Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)

1981-06-30 / 151. szám

Megalakult az új olasz kormány Megalakult az új olasz kor­mány. Spadoliní miniszterel­nök vasárnap délelőtt felke­reste a Quirinale-palotában Pertini államfőt és átnyúj­totta neki minisztereinek név­sorát. A külügyminiszter Emilio Colombo maradt, a belügyminiszteri poszton sem történt változás: Virginio Rognoni maradt a tárca élén. Az új olasz kormány mi­niszterelnöke. és miniszterei vasárnap délután letették a hivatali esküt Sandro Pertini köztársasági elnök előtt. A kormány előreláthatólag csütörtökön, a miniszterta­nács első ülésén nevezi ki az államtitkárokat (miniszter- helyetteseket). A Spadolini- kormány a rá következő hé­ten mutatkozik be a parla­mentekét háza előtt és ter­jeszti eléjük programját. A programvita után történik a bizalmi szavazás. Spadoliní vasárnap este a szakszerveze­ti vezetőkkel és a tőkések képviselőivel folytatott ta­nácskozást. Mint elmondta, „inflációellenes paktumra” szeretné bírni őket, Olaszor­szág új miniszterelnöke hét­főn és kedden részt vesz a közös piaci országok állam- és kormányfőinek soron kö­vetkező luxembourgi tanács­kozásán. Pierre Mauroy a kommunista miniszterekről Semmi ok a megkülönböztetésre Baracs Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: Pierre Mauroy francia mi­niszterelnök a hét végén a Le Point című hetilapnak adott interjúban elutasította a kom­munista miniszterek kineve- vezésével kapcsolatos bírálato­kat. Hangsúlyozta, hogy a miniszterek elfogadták Fran­cois Mitterrand programját mint a kormány tevékenysé­gének alapját, elfogadták a kormányszolidaritást. A kom­munista miniszterek által be­töltött tárcák nem vetik fel az államtitok kérdéseit, s — tette hozzá a miniszterelnök — semmiféle okot nem lát ar­ra, hogy megkülönböztetést te­gyen a miniszterek között. A L’Humanité hétfői vezér­cikkében René Andreu a kom­munista miniszterek kinevezé­sével kapcsolatos washingtoni reagálással és az arra adott francia válaszokkal foglalkoz­va rámutat, hogy az ameri­kai állásfoglalás ingerültséget keltett a legkülönbözőbb, egy­mással ellentétes poitikai né­zeteket is hirdető rétegekben. A főszerkesztő méltatja Mauroy nyilatkozatát, s han- súlyozza, hogy az hasznos volt a Bonnet volt belügymi­niszter által indított gyaláza­tos kampány visszautasításá­ban. Bonnet szerint a kom­munista miniszterek nem ren­delkeznének ugyanolyan jo­gokkal, mint a többiek. Nyilvánvaló, hogy a kor­mányon belül töretlen szoli­daritásnak kell megnyilvánul­nia, de ez nem lehet egy­irányú. Ha bármely külföldi hatalom kétségbe vonja a francia minisztereket, ez nyil­vánvalóan a k«*£«ányra, s raj­ta keresztül az egész nemzet­re mért csapás — írja René Andrieu. A választásokon az ország egy baloldali többség mellett nyilatkozott és egyet­len külföldi országra sem tar­tozik, még ha szövetséges is, hogy kétségbe vonja ezt a dön­tést — szögezi le a főszer­kesztő. Andrieu hozzáfűzi, hogy a kommunisták békében és barátságban kívánnak élni az amerikai néppel és a szo­cialistákkal együtt támogatják Franciaország nemzetközi po­litikáját, amely szövetségesei tiszteletben tartása mellett a békére és a fokozatos leszere­lésre irányul, az erők egyen­súlyának biztosítása mellett. Ez nem csak a francia, hanem az amerikai nép érdeke is — írja