Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)

1981-06-30 / 151. szám

Színházi esték Tizenegyedszer hont Veszprém A févé ünnepe adott ott- gadtatva, bár ez természetes, ben. Szomorú félreérthetet* i tévétalál1- mégis i»zt mondhatjuk, vált»- lenséggel jelzik a téma idő­közén a It, s a patinás dunán- milyen szempontból mindegyik szerű voltát a családi harmó* túli városban igazán családi- ismételt figyelmet érdemel, nia jelenkori bomlottságát. ssan érezhetik magukat a té- Gondoljunk csak néhány, nem Persze nem célom, hogy vések, és — gondolom — díjazott tévéfilmre, -játékra, szóljak mindazokról a művek- ugyanígy érzik magukat a Például a Keveszty András iro- ről, amelyek a találkozó prog- veszprémiek is a televízió dalmi riportjából Szánté Eri- romjában szerepeltek; értal- képernyőjén és a háza táján. A ka íré és Nemere László ren- mellen volna, hiszen az adá- viselkodés természetessége, dező által készített Hívójel- sok idején csaknem kivétel kulturáltsága — amennyire re, mely az utóbbi évtizedek nélkül megtettem. Mindössze megfigyelhettük a félórás díj- egyik legsúlyosabb magyar- azt kívántam érzékeltetni, kiosztó ünnepségen — leg- országi vasúti katasztrófájának hogy az idei találkozó — nem alábbis effélékről tanúskodott, körülményeit és következmé- mindig volt. ez ennyire egyér- Idén nem volt olyan nagy nyeit vizsgálja. Művészileg telmű — egészében jelentős „felhajtás” — nem a helyi kevésbé sikerült, gondolata színvonalat képviselt. Az em- eseményekre, hanem a tévé- azonban igen rokonszenves, litett produkciók csak olyan ben is láthatókra gondolok —, Lényegében erkölcsileg igaz- művek mellett kerültek hát- mint volt egy esztendővel ez- ságot szolgáltat egy becsületes rányba, mint a fődíjjal jutal­előtt, a jubileumkor; Mezei munkában, tisztességben meg- mázott IV. Henrik, vagy az Máriát sem vették rá, hogy öregedett forgalmistának, egy- Oroszlánszáj, Füst Milán és tízéves hallgatás után elhagy- úttal felveti a közösség, a ve- Esztergályos Károly, Margue- ja betegágyát, s ahogyan zetés felelősségét a tragédlá- rite Duras és Kern András mondani szokták, az egykor ért. Szániel Sándor valóban egymásból táplálkozó munkája, éleiét jelentő deszkákra lép- vétkezett, de az is igaz, hogy A rendezők — ha szavazhat- jen. érzékelte egészsége, ereje tam volna — tőlem is a íő­Mindez természetes, hiszen romlását, a változásokat, s dijat kapták volna. Azért, mert ha ugyanarról az esemény- ezeket jelezte is a megfelelő művészileg, pszichológiailag ről is van szó, ma mások a helyen, ám munkaerőgondok- hiteles, érdekfeszítő művet al- körülmények, más az alkalom ra hivatkozva — enyhén szól- kották, akaratlanul rászorftot- — vagyis tizenegy ne>. upvan- va — nem vették komolyan tak az egyén és a környezel az, mint tíz —, n.e- ári’“ a a bejelentést, mígnem az ősz- egymásrautaltságának átgon- íáklya lángja sem lobodat szeütközés bekövetkezett... Az- dolására. azonos lánggal, mert nem ér- tán olyan részletszépségü mű- A zenés kategória megité- ződik akkor a különbség. így vek maradtak díjazatlanul, lésem szerint alacsonyabb vagyunk — így helyes len- mint A Danton-ügy, Sta- színvonalú, érdektelenebb, ha­nWava Przybyszewska és Hor- gyományosabb produkciókat vrih Z. Gergely műve a nagy vanultatott fel Veszprémben; francia forradalom végéráiról Seregi László diadalát hozta Újszerűén, ha nem is