Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-04 / 129. szám
Jogi tanácsadó Szülési szolgáltatások az apa jogán P. László palotás! olvasónk az elmúlt évben nősült. Felesége, aki harmadéves ipari tanuló volt, terhessége miatt tanulmányait megszüntette, így jelenleg sehol sem tanul és munkaviszonya sincs. Felesége terhessége, illetőleg a szülés esetén kaphat-e valamilyen pénzjuttatást felesége után a vállalattól, kérdezi olvasónk. Eléggé nagy azoknak a kedvezményeknek a száma, amelyet a dolgozó nő terhessége, illetőleg a szülés esetén ezekre való tekintettel társadalmunktól megkap. Ezek többsége azonban a terhes és szülő nő munkaviszonyához van kötve. Ezekben tehát csak akkor részesülhetnek, ha a szülés idején munkaviszonyt tudnak igazolni, vagyis biztosítottak. Ebből következik, hogy felesége után olvasónk vállalatától semmiféle juttatásban nem részesülhet. A szülési szolgáltatások többsége ugyanis nem járulékos jog, azt csak saját jogon lehet megszerezni. Vannak azonban olyan szolgáltatások is, amelyeket a dolgozó férj, esetleg a szülő nő apja jogán is megkaphat. Ha felesége részt vett a kötelezően előírt négyszeri terhességi vizsgálaton és az elsőn a terhesség kezdetétől számított 140 napon belül jelentkezett, akkor olvasónk jogán a szülést követően jogosult lesz a 2500 forint összegű anyasági segélyre, amelyet vállalatától az orvosi igazolások ellenében megkap. Ha olvasónk szakszervezeti tag, tagsági viszonya legalább egy éve fennáll és tagdíjfizetési kötelezettségével nincs elmaradva, akkor a szakszervezeti szülési segélyre is jogosult. Egyéb juttatásra sem a vállalattól, sem a szakszervezettől és a társadalombiztosítási szervtől nem tarthat igényt. Túlmunka és díjazása F. Józsefné szurdokpüspöki olvasónk törvényes munkaideje havi 196 óra. Kislétszámú telepükön azonban az időnként előforduló betegségek és a munka torlódása miatt rendszeresen, minden hónapban ennél jóval többet, esetenként még 300 órát is meghaladó időt kénytelenek dolgozni. Vezetőjüket többször kérték, hogy a túlóradíjat fizessék meg. Minden esetben azt a választ kapták, hogy erre nincs pénz. Jogos-e, hogy havonként ennyi időt dolgozzanak, kérdezi olvasónk. Az ilyen eljárást jogosnak semmi esetre sem lehet tekinteni. Előbb azonban tisztázzuk, hogy lényegében mi tekinthető túlmunkának, amely után díjazás jár. A Munkatörvénykönyv végrehajtási rendelete szerint túlmunka a dolgozó napi munkaidejét meghaladó munka. Ha pedig a napi munkaidő előzőleg nincs meghatározva, a heti, havi vagy az évi munkaidőkereten felül végzet^ munka minősül túlmunkának. A kollektív szerződésben kell meghatározni, hogy a dolgozó a végzett túlmunka ellenértékeként milyen esetekben kap díjazást, és mikor szabad időt, egyszerűbben mondva, mikor csúsztathatja le a ledolgozott túlmunkát egy másik napon, vagy napokon. A fizikai foglalkozásúak esetében csak a dolgozó kérésére lehet a végzett túlmunka ellenében szabad időt adni. A végzett túlmunkáért általában nem jár díjazás vagy szabadnap a vezető állású dolgozóknak, valamint azoknak, akik munkaidejük beosztását, illetőleg felhasználását maguk határozzák meg. Ezeket a munkaköröket is á kollektív szerződésben kell meghatározni. Abban az esetben, ha a fenti szabályok szerint a dolgozónak a túlmunkáért díjazás jár, akkor a munkabéren túl meghatározott mértékű pótlékra is jogosult. Olvasónk levele szerint ez a díjazás olvasónkat is megilleti. Munkaügyi panaszoknál az általános elévülési idő három év. Ez azt jelenti, hogy esetleges újabb elutasítás esetén panaszukkal a munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhatnak és három évre visszamenőleg kérhetik a ledolgozott túlmunka ellenértékének a kifizetését. Or. J. S. Mezőgazdasági repillőgép- szplgáiat Az NDK-ban 1957-ben szervezték meg a mezőgazdasági repülőgépes szolgálatot. Azóta ennek széles körű hálózata alakult ki: májusban és júniusban százával szállnak fel a szolgálat repülőgépei a csehszlovák gyártmányú Z— 37, a lengyel PZL—106—A típusú gépek, valamint a szovjet Ka—26-os helikopterek. Tavaly kereken 4,5 millió hektárnyi területen, azaz az ország mezőgazdaságilag hasznosítható földterületének 70 százalékán végezték el — napi tízórás műszakokban — a soros feladatokat, vagyis e hatalmas földterületet mintegy a levegőből „művelték meg”. A növényvédelemben, a műtrágyaszórásban egy-egy repülőgép pilótája a földi teljesítménynél ötszörié hatékonyabb munkát végez. A Középhegység szinte hozzáférhetetlen rétjein különösen jó szolgálatot tesznek a mezőgazdasági helikopterek, amikor megteremtik az intenzív állattenyésztés korszerű feltételeit, hozzájárulnak ahhoz, hogy több szálas és zöld takarmány teremjen a hegyvidéken. Az erdőtüzek leküzdésénél is felbecsülhetetlen munkát végeznek. A mezőgazdasági repülőgép-szolgálat, az AGRAFLUG az NDK légiforgalmi vállalata, az INTERFLUG része, ennek központjából irányítják, e légijárművek karbantartására pedig Magdeburgban, Lipcsében és Anklamban üzemeltetnek speciális javítóműhelyeket. A mezőgazdasági pilótákat ugyancsak Lipcsében képezik ki, s oda járnak továbbképzésre is. A pilótajelöltek számára 12 hónapos intenzív tanfolyamot is rendeznek. Az AGRAFLUG tagja a KGST polgári bizottságának, együttműködési szerződések fűzik Bulgária, Magyarország, Vietnam, Kuba, Lengyelország, Mongólia, a Szovjetunió és Csehszlovákia hasonló légiszolgálataihoz. Elment a csatlakozás... Többen fordultak panasszal szerkesztőségünkhöz, akik gyakran utaznak Budapestről Salgótarjánba, a 20.20 órakor a fővárosból induló vonattal, melynek Hatvanban csatlakozása van. Azaz, hogy csak volna. Mert gyakorta előfordul, hogy nem várja be a Pestről késve induló, vagy a nyílt pályán várakozó személyvonatot. Legutóbb ilyen történt például május 25-én. Ugyanakkor visszatetszőnek tűnik, hogy 22-én viszont közel egy órát várt a Hatvanból induló vonat. Az átszállóállomás forgalmi szolgálattevője arra hivatkozott felsőbb utasításra indította a szerelvényt a pesü vonat beérkezése előtt. Válaszol az illetékes Hég egyszer a nagybátonyi óvodáról A N0GRÄD 1981. április 19-i számában „ötven, vagy száz? Övodai előtörténet utólagos tanulságokkal” címmel megjelent cikkel kapcsolatban az alábbi kiegészítéseket tesz- szük. Nagybátonyban az V. ötéves tervben az óvodai helyek 25-el való növelésére volt lehetőség eredetileg. Tudtuk, hogy ezzel az egyre növekvő számú óvodáskorú gyermek elhelyezését nem « oldhatjuk meg, csak a feszültséget növeljük. Ezért száz férőhelyes óvoda tervét rendeltük meg, szakaszos átadási lehetőséggel. A kiviteli terv 1978 decemberében készült el. A beruházás megvalósítása az az évi árszinten 8 millió 22 ezer 875 forint volt. Az óvoda építkezése a következő évben részben kivitelezői kapacitás, részben anyagi eszközök hiánya miatt nem kezdődhetett el. Pénzügyi forrás 25 hely fejlesztésére állt rendelkezésre. Ezért kértük a helyi gazdasági egységek közreműködését, hogy összefogással teremtsük meg a 100-as óvoda megépítésének anyagi feltételeit. A gazdasági egységektől 2 millió 750 ezer forintot vettünk át az óvoda építéséhez. A beruházás megindításához a saját forrásunkat is figyelembe véve a teljes fedezetet így sem tudtuk biztosítani. Ezért a meglévő és várható óvodai feszültség enyhítése érdekében, a lehetőségek figyelemSz OFOTÉRT ajánlata bevételével a következőket, hajtottuk végre. A gazdasági egységek szocialista brigádjai segítségével a meglevő óvodákbán 50 hely- lyel növeltük az elhelyezési lehetőséget (az V. ötéves tervben eredetileg tervezett 25 hellyel szemben!) Megbízásunk alapján 1980- ban a nagyközségi tanács községgazdálkodási vállalata a száz férőhelyes óvoda I. ütemeként megépítette az üzemeléshez szükséges kazánházat. A kivitelezést az üzemektől óvodai célra átvett pénzből fedeztük. A beruházás, a kiviteli tervek költségével együtt 2 millió 546 ezer forintba került. A célcsoportos lakások megnövekedett építési költségeinek fedezetéhez saját fejlesztési pénzeszközünkből hozzá kellett járulnunk, de nem az üzemektől óvodai célra átvett összegekből tettük. Ezek az óvoda I. ütemének építésénél kerültek felhasználásra. Az 1980-ban célcsoportos lakások támogatására igénybe vett saját forrásainkat a Nógrád megyei Tanács az idei évben visszapótolta. A 100 férőhelyes óvoda további folytatásához ez évben 4,5 millió forinttal rendelkeznek. Az idei első fél évben kezdődik a 100 férőhelyes óvoda II. ütemének építése. A kiviteli költség (az első ütemben megépült kazánházblokk figyelmen kívül hagyásával) 6,5 millió forint. A nagyközségi tanácsnak jelenleg 4.5 millió áll rendelkezésére. Tulajdonképpen 50 férőhelyre ez elég volna. Azonban a megnövekedett óvodáskorú gyermeklétszámot, valamint az építési technológiát figyelembe véve a 100 férőhelyes óvodát kell megépítenünk. (Erre adtunk megbízást a nagyközségi tanács községgazdálkodási vállalatának 1981. januárjában). A megbízás alapján az első 50 férőhelyet 1982 szeptemberében kívánjuk beüzemeltetni. Ugyanis működési költségünk a VI. ötéves tervben 50 férőhelyre van biztosítva. Természetesen, ha a második 50 férőhely építési-szerelési munkái 1982. december 31-ig befejeződnek, kérjük a Nógrád megyei Tanács segítségét. A 100 férőhelyes óvoda megépítéséhez azonban további 2 millió forint fedezetre van szükségünk. Ehhez kértük ismételten a gazdasági egységek segítségét, természetbeni, illetve pénzbeni juttatását. Ez a valódi előtörténete az ötven, illetve száz férőhelyes óvodának. Nem pontos az említett cikk azon megállapítása, hogy mindezen változásokról az üzemek vezetőit nem tájékoztattuk. Ugyanis 1981. március 16-án koordinációs tanácskozást tartottunk, ahol többek között ezen problémákat is részletesen ismertettük. Nagy István KGV. műszaki vezető Kenyeres Pál tanácselnök Gólyasztorik — A múlt héten Szurdokpüspökiben egy használaton kívüli villanyoszlop tetejéről ledobták a gólyafészket. Két fióka pusztult benne. Aztán markolóval neki az oszlopnak, mire kiszedte, ízzé-porrá ment. A felháborodott mondatokat illetéktelenül hallottam, de mivel sajnáltam a kis gólyákat — nem beszélve arról, hogy védett madarak — és felháborított a barbárság, megkerestem az ÉMÁSZ illetékeseit. Elvégre oszlopügyben ők az érintettek. Kértem, nézzenek utána, melyik dolgozójuk tette. Gyors vizsgálat derítette ki: egyik sem. Ezek szerint az oszlopkiemelés is szabálytalan lehetett. Ennek kiderítése azonban már nem rám tartozik. Remléhetőleg megkerülnek a fészekrombolók, akikre a védett állatok pusztításáért súlyos pénzbüntetés vár. Ezzel lezártnak véltem az ügyet, s nem is gondoltam, hogy aznap még egyszer ÉMASZ-gó- lya ügybe botiok. Röviden az történt, hogy Ka- rancskesziben — nem tudni, hogy miért — árván maradt egy fészekalja gólyafióka. A tanácselnök telefonált Salgótarjánba. hogy segítséget kérjen a hőségben étlen-szomjan szenvedő madaraknak. A „mentőakciót” végül természetvédők irányításával, a helybeli ÉMÁSZ-kirendeltség dolgozói bonyolították le. Majdnem későn érkeztek, mert már csak kettőt találtak életben a gólyafiakból. Ezek azóta biztonságba kerültek. Nem csak állat-, természetszeretetből vizsgáztak, illetve vizsgáztak le a két történet részesei. Elsősorban emberségből! Lesz — g. — víz Szemüveg — olcsóbban Az OFOTÉRT korábbi akcióihoz képest újszerű kedvezményt nyújt idén június 1-től december 31-ig. Rokkantigazolvánnyal rendelkezőknek 40, az 1967. január 1- én született gyerekeknek 30 százalékos engedményt ad szemtivegkészítósnél mind társadalombiztosítási vény, mind egyéni rendelés esetén. Az engedmény vonatkozik az új szemüveg, de az ezzel egyidőben megrendelt tartalék szemüveg, azaz a keret, a lencse, a színezés árára is. Kiegészítve az akciót mozgássérültek részére, az említett időszakban azokat a javításokat, melyekhez külön anyag, áru nem szükséges — például a keret arcra alakítása — díjmentesen végzik eL Az akció egyrészt kiegészíKérésünkre a salgótarjáni vasútállomás helyettes vezetője érdeklődött a miskolci igazgatóságon, ahová Hatvan is tartozik, és a következőket tudta meg: a csatlakozó vonatok általában 20 percig várakoznak, az előírások szerint. Ez alól indokolt esetben kivételt tehetnek. Az említett eset ilyen volt. Akkor ugyanis egy vonatpótló autóbusz érkezésére kellett várni Mindezek mellett az igazgatóság megígérte, hogy az adott vonatpár esetében a rendelkezést igyekeznek rugalmasabban kezelni és arra törekednek, hogy elkerüljék az utasok, korábbiakhoz hasonló kellemetlenségeit. A szarvasgertei óvodások sétáikon a község szélén levő rétekre is kirándulnak. Itt Király Lajosné és Márta Imréné óvónők felügyelete mellett virágokat gyűjtenek, ismerkednek a természetben található növényekkel, madarakkal, állatokkal. — kép: kulcsár — ti a rokkantak nemzetközi éve alkalmából az OFOTÉRT által felajánlott támogatást, másrészt lehetőséget és kedvet teremt a szülőknek, hogy új szemüveget készíttessenek gyermekeiknek olyan kerettel, melyet szívesen is viselnek. Szeretnék hozzásegíteni a gyerekeket, hogy legyen tartalék szemüvegük, amely ebben a korban igen fontos, hiszen játék közben könnyen eltörik, elvész a szemüveg s a javítás, pótlás ideje alatt a szemüveg biztosította teljes látástól megfosztott gyermekre számtalan veszély leselkedik. Érdeklődtünk az OFOTÉRT salgótarjáni boltjában, hogy ők megadják-e az említett engedményeket és azt a választ kaptuk: teljes mértékben! Szemét van — ember nincs Mezó Sándor salgótajánj olvasónk számos észrevennivalóra hívta fel a figyelmünket az Arany János utca környékén. Ezek közül egyet ragadunk ki, éspedig az utca tisztaságát, illetve tisztátalan- ságát. Mint olvasónk írja, csak néha jelenik meg néhány Idős férfi és asszony gerehlyékkel, kosarakkal, hogy a parkokból összeszedjék a papírt, a szemetet. Az útmenti hulladékgyűjtőket azonban nem ürítik ki, mondván, hogy az nem az 6 feladatuk. Es az áMásos tevékenységük csak az utca egyik szakaszára terjed ki. A panaszt Kadióth Vilmoshoz, a városgazdálkodási üzem köztisztasági csoportvezetőjéhez továbbítottuk, aki elmondta, hogy a megyeszékhely központjára háromnégy járdatakarítónál többet nem tudnak biztosítani. Keret volna. Jelentkező a munkára nincs. Éppen ezért ritkán jut belőlük az Arany János utcába. Ami a ge- reblyés, kosaras dolgozókat illeti, ók a kertészet alkalmazottjai és valóban csak a parkokért felelnek. Végleges megoldásra egyenlőre nem sok kilátás van. Azonban a köztisztaságiak igyekeznek enyhíteni a helyzeten. A közeljövőben kipróbálják a hulladékgyűjtők rendszeres — szükséglet szerinti — gépkocsival való ürítését. Baglyasalján Nemcsak számomra megJ oldhatatlan kérdésre szeretnék választ kapni. Salgótarjánban a Frankel Leó utcában (Baglyasalja) sorozatosan épülnek a szép családi házak. Az utca legnagyobb gondja a vízellátás. Nap, nap után szárazak a csapok. A hét egyetlen napjára nem lehet előre eltervezni a mosást, a főzést, ha munka után hazaérkezünk. Reggel 5 órakor még meg tud mosakodni az ember, de este már nem olyan biztos. Mert délután 16 órától este 22 óráig lessük, jön-e már a víz. A Petőfi utcában még van víz és elképzelhető az is, hogy a locsolás szintén befolyásolja a helyzetet. Tény, hogy nálunk napi kétszer öt-hat óra a vízhiány. Május 24-én (vasárnap) csak délután 14 és 15 óra között folyt a víz. A nap többi órájában nem. Aki vasárnapi ebédet akart főzni, annak lejjebb kellett menni a hegyről a Petőfi utcába, hogy vízhez jusson. Másnap este 10-kor még várták az utcában, hogy jöjjön a víz. Az utca lakói nevében: Bábolnai Péterné Salgótarján II., Frankel u. 35. A gonddal a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál kopogtattunk, ahol megtudtuk, hogy a környéken régóta gondok vannak a nyomással. A száraz időben való locsolás valóban nehezíti a helyzetet. Azonban ennek elmaradása sem hozna teljes megoldást. A „szükség- állapot” azonban néhány héten belül megoldódik. A térségben újabb tározó készül el, ennek vizéből Baglyasaljára is jut növelve a hálózati nyomást és valószínűleg • megoldva a Frankel utca gondját. NÚGRÁD - 1981. j'únius 4., csütörtök