Andrieu. Bush tompít... Magyar Nyugat-európai csúcsértekezlet Francois Mitterand francia köztársasági elnök nyolc kormányfővel ült tárgyalóasz­talhoz tegnap délután a Kö- zög Piac luxembourgi torony- épületében: a nyugatnémet Helmut Schmidt, a brit Mar­garet Thatcher, az olasz Gio­vanni Spadoliní, a holland Andreas van Agt, a- belga Mark Eyskens, a luxemburgi Pierre Werner, a dán Anker Jörgensen és a görög Georgi- osz Rallisz társaságában. (Az ír kormányfő, Charles Ha- ughey, belpolitikai okok mi­att- nem tudott eljönni.) Jelen vannak a kétnapos tanácsko­záson a külügyminiszterek is. Az elnöki tisztet az ügyvezető holland kormányfő, Ván Agt látja eL Július 1-ével kezdő­dik a brit soros elnökség fél éve. A most valószínűleg dön­tés nélkül maradó problémák megoldása — köztük a költ­ségvetési hozzájárulások kér­dése — az őszre és a brit el­nökség időszakára marad te­hát. Mitterrand kérte ugyanis, hogy a bizottság reformja­vaslatait érdemben később vi- 'tassák meg és a miniszteri ta­nács, tehát a külügyminiszte­rek értekezlete hozzon dön­tést- Gaston Thorn, az euró­pai közösségek bizottságának elnöke vázolta a költségvetés növelésére és a mezőgazdasági ártámogatások viszonylagos csökkentésére Irányuló javas­latokat, Ezeket mind az ango­lok, mind a nyugatnémetek meglehetősen hűvösen fogad­ták. Lord Carrington, a minisz­teri . tanács következő soros elnöke szorgalmazta, hogy a kormányfők fogadjanak el közös nyilatkozatot Afganisz­tánról és kezdeményezzenek nemzetközi értekezletet az af­gán „kérdés” rendezésére. Ja­vaslat hangzott el arról is, hogy a résztvevők foglaljanak nyilvánosan állást Lengyel- országgal kapcsolatban, ezt azonban kiszivárgott értesülé­sek szerint sem Bonn, sem London „nem tartja alkal­masnak és időszerűnek”. (MTI) George Bush, az Egyesült Államok alelnöke szombaton, a kaliforniai Point Mugu hadi­tengerészeti légitámaszponton tartott sajtótájékoztatóján igyekezett tovább tompítani annak a szópárbajnak az élét, amely az Egyesült Államok és Franciaország között robbant ki a kommunista miniszterek­nek a Mauroy-kormányba tör­ténő bevétele miatt. Bush előzőleg a kaliforniai birtokán pihenő Reagan el­nöknél járt és tájékoztatta nyugat-európai látogatásának eredményéről. Ezzel kapcsolat­ban az alelnök elmondta, hogy Reagan nem kíván „túlzások­ba esni” amiatt, hogy a fran­cia kormányban kommunista miniszterek vannak, majd di­csérte az Egyesült Államok és Franciaország közötti „alapve­tő, mély és erős” szövetséges! kapcsolatokat. Utalt arra, hogy Mitterrand francia köz- társasági elnök igen reálisan szemléli régi vetélytársával, a kommunista párttal fenntartott kapcsolatokat. Arra azonban nem volt hajlandó, hogy a ri­porterek számára tolmácsolja Reagan elnök erre vonatkozó nézeteit. (MTI) Amerikai képviselők Moszkvában Amerikai képviselők egy csoportja hétfőn tárgyaláso­kat folytatott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában. Az amerikai törvényhozás kép­viselőháza felsőoktatási albi­zottságának küldöttsége, ame­lyet Paul Simon, az albizott­ság elnöke vezet, megbeszélé­seket folytatott a szovjet par­lament mindkét házának meg­felelő bizottságaiban. A meg­beszélések során hangsúlyoz­ták, hogy a szovjet—amerikai együttműködés, ezen belül a parlamentközi kapcsolatek bővítése elősegíti a megértést a két állam között. A