egészé- Millöcker A koldusdiákjával, ben pontosan ábrázolja Dan- Ebben a kategóriában dönté- ton és Robespierre alakját a sem meglehetősen bizonytalan találkozó közönsége meg a „végjáték" két nagyságát, le- lett volna, ezért készségesen tévénézők sokasága az egyes, hetőséget teremtve a történél- elfogadom a neves szakembe- illetve a kettes csatornán. A mi személyiség és a történe- rekből és egyszerű nézőkből válogató bizottság — úgy ta- lem kapcsolatának, egymás álló zsűri álláspontját, láltam — jó munkát végzett, közötti viszonyuknak, az el- A veszprémi tévótalálkozó valóban azokat a produkció- vontabb, általánosabb értelmű kellemes ünnep volt, s a Jövő kát válogatta ki a tetemes végiggondolására... A gyermek- évinek egyet már most figyel- drámal és zenés anyagból, szülő kapcsolatot két mű is mébe ajánlanék: Kurucz Gyu- amelyek tartalmi, művészi középpontjában vizsgálja: a la és Nemere László Négy szempontból sikerültebbek, nyugatnémet Kroetz Luxus- csend között a hallgatását, érdemesek az egymáshoz való eljárása és Csák Gyula A leg- Akkor is tanulságos lesz a mérésre, sőt alkalmasak rá. nagyobb sűrűség közepe című portréfestő rajztanár „utazga- Ig’az, annak idején nem mind- tévéfilmje, Szász Péter, illet- tása". tol voltunk egyformán elra- ve András Ferenc rendezésé- Sulyok László Napközis táborok Balassagyarmaton már jú- Kit. Három táborvezető lesz körvonalaiban kialakult a ntus 15-én megnyitotta kapuit a nyáron, a pedagógusok a program is. Az első nap a a város általános iskolásainak gyermeklétszám arányában szervezés jegyében zajlott — nyári napközije, Salgótarján- vesznek részt egy-egy iskolá- arra törekszenek, hogy optl- ban hétfőtől fogadja a gyere- bői a foglalkoztatásban és mális létszámú csoportok jöj- keket a tóstrandi tábor. Idén is besegít néhány főis- jenek létre, alkalmasak az kolás. A városi művelődési egyéni foglalkozásra, a játékra. A megyében a két városon osztály szervezésében igye- A napirend az úttörőtáboré- kívül máshol is —, ahol igény isztok alaposan felkészülni a kéhoz hasonló, a foglalkozá- van rá megoldjak a nyári tábori életre. A közelmúlt- sok egy részét meghatározott napközis foglalkozások szer- tan közösen tanácskoztak napokhoz kötik. Lesz sok já- vezését, ám Balassagyarma- azokkal a szervekkel, melyek lék, mozgás, és az úszás Is ton és Salgótarjánban erre a a tartalmi munkához segítsé- szerepel a programok között, célra néhány esztendeje saját get adnak — a Nógrád me- Remélhetően a buszokkal nem táborhely áll rendelkezésre, gye; Moziüzemi Vállalattal, az lesz baj — a Kernerovo-lakó- Gyarmaton 190 gyerek jelent- úttörőházzal, a József Attila telepről és Zagyvapálfalváró) kezeit, idén is az alsósok Művelődési Központtal, az egyaránt időben kijutnak a vannak többségben. Mind az MHSZ-szel, a munkásőrség- gyerekek a táborba. Nemcsak öt iskolából jöttek tanulók és gel, a pályaválasztási tanács- jő időre születtek programok pedagógusok. A nevelők ön- adó intézettel, többek között. — a 150 személyes konyha kéntes alapon vállaltak a A minap a három táborveze- ebédlőjében szinte mindenki munkát, csak arra töreked- tő és a vendéglátóipari válla- elfér. Felújították, kiegészítet­tek, hogy elsősorban azokat iat képviselője is egyeztette az ték a „játékkészletet”. Kelle- a lkai mázzák, akik egy hét- elképzeléseket, kívánalmakat, mes nyarat kívánunk! nél tovább a gyerekekkel nünk — az ünnepekkel is kiváltképpen az olyan „csalá­di" jellegűekkel, mint a veszprémi tévétalálkozó. Egy év termését látWt.a egy héten keresztül újra a L I L I O M FI Befejeződött az 1980/81-es színházi évad — úgy, ahogyan a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban évek óta szokott, s ahogyan a szolnoki Szigligeti Színházhoz méltatlan. E megállapítás némi ma­gyarázatra szorul. A megyei művelődési központra vonat­kozó része azt jelenti, hogy az utóbbi években — amióta nem sikerül az intézménynek egyetlen színházat sem meg­szereznie, mint korábban a Huszonötödik Színházat, vagy a József Attila Színházat — az évadzárós mindig hakni. Il­letve hakniszerű előadás. A szolnoki színház számára pe­dig azért méltatlan a Lillom- fi előadása, mert nem Ilyen kivitelű és színészi színvonalú játékhoz szoktatott bennünket, s ezért nem is értjük, miért adta a nevét ehhez a vállal­kozáshoz. Első pillanatra lát­szik — a parányi, szedett-ve- dett díszletekből egyértelműen —, hogy a Csák György ren­dezte előadás nem erre a szín­padra készült, hanem jóval kisebbekre. Olyan települé­sek kultúrházaiéra, ahová még a Népszínház utazó társulata sem jut el, pontosabban: ahol a parányi színpadi miatt nem vállal Ily’ módon, tovább gondolva a dolgot, nem értjük: miért köt le ilyen előadásokat a megyei művelődési központ, amely már egy bizonyos, nem éppen alacsony színvonalat önmagában sejtet, előlegez. Véletlen találkozás a fogadóban (Csák György, Kiss T. István és Varga Károly) lus, éppen az érzelem előtér- ményelnket nem szárnyalja méretek be állításával, a ripacskodás túl. Szendrel Ilona — mini az fellépést, határait súrolja. Olykor át Is élemedett korú, sóvárgó Ka- lépl. Főleg a vérbő, elemen- milla úrleány — remek hu- táris tehetségek játékán érez- mórról és karikírozókészségről ni a túlzásokat, akik lendltői tesz tanúbizonyságot, s meg- az előadásnak, s nem a sze- ítélésem szerint ő az, aki pon- rényebb képességekkel bíró- tosan eltalálja a játék humo- kén, akik viszont „ziccere- ros-gunyoros stílusát. Csák reket” hagynak ki. A Liliomfi ezen előadásának Ám térjünk rá az előadás­ra! Szigligeti Ede vígjátéka szelleme szamomra szimpa­egyike a legjobb múlt századi magyar színpadi daraboknak — filmen siker, színpadon si­ker. Nyilvánvalóan ezért vá­lasztották a szolnoki színészek, nevezetesen Csák György szí­nészrendező bemutatásra. Sej­tésükben nem csalatkoztak, mert előadásuk minden ellenére több kellemes ne gyedórával ajándékoz meg. tikus, nagyon elfogadhatónak tartom falvaink színpadjain — de nem Salgótarjánban. Ezért érzem kissé skizofrénnak vi. szonyulásomat és írásomut er­György — Szetlemfiként — sok szép percet szerez, de túl. játssza figuráját, Többeknél viszont éopen ennek ellenke­zője a feltűnő és bírálható- Varga Károly nem él eléggé Liliomfi szerepével, csak a szerelmes fiút tudja eljátsza­ni, az ellenállhatatlan szí­röl az előadásról. Mintha két- ^ t nem Bárdos Margitnem fele mercevel mérnek (úgy Mariska, annak túlságosan hal­vány, Peczkay Endre sem elég­gé lendületes Szilvái Tódor szerepében. A többiek pedig A színészek közül legjobban önmaguk halvány árnyékai. tűnhet), noha csak a jelenle hiba gi helyzethez igyekszem iga zodni. egészében azonban mélyen fehér Ildikó, a fogfidósné iá- Reméljük, mielőbb eifelejt- alatta marad nemcsak a szol- nyának alakítása tetszik. Hite- jük ezt a Liliomfi-előadást, és n° ri«ihnV^nu" les- magával ragadó, egyszerű, a művelődési központ, a szín- II, de a legközvetlenebb. múl - mafláért Sebes, ház is meggondolja, milyen bel; produkcióinak is. Nemei- vonzó. Kitesz magaett t>eDes- gokhoz «dia áldását sőaorban azért, mert tehetség- tyén Éva Is a kapzsi fogadós­teienek azok, akik előadják, né alakjában, bár előző él- ok hanem mert — magánvállalko­zásról lévén szó — nincsen' annyi ráfordítható anyagi esz­köz, mint egyébként, s nincs annyi próbaidő ég egyéb szűk. séges körülmény, amelyik a teljesebb, a darabhoz — és a közönséghez — méltóbb si­kert biztosítaná, Keresik a gyógyszert a malária ellen Ezek után furcsának tűn­het, hogy a tehetséges színész, ként megismert Csák György rendezését nem tartom elke­serítenek. Sőt, nagyon sok öt­letet, leleményt találok benne az elejétől a végéig. Ráadásul ez a rendezés még egy, nap­jainkban igencsak nélkülözött erénnyel is büszkélkedhet: színészeentrikus. "Es ez, a rendezői színház eszményének virágkorában, valóságos szent­ségtörés, Nem véletlen, hogy a rendező színész hagyja ját­szani a szereplőit, Persze ép­pen itt érhető tetten az elő- adás egyik fő esztétikai prob­lémája, Míg a rendezői színház túlzásai az üres unalomig ve­zetnek el, addig ez a játókstl­tudnak lenni. Ez nagyon fontos a jó közösség kialakí­tásában, a diákok megismeré­sében. Ebben az évben is sze­retnék a táborjelleget erősí­teni; ne érezzék az iskolaév folytatásának a napközisek az itt töltött heteket, nyújtson nya­ralást, szórakozást és hasznos elfoglaltságot a napközis nyár, A kötetlen programok mel­lett indultak a szakkörök is: zománc-, rajz-, makramé-, sakk- és egyéb sportszakkörök. Turnusonként terveznek egész napos túráltat, kirándulásokat. Salgótarjánban három busz számija a nebulókat a strand melletti táborba reggelente. Papíron az induló létszám 200—250 között van, zömében itt 's a kisebbek jelentkeztek. Van olyan köztük, aki mind a nyolc hetet Itt tölti, míg má­nk az úttörőtábor, a szülők­ké! közös nyaralás idejére megszakítják a nyári neokö­Biztositó a tanulókért Az Állami Biztosítónak tár­sadalmi, népgazdasági funk­ciójából adódóan a bekövet­kezett károk esetén sjriksé- ges térítést nyújtani. Olyan biztosítási választékot kellék­hez kidolgozni, amely a tár­sadalom igényeit kielégíti. A tanulóbiztosítás annak a korosztálynak szól, amelyik még nem ismeri, 1 anem ép­pen általa kapja az első in­formációkat arról, mit jelent a biztosítási kultúra, A biz­tosító széles körű szolgálta­tást ad a tanulóbiztosítás alapján, baritól bekövetke­zett balesetekre érvényes, Nem pótolhatja azonban a biztosítás sem azt a veszte­séget, amit a baleset követ­kezni yel okoznak. Érvé- njes ez akár a család, akár a társadalom, netán a gazda­ság oldaláról vizsgáljuk. Kü­lönösen Igaz ez akkor, ami­kor gyermekekről van szó. Ezért kettős feladata van a biztosítónak: a biztosítás tel­jes körű elterjesztése és a baleset-megelőzés. Ez utóbbi munkaterületet kármegelő­zésnek nevezik. De éppen a gyermekbaleseteknél sokkal többről van szó, mint kár­visszaverő csíkocskák, me­lyet az ÁB adott nekik. Ez is a balesetek megelőzésének egyik eszköze volt, vagyis a közlekedésben oly' fontos „lát­ni és látszani" elv megvalósí­tását kívánta elősegíteni. Va­jon hány kisdiák viseli még ma is? Az 1980—81-es tanévben Nógrád megyében 48 881 ta­nuló közül 41 288-an rendel­megelőzésről- Hiszen olyan keztek tanulo-baiesetbiztosí­* j!£».Jaius 3Q* kedd emberek állnak a középpont­ban, akik még csak ezután válnak a társadalom teljes értékű tagjaivá. A gyermekbalesetek nagy többsége közlekedési-közúti baleset következménye, s a leginkább veszélyeztetettek az általános iskolás korú gyermekek. Ismert, 1980-ban megjelentek a kisiskolások hátitokéin, ruháin a íény­tással. Közülük 921-en bal­esetet szenvedtek, melyre a biztosító 692 ezer forint bal­esetbiztosítási kártérítést nyújtott Itt a szünidő, a gyermekek­re még fokozottabban kell vigyáznunk, főként a- közle­kedésben részt vevő felnőt­teknek, mert a biztosítás és megelőzés jelenti együttesen a biztonságot, A New Vork-i egyetemi orvosi iskola tudományos dol­gozói újabb jelentős haladást értek ej a malária elleni vé­dekezési lehetőségek sában. Mint ismeretes, a maláriát a Plasmodium-csaiádba tar­tozó egysejtűek okozzák és magát a betegséget az Anoph- les szunyogíajta terjeszti. A maláriára a magas és kime­rítő iáz jellemző. A betegség különböző típusait ismerik: egyes esetekben a láz napon­ta jelentkezik, máskor há- romnapos vagy négynapos intervallumok után követ kéznek be rendszeresen újabb és újabb rohamok, malária évenként kb. 200 millió embert kínoz a világ trópusi és szubtrópusi terü­letein, Annak ellenére, hogy már igen jelentős összegeket szántak a betegség megisme­résére és megelőzésére, ez még mindig az egyik legsú­lyosabb egészségügyi problé­ma, különösen a fejlődő er- kutatá- szagokban. Dr. Ruth és Victor Nus- senzweig New York-i orvos­házaspár most új oltóanyag előállításával kísérletezik, amelyet már eredményesen próbáltak ki kísérleti álla­tokon, de még néhány év el­telik addig, amíg az emberek gyógyításában is alkalmazhat­ják. Egyelőre elsősorban úgy tudnak védekezni a malária az ellen, hogy irtják a beteggé- A get terjesztő rovarokat és élősködőket. Az ilyen célra alkalmazott vegyszerek azon­ban egyre gyengébben hatnak és az új szúnyoggenerációk már immunisak velük szem­ben. A diplomácia ezer éve A lengyel állami könyvki- Biskup, Roman Zelewski, Ka­ndó gondozásában nemrég je- rol Gorski, Zdzislaw Kaczma- lent meg „A lengyel diplo- rek. A munkát a lengyel nem- mácia története" című soro- zetközi intézet vezeti. Az öt zat első kötete, kötet szerkesztője Gerard La­Az ötkötetesre tervezett buda professzor, Nyugat-Po- mű a lengyel diplomácia ezer meránia jeles történelemku- évét öleli fel a X, század kö- tatája, akitől a lengyel kül- zepétől a jelen korig, Az első politika eddigi egyetlen szín­kötet 1572-ig követi nyomon a Piastok és a Jagellók ko­rának diplomáciáját, a máso­dik a XVI. századtól a XVIII. tézise származik, az egy év­ezredet felölelő „A lengyel nyugati halár” című mű. A szerzők nem csak a szak­század közepéig a választott irodalomban búvárkodtak, fel­királyok uralmának korába adatuk minél iobb teljesítése vezet el, a harmadik 1918-ig, a érd k jer., hanem más, köz­negyedik 1945-ig foglalkozik a vetien forrásokat :« felhasz- témával, míg az ötödik a há- náltak' kéziratokat, hazai és ború utáni időket idézi. külföldi levéltárak anyagait. Megírásában neves lengyel A ma”« nemébe:, egyedülál- történészek egész sora vesz ló válla, kozást nagy érdeklő^ részt, mint például Marian dés kíséri.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom