Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

XXXVII CVF., 150. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1981. JÚNIUS 28., VASÁRNAP yiLAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Kapunyitás Csaknem 15 ezer középiskolás, főiskolás és egyetemista, az idei építőtábori évad első de rékhada június 28-án ragad szer­számot, hogy két héten át napi hatórás, intenzív munkával se­gítse a sürgető mezőgazdasági idénymunkák elvégzését, vagy ki­próbálja erejét a lakás-, az üt­és a vasútépítéseken. Ezen a nyáron, a 24. építő­tábori évadban 103 központi táborhelyen, valamint számos megyei szervezésű és főiskolai, egyetemi építőtáborban négy­szer váltják egymást a diákok csapatai: az augusztus 22-i zárásig mintegy hetvenezren tá­boroznak. Nógrád megyéből az idén létszámcsúcsot javítanak, hiszen közel 1500 diák vesz részt a különféle építőtáborok munkálataiban. A kapunyitást a korábbinál is alaposabb, körültekintőbb szervező munka előzte meg, amelynek országos célja az volt, hogy csak azok a tsz-ek, állami gazdaságok, vállalatok jussanak segítő kézhez, ame­lyek jó előre biztosították a diákok hasznos munkavégzésé­nek fetéteieit. Az üzemeltetők valamennyi turnus részére pontos foglalkoztatási tervet készítet­tek, s a brigádok naprakész feladatokat kapnak. A munka jó megszervezésére már csak azért is nagy szükség lesz, mert az idei vakációban új jutalma­zási rend lép életbe. Nem csak a két hét alatt csúcsteljesít­ményt nyújtok, hanem a meg­szabott normát túlteljesítők is munkájuk arányában kapnak jutalmat. A teljesítményarányos jutalmazás egyenként is ösztön­ző hatá„ú lesz a brigádok tag­jaira, hiszen a kis kollektívák döntenek majd arról, hogy a brigádmunkáért járó jutalomból az egyéni teljesítmények alap­ján ki-ki milyen mértékben része­sedjen.- Megyénkből legtöbben az Idén Balatonboglárra utaznak, a négy turnusban mintegy nyolc- százán - mondotta Pálkovács Margit, a KISZ Nógrád megyei Bizottságának munkatársa, az építőtáb'ori ügyintéző. — A jö­vő hét elején kezdő fiatalok cseresznyét és meggyet szednek, majd a későbbiek a kajszi- és őszibarackszedésben is bese­gítenek. A másik nagyobb cso­port a Törökszentmiklósi Állami Gazdasághoz megy, itt július hó­ban több mint félezer fiatal fel­adata lesz, hogy a vetőmagtá­roló üzemben a búza közé ke­rült idegen anyagokat kiválogas­sák, valamint az időszerű me­zőgazdasági munkákban bizo­nyíthassanak. Hová mennek a szakmunkás- tanulók? Mint ismeretes, az ő építőtábori munkájuk beszámít a nyári termelési gyakorlati idő­be.- Három helyszínen, Buda­pesten, Dunaújvárosban és Szol­nokon az állami építőipari vál­lalatoknál dolgoznak majd la­katos-, festő-mázoló, villanysze­relő- és hegesztőtanulók, Bia- torbágyon pedig 50 szécsényi szakközépiskolás vesz részt a helyi szaktábor munkálataiban. Még egy érdekesség: egy szombathelyi középiskola felhí­vással fordult az építőtáboro- zókhoz, hogy a rokkantak meg­segítésére minden diák vállal­jon négy óra különmunkát. A felhíváshoz a nógrádiak is csat- in koztak. Az életszínvonalat érintő időszerű kérdésekről Hetényi István pénzügyminiszter nyilatkozata Hetényi István pénzügyminiszter nyilatkozatot adott az MTI munkatársának a lakosság életszínvonalát érintő idő­szerű kérdésekről. — Az életszínvonalat érintő központi intézkedések szoro­san kapcsolódnak a VI. ötéves terv, illetve az 1981. évi terv előirányzataihoz, azok megva­lósítását szolgálják. — Ismeretes, hogy terveink a már elért életszínvonal meg­tartását irányozzák elő. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a keresetek és az árak emel­kedése nem szakadhat el egy­mástól. Magában foglalja azt is, hogy az ötéves terv előírá­sainak megfelelően emeljük a legalacsonyabb és megőrizzük az átlagnál alacsonyabb nyug­díjak reálértékét. Emellett szé­lesedik a szociális és kulturá­lis ellátás. És azt is jelenti, hogy a lakosság a jövedelmét az előző években kialakult módon, keresletének és igé­nyeinek megfelelően használ­hassa fel, vagyis megfelelő le­gyen az áruellátás. Ebből kö­vetkezik, hogy az életszínvo­nal-politikai intézkedésekre — figyelemmel azok politikai­társadalmi jelentőségére — hangsúlyozottan a tervszerű­ség jellemző. Mivel a kiske­reskedelmi árak egyik része hatósági, másik része pedig szabadon mozog, az árváltozá­sok közt is mindkét típusú mozgás előfordulhat. — Az 1981. évi népgazda­sági terv 4,5—5 százalékos ár­színvonal-emelkedéssel számol. Az év első négy hónapjában a fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékkal nőtt. Ez úgy jött létre, hogy egyes termékek — például a benzin vagy a mo­sószerek — árának emelke­dése mellett más termékek, mint például a zöldség-gyü­mölcs és egyes vas-műszaki cikkek ára csökkent. A hús­áremelés éves szinten 0,6 százalékkal növeli az árszín­vonalat. Mivel ebben az év­ben csak félévi kihatása lesz, az idei egész évi fogyasztás költségeit 0,3 százalékkal eme­li. — A lakosság pénzbevétele az év első négy hónapjában 6,6 százalékkal, vagyis a ter­vezettnél nagyobb mérték­ben emelkedett. Ennek követ­keztében a takarékbetét-állo­mány korábbinál gyorsabb nö­vekedése ellenére is az éves előirányzatnál nagyobb mér­tékben nőtt a fogyasztás. Munkánk ma ismert körülmé­nyei és feltételei mellett azon­ban ebben az évben az alap­vető cikkek esetében már nem tervezünk további árin­tézkedéseket. — A racionális gazdálkodás és az igazságos elosztás kö­vetelménye, hogy a termelés társadalmilag indokolt költ­ségeit a fogyasztók általában térítsék meg. Az alapvető élel­miszerek fogyasztói árát te­kintve ez a követelmény ter­mészetesen csak hosszabb tá­von, a lakosság tervezett élet- színvonalával összhangban va­lósítható meg. — A legutóbbi húsáremelés óta a mezőgazdasági terme­lésben felhasznált — nem kis részben importból származó — energia, ipari eredetű anya­gok, takarmányok árának emelkedése lényegesen nö­velte az állattenyésztés költ­ségeit. A termelői érdekeltség fenntartása érdekében e költ­ségek nagyobbik részét szük­séges volt a felvásárlási árak emelésével ellensúlyozni. 1979-hez viszonyítva — te­hát két év alatt — a vágó­sertés felvásárlási árai mint­egy 21, a vágómarháé pedig 16 százalékkal emelkedtek. Ezért a költségvetésből folyó­sított fogyasztói árkiegészítés a hús és húskészítményekre az 1979. évi átlagos 23-ról 36 százalékra nőtt, s elérte a 8,5 milliárd forintot. Ezt külke­reskedelmi és idegenforgalmi érdekeink sem indokolják. (Folytatás a 2- oldalon.) Rajtunk a sor, bizonyítanunk kell Ünnepélyes határőr-eskütétel Balassagyarmaton — Még mindannyiunkban frissen élnek a katonai eskü szavai. Valamennyien érez­zük, hogy e fogadalmak vé­gigkísérnek bennünket kato­nai életünk során. Csupán né­hány perce, hogy torkunkban dobogó szívvel megfogadtuk: „Békében és háborúban egy­aránt népünk igaz fiához mél­tó módon viselkedem, becsü­lettel élek és halok.” E sza­vakkal szólt baj társai nevé­ben is Antal Ferenc ifjú ha­tárőr. aki a szombaton meg­rendezett ünnepélyes határőr­eskü után szót váltott ve­lünk. Szülei, elöljárói előtt mondotta: az eskütétel fele­melő. magasztos érzést vál­tott ki belőlünk, fiatal határ­őrökből, s hisszük, hogy az itt elhangzott szavak mások­ban is hasonló érzelmeket keltettek. Mi. ifjú határőrök féltő gondoskodással, katoná­hoz méltó bátorsággal és el­szántsággal védelmezzük az elért eredményeinket. Minden külső és belső ellenséggel szemben éberen őrizzük a Magyar Népköztársaság ha­tárát. Mindannyiunkat így in­dítottak útra otthonról: „Vi­selkedj jól fiam. legyél szor­galmas katona.” S most. az öröm pillanataiban, amikor a szülők, a feleségek, a gyer­mekek. a hozzátartozók sze­mében könny csillog, amikor a tekintetek szeretetteljesen fürkészik a férfivá váló ar­cokat. nekünk és most kell megadnunk a választ: ,.Jó ka­tonái leszünk a hazának. Mindezt nem csak ígérjük, de kemény. férfias munkával, sok verítékkel végre is hajt­juk” — hangsúlyozta a ba­lassagyarmati fiú, aki bevo­nulása előtt a nyomdaipari vállalat géplakatosa volt. A fiú állítását bizonyította a család valamennyi tagja. Az apa, az anya. a feleség. Hogyan lehetne összefoglalni a család mondandóját? Anya: ..Csodálatos érzés Volt látni a fiút az esküt tettek között.” A feleség: .,Már akkor is les­tük, hogy lássuk, amikor a gyakorlópályára vonult ki. Megtisztelő érzés számomra, hogy a férjem itt szolgál.” Apa: ..Büszke vagyok arra, hogy a fiam katona.” Fele­ség: „Nehéz, de kibírjuk a tizennyolc hónapot.” A katonai ünnepség kereté­ben elhangzottak a vezény­szavak. a jelentéstételek és Lukács József határőr őr­nagy. a BM Határőrség ba­lassagyarmati kerületparancs­noksága politikai osztálya ve­zetőjének üdvözlő szava, a vendégek, köztük Zentai Csa­ba- a megtisztelő határőrvá­ros címet viselő balassagyar­mati városi pártbizottság tit­kára, a testvéri csehszlovák határőrség képviselője és más meghívott vendégek előtti ki­jelentése: ..Tudjuk, hogy az államhatár őrizetében nem vagyunk egyedül. Mindenkor érezzük a város, a határ menti települések lakóinak, dolgozó népünknek a támo­gatását. a fegyeveres erők és testületek, önk intés határő­rök és rendőrök, valamint fegyverbarátaink, a szomszé­dos Csehszlovák Szocialista Köztársaság határőreinek se­gítségét, — egyértelmű meg­értésre talált. Ezt a gondola­tot erősítette meg Rampasek Péter, a KISZ balassagyar­mati városi bizottságának tit­kára. Bizony sok szülőnek, fele­ségnek és rokonnak könny szökött a szemébe, amikor Diviki Károly ifjú határőr az eskü szövegét mondotta. A Szózat dallama emelte az ün­nepélyességet. -Én,... a dol- dozó magyar nép fia...” — zúgott az erőteljes hang Ba­lassagyarmaton, a hősi em­lékmű előtt. És megint Antal Ferencet idézzük: ..Most rajtunk a sor, bizonyítanunk kell, és mi be­bizonyítjuk, hogy minden ne­hézséget leküzdve, példamu­tatóan megálljuk helyünket. Becsülettel őrizzük államha­tárunkat. megvédjük dolgozó népünk vívmányait, vigyá- zuk a békét- hogy a szocia­lizmus építését ne fenyeget­hesse a háború veszélye.” És. hogy fiatal határőreink mennyire képesek erre, azt a fegyelmezett díszmenet is bi­zonyította. Országos dönlő Salgótarjánban Tegnap reggel a salgótarjáni Kohász-stadionban ünnepélye« keretek között nyitották meg az összetett honvédelmi ver­seny III. országos döntőjét. Képünkön: a házigazda Nóg­rád megyei csapat. (Részletes tudósítás a 6. oldalon.) Hétfőtől lép hatályba Az Országos Anyag- és Árhivatal közlemény® a húsfélék fogyasztói árának emeléséről Június 29-től átlagosan 10 százalékkal emelkedik a hús­félék fogyasztói ára. Az intézkedést az tette szük­ségessé, hogy a fogyasztói árak 1979 júliusi rendezése óta — az energia, az ipari anyagok, eszközök, takarmá­nyok drágulása miatt — szá­mottevően emelkedtek a me­zőgazdasági termelés és az ipari feldolgozás költségei. Emiatt a húsfélék jelenleg át­lagosan 36 százalékos fogyasz­tói ártámogatással kerülnek forgalomba. (Minden kilo­grammjuk vásárlásához átlag 17 forinttal járul hozzá az állami költségvetés.) A hús­félék árának mostani emelé­sével 23 százalékra — az 1979. évi árrendezés utáni szintre — mérséklődik a fo­gyasztói ártámogatás. A főbb termékcsoportok kö­zül átlagosan: — 13 százalékkal emelkedik a sertés- és marhatőkehúsok, valamint a belsőségek, — 8 százalékkal a húské­szítmények és az étkezésisza- lonna-félék. — 6,9 százalékkal a húskon­zervek, 12,6 százalékkal a gyorsfagyasztott húskészítmé­nyek és — 6 százalékkal a baromfi­húsok fogyasztói ára. Nem változik a zsír és a zsírszalonna fogyasztói ára, J A rövid sertéskaraj kilón­kénti ára például 80 Ft-ról 90 Ft-ra; a sertésoldalasé 52 Ft- ról 58 Ft-ra; a marha-fehér­pecsenye és -felsál 78 Ft-ról 90 Ft-ra; a. rostélyos, hátszín óra 56 Ft-ról 62 Ft-ra; a párizsi és a szafaládé ára 56 Ft-ról 60 Ft-ra; az olaszfelvágotté 66 Ft-ról 74 Ft-ra; csemege­szalámié rúdban és darabol­va 175 Ft-ról 190 Ft-ra; az előhűtött csirkecomb ára 70 Ft-ról 74 Ft-ra; a 520 gr-os (konzerv) sertéspörkölt ára 55 Ft-ról 59 Ft-ra; a 200 gr-os (konzerv) marhapörkölt ára 26 Ft-ról 28,50 Ft-ra; a 65 gr-os sertésmájkrém ára 6,60 Ft-ról 7 Ft-ra; a 200 gr-os gyorsfa­gyasztott bélszínroló ára 12,80 Ft-ról 14,20 Ft-ra emelkedik. Nem emelkedik a darabolt csirkemell ára. A kereskedelmi vendéglátás ételárai a felhasznált hús árának emelkedéséhez iga­zodnak. A munkahelyi étkezésben a munkáltatói hozzájárulás nö­velésével ellensúlyozzák a húsárak emelkedését. A költ­ségvetési gyermek-, oktatási 4 szociális és egészségügyi in­tézményekben az élelmezési költségek növelésével egyen­lítik ki a húsáremelés hatását,' ennek terheit az állam vállal­ja. 1981. július 1-től a válla­lati és tanácsi gyermekintéz­mények étkezési normái is emelkednek. A gyermek- és oktatási intézményekben, szo­ciális otthonokban a lakosság által fizetett térítési díjak változatlanok maradnak, A kedvezményes üdültetés térítési díjai idén nem emel­kednek. A vállalatok és a költségvetési szervek üdülői­ben ebben az évben saját erő­ből kell fedezni a hús árának emelésével járó többletkia­dásokat. _____________,

Next

/
Oldalképek
Tartalom