tudo­mányos és kulturális kapcso­latok fejlesztését illetően a képviselők kiemelték azok pozitív szerepét a két ország kapcsolatainak erősítésében. Szovjet részről a megbeszé­lésen részt vettek Pjotr Fe- doszejev, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia alelnöke, a nemzetiségi tanács közoktatá­si és kulturális bizottságának elnöke, valamint Anatolij Lo­gunov, a moszkvai állami egyetem rektora, a szövetségi tanács közoktatási és kulturá­lis bizottságának helyettes el­nöke. A nap folyamán az ameri­kai képviselők találkoztak Vjacseszlav Jeljutyin felső- és középfokú szakoktatási és Mihail Prokofjev közoktatási miniszterekkel. (MTI) ünnepség Szlovákiában A csehszlovákiai magyarok nyári országos kulturális ün­nepségét szombaton és vasár­nap tartották meg Gombaszö­gön. A CSEMADOK (Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége) a ke­let-szlovákiai megyei és a rozsnyói járási tanácsi szer­vekkel közösen most huszon­hatodik alkalommal rendezte meg e kétnapos nemzetiségi seregszemlét a hagyományos és emlékezetes színhelyen, a gombaszögi nagyréten, ahol egykor a 20-as évek végén lét­rejött haladó magyar Sarló­mozgalom találkozói is lezaj­lottak. Az ünnepi esemény- sorozatra az ország minden részéből összesen mintegy 7—8 ezer ember érkezett. Á vendégek között ott, volt Ju- raj Busa, a szlovák kormány közoktatási minisztere és dr, Tatai József pozsonyi magyar főkonzul is. A gombaszögi ünnepség résztvevőinek nagygyűlésén Récz Olivérnek, a CSEMA­DOK ügyvezető elnökének megnyitója után Juraj Busa mondott beszédet. Többek kö­zött hangoztatta, hogy a cseh­szlovák párt- és állami veze­tés folyamatosan nagy gondot fordít az ország nemzetei és nemzetiségei közötti testvéri együttműködés erősítésére. A miniszter méltatta azt a sok­irányú és gyors fejlődést is, amely az utóbbi évek folya­mán Dél-Szlovókiában, a csehszlovákiai magyar nem­zetiség jelentős részének lakó­helyén végbement. A lengyel kongresszusi küldöttek értekezlete Kelemen István, az MTI tu­dósítója jelenti: Varsóban hétfőn Stanislaw Kaniának, a LEMP Központi Bizottsága első titkárának el­nökletével tanácskozásra ültek India-Kína Megállapodások viták rendezéséről India és Kína elvi megál­lapodást kötött arról, hogy tárgyalásokat kezdenek a két ország határvitájának rendezéséről Ezt Indira Gand­hi indiai kormányfő jelen­tette be vasárnap délelőtt Huang Hun kínai külügymi­niszterrel folytatott hetven- perces megbeszélése után. Indira Gandhi közölte, hogy az indiai külügyminisztérium »a megfelelő szinten és a megfelelő időben” megbeszé­léseket kezd a kapcsolatok rendezéséről Kínával. A miniszterelnök-asszony ugyan­akkor hozzátette, hogy eddig még nem érkezett konkrét kí­nai javaslat a viszály meg­oldására. Azt is elmondta, hogy elvben elfogadott egy pekingi látogatásra szóló meghívást, amelynek idő- p intjáról a későbbiekben ál­lapodnak meg. (MTI) össze a kilencedik, rendkívüli pártkongresszusra megválasz­tott küldöttek képviselői. A megbeszélésen részt vesznek a kongresszusi előkészítő bizott­ság elnökségének és titkársá­gának tagjai, továbbá a vaj­dasági küldöttmunkacsoportok megbízottai. A találkozó célja, hogy köz­vetlenül a vajdasági szintű beszámolási-választási konfe­renciák után elemezzék a LEMP programtervezetéről és szervezeti szabályzatának mó­dosítási tervéről eddig folyta­tott vitát. Szó van ezenkívül a kongresszus előkészítésével kapcsolatos különféle kérdé­sekről is. Üdvözlő beszédében Kania kifejezte azt a reményét, hogy a július közepére kitűzött kongresszusig hátralevő rövid időt maximális mértékben si­kerül kihasználni. Egyik leg­fontosabb feladatként emlí­tette, hogy az előkészületek­nek olyan rendszerét és for máit kell kialakítani, amelyel révén a küldöttek legalább , kongresszusi bizottságok meg választásának eljárási kérdé seiről közös nevezőre jutna! Ugyancsak a legfontosabb fel adatok között említette i kongresszus dokumentumainál és anyagainak időben történ, előkészítését. Kazimierz Barcikowski, Politikai Bizotság tagja, a KI titkára a párt egységének je lentőségét, a bizalom helyre állításának szükségességé hangsúlyozta. Rámutatott: „i kongresszus határozatainál jól kell szolgálniok azt a célt hogy a nemzetközi kommunis ta mozgalmon belül erősödjél pártunk helyzete, valamint i LEMP Iránti bizalom, az < meggyőződés, hogy a párt sa ját erejéből ki tudja vezetn az országot a válságból”. Az iráni robbanás A zaklatott iráni belpolitikai porondon, ahol már hosszű hetek óta sűrűsödtek a politikai detonációk, ezúttal való­ságos robbanás teremtett ismét új helyzetet. A világ va-i lamennyi hírügynöksége gyorshírben jelentette, hogy az isz­lám köztársasági párt székházának egyik szemétkosarában felrobbant pokolgép több miniszter, párt- és vallási vezető mellett megölte Mohammed Behesti Ajatollahot, a párt ve­zetőjét és a legfelsőbb bíróság elnökét is. Bár a párt székházában egybehangzó jelentések sze­rint Khomeini ajatollahon kívül jelen volt a most éppen győzedelmeskedő vallási szárny szinte minden vezetője, aligha lehet vitás, hogy a merénylet tervezői és végrehajtói elsősorban az úgynevezett iszlám fundamentalisták leg­markánsabb alakját, az ötvenkét éves Behesti ajatollahot vették célba, a maguk szempontjából teljes sikerrel. A robbanás időpontja több szempontból is érdekes. Nemcsak arról van szó, hogy éppen Behesti beszélt, ami­kor (a szónoki emelvény közvetlen közelében) felrobbant a pokolgép. Az időpont legfontosabb jellemzője az, hogy Be- hestinek — és ez aztán már semmiképpen nem lehet vé­letlen ! — éppen akkor kellett meghalnia, amikor immár vi­tathatatlanul ő lett (persze Khomeini után) a rezsim ki­emelkedően leghatalmasabb embere. Behesti a sahei lenes vallási ellenzék régi vezető sze­mélyisége. Amikor Khomeini még iraki száműzetésben volt, Behesti fél évtizeden át Hamburgból irányította az NSZK- ban élő, elég jelentős számú iráni ellenzékieket. Amikor Khomeini Franciaországba költözött, először az akkor már régebben ott élő és a Sorbor.ne-on tanító Baniszadr vendé­ge volt, de hamarosan megjelent ott Behesti is. Kohmeini környezetének e két legjelentősebb tagja között szinte az első pillanattól kezdve megindult a rivalizálás. Az otthoni hatalomátvétel után Baniszadr a bazár, a nemzeti burzsoá­zia által támogatott „mérsékeltek”, Behesti pedig a vallási szárny vezéralakja lett. Khomeini hosszú ideig hagyta hömpölyögni a két tá­bor közötti vetélkedést Ma úgy tűnik, a döntő fordulat akkor kezdődhetett, amikor Behesti meggyőzte az idős fő­papot arról: az államfőnek esetleg sikerül befolyása alá vonni főparancsnoki minőségben a hadsereget és ezt — az Irakkal vívott háború befejezése után, de esetleg még azelőtt —a belpolitikai küzdelemben használja fel! Miután Khomeini döntött: gyorsan követték egymást az események. Először Baniszadr lapját tiltották be (ez volt a szorongatott államfő utolsó szócsöve), aztán leváltották No- barit, a központi bank elnökét, Baniszadr egyik legfőbb bi­zalmasát. majd — június 10-én — jött a legtöbb lépés: leváltották Baniszadrt a hadsereg' főparancsnoki tisztségé­ről. Ekkor már ő is érezhette, hogy fizikai léte is veszély­ben van és illegalitásba vonult. Ami ezután következett, már csak következmény volt. A parlament megfosztotta Baniszadrt államfői tisztétől is, a legfőbb ügyész letartóztatás! parancsot adott ki ellene, Khomeini pedig mindkét döntést hivatalosan szentesítette A győztes iszlám szárny által foganatosított letartóztatási hullám nem korlátozódott Baniszadr híveire, hanem számos baloldali személyiség halálát is előidézte. Ebben a közegben, Béhesti teljes személyi és politi* kai diadala közepette, következett be a vasárnapi robbanás, ami alighanem ismét új fejezetet jelent Irán fordulatokban gazdag történetében. Harmat Endre Kínai pártplénum Hua lemondott pártelnöki tisztéről Éliás Béla, az MTI tudósí­tója jelenti: Hétfőn este közleményt ad­tak ki Pekingben a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának június 27. és 29. között megtartott 6. tel­jes üléséről. A közlemény szerint ha­tározatot fogadtak el a Kínai Népköztársaság létrejötte óta eltelt időszak történetének bizonyos kérdéseiről, köztük Mao Ce-tung értékeléséről és változásokat hajtottak végre a legfelsőbb pártveze­tésben. A közlemény hírűi ad­ja, hogv a piénum résztvevői egyhangúlag elfogadták Hua Kuo-feng lemondását a párt­elnöki tisztségről és a Köz­ponti Bizottság új elnökévé Hu Jao-pangot választották. Megválasztották a Központi Bizottság alelnökévé Csao Ce-jangot és Hua Kuo-fenget. A KKP KB katonai bizott­ságának elnöke Teng Hsziao- ping lett. A Központi Bizott­ság Politikai Bizottsága ál­landó bizottságának tagjai: Hu Jao-pang, Je Csien-jing, Teng Hsziao-ping, Csao Ce- jang, Li Hszien-nien, Csen Jün és Hua Kuo-feng, vala­mennyien a Központi Bizott­ság aleinökei. Hszi Csung- hszunt beválasztották a KKP KB titkárságába. Szabadlábon a spanyol összeesküvők A katonai vizsgálóbíró hét­főn délelőtt bejelentette, hogy éjfélkor szabadlábra helyezte az összeesküvés címén a múlt héten letartóztatott negyedik katonatisztet, Jesus Campos Perez őrnagyot is, az előzőek­hez hasonló megjegyzéssel, mi. szerint a szabadlábra helyezés nem jelenti a vizsgálat befeje­zését az ügyben. A Diario 16 című madridi napilap hétfői jelentése sze­rint a kormányköröket nem lepte meg szombaton Garcito- rena és Sigre ezredesek sza­badon bocsátása. Kifejezetten meglepetést okozott viszont, hogy a katonai vizsgálóbíró elrendelte Richardo Saenz de Ynestrillas őrnagy szabadláb­ra helyezését is, holott ellene a polgári személyek kihallga­tása során terhelő adatok mu­tatkoztak a szélsőjobboldali terrorista bandák szervezésé­vel összefüggésben. E lap sze­rint egyes kormány források meglepetésüket nyilvánították ki amiatt is, hogy a vizsgáló- bíró a két ezredest minden különösebb vizsgálat, házkuta­tás nélkül, kizárólag saját val­lomásuk alapján helyezte sza­badlábra. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom