Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-19 / 142. szám
Imporfcímkék helyett kisteleki Elmúlt évi eredményeik alapján elnyerte a Kiváló vállalat elismerő címet a Nográd megyei Nyomdaipari Vállalat, melynek kisteleki telepe jelentősen hozzájárult a kimagasló sikerekhez. Tavaly mintegy 62 millió forint értékben, az idén 70 millió forintért állítanak elő különféle öntapadós és kartoncímkéket. E termékeket korábban a csomagolóipar konvertibilis valutáért szerezte be. Képünk a Gallus II. kétszínnyomású gépről készült, kezelője Gecse Ferenc Barnabás. Van (volt?) ilyen is Hajlékot, házat — hamar! — Lent az üzemben csupa jót mondtak — nyugtatom meg a gazdasági igazgatóhelyettest. — Nem is igen mondhattak volna rosszat erről. Hiszen, ha utánaszámolunk, minden ötödik emberünk a mi segítségünkkel jutott lakáshoz. Nem hinném, hogy ez rossz arány... TAVALY TIZENHETEN Fönnállása óta több mint száz lakásról gondoskodott dolgozói számára a balassagyarmati kábelgyár. Többnyire lakásvásárlási kölcsönt nyújtott az embereknek — tavaly tizenheten költözhettek így otthonba —, de házépítéshez is hozzájárult hitelekkel az egység. A fáma szerint — megyei mércével mérvén — a gyarmati üzem élen jár a lakásgondok megoldásában. — Igen — bólint Bérecz István huszonhárom éves gépmunkás a zajos sodrógép mellett. — Nekem nem kellett sokat várnom. Két és fél év telt el az egény benyújtása óta, és márciustól van lakásunk. Más cégnél nem kapnak ilyen hamar. A fiatalember egy kislányt nevel gyesen levő nejével. Másfél ezer forintos albérletből hurcolkodtak az egy szoba — két félszobás otthonba, zólag mind a pesszimista, mind a derűlátó kép fölvázolása elhamarkodott volna. Ám, akik beköltöztek saját hajlékukba, azok már sínen vannak . . — Kényelmes . . . esztétikus. . . — jellemzi a kapott lakást Berecz István. — Tehát jó a minősége? — Az éppen lehetett volna jobb is. Elkapkodták a befejezést. Ott éktelenkedik egy nagy repedés a bejárati ajtó mellett. Aztán a festés: a konyhában eltérő a plafon, meg a fal színe. A beépített szekrény ajtaját akkor tudom becsukni, ha előtte megemelem . . Nem nagy problémák, de idegesíti az embert, hogy ennyi pénzért ilyet csinálnak. — És a rezsi? — Elég magas. Havi ezeröt- száz-kétezer körül jön ki. 4200- at keresek, a feleségem gyesen van. — 570 forintot fizetünk az OTP-nek — kezdi Gudics István —, 170-et a vállalatnak; több mint kétszáz a meleg víz, százötven a közös költség, télen 600 forint a fűtés. A bútorrészlet szerencsére most járt le. ök egy kis tanácsi lakást cseréltek fel a nagyobb, OTP- lakással, így hát „kritikusabban” nézi az újat: minőségi különbség, hogy, ha az a gond: van-e otthon, vagy az, hogy ami van, eléggé kényelmes-e. Akad példa arra is, hogy valaki még kényelmesebbre cseréli fel a meglevőt. — Jobb egy családi ház — közli Bacskó József. — A mostani lakásunk kicsi, a két fél szoba legföljebb hálófülke. Meg aztán el se tudnám képzelni, hogy piacról vegyek zöldséget: mindig a ház körül termett anyáméknál Heren- csényben. Ök hozták be nekünk. Most atyám nyugdíjba ment, van ideje, összedobtuk a pénzt, és építkezésbe fogtunk. Az alap már kész. Jövő héten kezdjük húzni a falakat. Ügy számítunk 620 ezer forintból kijön a ház. Említettük már, hogy önálló házépítéshez is folyósít kölcsönt a kábelgyár a dolgozóinak. Varga István csoportvezető ilyen hitelt igényelt, 80 ezer forintra számít. — Ha azt nézzük, hogy a ház, amit a szüleimmel együtt építünk 800 ezerbe kerül majd, nem nagy összeg a kölcsön. De ilyenkor minden forint számít — állítja a fiatalem- ben. — Örhalomban kész az alap, idén tető alá akarjuk hozni az egész házat. ÚJ gépekkel, régi technológiával A szerszámgépekkel kereskedő TECHNOIMPEX egyik vezetőjétől hallottam, hogy a legkorszerűbb berendezésekkel Magyarországon kívül csak Japán képes betörni egyes nyugati-európai piacokra. Mielőtt jogos büsz- mint mások, keséggel lelkendezhettem gyártmányok tó ipar lépést tudott tartani, a felhasználó ágazatok azonban nem. Bármire is hivatkoznak — szűkebb anyagi lehetőségeikre vagy szakember- hiányra — úgy tűnik, sokkal konzervatívabbak vagyunk, Pedig az ipari iránti igényesvolna, gyorsan hozzátette: ség napról napra nő, és a ha- itthon viszont fél évszázados zai ipar versenyképes akar technológiai szintet konzer- lenni, akkor a szükséges válunk. Nem túlzás azt állítani, hogy a magyar szerszámgépipar korszerű. A teljes szergyártóeszközökkel rendelkeznie kell. Míg korábban csak a legigényesebb gyártmányokat készítették ilyen korszerű technológiákkal, adszámgép-termelésben a szám- djg ma már mindenféle meg- “VÚV-“’ jegy-, illetve mikroszámito- munkálás, gépgyártás alapja ........; gépvezérlésű berendezések aránya ma több mint 40 százalék, de öt év múlva eléri a 70 százalékot, örvendetes, hogy szerszámgép-kivitelünk az utóbbi évtizedben megsokszorozódott, s ma a termelés 80 százaléka kerül külföldre. Ennek örülhetünk, ám annak már kevésbé, hogy a hazai felhasználásra kevés jut. az NC—CNC-technika alkalmazása. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a szerszámgépipar is csak úgy tud továbbfejlődni, ha a maga gyártotta korszerű berendezéseket üzemeiben munkába állítja, a részegységek, az alkatrészek készítését az auto- matikákra bízza. munkamegosztását és a világ legnagyobb szerszámgépgyártóival — például a Gilde- meisterrel, a Heid vagy a Dinner cégekkel — fennálló termelési és piaci együttműködéseket. E korszerű gépek előnyeit a hagyományos szerszámgépekkel szemben senki nem vonhatja kétségbe. A gazdaságos félffeSználák Sem vitatható többé. Ha van pénz az elavult gépek tucatjainak importjára, talán lesz, vagy marad pénz a hazai gyártmányú, korszerű gépek meg- Nézzünk jobban körül saját házunk táján! Szőke László — Négy évvel ezelőtt hét- — Eddig márciustól kétszer Az ő ügye is sínen van te- venháromezer forint kamat- beáztunk. Az ablak mellett hát. Keressünk olyat, akinek mentes kölcsönt kaptunk a gyártól — mondja Bacskó József alapanyag-vizsgáló. — így csak harmincötezret kellett befizetnünk. A kölcsön nélkül bajban lettünk volna. Bacskó huszonkilenc esztendős, 1970 óta keresi a kábelgyárban a kenyerét. Egy szoba — két fél szobájukban egy gyereket nevelnek. Hasonló módon jutott fedélhez a feje fölé Gudics István csoportvezető —, aki szintén innen van a harmincon —. idén márciusban. A JÖVÖ: MÉG KÖDÖS A „lakáskonjunktúrára” — a gyári illetékes szerint — három körülmény nyújtott lehetőséget. A vállalati beruházás, a városi lakásépítési akció és a „Művek” pénzalapjainak viszonylagos gazdagsága. Ez a múltbeli és a jelenlegi helyzet. A jövőre vonatkocsurgott be a víz. A linóleu- még csak ígéretet tettek a mot én ragasztottam vissza a lakásra, de egyelőre vár — konyhában; az nem zavart, ajánlottam a KISZ-titkárnak. hogy a csikket többen azon nyomták el. Az ajtók mellett vagy nagy a hézag, vagy nehéz őket becsukni, szóval közepesnek mondható a minőség. ZSUZSIT KERESSÜK.;: Szépséghibák persze, mindenben lelhetők. Nyilvánvaló A tervosztályra megyünk, nyitunk be. — Zsuzsit keressük — mondja a KISZ-titkár a benn- ülőknek. — Nincs bent ma — felel egy fiatal nő. — Szabit vett ki, mert a lakást adják át nekik . . . M. P. Képzőművész automata Márvány- és gránitlapok lyozza a törmeléket, majd gyártása során keletkező hűl- különös rajzolatú mozaikokat ladékból mozaiklapokat készítő automata gépsort terveztek a közelmúltban Alma- Atában. A gépsor a darabok mérete és színe szerint maga osztáállít össze belőle. A mozaiklapokból padló- és falburkolat készülhet. Az automata gépsor évente 230 ezer négyzetméter felület befedéséhez elégséges mozaiklapot állít elő. A magyar ipar összesen legfeljebb, 400 korszerű szer- Ráadásul az idén, mintha számgépet használ. Csak ösz- megnőtt volna az igény az szehasonlításul: az NDK-ban, elavult technológiát képviselő gépek iránt. A külkereskedelem félszáz olyan berendezést importál, amelyek gyártását 15—20 éve mi magunk szüntettük meg. — Bizonyára a kisebb szövetkezetek melléküzemágaiba, vagy esetleg szovjet kisipari munkahelyekre ke- többezer rülnek ezek a gépek —okoskodom, de válaszként máris sorolják a nagyvállalatokat, mint megrendelőket. A külkereskedelem nem szabályoz, hanem jutalékot kap az üzletkötések után, és még ilyen importügyletek lebonyolításához is érdeke fűződik. A technológia ily módon való konzerválása, esetleg visszafejlesztése viszont egyáltalában nem érdeke a népgazdaságnak. Vajon, miért nem használunk korszerűbb, termelékenyebb és megbízhatóbb gépeket, amikor ilyen technika előállításában a magyar ipar a nemzetközi élvonalba tartozik? Csehszlovákiában évente állítanak munkába ugyaneny- nyit. A románok és a bolgárok számos licencvásárlással fejlesztik a gyártást, de az így készülő gépeket jórészt maguk használják fel. A üzemekben évente ilyen berendezést szerelnek fel. Nálunk a megfelelően korszerű géppark hiányából adódik, hogy az iparban foglalkoztatott munkaerő termelékenysége még a közepesen fejlett ipari országokéval összevetve is alacsony. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint Ausztriában 60 százalékkal, Csehszlovákiában 87, az NDK-ban 100 és Franciaországban 140 százalékkal kedvezőbb az ipar termelékenysége. A LEGTÖBBEN arra hivatkoznak, hogy korábban ezek az NC-gépek meglehetősen sokba kerültek a kialakult hazai bér- és árviszonyok mellett, pedig csak gazdaságtalanul tudták volna felhasználni őket. Amióta az elektronika betört a szerAZ ALACSONY hazai termelékenységi mutató javításához ma már nem elég, ha a munkapadoknál ügyes, tapasztalt munkások dolgoznak. Olyan géppark is szükséges, amely a megnövekedett meny- nyiségi és minőségi követelményeknek is eleget tesz. A gépesítettség felemás helyzetén sürgősen segíteni kellene, elsősorban megfelelően ösztönzött, szervezett, megfontolt termelőeszköz-kereskedelemmel. Mert a többi feltétel adott. Gépiparunk kéBerceli példa Szervezés magasabb fokon számgépgyártásba, tovább pes a legmodernebb termelé- nőtt a gépek teljesítménye, és si eszközök gazdaságos 'soro- a gérek átlagos árszínvonala zatgyártására, kiváltképp, ha je’mtősen csökkent. Mindez- figyelembe vesszük a KGST- zel a hazai szerszámgépgyár- országok kialakulóban levő Több mint egy esztendővel ezelőtt beszélgettünk Tamási Jánossal, a berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnökével a gazdaság átalakulóban levő munka- és üzem- szervezéséről. — Akkor azt mondta, túl korainak tartja még a kinyilatkoztatásokat. Azóta csaknem tizenöt hónap telt el, ez már elegendő idő az első tapasztalatok leszűréséhez? — A munka- és üzemszervezésben lezajlott változások nem egy-két nap alatt mentek végbe. A végleges átállás a főágazati rendszerre az idén márciusban történt meg. Ennek lényege, hogy az eddigi kerületi rendszer helyett négy főágazatot — növény- termesztési, állattenyésztési, műszaki és ipari — alakítottunk ki. Az első kettő a termelési elnökhelyettes irányítása alá tartozik, a másik kettő fölötti „uralmat” megtartottam magamnak. — Ez egyben azt is jelenti, ezeket tartja a fontosabbaknak? — Nem feltétlenül, de ezek lényegében új ágazatok, amelyeknek felcseperedésénél és első lépéseiknél illik bábáskodni. A „bábáskodás” Bercelen nem kényeztetés, a széltől is óvást jelent, hanem még a szokásosnál is több figyelmet, nagyobb pontosságot és — csúnya szó — probléma- érzékenységet. Ezek jellemzőek egyébként a termelőszövetkezetre. Enélkül nem jelentkeznének az eredmények. TÜL JÓL SIKERÜLT? De gondok is akadnak, amelyekről így vall Tamási János: — Az eddiginél magasabb színvonalú üzem- és munka- szervezés (sajnos) megemelt egy másik színvonalat is. A bérszínvonalunkat. A traktorosok, tehergépkocsi-vezetők azelőtt el-el tünedeztek a munkaidő alatt. Ma meg újabb és újabb tennivalóért üldözik vezetőiket. Nem is olyan régen még a fél délelőttöt elpepecselték a tankolással. Most már este megtankolnak, hogy reggel a munkakezdéskor valóban a munkát kezdjék. Hasonló jelenség zajlott le az elmúlt hónapokban az állattenyésztésben. Százzal kevesebb tehéntől 10 százalékkal több tejet fejtek az év első öt hónapjában, miközben a tejértékesítés egyharma- dával nőtt a tavalyihoz képest. Az elnök kimutatásokat tesz elém az ágazatonkénti bér- színvonal alakulásáról. Két- három szám után gyorsan visszaadom. — A tapasztalatok a munka- és üzemszervezést illetően valamennyi ágazatban kedvezőek. S ebben igen nagy szerepe van a Gödöllői Agrártudományi Egyetem munkaszervezési intézetének, amely elkészítette számunkra ezt a kis könyvecskét. A kis könyvecske lexikon- méretű, több mint 300 oldalas és a „Vezetésszervezet rendszere” címet viseli. Mellesleg a szövetkezetnek mintegy 150 ezer forintjába került, de a jelek szerint elég hamar megtérült. — Alighanem nehéz helyzetben lennénk, ha nem lépünk időben, mert az időjárás nem kényeztetett el minket és a határ még mindig nem az igazi, ha sokat javult is a kép. SZABADSÁGOLT OPTIMIZMUS Az elnök nem szégyenlős ember, meg is mondja, hogy május második felében elment szabadságra, mert már nem bírta nézni a sárguló földeket, a több hónapos ve- rejtékes munka kárbaveszé- sét. Erre így emlékszik visz- sza, három hét távlatából. — Számoltam, néhány nap múlva kell bejelentenem, hogy az idén megbukik a növény- termesztés. Olyan siralmas volt a kilátás. Pedig, ha valaki, akkor Tamási János a végsőkig optimista — legalábbis kifelé—, mert véleménye szerint egy igazi vezetőnek kötelessége a lelket tartani az emberekben. Szerencsére ezen a majdnem holtponton már túlvannak a berceliek, s a legjobb úton haladnak a kiegyensúlyozott év felé. Erre pedig nagy szükség van, mert egy termelőszövetkezetnek kettős feladatot kell ellátnia, egy gazdaságit és egy — jelen esetben több község életét is meghatározó — társadalmit is. Ez utóbbit csak akkor képes betölteni, ha eredményesen oldotta meg gazdasági funkciójából adódó feladatait. Bercelen kívül Galgaguta, Nógrádkövesd, Becske és Szécsénke lakóinak sem mindegy, hogyan birkózik meg a Vörös Csillag a tennivalóival. — Az utóbbi években a kedvezőtlen külső körülmények ellenére is sikerült előbbre lépni a gazdálkodás több területén. Minek tulajdonítja a nem lebecsülendő eredményt? — Elsősorban annak, hogy nem féltünk letérni az eddig járt útról, s ebben . a tagság messzemenő támogatására is számíthattunk. Másodszor: szervezeti felépítésünk a termelési folyamatok igényeihez igazodott és sikerült megszabadulnunk a történetileg kialakult formáktól. Harmadszor: nem maradt gazdátlan feladat- és hatáskör. MINDEN TÖKÉLETES? — Ezek szerint minden tökéletes, amit —, részben közösen —, a gödöllőiek kidolgoztak? — Egy kivételével, amelyet az elmúlt hetekben töröltünk is a nagykönyvből. — Éspedig? — Azt a rendeletet, mely szerint a termelőszövetkezet vezetői csak az elnök engedélyével nyilatkozhatnak a sajtó és más hírközlő szervek munkatársainak... Zilahy Tamás NÓGRÁD — 1981. június 19., péntek
