Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)

1981-06-21 / 144. szám

Három automata csiszológép ontja magából három mfiszakban a finom üvegárut a salgó­tarjáni öblösüveggyárban, ahol egy berendezés nyolc óra alatt ezerötszáz kehely díszí­tését végzi el. Képünkön Tarnóczl Ibolya, aki hat esztendeje irányítja a csiszológépet, s az öblösüveggyárban 1968-tól dolgozik. Van bai, vagy nincs? Brigád — kereszttűzben H a nem szégyellné az zül, soha még Ilyen egybe- ember, legsszíveseb- forrtnak nem éreztük a bri- ben mindkét tenyerét gádok — minősítettek le. S arcára szorítva beszélgetne kaptak mások fényesebb jel- Zsidai Andrással, mert oly’ vényt helyettünk. No, hogy forró a kemencékből kiáram- szó ne érje a ház elejét, nem ló hőség, hogy az ahhoz nem becsüljük mi le senkinek a edződött inkább váltaná a munkáját, és irigyek sem va- szót valahol kint vele, az öt- gyünk. De az már bizonyos ven-hatvan foknál azért még- kérdéseket vet fel bennünk, is alacsonyabb hőmérsékle- hogy mióta itt az eszünket tudjuk, kemény fizikai mun­kát végző brigád még nem ré­szesült magasabb elismerés­ben. A babért mások arat- „csak” dolgozunk hogy rájöttünk: a szántóva­sat meg lehet csinálni kü­lönböző eljárásokkal úgy, hogy elkészítéséhez a régeb­binél tíz milliméterrel véko­nyabb anyag is elegendő. Ily módon egy év alatt hatvan­hét tonna acélt tudunk meg­takarítani. No hát, vártuk, hogy a jó munkánk mellett még ez is nyom valamit a latban. De aztán csak az ezüst sikerült. Becslésünk szerint ez egymillió forintot hoz a cég konyhájára. Bár nekünk az értékelésnél a fe­lét Ismerték el. Még azt is mondták, későn érkezett be valamiféle illetékesekhez az újítás, nem volt már idő a jobb elbíráláshoz. — Mondja! Ha szavai sze­rint igaz, hogy a munka mel­letti más vállalásokkal töb­ten, de hát nem lehet. A Salgótarjáni Kohászati Üze­mek kovácsoló „B” gyár­részlegének sszántóvasgyár- tói teljesítményben dolgoznak, ják... Mi s hőség, látogató ide-oda, a böcsülettel. műszakonként! ezer darabot Valóban. Teljesítmény­ma is mindenképp „ki akar- gondjaik nincsenek. Munká­júk hozni”. fegyelmük jó (évenként leg­Miként eddig, majd’ húsz- feljebb egyik-másik szaktár- esztendős brlgádegyüttlé- «unk késik, de hát ez nem tűk alatt meg is tették, szín- világrengető ügy!’’), újíta- $e minden nap. Nem véletlen, nak, hatot nyújtottak már be hogy mióta a szocialista ver- ez évben elbírálásra, s amit • bet törődnek, hogyan tor- senymozgalomban részt vesz- kulturális, művelődési téren násszák fel ismét magukat a nek hatszor lettek arany-, vállalnak azt is teljesítik. felső szintre? háromszor ezüst- és már fej- Ezekről beszél a brigádve- Hallgat megint egy sort ben sem tartható alkalom- zető, ötvenegy óta acélgyári Zsidai András. Nézi a ke- mal bronzkoszorúsok. Tavaly munkás, a forró lángözönben, mencékből ki-kicsapó lángo- ez idő tájt még „aranytól « folytatná még a szóárada- kát, s széttárja karját: tot, ha nem emlékeztetném: — Nem is tudom... Más­fentebbi kérdésünket meg- hol kéne inkább tisztázni, válaszolatlanul hagyta. milyen hatásokkal van az — Nézze! Nekünk abba, emberekre — csupán egy hogy ki, mit, hogy bírál, már nyen jelvényből kifolyólag semmiféle beleszólásunk _ a szó igazi értelmében vett sincs. Tudomásul vesszük a munka lebecsülése — és meg- végeredményt. Ha kedvező, becsülése. Mert mondtam örülünk, ha nem, magunk- már: nekünk