „fejlesz­teni”, hogy a piacot, a diva­tot, az áligényeket és a presz­tízsfogyasztást is újratermel­hesse. A ml világunkban ugyanek­kor mind nagyobb hangsúly esik az életkörülményekre is, amelyek éppúgy hozzátartoz­nak az életszínvonalhoz, mint a jövedelmek. Ne tagadjuk, persze, hogy meghatározó sze­repe van azoknak a körülmé­nyeknek, amelyek között ma és előreláthatólag még a kö­zeljövőben a szocialista épí­tést folytatnunk kell. Bonyo­lultabbak a külgazdasági vi­szonyok, magasabb mércéket kell állítanunk saját, belső gaz­dasági munkánk, belpolitikai tevékenységünk elé, ’ s mind­ezekhez járul —, illetve velük szorosan összefügg — az a világpolitikai széljárás, amely, mint tudjuk, s aggódva látjuk, manapság nem az enyhülésnek kedvez. Mindemellett, ahol a takarékos, beosztó, ésszerű, jó­zan, emberileg is kiegyensú­lyozott élethez megvannak az anyagi biztosítékok —, s ha­zánk állampolgárainak túlnyo­mó többsége ezt elmondhatja —, ott az élet további fejlesz­tése, gazdagabbá tétele nem okvetlenül anyagi kérdés. Hogy környezetünkben pél­dául mekkora a tisztaság, a rend, hogy az emberi kapcso­latok mennyire épülnek . az egymás iránti tiszteletre, hogy a viselkedésnek, utazásnak; szórakozásnak milyen kultú­ráját tudjuk megteremteni és elterjeszteni — ez nagyrészt nem pénzkérdés. Hogy a meg­nőtt, s a közeljövőben még hosszabb tartalmú szabad időt mivel, s miként tölti öreg és fiatal, munkás, vagy pedagó­gus, az egyáltalán nem mind­egy és egyáltalán nem csak; és nem elsősorban pénzkér­dést Hogy meglevő értékein­ket miként védjük, óvjuk, gondozzuk, hogy a közösség terei, utcái, épületei, parkjai, erdői és hegyei milyen álla-- pótban maradnak, hogy az emberek közti napi érintkezés nyelve, stílusa milyen, mind­ez életünk minőségéhez tarto­zik. S az is, hogy miként bánnak velünk, amikor vásár­lók vagyunk, vagy ügyfelek a hivatalban, vagy betegek a kórházban, orvosi várószo­bákban, utasok zsúfolt jár­műveken; vagyis hogy mi­ként sikerül tudatosan, sokfé­le eszközzel és nagyon sok tü­relemmel, ügyszeretettel olyan társadalmi légkört kialakíta­ni, amelynek az eddiginél kulturáltabb, emberibb köze­gében a dolgozó ember viszo­nya is javul az őt körülvevő világhoz, amelyet egyébként maga is épít. Mindez van, le­het és lesz is olyan fontos, mint a pénz. S legalább any- nyira meg kell küzdeniink ér­te. Cs. I. Sikeres földtani kutatások Minket bírálnak, mert látják, mit csinálunk , — hal­lom megint Hanákot. — De azt nemigen tudják, hogypél- Sok panasz hangzik el Itt- dául télen ml hogy utazunk a úti építkezés egy másik bri- hon a minőségre. Külföldön — munkahelyre, ötven kilomé- gádjának első embere. mint az ismétlődő megrendelő- tért teljesen fűtetlen buszon. — Mindenkinek ez az első sek.bizonyítják — jó minőség- £3. az a vállalat dicsérő okle­gondoiata De ezzel még nem ben képesek dolgozni a ma- Velet kapott idén is. Pedig pró­megyünk semmire. gyár építők. háljon meg valaki ötven kilo­— Lebecsülik az építőipari _ olyanok a normák, hogy méter utazáson való fagyosko- munkakedvet. Pedig ez nem vannak könnjű, jól ' fizető dás után kifogástalanul termel- egészen jogos — meditál Po- munkák, meg olyanok, amikkel ni. hánka Sándor művezető. — megszakadhat az ember. Itt Ahány ember, annyi igazság Nemcsak a dolgozókon múlik van ez a nagy ajtó _ mutat _ hangzik a régi közhely. Ki­a munka üteme. Hanem azon Dénes András a készülő szó- nek adunk igazat - nézőpont is, hogy a vezetők hogyan te- ba egyik faiAra. — Ezért két- kérdése. Vagy mégsem? remtik meg a feltételeket. Itt szer annyit kapok, mint azért, van három csapat, a Hanák-, ba az{ a kicsit beteszem a he- Molnár Pál a Hartmann-, meg a Dénes­kőművesbrigád; az ő munkaié- -♦♦^♦♦■¥-*^mm>-¥¥»»»-¥¥-»-¥-¥»*¥»»»***-»¥-¥4HMMMM‘"¥-¥»*- gyélmükben nagy problémát én nem látok. Ez annak kö­szönhető, hogy van anyag és1 a munkafeltételek biztosítva vannak a ”3 jelű épületen. Jobban ott van probléma, hogy sok az igazolt távoliét. Itt nyolcvan ember dolgozik, ösz- szelön havonta tizenöt-húsz nap kiesés. Sofőrtanfolyamra járnak, orvoshoz mennek (ha nem írják ki őket, akkor is kapnak egy napra igazolást.) Ezeket pótolni nem könnyű. Az ötödik ötéves tervben 340 kilométernyi kutatófúrás­sal másfél milliárd tonna ipa­rilag hasznosítható, gazdasá­gosan kitermelhető új szén- vagyont fedeztek fel hazánk­ban. A jelentős ásványva­gyon pontosabb megismerésé­re a VI. ötéves terv idősza­kára a korábbinál is intenzí­vebb kutatási programot állí­tottak össze. Az új tervek szerint 1985-ig 510 kilométer­nyi fúrás mélyítésével vizs­gálják tovább az új lelőhe­lyeken felfedezett kőszéntele­peket. A nagyszabású prog­ram célja olyan méretű szén­telepek alaposabb megismeré­se, amelyek alkalmasak kor­szerű, nagy kapacitású és koncentrált bányák telepíté­sére, illetve építésére. Ezen­kívül a régi, de még gazda­ságosan dolgozó bányák éle­tének meghosszabbítását, le­művelhető szénvagyonának bővítését Is szolgálják az újabb kutatások. A hatodik ötéves tervben az egyik kiemelt földtani program a borsodi barnakő­szén-medence kutatása. Itt új bányák nyitását tervezik és több aknaüzem kapacitását területbővítéssel, új szénme­zők • bekapcsolásával akarják növelni. Ezért csupán az idén 58 millió forintos költséggel 20 kilométernyi fúrást mé­lyítenek ebben a medencé­ben, az új ásványvagyon pon­tosabb megismerésére. A Má- za-Váralja-Mecseknádasd kör­nyékén — ahol az elmúlt években nagy kiterjedésű és gazdag feketekőszén-vagyont fedeztek fel — a tervidőszak végéig befejezik az új bá­nyaépítés tervezéséhez szük­séges előzetés kutatásokat. Most az újabb kutatófúrá­sokkal további adatokat gyűj­tenek egy nagy kapacitású és kokszolható szenet adó mélyművelés aknanyitásá- hoz. Gyorsított ütemben foly­tatják a kutatásokat Észak- Magyarországon, Gyöngyös és Füzesabony között, ahol ko­rábban hatalmas mennyiségű lignitet fedeztek fel és az eddigi vizsgálatok arra utal­nak, hogy a nagy kiterjedé­sű területen fekvő értékes ásványvagyon külszíni fejtés­sel gazdaságosan kiaknázható és bőségesen elegendő egy nagy teljesítményű hőerőmű ellátására. Intenzív kutató­munka kezdődött az ajkai és a nógrádi szénbányák terü­letén is. A dorogi, az orosz­lányi és a mányi medencék­ben is dolgoznak a fúróbe­rendezések, ezeken a vidéke­ken új, illetve régi bányák területének bővítését szolgál­ják a kutatások. A tervek szerint 1985-ig az állami költségvetés terhére 1,7 milliárd forintot költenek hazánkban kőszéntelepek ku­tatására. A program teljesí­tésére felújította, kibővítette gépparkját az országos föld­tani kutató- és fűróvállalat és több szénbányavállalat is segíti berendezésekkel és szakemberekkel a kutató­munkát. ö IS CSALÁDOS EMBER... Van-e mód arra, hogy a szű­kös anyagi lehetőségék között is kihozzák az emberek ma­gukból azt a pluszt, ami ben­nük van, de — bennük is ma­rad. Legalábbis az itthoni mun­kákon. — A mozgóbért már tavaly is alkalmaztuk, de idén lehet igazából érezni a jó hatását —- így a művezető. — Nem mind­egy nekem, hogyha négy he­lyett öt szint aljzat betonázását végzik el ugyanannyi idő alatt. Nekik se mindegy, hogy a ¥¥¥¥¥¥¥¥»¥¥¥¥¥»*¥¥»»»»¥*¥»¥¥¥¥¥¥»¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥»■¥¥¥¥¥¥*♦»»¥¥¥¥¥¥ A KISZ-kongresszus több mint ezer küldötte, meghí­vottja közül a plenáris és a szekcióüléseken csaknem másfél százan kaptak szót. Noha kora reggeltől késő es­tébe nyúlóan zajlottak a ta­nácskozások, a programok, Körkérdés a kongresszusi küldöttekhez Ha szót kaptam volna... — -Nagyon fontosnak tar­mégsem juthatott mindenki tom a könnyűipari üzemek- fölszólaláshoz. Voltaképpen ben zajló munkaverseny-moz­ezt pótlandó kérdeztünk ‘ meg néhány megyénkbeli küldöt­tet, ha szót kap, miről be­szélt volna? Krista Károly, a salgótar­galmat, ezen belül Is az ifjú­sági brigádok tevékenységét, én elsősorban erről beszéltem volna. Csupán egy számadat: a megye hat kiemelt könnyű­jáni 211. számú Ipari Szak- ipari üzemében összesen har- munkásképző Intézet tanuló- mine ifjúsági brigád műkö­ja: — Két témáról volna szívesen. Az egyik a dik, s valamennyiben meg­szóltam határozó befolyása van a KISZ-szervezeteknek. Azon­szakmunkásképző intézetek ban ez a kapcsolat még ko- és a munkahelyi KISZ-szer- rántsem -ideális, bőven van- vezetek kapcsolata, a másik nak lehetőségei, ennek mo­pedig a kollégiumi nevelő dozataival foglalkoztam az munka. Véleményem szerint, utóbbi időkben. Számos, jól a majdani szakmunkás pá- bevált akció, kezdeményezés lyakezdését döntően megha­tározza a tanévek alatti kap­csolat az üzemmel, az ottani KISZ-esekkel A közös ren­dezvények, a rendszeres prog­brigád kap-e öt-hat ezer forint, ramok megkönnyítik a mun­— b-o VizilvrJ A leni­prémiumot, vagy nem. — Igazságosan kell elosz­tani a pénzt, ami rendelkezésre áll — mondja el a régi irány­elvet Hanák László. — Pár éve láttam, hogy egyes , em­berek munkaidő alatt pocso­lyában fürödtek. Direkt meg­filéztem hó végén, hogy mennyi pénzt kapnak. Hát majdnem kahelyi beilleszkedést. A kol­légiumi munkában jó kezde­ményezésnek tartom a beve­zetett tanulmányi mozgalmat, amely arra ösztönzi a diáko­létezik, amelyekről viszont szűk körben tudnak csak, pedig időt, pénzt, fáradságot takarítanánk meg, ha na­gyobb propagandát, ismerte­tést biztosítanánk a jó ötle­teknek. Molnár Mária, a salgó­tarjáni Bolyai János Gim­názium tanulója: — Sok szó esik manapság kát, hogy képességük legja- a tanulmányi mozgalmakról: vát nyújtsák. Érdemes lenne szükség van-e rá, jobban ta­másutt is próbálkozni vele. Csíki Mária, a Salgótarjá­ni Ruhagyár varrónője: nulunk-e bevezetése óta? Mint azt a megyei küldött- gyűlésen is megállapítottuk, — Általános vélemény mos­tanság, hogy a diáknak csak tanulnia kell, s emellett bő­ven juthat mindenre ideje. Kicsit sántít ez a szemlélet, legalábbis az élet gyakran cá­folja! Hiszen az iskolákban ezt a mozgalmat tovább kell jai általában hét végére, szom- annyi a különféle akció, pá- íolytatnunk, mert számtalan, bat-vasárnapra korlátozód- lyázat, rendezvény, hogy igen­jó lehetőséget nyújt jogaink nak, s bizony a rendezvények csak nem könnyű az úgyne- és kötelességeink gyakorlásé- színvonala olykor-olykor meg- vezeti „aktív magnak” a vá­ra. Azonban a folytatáshoz lehetősen alacsony. Van te- lasztás, mert jórészt ők, jelen- intenzívebb munkára van hát bőven tennivalónk. tik a közönséget. Ügy érzem, szükség! Nem pontszerzésre. Fésűs Eva, a Balassagyar- a KISZ-nek az eddiginél ra- kék és piros cédulák gyűjté- mati Csecsemőotthon gondo- gyobb beleszólást kell adni az sére kell ösztönözni egy kö- zónője: iskolai rendezvények összeál­zépiskolást, hanem arra, hogy — A mozgalom eszmei-po- lításába. Ezért is örültem a az iskola által adott lehető-1 litikai nevelő munkájáról, a kqngresszusi határozatnak, ségeket optimálisan használ- politikai képzésről szerettem amely a nagyobb öntevékeny- ja ki... Ha majd az ott töl- volna néhány gondolatot el- ségre buzdítja a szervezete- tött négy esztendőre vissza- mondani. Ahogyan Kádár elv- két, a fiatalokat, gondol, ne csak a tanítási társ is említette beszédében a órák,- hanem a kellemes él- KISZs legfőbb feladata ez A kongresszus munkája a mények, események is eszébe most. Különösen nagyok a le- zárszóval nem ért véget, fo- jussanak. hetőségeink az ifjúsági vita- galmazta meg Valaki találóan, Both József, a Fémbútor- körökben, részben, mert ez hiszen az igazi munka csak ipari Szövetkezet rétsági fogja össze a legszélesebb ré- a megvalósításkor kezdődik. üzemének csoportvezetője: tegeket, részben pedig, mert S nem múlnak el nyomtala­— Érzésem szerint, a kel- a legkötetienebb, a legoldot- nul az ötletek, a javaslatok, léténél kevesebben érinthették tabb formát nyújtja. Nagyon a vélemények sem, sőt még a lakóterületi, a falusi fiata- lényegesnek tartom a téma- azok sem, amelyek a plená- lok életét, mozgalmi munká- választást, valamint a pro- ris, vagy a szekcióüléseken el ját. Pedig, ezen a területen pagandista személyét, haeze- sem hangzottak: minden hoz- bőven vannak > restanciáink Jcet sikerül megfelelően ki- zászólást, megírt, de el nem Elegendő megemlítenem az in- választani, akkor az már fél mondott véleményt összegyűj- gázó fiatalok problémáit, saj- siker ... töltek a szervezők, hogy hasz­nos minden igyekezet ellené- Görgey Melinda, a balas- nosítsák. A végrehajtás tehát re, itt még egyelőre nem érez- gyarmati Balassi Bálint ezen nem fog múlni, ni a KISZ jelenlétét. További Gimnázium tanulója: Tanka László gond, hogy a munkaidő-be­osztásból eredően a falusi 1 ~ ~ 77""! ] ~— KISZ-szervezetek program- | NOGRÁD — 1981. június 7., vasárnap 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom