Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-26 / 148. szám
VILÄG PROt'FTÄRJAF. FGYFSDLJETEK! 1 . AZ "MSZMP N Ó.G R Á D MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA ,■ XXXVII CVF., 148. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. JÚNIUS 26., PÉNTEK T cBHocskoziic az országgyűlés A nyári ülésszak napirendjén a költségvetés 1980. évi végrehajtása és a statisztikai munka Csütörtökön a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka, amelynek késnapos tanácskozásához a képviselők három témát felölelő tárgysorozatot fogadtak el: A Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976—80. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ; A Központi Statisztikai Hivatal elnökének beszámolója a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásáról; Interpellációk; A törvényhozó testület ülésén megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az elnöki tanács és a kormány tagjai, a diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek több vezetője. (Az országgyűlés nyári ülésszakán felszólalt Tőzsér Gáspár megyénk országgyűlési képviselője. Felszólalását a 2. oldalon teljes terjedelemben közöljük.; Apró Antal megnyitója Apró Antal, az országgyűlés elnöke megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy a fasiszta Németország 40 évvel ezelőtt támadta meg a Szovjetuniót, s moát, az évforduló alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa békefelhívást intézett a világ parlamentjeihez és népeihez. A felhívás arra szólítja fel a népeket, hogy a béke és a nemzetközi együttműködés javára hasznosítsák a parlamentek nagy tekintélyét és lehetőségeit. A Magyar Népköz- társaság álláspontja szerint — hangsúlyozta Apró Antal r— a különböző társadalmi A pénzügyminiszter expozéjában elmondotta, hogy 1980-ban követtük azt a XII. pártkongresszuson is megerősített irányvonalat, amely a gazdasági munka előterébe a külkereskedelmi egyensúly mielőbbi megteremtését állította, összekötve azt az életszínvonal megszilárdításával, az életkörülmények javításával. Kiemelte: a külkereskedelmi egyensúly az elmúlt évben tovább javult. A lakosság fogyasztása — szerény mértékben — nőtt. 1980-ban a lakosság jövedelmének és a fogyasztói áraknak a növekedése egymással megfelelő arányban alakult. Az áruellátás egészében kielégítő volt. Arra is kitért a pénzügyminiszter, hogy a külkereskedelmi egyensúly javulása a tervezettnél alacsonyabb termelés mellett valósult meg. Az iparendszerű országok békés egymás mellett élése, az enyhülés eredményeinek megvédése, a nemzetközi légkör javítása jól szolgálja az emberiség egyetemes érdekeit, és teljes mértékben egybeesik a magyar nép törekvéseivel, békés alkotó munkájának céljaival. Ezután az országgyűlés kinyilvánította egyetértését, támogatását a szovjet békekezdeményezésekkel, hangsúlyozva azt a meggyőződését, hogy a népek közös erőfeszítéseivel, valamennyi békeszerető, józanul gondolkodó erő hatékony fellépésével elháríthatok az emberiség békéri termelés csökkent, a mező- gazdaságban — elsősorban a gabonafélék kedvező termés- eredményei következtében — a termelés tavaly — a megelőző évihez képest — több mint három százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem egésze 1 százalékkal fcsökkent. Az egyensúly javításában nagy szerepe volt annak, hogy a nemzeti jövedelem belső fel- használása kisebb volt a tervezettnél, 2 százalékkal maradt alatta az 1979. évinek. A tervezettnél jobban csökkent a beruházások volumene, és kisebb volt a készletképződés is. A tervezettnél kisebb nemzeti jövedelem arra mutat, hogy a tovább nehezedő külgazdasági feltételek mellett a VI. ötéves terv megvalósításához jobb teljesítményeket kell nyújtani. A költségvetés a tervezettnél is nagyobb szerepet váljét és biztonságát fenyegető veszélyek. A Magyar Népköz- társaság — hangsúlyozták a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsához küldött válaszüzenetükben az országgyűlés képviselői — a jövőben is részt vállal a békekezdeményezésekből és kész hozzájárulni megvalósításukhoz. A képviselők tudomásul vették az Elnöki Tanács jelentését a Parlament legutóbbi, tavaszi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Iáit a lakosság életszínvonalához kapcsolódó feladatok finanszírozásában — mondotta ezután, majd a vállalati témákat taglalva elmondta: számos olyan termelőegységünk van, amelyik már eddig is megfelelő jövedelmezőséggel exportált, s az elmúlt évben dinamikusan növelni tudta kivitelét. Nem megnyugtató viszont a helyzet feldolgozóiparunknál, ezen belül főként gépiparunk számos üzeménél. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: az állami nagyberuházások körétéin a már folyamatban levő beruházások befejezésére helyeztük a hangsúlyt. A társadalmi közkiadások tavaly 14 százalékkal nőttek. A légjelentősebb tételt a nyugdíjak jelentették: itt a kiadások növekedése 16 százalék volt. Az átlagos nyugdíj közelebb került az átlagos bérhez. 1980 közepén emeltük a három- és többgyerekesek családi pótlékát. A tanácsok elmúlt ötévi gazdálkodását összességében a tervszerűség, a népgazdasági terv szolgálata, az ágazati és területi célok összehangoltabb érvényesítése jellemezte. A tanácsok működtetési célra mintegy 13, fejlesztésre csaknem 18 százalékkal többet fordítottak az ötéves tervben tervezettnél. Hetényi István ezután arról szólt, hogy a tavalyi terv 4,5— 5 százalékos fogyasztói árszínvonal-növekedést vett számításba erre az esztendőre. Ezzel szemben az év első négy hónapjában a fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékkal emelkedett. Sokoldalú mérlegelés alapján a kormány úgy döntött, hogy június 29-ével átlagosan 10 százalékkal emelni kell a húsfélék fogyasztói árát. Ez az intézkedés néhány tized százalékkal növeli az árszínvonalat, A húsárak átlagosan 10 százalékos emelésén belül a tőkehúsok, ára 13 százalékkal, a húskészítményeké 8 százalékkal, a baromfihúsé átlag 6 százalékkal emelkedik. A hús és húsfélék drágulását a gyermek-, a szociális, valamint az egészségügyi intézményekben alapjában az állam viseli, a lakosság által fizetett térítési díjak nem változnak. Egyidejűleg sor kerül az általános iskolai és nevelőotthoni étkezés színvonalának javítására. Az áremelkedést a munkahelyi étkeztetésben a munkáltató fedezi, a dolgozók által fizetett étkezési díj nem változik. Az üdülési díjak sem emelkednek az intézkedések nyomán. A húsáremelés azért vált szükségessé, mert a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok árnövekedése miatt az elmúlt másfél évben mintegy 20 százalékkal emelni kellett a felvásárlási árakat, hogy biztosítva legyen a termelők érdekeltsége. A most elhatározott áremelés után is átlagosan 23 százalékos ártámogatást nyújt a költségvetés a húsfélék fogyasztói árához. Hangsúlyozta a pénzügyminiszter: nagy figyelmet fordít a kormány arra, hogy a fofFolytatás a 2. oldalon.) A pénzügyminiszter beszéde Az országgyűlés nyári ülésszakán a képviselők egy csoportja. Elől a párt- és állami vezetők. 9 legújabb tenrib A FIM Romhányi Építési Kerámiagyárának R—III-as gyáregységében a legújabb termék, a vadrózsa fantázianevű falburkoló lap gyártása zajlik. Ebből a termékből 40 ezer négyzetméter készül a hazai kereskedelem számára. Megbecsülés, tisztelet, támogatás Idős emberek Nógrádban Az országos helyzethez hasonlóan megyénkben is megnőtt az idős korú emberek aránya. A nyugdíjkorhatáron felüliek száma 1980- ban elérte a 49 ezret, arányuk a 21 százalékot. Az idősekről való gondoskodás a társadalom feladata. Számtalan tanácsi intézkedés, szociális terv készül életük szebbé, jobbá tétele érdekében. Az idősek jelentős részének természetes törekvése, hogy valamilyen formában aktív tevékenységet végezzen. A megyében- is egyre többen használják ki a továbbfoglalkoztatás lehetőségeit, szívesen végeznek társadalmi tevékenységet tanácstagként, vöröskeresztes-, népfrontaktivistaként. A munkaképtelen, alacsony jövedelemmel rendelkezők többségének megélhetését segítik a családok. Az időseknek azonban csaknem harminc százaléka egyedülálló. A megélhetést biztosító jövedelemmel, és hozzátartozóval nem rendelkezőkről a tanácsok rendszeres anyagi támogatás útján gondoskodnak. A rendszeres szociális segélyezésre felhasznált összeg 1978—80 között 12,2 millióról 16,7 millióra emelkedett. Az elmúlt évben több mint 1500 személy megélhetését biztosították a tanácsok. Tovább bővült az öregek napközi otthoni hálózata. Az otthonok száma 14-ről 17-re, a férőhelyeké pedig 315-ről, 435-re emelkedett. A tanácsok mindent megragadnak a lehetőségek jobb kihasználása érdekében. Szi- laspogonyban például a nyugdíjasklubot alakították át napközi otthonná. Jelentős mértékű a megyében a házi szociális gondozás. Az ellátásban részesülők száma csaknem hétszázra emelkedett. A szociális otthoni helyek száma az elmúlt időszakban nem változott. Jelenleg a négy szociális otthonban 810 idős embert tudnak elhelyezni. Ez, a meglevő igényekhez mérten igen kevés. Nagy a sorbanállás, hosszú a várakozási idő. Különösen gond ez Salgótarjánban, ahol a megyei összefogás eredményeként kialakítandó új szociális otthon kapunyitása enyhíthet csak a helyzeten. Az időskorúakról való gondoskodás feladatainak megoldását a gazdálkodó szervek is segítik, oly módon, hogy támogatják a napközi otthonok létesítését, kedvezményes étkeztetést biztosítanak nyugdíjasaiknak, öregek napját, nyugdíjas-találkozókat szerveznek. A megbecsülés, a tisztelet jeleként.
