Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-07 / 132. szám
Munkáról« pénzről — kőművesekkel Űj lakóépületekkel gyarapodik Nagybátonyban a Mátra-lakótelep Bábel L. felvétele Elterjedt vélemény, hogy a ugyanannyit, mint a többiek. Ivére. Pedig ezt feleannyi Idő magyar munkások külföldön Kérdeztem a művezetőt: Pis- alatt berakom, szorgalmasan és jól tényked- ta bácsi, hát ez meg hogy le- — Meg lehet csinálni jól nek; szerencsés volna, ha az hét? Erre azt mondja, hogy: mindent, de idő kell hozzá. Itt itthoni teljesítményekről is Lacikám, az is egy családos van ez a fal. Tudom, hogy hasonló dicséretek fogalmazód- ember, az ő gyerekeinek is kell négyzetméterenként hét fennhatnának. Különösen áll ez enni. Hát akkor dolgozzon is. tot kapok a gletteléséért. Elbíaz építőiparra, amelynek Ne szokja meg, hogy csak az belődök négy órát vele, akkor munkája az egész ország sze- a fontos, elteljen a nap, köz- kiszámítom, hogy csak harme előtt zajlik. Miképp lehetne ben bármit csinál, megvan a az építők munkáját itthon is pénz. a külföldön végzetthez hason- _ Nem keU mindenkit min- ban elnagyolom a dolgokat, ló szintre emelni? * dénáron megtartani — véli Dé- “ Sokszor az anyag rossz, nes András. — Mi tavaly el- amit beépítünk — Jígy Dénes, küldtünk egy embert, mert ez az ajtó: tavasszal meg semmit nem csinált Erre azt rigó fütyült rajta Most szárad mincöt forintot kerestem. Akkor aztán belehúzok, és jobCSAK A PÉNZ?- Egyszerű ez. Pénzzel^ meílett!'Nekünk*SítaU éjfele" Hanák László, a NAÉV A megtartani valakit Mit ni- am*t idehoznak, nem téliéegy^k kőmúvesbrlgádjénak ve- Jjj» “ffS t zetője. — Ezért mennek ki külföldre is, akik kimennek. Tiszta sor — bólint társa szavára Dénes András, az Arany János AZ ANYAG ROSSZ! Közérzetünk Ha valaki hasznos és eredményes munkával javíthatja pénzügyi helyzetét, növelheti jövedelmét, mindennapi szó- használattal : ha valaki pénzhez jut, vagy tudja, hogy miképpen juthat pénzhez, akkor annak a közérzetét általában jónak ítéljük meg. Legalábbis feltételezzük az illetőről, hogy oka van a jó közérzetre, sőt lassanként hajlamosak is vagyunk okozati összefüggést feltételezni az anyagi javak birtoklása és a jó közérzet között. Természetesen, eszünk ágában sincs azt a „logikát” követni, amely régen — többnyire a giccs különféle' változataiban — azzal „etette” a szegényeket, hogy a gazdagok tulajdonképpen „szegények!” — és milyen boldogtalanok tudnak lenni, hiszen a pénz nem boldogít. Valóban nem. De azért csak legyen. És minél több, mindenkinek. Egyetlen —, de a szocialista társadalomban meghatározó — feltétellel: hogy a pénzhez és a több pénzhez ne kizsákmánylással, ne csalással, ne a társadalom, vagy mások kárára, hanem a munka valódi értékének és társadalmi hasznosságának arányában lehessen hozzájutni. £s mostanában, amikor ugyan a mi népünk még számtalan gonddal küszködik, amikor éppen a fejlődés révén jutottak el újabb és újabb problémák megoldásának feladataihoz, most, amikor a dolgozók általános életszínvonala a történelmünkben korábban ismeretlen szintre jutott el, most kezd mind többet eszünkbe jutni, most kap mind több nyilvános fórumon is hangot az az Igény, hogy azért az életünket mégse mérhetjük csupán a pénzen. Hogy mégsem azért dolgozunk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy dolgozni tudjunk. Hogy az ember elsősorban nem fogyasztó, hanem alkotó lény, társadalmi lény. Élete minőségét nem az határozza meg elsősorban, hogy mit fogyaszt, hanem, hogy mit alkot. Mindez, aligha hangozhatnék jól nyugati üzleti körökben; a tőke a fogyasztót igyekszik az ember személyiségéből „kiemelni” és „fejleszteni”, hogy a piacot, a divatot, az áligényeket és a presztízsfogyasztást is újratermelhesse. A ml világunkban ugyanekkor mind nagyobb hangsúly esik az életkörülményekre is, amelyek éppúgy hozzátartoznak az életszínvonalhoz, mint a jövedelmek. Ne tagadjuk, persze, hogy meghatározó szerepe van azoknak a körülményeknek, amelyek között ma és előreláthatólag még a közeljövőben a szocialista építést folytatnunk kell. Bonyolultabbak a külgazdasági viszonyok, magasabb mércéket kell állítanunk saját, belső gazdasági munkánk, belpolitikai tevékenységünk elé, ’ s mindezekhez járul —, illetve velük szorosan összefügg — az a világpolitikai széljárás, amely, mint tudjuk, s aggódva látjuk, manapság nem az enyhülésnek kedvez. Mindemellett, ahol a takarékos, beosztó, ésszerű, józan, emberileg is kiegyensúlyozott élethez megvannak az anyagi biztosítékok —, s hazánk állampolgárainak túlnyomó többsége ezt elmondhatja —, ott az élet további fejlesztése, gazdagabbá tétele nem okvetlenül anyagi kérdés. Hogy környezetünkben például mekkora a tisztaság, a rend, hogy az emberi kapcsolatok mennyire épülnek . az egymás iránti tiszteletre, hogy a viselkedésnek, utazásnak; szórakozásnak milyen kultúráját tudjuk megteremteni és elterjeszteni — ez nagyrészt nem pénzkérdés. Hogy a megnőtt, s a közeljövőben még hosszabb tartalmú szabad időt mivel, s miként tölti öreg és fiatal, munkás, vagy pedagógus, az egyáltalán nem mindegy és egyáltalán nem csak; és nem elsősorban pénzkérdést Hogy meglevő értékeinket miként védjük, óvjuk, gondozzuk, hogy a közösség terei, utcái, épületei, parkjai, erdői és hegyei milyen álla-- pótban maradnak, hogy az emberek közti napi érintkezés nyelve, stílusa milyen, mindez életünk minőségéhez tartozik. S az is, hogy miként bánnak velünk, amikor vásárlók vagyunk, vagy ügyfelek a hivatalban, vagy betegek a kórházban, orvosi várószobákban, utasok zsúfolt járműveken; vagyis hogy miként sikerül tudatosan, sokféle eszközzel és nagyon sok türelemmel, ügyszeretettel olyan társadalmi légkört kialakítani, amelynek az eddiginél kulturáltabb, emberibb közegében a dolgozó ember viszonya is javul az őt körülvevő világhoz, amelyet egyébként maga is épít. Mindez van, lehet és lesz is olyan fontos, mint a pénz. S legalább any- nyira meg kell küzdeniink érte. Cs. I. Sikeres földtani kutatások Minket bírálnak, mert látják, mit csinálunk , — hallom megint Hanákot. — De azt nemigen tudják, hogypél- Sok panasz hangzik el Itt- dául télen ml hogy utazunk a úti építkezés egy másik bri- hon a minőségre. Külföldön — munkahelyre, ötven kilomé- gádjának első embere. mint az ismétlődő megrendelő- tért teljesen fűtetlen buszon. — Mindenkinek ez az első sek.bizonyítják — jó minőség- £3. az a vállalat dicsérő oklegondoiata De ezzel még nem ben képesek dolgozni a ma- Velet kapott idén is. Pedig prómegyünk semmire. gyár építők. háljon meg valaki ötven kilo— Lebecsülik az építőipari _ olyanok a normák, hogy méter utazáson való fagyosko- munkakedvet. Pedig ez nem vannak könnjű, jól ' fizető dás után kifogástalanul termel- egészen jogos — meditál Po- munkák, meg olyanok, amikkel ni. hánka Sándor művezető. — megszakadhat az ember. Itt Ahány ember, annyi igazság Nemcsak a dolgozókon múlik van ez a nagy ajtó _ mutat _ hangzik a régi közhely. Kia munka üteme. Hanem azon Dénes András a készülő szó- nek adunk igazat - nézőpont is, hogy a vezetők hogyan te- ba egyik faiAra. — Ezért két- kérdése. Vagy mégsem? remtik meg a feltételeket. Itt szer annyit kapok, mint azért, van három csapat, a Hanák-, ba az{ a kicsit beteszem a he- Molnár Pál a Hartmann-, meg a Déneskőművesbrigád; az ő munkaié- -♦♦^♦♦■¥-*^mm>-¥¥»»»-¥¥-»-¥-¥»*¥»»»***-»¥-¥4HMMMM‘"¥-¥»*- gyélmükben nagy problémát én nem látok. Ez annak köszönhető, hogy van anyag és1 a munkafeltételek biztosítva vannak a ”3 jelű épületen. Jobban ott van probléma, hogy sok az igazolt távoliét. Itt nyolcvan ember dolgozik, ösz- szelön havonta tizenöt-húsz nap kiesés. Sofőrtanfolyamra járnak, orvoshoz mennek (ha nem írják ki őket, akkor is kapnak egy napra igazolást.) Ezeket pótolni nem könnyű. Az ötödik ötéves tervben 340 kilométernyi kutatófúrással másfél milliárd tonna iparilag hasznosítható, gazdaságosan kitermelhető új szén- vagyont fedeztek fel hazánkban. A jelentős ásványvagyon pontosabb megismerésére a VI. ötéves terv időszakára a korábbinál is intenzívebb kutatási programot állítottak össze. Az új tervek szerint 1985-ig 510 kilométernyi fúrás mélyítésével vizsgálják tovább az új lelőhelyeken felfedezett kőszéntelepeket. A nagyszabású program célja olyan méretű széntelepek alaposabb megismerése, amelyek alkalmasak korszerű, nagy kapacitású és koncentrált bányák telepítésére, illetve építésére. Ezenkívül a régi, de még gazdaságosan dolgozó bányák életének meghosszabbítását, leművelhető szénvagyonának bővítését Is szolgálják az újabb kutatások. A hatodik ötéves tervben az egyik kiemelt földtani program a borsodi barnakőszén-medence kutatása. Itt új bányák nyitását tervezik és több aknaüzem kapacitását területbővítéssel, új szénmezők • bekapcsolásával akarják növelni. Ezért csupán az idén 58 millió forintos költséggel 20 kilométernyi fúrást mélyítenek ebben a medencében, az új ásványvagyon pontosabb megismerésére. A Má- za-Váralja-Mecseknádasd környékén — ahol az elmúlt években nagy kiterjedésű és gazdag feketekőszén-vagyont fedeztek fel — a tervidőszak végéig befejezik az új bányaépítés tervezéséhez szükséges előzetés kutatásokat. Most az újabb kutatófúrásokkal további adatokat gyűjtenek egy nagy kapacitású és kokszolható szenet adó mélyművelés aknanyitásá- hoz. Gyorsított ütemben folytatják a kutatásokat Észak- Magyarországon, Gyöngyös és Füzesabony között, ahol korábban hatalmas mennyiségű lignitet fedeztek fel és az eddigi vizsgálatok arra utalnak, hogy a nagy kiterjedésű területen fekvő értékes ásványvagyon külszíni fejtéssel gazdaságosan kiaknázható és bőségesen elegendő egy nagy teljesítményű hőerőmű ellátására. Intenzív kutatómunka kezdődött az ajkai és a nógrádi szénbányák területén is. A dorogi, az oroszlányi és a mányi medencékben is dolgoznak a fúróberendezések, ezeken a vidékeken új, illetve régi bányák területének bővítését szolgálják a kutatások. A tervek szerint 1985-ig az állami költségvetés terhére 1,7 milliárd forintot költenek hazánkban kőszéntelepek kutatására. A program teljesítésére felújította, kibővítette gépparkját az országos földtani kutató- és fűróvállalat és több szénbányavállalat is segíti berendezésekkel és szakemberekkel a kutatómunkát. ö IS CSALÁDOS EMBER... Van-e mód arra, hogy a szűkös anyagi lehetőségék között is kihozzák az emberek magukból azt a pluszt, ami bennük van, de — bennük is marad. Legalábbis az itthoni munkákon. — A mozgóbért már tavaly is alkalmaztuk, de idén lehet igazából érezni a jó hatását —- így a művezető. — Nem mindegy nekem, hogyha négy helyett öt szint aljzat betonázását végzik el ugyanannyi idő alatt. Nekik se mindegy, hogy a ¥¥¥¥¥¥¥¥»¥¥¥¥¥»*¥¥»»»»¥*¥»¥¥¥¥¥¥»¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥»■¥¥¥¥¥¥*♦»»¥¥¥¥¥¥ A KISZ-kongresszus több mint ezer küldötte, meghívottja közül a plenáris és a szekcióüléseken csaknem másfél százan kaptak szót. Noha kora reggeltől késő estébe nyúlóan zajlottak a tanácskozások, a programok, Körkérdés a kongresszusi küldöttekhez Ha szót kaptam volna... — -Nagyon fontosnak tarmégsem juthatott mindenki tom a könnyűipari üzemek- fölszólaláshoz. Voltaképpen ben zajló munkaverseny-mozezt pótlandó kérdeztünk ‘ meg néhány megyénkbeli küldöttet, ha szót kap, miről beszélt volna? Krista Károly, a salgótargalmat, ezen belül Is az ifjúsági brigádok tevékenységét, én elsősorban erről beszéltem volna. Csupán egy számadat: a megye hat kiemelt könnyűjáni 211. számú Ipari Szak- ipari üzemében összesen har- munkásképző Intézet tanuló- mine ifjúsági brigád műköja: — Két témáról volna szívesen. Az egyik a dik, s valamennyiben megszóltam határozó befolyása van a KISZ-szervezeteknek. Azonszakmunkásképző intézetek ban ez a kapcsolat még ko- és a munkahelyi KISZ-szer- rántsem -ideális, bőven van- vezetek kapcsolata, a másik nak lehetőségei, ennek mopedig a kollégiumi nevelő dozataival foglalkoztam az munka. Véleményem szerint, utóbbi időkben. Számos, jól a majdani szakmunkás pá- bevált akció, kezdeményezés lyakezdését döntően meghatározza a tanévek alatti kapcsolat az üzemmel, az ottani KISZ-esekkel A közös rendezvények, a rendszeres progbrigád kap-e öt-hat ezer forint, ramok megkönnyítik a mun— b-o VizilvrJ A leniprémiumot, vagy nem. — Igazságosan kell elosztani a pénzt, ami rendelkezésre áll — mondja el a régi irányelvet Hanák László. — Pár éve láttam, hogy egyes , emberek munkaidő alatt pocsolyában fürödtek. Direkt megfiléztem hó végén, hogy mennyi pénzt kapnak. Hát majdnem kahelyi beilleszkedést. A kollégiumi munkában jó kezdeményezésnek tartom a bevezetett tanulmányi mozgalmat, amely arra ösztönzi a diákolétezik, amelyekről viszont szűk körben tudnak csak, pedig időt, pénzt, fáradságot takarítanánk meg, ha nagyobb propagandát, ismertetést biztosítanánk a jó ötleteknek. Molnár Mária, a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium tanulója: — Sok szó esik manapság kát, hogy képességük legja- a tanulmányi mozgalmakról: vát nyújtsák. Érdemes lenne szükség van-e rá, jobban tamásutt is próbálkozni vele. Csíki Mária, a Salgótarjáni Ruhagyár varrónője: nulunk-e bevezetése óta? Mint azt a megyei küldött- gyűlésen is megállapítottuk, — Általános vélemény mostanság, hogy a diáknak csak tanulnia kell, s emellett bőven juthat mindenre ideje. Kicsit sántít ez a szemlélet, legalábbis az élet gyakran cáfolja! Hiszen az iskolákban ezt a mozgalmat tovább kell jai általában hét végére, szom- annyi a különféle akció, pá- íolytatnunk, mert számtalan, bat-vasárnapra korlátozód- lyázat, rendezvény, hogy igenjó lehetőséget nyújt jogaink nak, s bizony a rendezvények csak nem könnyű az úgyne- és kötelességeink gyakorlásé- színvonala olykor-olykor meg- vezeti „aktív magnak” a vára. Azonban a folytatáshoz lehetősen alacsony. Van te- lasztás, mert jórészt ők, jelen- intenzívebb munkára van hát bőven tennivalónk. tik a közönséget. Ügy érzem, szükség! Nem pontszerzésre. Fésűs Eva, a Balassagyar- a KISZ-nek az eddiginél ra- kék és piros cédulák gyűjté- mati Csecsemőotthon gondo- gyobb beleszólást kell adni az sére kell ösztönözni egy kö- zónője: iskolai rendezvények összeálzépiskolást, hanem arra, hogy — A mozgalom eszmei-po- lításába. Ezért is örültem a az iskola által adott lehető-1 litikai nevelő munkájáról, a kqngresszusi határozatnak, ségeket optimálisan használ- politikai képzésről szerettem amely a nagyobb öntevékeny- ja ki... Ha majd az ott töl- volna néhány gondolatot el- ségre buzdítja a szervezete- tött négy esztendőre vissza- mondani. Ahogyan Kádár elv- két, a fiatalokat, gondol, ne csak a tanítási társ is említette beszédében a órák,- hanem a kellemes él- KISZs legfőbb feladata ez A kongresszus munkája a mények, események is eszébe most. Különösen nagyok a le- zárszóval nem ért véget, fo- jussanak. hetőségeink az ifjúsági vita- galmazta meg Valaki találóan, Both József, a Fémbútor- körökben, részben, mert ez hiszen az igazi munka csak ipari Szövetkezet rétsági fogja össze a legszélesebb ré- a megvalósításkor kezdődik. üzemének csoportvezetője: tegeket, részben pedig, mert S nem múlnak el nyomtala— Érzésem szerint, a kel- a legkötetienebb, a legoldot- nul az ötletek, a javaslatok, léténél kevesebben érinthették tabb formát nyújtja. Nagyon a vélemények sem, sőt még a lakóterületi, a falusi fiata- lényegesnek tartom a téma- azok sem, amelyek a plená- lok életét, mozgalmi munká- választást, valamint a pro- ris, vagy a szekcióüléseken el ját. Pedig, ezen a területen pagandista személyét, haeze- sem hangzottak: minden hoz- bőven vannak > restanciáink Jcet sikerül megfelelően ki- zászólást, megírt, de el nem Elegendő megemlítenem az in- választani, akkor az már fél mondott véleményt összegyűj- gázó fiatalok problémáit, saj- siker ... töltek a szervezők, hogy hasznos minden igyekezet ellené- Görgey Melinda, a balas- nosítsák. A végrehajtás tehát re, itt még egyelőre nem érez- gyarmati Balassi Bálint ezen nem fog múlni, ni a KISZ jelenlétét. További Gimnázium tanulója: Tanka László gond, hogy a munkaidő-beosztásból eredően a falusi 1 ~ ~ 77""! ] ~— KISZ-szervezetek program- | NOGRÁD — 1981. június 7., vasárnap 2