csak a két ke- ba nézünk és elgondolkodunk, mény, dolgos kezünk van. Vagy, említettem: mint most, Meg a jó szívünk és a tenni- elkedvetlenedünk. Bronzko- akarásunk. De hát, minden szóróra tettünk csak felaján- egyszerre nem megy. Holtbiz­fénylettek”. Idén, a munka- verseny-értékelést követően már. csak ezüstösek. — Valami nem sikerült? — kérdem kiabálva a nagy zaj­ban a brigádvezetői funkciót még csak két éve betöltő Zsi- dait, akinek nem újdonság már a szerepkör. Hiszen ti­zenöt esztendőn át volt he­lyettese elődjének. Mondom, szinte fülébe üvöltöm a sza­vakat, de néhány percig úgy tűnik, mintha nem volna. Kezét dörzsölgeti, mel­léről . söpri le a verejték- gyen hallotta lást’ h°sy „megtetézzük”, leg- tos, nem a magunkfélék fog o 1A KV» IrjarrÁl rY-tAmrí iri Ir 1 alább sikerélményünk cseppeket, s bámul a kemen­cékből kipatakzó lángba. — Nem... — mondja hosz- szan átgondolkodott percek után. — Sőt, mi huszonheten azt is hittük, hogy 1980-as eredményeink után mégin- kább megérdemeljük az aranykoszorút, mint eddig. De hát úgy látszik a bíróló bi­zottságnak más volt a kitöl­tött papír nyomán a vélemé­nye, mint minékünk és az üzemvezetőségnek. Akik —, mint megtudtuk — szintén aranyra terjesztették fel a csapatot. — Eszerint nem tárgyila­gos a munkaverseny-mozga- lom eredményeinek elbírá­lása? — Tehát úgy is fogalmaz- munkánk, hatnánk: nem „életszagú”, künk. körülményeket elbíráló a versenyzsüri ? — Talán... De lehet, ben­nünk is van hiba. Bár azt a papír nem mutatja ki... Mert tudom, igyekszünk magun­kat ahhoz az elvhez tartani, hogy amiképp fejlődik a tár­le* ják jövőre megtölteni a szín­házak nézőterét. Csakhogy a lobbá, eredményesebbé tenni a gazdálkodást Beszélgetés Forgó Imrével, a Balassagyarmati járási Pártbizottság első titkárával Az ipari és a mezőgazdasági üzemekben tevékenykedő pártmunkások, szakemberek körében még ma is gyakorta esik szó a termelés,’ a gazdálkodás új követelményrendsze­réről, a jobb, a hatékonyabb, a jövedelmezőbb munkáról. Mennyiben érvényesül ez az új szemlélet a gyakorlatban? Erről beszélgettünk Foréó Imrével, az MSZMP Balassagyar­mati járási Bizottsága első titkárával. posabbann, körültekintőbben gondolják végig. A tervek többségét reálisnak, teljesíthe­tőnek tartjuk. Biztonságot adott az üzemeknek, hogy a legtöbb helyen zavartalanul indult, s halad a munka és folyamatosabb az értékesítés. Nógrádkövesden az Északkő, amely mostanáig veszteséget veszteségre halmozott, tíz szá­zalékkal növelte termelését már az első hónapokban. Ez nem kevesebb, mint egymil­liós eredményjavulást jelent. A mezőgazdasági üzemek első hónapjai talán nehezebbek — A gazdálkodás meg- számottevő. Mind több gaz­változott körülményei, a daságban számolnak a kiegé- szabályozórendszer váltó- szító tevékenységgel. A jöve- zása milyen tapasztaiato- delem mintegy felét, hárma­kat hozott a balassagyar- dát hozta az elmúlt évben, maii járás üzemeiben? Az állattenyésztés volt az, — Ez az új szemlélet, amely a legszerényebben nö- amelyről szó esik, tulajdon- velte á mezőgazdasági öze­képpen régebben fogant, mint mek jövedelmét Végül is az “^a‘de ez az els6 eszten_ amióta a gazdálkodás szaba- elmúlt esztendő eredményei . ’ tprvpkh„n „ lyozása szigorúbbá vált Hi- is azt a szemléletet erősítik, JÄkS megekia szén a hatékonyság a minő- hogy mindig a munka volt, s költségeket. Emellett egy sor seg, a jövedelmezőség nem a következőkben is az lesz intézkedést tettek már yeddig csupán két esztendeje ismert gyarapodásunk legfőbb zálo- s követelmények. Egész eddigi ga. munkánk, eredményeink, s Az igazsághoz tartozik tér- “^fsTa" a takarékosabb gaz­természetesen gondjaink is mészetesen az is, hogy az uze- üáikodásra ezekhez kötődnek. A szabá- mek nerp egyformán igazod- lyozórendszer módosítása, a tak a növekvő követelmé- szigorúbb követelmények tűk- nyékhez, a szigorúbb gazdál- röt tartottak elénk, amelyben kodási feltételekhez. A gon- megnézhettük munkánkat, dók feltárása, az okok elem­szervezési, vezetési módszere- zése, úgy gondolom, folyama­inkét. S bizony jó néhány gaz- tos munkát ad a pártszervek- daságnál kiderült, hogy szem- nek, az alapszervezeteknek, a léletünk, módszereink alapos gazdasági vezetőknek egya- korszerűsítésre szorulnak. ránt. Mindenképpen vizsgál- Ez természetesen nem kis nunk szükséges például gyár­aggodalmat váltott ki a veze- egységeink kapcsolatát köz- , , ,, ... tőkből, a szakemberekből. Az- pontjaikkal. Ha nem is ala- fz alaPszervezetekben dolgozó tán lassan, a hetek, a hóna- kulhatnak azonnal önálló ® if*“! pok múlásával feloldódott ez gazdasági egységekké, az ön- a görcsös ijedelem. Ugyanis állóság növelése néhány te- mind többen ismerték fel azt rületen mindenképpen indo­is a szervezettebb munkára, a gépek hatékonyabb haszno­— Hogyan ítéli meg a pártszervek, az alapszerve­zetek tevékenységét az új követelmények megismerte­tésében, elfogadtatásában.' Abban, hogy az üzemek a mindennapi gyakorlati mun­kában bizonyítsák: megfe­lelnek a követelményeknek.' — A legfontosabbnak azt tartom, hogy a pártszervek,' hatékonyabb közgazdasági sza­bályozórendszer sem helyette­sítheti a politikai munkát.' az alapvető igazságot, hogy a költ. A gyakran értelmetlen, ^ ^becsületesen* dolgozó szabályozórendszer nem cél, bürokratikus kötöttségek, az g0 ’ a becsületesen dolgozó hanem olyan eszköz, amely- érdekeltségi rendszer visszás- nek segítségével jobbá, ered- ságái, a kereskedelmi tevé- ményesebbé lehet tenni a kenység nem éppen a haté- gazdálkodást. Ezért aztán konyább munkát segítik. A minden lehetőséget fel kell SZIM érsekvadkerti gyáregy- használni ahhoz, hogy iga- ségében hol a beruházás zodni tudjanak a követeimé- gondjai, hol meg anyaghiány nyékhez. Ezt tartom én az zavarja a folyamatos munkát. emberek cselekvését, aktivitá­sát. A beszámoló taggyűlések,’ a személyes beszélgetések az alapszervezeti tisztségviselők­kel, a párttagokkal arról győz­nek meg bennünket, hogy az alapszervezetek többségében jól látják: a pártmunkát is Ez, ez fáj ne­A rany után csak bronzot vállalni — furcsa. Bár ők maguk mondják, az akkori letörés következmé­nye. Mert megmutatják, mi­ként eddig, a hat aranyér­mes évben és a többiben is sadalom, úgy kell vele lé- tették, hogy kik ők. pést tartani a brigádmozga­lomnak is a munka, a mű­velődés, a kulturálódás terü­letén. De ez nem mehet egyik évről a másikra. Fő­ként nálunk, ahol nemcsak szakmunkások dolgoznak. Valamiféleképp be kellett volna tartani a fokozatosság elvét a moziban, a színház­ban, a kiállításban, a vetél­Persze nem úgy, hogy ki tudnak bújni a saját bőrük­ből. .. Karácsony György alapvető szemléletbeli váltó- A gazdasági vezetők többnyi- váUotot^körürménvLkhez1”68" zásnak a járásban, amely már re arra kényszerülnek, hogy Ar alaDszervTze^ek lórészé­dLátS,Últ«S^veibfClámr be" ennek megfelelően tíszi* dósában, eredményeiben mu- az áldatlan állapotnak, A dni»ukat a kommunisták: tatkozott. Alapvető célkitűzé- tervszerűtlen munka, a hi- vesznek a döntések «irt-’ seinket teljesítettük, a ez le- zonytalanság nem csupán a készítésében véarehaltásábanJ hetővé tette, hogy az Idei «z- gazdálkodás eredményére hat termetesen nem mindenüti tendőt nyűgödtahhan, higgad- kedvezőtlenül, erkölcsi káro- azonog |Zfnvonalon Állást fog­tabban, körültekintőbben tér- kát is okoz. ““tó minden o°vanlényegei „a tají isssbS zzr fis erről ellentmondásos fejlődése van az üzem_ a termel6szö_ ugyancsak meglevő gondjain- vetkezet tevékenységére. Azt — Kérem, szóljon kissé részletesebben! — A balassagyarmati járás kát tetézi. Az üzemek több alapvetően mezőgazdasági jel- mint felében az állattenyész- zottabPban emelik fefSzavukat legu. Az ipart a telepített tési uzemag nem a nyerésé- a párttagok a visszásságok, a gyáregységek az ipari szó- get, hanem a veszteséget nö- hibák ellen Igy volt ez az vetkezetek jelentik Termele- véli. A hozamok ugyan not- 6rha]mi termelőszövetkezet- suk egy esztendő alatt tizen- tek a legtöbb gazdaságban, bpn A Dí5rttaenk vezetőségi három százalékkal növekedett, azonban a termelés költségei üléseken taggyűléseken köz- Az Ikladi Ipari Múszergyár ennél gyorsabban iramodtak ^űfésekén^ tették szóvá, hogy berceli gyáregységében mint- előre. A háromezer literes a szövetkezet vezetői rossz egy négyszázan dolgoznak, s tejtermelés ma már éppen irányban haladnak. Végül úgy olyan korszerű eszközöket, csak az előállítási költségek- döntöttek hogv úi vezetőket berendezéseket^ gyártanak, re elegendő. S a járásban választanák. Saz őrhalmiak, a amelyek a külföldi piacokon vannak olyan termelőszövet- *saját kárukon ugyan, de jól is vevőre találnak. Az EL- kezetek, ahol háromezer liter megtanulták: 'a párttagok ZETT szécsényi gyáregységé- alatt maradt a tejtermelés, személy szerint is felelősek a bői a termékek több mint Valójában nem sikerült lét- közösségért. Ám az őrhalmi fele nem rubelelszámolású rehoznunk az üzemek között példa egyben azt is jelzi, igen exportra került. De az ipari a termelési együttműködést nagy a pártszervezetek fele- szövetkezetek is azt bizonyí- sem. A juhtenyesztési társu— lőssége a vezetők kiválasztás tották, hogy a hazai és a lás rövid működés után fel- sában, nevelésében, s munká- külországi piacokon egyfor- bomlott. A termelőszövetke- juk számonkérésében, mán életképesek. A drégely- zetek egyrészében jobban meg a pártszervezetekben folva- palánki Szondy Ipari Szövet- kell gondolni azt is, hogy mi- matosan megvizsgálják; a kezet munkájával elnyerte a lyen kiegészítő tevékenységre pártmegbízatások hogyan se­kiváló címet és exportját nem vállalkozzanak. gíthetik a mostaninál jobban, kevesebb, mint száznegyven S azon is gondolkodnunk a döntések végrehajtását. A százalékkal növelte az elmúlt kell, hogy a közgazdasági lehetőségek még igen nagyok, esztendőben. elemző tevékenységünk ho- a pártmegbízatásoknak mind­Ami a mezőgazdasági tér- gyan közelíthetne még jobban össze tizenöt százaléka kö- melőszövetkezeteket illeti, a követelményekhez. A gaz- tődik konkrét gazdasági ten-; számukra nagy próbatétel dálkodás eredményességét fo- nivalókhoz. volt az elmúlt esztendő. Tér- lyamatosan jelző értékelési Az alapszervezetektől, a melésük hat százalékkal módszereink ma még jórészt párttagoktól azt várjuk, hogy emelkedett. Az üzemek több- kialakulatlanok. Hiányoz- segítsék az .eddigieknél job- sége megfelelt a követeimé- nak a szigorúbb követeimé- ban a vezetőket a követelmé­nyeknek. Különösen a nö- nyékhez igazodó értékelési nyéknek megfelelő ösztön- vénytermelés fejlődése volt formák. Hogy mire gondolok? zési rendszer kialakításában; Vannak gazdaságok, ahol még alkalmazásában. Tapasztaljuk tavaly decemberben is a ugyanis, hogy vannak akik tényleges eredmény felével elégedettek az eddigi eredmé- számoltak. Másütt a fele sem nyekkel. A későn hozott, s jött be annak, amit tervez- így többnyire. hatástalan dön- tek. Jó volna elkerülni az tést sem követi felelősségre: olyan meglepetéseket, mint vonás. Nem mindenütt érzé- amilyen az érsekvadkerti kelik eléggé a különbséget az volt. A zárszámadás előtt né- átlagos és a kiemelkedő tel- hány hónappal úgy tűnt, hogy jesítmény között. A pártmun- a termelőszövetkezet eredmé- ka eszközeivel, személyes pél- nye kilencmillió forint. Az- dájukkal járuljanak hozzá tán kiderült, hogy az bizony olyan légkör kialakításához, nem több másfél milliónál. erősítéséhez, amely a szocia- — Hogyan kezdték a mos- lista értékrendnek megfelelő tani esztendőt a járás ipari teljesítményt ismeri el, ré- és mezőgazdasági üzemei? A keskeny csúszdán ame- kedőkben ; mert mostszin- lyen a kemencetol a henger- ^ úgy fest a kép> mintha a gép fele szalad a vörösen íz- vál]alások értékelésénél min- zo anyag, a falnak vágódik den font ^ éppen, ami - s félénk röpül egy ekevasnak való. Zsidai .András megkap­ja a kezem, s arrébbránt: — Vigyázzunk! — S teszik ezt maguk is? — Igen! Hogyne. De nem­csak épségünkre, becsüle­re ideteremtődtünk: a mun­ka nem. — Nem mondhatja komo­lyan! — De bizony! Tudja, egyi- kőnknek sincs felsőfokú vég­tünkre is.. Éppen ezért esett zettsége. Ám ennek ellenére rosszul, hogy tavaly, amikor a fentebb már említett hat soha ilyen jó teljesítményt újításunkon kívül volt még nem produkáltunk, soha még egy, amire igen-igen büsz- ilyen jó minőségű munkát kék voltunk tavaly. S talán ki nem adtunk a kezünk kö- még most is. . . A lényege az. Feitalálód'naszHa Űj találmányát jegyezték szakembere) közel ötven be­be Borisz Tyutyunyikovnak, a jegyzett találmányt mondhat harkovi műszaki faiskola 85 a magáénak. Hasznosításuk, éves állami díjas professzoré- a szakértők számításai szerint, nak. Az általa szerkesztett ka- mintegy 60 millió rubel meg- talizátor évente több ezer ton- takarítását jelenti, na élelmezési zsiradék meg- Borisz Tyutyunyikovnak takarítását teszi lehetővé, amit egész gyűjteménye van szaba- eddig ipari célokra használták dalmi okmányokból, amelyeket fel. Ezt olcsó szintetikus anya- az USA-ból, Angliából, Fran- gokkal helyettesítik. ciaországból, az NSZK-ból, A professzor egyik legújabb Olaszországból, Indiából és nagy jelentőségű munkája ez. más országokból kapott. A összesen a tudós és két fia külföld több licencet is meg- — Jurij (a műszaki tudomá- vásárolt, amelyek kidolgozá- nyok doktora) és Anatolij (a sában a feltalálócsalád közre- vegylpari gépek gyártásának működött. szesíti erkölcsi és anyagi el-; — Jobban mint a tavalyit, ismerésben. Az üzemeknek volt idejük — Köszönöm a beszélget arra, hogy elképzeléseiket ala- tést! V. G. 1 NÓGRAD - 1981. június 21., vasárnap Ä

Next

/
Oldalképek
Tartalom