Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-22 / 118. szám

Mímelt diszkómánia Hangszóró mellett Kész a leltár ? Kobelo Erika két arca A gazdasági érdek túlontúl egyoldalú és ezúttal még kárt is okozó felfogására egy példa, amely a rádió rendszeres' „Fűtől, fáig" című környezet­és természetvédelmi műsorá­nak szó szerint kiemelkedő pontja volt. Hónapoknak kel­lett eltelni, amíg Győr város Tanácsa az országos szervek sürgetése mellett végre visz- szavont egy olyan engedélyt, amely a termelési eredménye­iért méltán elismert, sokszo­rosan kitüntetett GRABO­PLAST (műbőrgyár) számára lehetővé tette hulladékainak a város szélén történő nyílt- színi elégetését! És közben tmberek betegedtek meg, érté­kek mentek tönkre . . . Ma már ez a gyár kényte­len-kelletlen figyelembe ive-’ szl saját gazdasági értékel és érdekel mellett a társadalmi, az össznépi érdekeket Is. De, amíg eljutottunk idáig — tú­lontúl sok viz lefolyt a Rábán, s egyáltalán: hogyan juthat­tunk oda, hogy egy kétséget kizáróan mérgező tevékenysé­get tanácsi segédlettel folytat­hasson egy akármilyen dicső múlttal, biztató gazdasági je­lennel és nagy jövővel rendel­kező ipari óriás? Pedig erre (gyakorló rádióhallgatóként bizonyltom) aztán alaposan „tüzelt" maga a rádió is, ép­pen eleget „feszegetve ezt a konkrét kérdést", megszólal­tatva mindazokat, akik telkes gazdaként a közelben súlyos károkat szenvedtek és azokat is, akik maguk megbeteged­tek, a szakértőket nemkülön­ben. Akik viszont kimutatták, hogy egy ilyen jellegű kör­nyezetszennyezés, légszennye­zés több kilométeres körben akkor is súlyosan károsítja a haszonnövényt, ha azon ez a károsodás nem észlelhető, hi­szen minden másnál sokkalta több rákkeltő anyagot tartal­maz az ott megtermett gyü­mölcs és zöldség ... Az em­ber legfeljebb elképed Ilyen tények hallatán, és aztán va­lóban hinni kezd a környezet­és természetvédelem értelmé­ben? Akkor is, ha gyakran úgy tűnik — semmi értelme, természeti kincsekben: erdő­ségekben, termálforrásokban, gyógynövényekben gazdag nyugat-kazahsztáni tajgákat. A több mint százezer hek­tár kiterjedésű új rezervá­tumban a század végéig be­tiltották a vadászatot és a fakitermelést, a hegyi patá­mért semmi nem változik, mert mindig van valami, ami­re hivatkozni lehet . . .? vagy elég a bírságot befizetni? A „Fűtől fáig" olyan rádiós­vállalkozás, «mely megérde­melné a nagyobb figyelmet, és bármilyen furcsán hangzik is, megérdemelné a „nagyobb nyilvánosságot l" Rádióműsor esetében na­gyobb nyilvánosságot követel­ni? Van egyáltalán nagyobb, szélesebb fórum magánál a rá­diónál? Az „éternél", ahogy régiesen ezt néha még ma is kifejezzük? Alighanem egyre kevesebbet ér ma már „álta­lános szinten” fogalmazni' („gondok Is vannak környe­zetvédelemmel, a körzetesíté­sekkel, a településfejleszté­sekkel, a beiskolázással stb.) és nem elég „csak” a rádió­ban elmondanl-meghallgatni; nagyobb tudatossággal talán jobban fel is kellene használ­ni minden más fórumon, munkahelyen, közéleti poszton és területen mindazt az Infor­mációt, mindazt a figyelmez­tetést, amely egy-egy ilyen műsor kapcsán elhangzik. Az­tán azoknak Is tudniuk kelle­ne erről —, vagy figyelmez­tetni őket erre, ha nem tud­nak, nem akarnak —, akik a döntéseket előkészítik és a döntéseket hozzák, sőt, akik megítélik egy-egy gazdálkodó egység munkáját! Valóban ló kérdés: a jövőben Is kaphat kiváló kitüntetést az a válla­lat, amely mialatt gazdasági eredményeit elérni, hatalmas, ma még felmérhetetlen ká­rokat okoz az emberi egész­ségben, a természetben, a környezetben? Balogh István, környezetvé­delmi műsorában a hét elején dr. Gonda János, uz Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnöke erről így szólt: készül az a Jog­szabály, amely szerint a jövő­ben a gyárak, üzemek, minő­sítése tartalmazni fogja azt is, milyen mértékben tett eleget a gyár gazdasági eredményei­nek elérése közepette a köte­lező környezetvédelmi előírá­soknak. De hát még ezek az az ásványkincsek bányásza­tát. A természetvédelmi öve­zethez mintegy 300 olyan köz­társasági területet csatoltak, ahol már korábban is tiltott volt minden intenzívebb gaz­előírások hiányosak — ami­ként Balogh István műsorában erről éppen elég szó esett! Csupán ennél a „füstös” té­mánál megragadva (érthetően, hiszen például a salgótarjáni levegőt köztudottan főként az ötvözetgyár szennyezi elvisel­hetetlen mértékben!) érde­mes megjegyezni azt is, hogy jelenleg mindössze mintegy harmincféle szennyezőanya­got tartanak nyilván a hazai mérésre jogosult szervek. De a füsttel kiokádott mérgező- anyagok közül — műszere­zettség hiányában! — még eb­ből Is csak hetet vizsgálnak rendszeresen. A műsorban hallottuk, hogy a harminc nyilvántartott szennyezőanya­got „kiegészítve" körülbelül ötven-hetven félét vesznek fi­gyelembe környezet- és ter­mészetvédelmi szempontból. Még ez is túlságosan szerény. SÖt, szemérmes szigor, hiszen külföldön. majd mindenütt másfél száz (!) szennyező­anyag meglétét kutatlak a ki­bocsátott, kéményből kiáram­ló füstben. Es talán mind a 150-et mérni is tudják! Lakosonként évente két fo­rintot költünk környezet-, il­letve természetvédelemre (egyesek szerint ezt a kettőt különválasztani amúgy sem nagyon lehet, de nem is érde­mes), és ennek éppen az öt­szörösével lehetne hatéko­nyabban megvédeni pusztuló, ritkuló természeti értékein­ket. Elképesztő arány. Az is méltányolható szempont, amely ebben a műsorban ka­pott először nyilvánosságot, hogy tekintettel a természeti értékekre, ritkaságok, „atrakcl- ós” (bemutatásra alkalmas) jellegére — a jövőben elvár­ható az idegenforgalomból származó nyereség bizonyos átáramoltatása természetvé­delmi célokra. Egyáltalán: ha valami mégnyugtató is volt ebben a műsorban, az nem más, mint az „élő leltár” elké­szülte. A leltár, amelyért min­denki felelős. T. Pataki dasági tevékenység, illetve újabb ipari üzemek telepíté­se. így megmenthetik e ter­mészeti értékekben gazdag rezervátumot a jelen és a jö­vendő nemzedék számára. A gyógyító mikroklíma nyúj­totta lehetőségek ellenére sem építenek új lakótelepeket ezekben a körzetekben. « « * A színház, a rádió, a mozi és a televízió jóvoltából gyak­ran lehetünk tanúi egy-egy színmű, vagy film váratlan sikerének, s bennük egy-egy új tehetség felbukkanásának. Az amatőr művészeti mozga­lomban —, ha jóval kisebb nyilvánosság előtt Is — épp­így adódnak meglepetések, váratlan sikerek. Kobela Eri­ka „színrelépése” azonban nemcsak a mozgalom megyei „bennfenteseit”, de legköz­vetlenebb ismerőit — osz­tálytársait is meglepte. Ez a közismerten komoly, jól tanuló kislány szinte egyik napról a másikra fedte fel másik arcát, mégpedig a szó legszorosabb értelmében... A megyei diáknapok- bemu­tatóin, ugyanis egy személy­ben testesített meg egy disz­kózó párt. S mert a megsze­mélyesített típusok alapve­tően elütnek saját egyénisé­gétől, természetesen mindkét nembéll „diszkómániás” tu­lajdonságait csupán mímel­te, pontosabban pantomi- melte... Dlszkóparódléjával eljutott Egerbe Is, az orszá­gos diáknapokra, ahol szin­tén sikerrel szerepelt. Kobela Erika „civilben” a balassagyarmati Szántó Ko­vács János Szakközépiskola tanulója. Legutóbbi találko­zásunkkor éppen írásbeli érettségi dolgozatát fejezte be magyar irodalomból. — Eger óta nem volt Időm foglalkozni a pantomimmel. Most minden energiámat az érettségi és a felvételi köt! le. A Debrecen! Orvostudo­mányi Egyetemre jelentkez­tem. — A dlszkóparódia egysze­ri „kirándulásnak” tekinten­dő, vagy tartós lesz a kap­csolat a pantomimmel? — A mostani siker nem té­vesztett meg. Tudom, hogy még sokat kell tanulnom. Va­lójában csupán néhány alap­mozdulatot lestem el. A jö­vőben szeretnék alaposabb ismeretekre szert tenni, akár valamelyik pantomimes ta­nítványaként, vagy valame­lyik pantomimcsoport tag­jaként. — Kétségtelen, hogy a disz­kóparódia sikerében az ötle­teknek, gegeknek nagyobb sze­repük volt, mint a tényleges pantomimnek. De ez sem ke­vés és a zsűri véleménye sze­rint mozgáskultúrád igazi tehetséget sejtet. Pedig, ha jól tudom semmilyen előze­tes képzésben nem volt ré­szed Hogyan jutott eszedbe ebben a műfajban Indulni a diáknapokra? — Kevesen tudják, hogy nagyon szeretek táncolni. So­kan tudják viszont, hogy nem szeretem a diszkót. Persze a Újabb természetvédelmi terület Kazahsztánban Védetté nyilvánították a kok felhasználását, valamint 8. A doktornőt mindenki ismeri a házban, pontosabban mindenki tudja, hogy kicsoda. Tudják, hogy körülbelül hat éve özvegy, férje, az akkori 26—27 éves mérnök, valami ostoba orvosi műhiba következtében váratlanul meghalt, majd egy-két évre rá meghalt a velük élő nagymama Is — azóta a fiatal gyermekorvosnő egyedül neveli kisfiát, a ha­todik emeleti egy plusz két félszobás lakásban. Pontosan a Hankóczyék lakása alatt. Többet nemigen tudnak róla, bár a ház felépülése óta Itt lakik; előbb a szüleivel, majd fér- hezmenetele után a szülők mentek másik lakásba, és a nagy­mama költözött ide az Ifjú párhoz —, de közelebbi kapcso­latba vagy barátságba a ház lakói közül senkivel nem kerül­tek. Nem mintha barátságtalan lenne, csak házasságának rö­vid ideje alatt tökéletesen megelégedett a férje társaságával — azután meg a tragikus események —, de főleg, hogy ne kelljen a sajnálkozásokat hallgatnia — tartózkodóvá is tet­ték. Es őt is valami tisztelettel és sajnálattal vagy együtt­érzéssel vegyes tartózkodás veszi körül. IL-es Simcáját, amit még a férjével vettek s egy évig használtak közösen, nem hajlandó másik, újabb kocsira kicserélni, és mivel amúgy sincs más Simca a ház előtt, legtöbbször csak úgy emlegetik, hogy a Simca tulajdonosa. Hiszen az özvegyasszony elneve­zés nemigen illik rá; ehhez a szóhoz valahogy éltesfbb, te- rebélyesebb asszonyság képezte társul — ő pedig még túl­ságosan csinos és fiatal. Amikor a tanár utána néz, s az orvosnő néhány lépését még követi a szemével — „egy kicsit görbén tartja magát" 4 NOGRAD - 1981. május 22., péntek állapítja meg magában tárgyilagoskodva —, a másik fiatal nő Is akkor lép ki a ház előtti járdára. — Szilvia, szaladj Dánielék után! Dániel anyukája téged Is átkísér az úttesten. Nekem már nagyon kell sietnem, mert elhúztad az Időt és elkések. Na! Mondataiban van egy kis kellemetlen és éles felhang, mintha a dallamív s az ehhez tapadó hangszín egy csöppnyi ingerültségből, türelmetlenségből, panaszból és affektálás- ból lenne kikeverve, s ettől az egész a természetesnél fel- srófoltabban hangzik. Szilvia a doktornő mellett lépkedő Dániel után szalad, megfogja a kezét, az anyja pedig megnyugodva Indul az autó felé. A tanár Trabantja melletti PC-s Ladához. A két nő tulajdonképpen csak messziről, testalkatukat tekintve hasonlít egymásra. Ez itt szemüveget visel, ami mellesleg nagyon Jól áll neki, vörösesbarna haja — való­színűleg festett, de legalábbis festékkel rásegített szín — a legutolsó divat szerint frissen fodrászolva. Magas sarkú, pán- tos, hegyes körömcipő van rajta, málnaszínü midiszoknya, fehér zsabós blúz, vállán a szoknya anyagából készült rövid kabátka. Épp csak a vállára terítve, s ettől olyan egyensú­lyozva kell lépkednie, mint a kötéltáncosoknak a levegőben. Arcára, szemére, szájára egy fokkal több festéket, krémet, púdert és rúzst ken, mint amennyit bőre, vonásai, s egyál­talán életkora indokolttá tenne. Amíg az orvosnő megjelené­sében, tartásában, mozgáséban van valami kamaszos frisse­ség, ami életkoránál fiatalabbnak mutatja — addig ennek az ugyanúgy fiatal és kétségkívül feltűnően csinos nőnek éppen feltűnésre számító, kimódolt eleganciája, valamint az ezzel együttjáró feszélyezettebb, szögletesebb viselkedése az egész jelenséget egy kicsit anakronisztikussá teszi. Testtartását, Já­rásét figyelve akár nyolc-tíz évvel idősebb úriasszony is le­hetne. — Szia! — köszön be a tanárnak, amint a két kocsi közé ér, s minthogy olyan mozdulatot tesz, mint aki akar még valamit mondani, a tanár lecsavarja az ablakot. — Szia! Milyen csinos vagy ma! — Mi az, hogy majl Nem mindig? Különben is, csak egy kis brüsszeli rongy -r s mosolyogva karlkfrozza ő Is az affektáló, pesti mondatot —, most hozta az apukám Bel­giumból. De úgy látom, hogy te inkább a szép özvegyet fi­gyeled! (Folytatjuk) „vállalkozásnak” mások az előzményei. Második után részt vettem egy nyári KISZ- táborban, s ott láttam elő­ször pantomimet. Kabács Jó­zsef műsorát. Bár az előadott jelenetek témája nem tet­szett, a mozdulatok annál In­kább. Amikor aztán Hosszú­hegyen — az iskolai őszi munkán —, a ml évfolyamun­kat is felkérték, hogy az egyik estére készítsünk mű­sort, három nap alatt írtam egy húszperces számot a szü­reti munka fonákságairól. En­nek sikere nagyrészt annak tudható be, hogy iskolatérsai- mat meglepte a dolog. Tény, hogy életcélom — az orvosi pálya — érdekében minde­nekelőtt tanultam, a moz­galmi munkán kívül mással nemigen foglalkoztam, rit­kán jártam el szórakozni. ^ A diáknapokra már igye­keztem Igényesebb műsort írni. A diszkóparódiét telje­sen egyedül készítettem, ké­sőbb — megfogadva a zsűri tanácsait — finomítottam raj­ta. örültem a sikernek, s ez még Inkább arra ösztönzött, hogy komolyabban foglalkoz­zam a műfajjal. — Édesapád Rimóc község tanácsának elnöke. Édesanyád munkája mellett a Röpülj pá­ván részt vett pávakör veze­tője. Szüleid segítettek-e a felkészülésben? — Nem is tudtak róla! Mi­kor elmondtam nekik, hogy meghívtak az országos diák­napokra, édesapám tréfásan megkérdezte: „mi az a panto­mim”?! Kobela Erika a Szántó-na­pok idei ünnepségén megkap­ta a KISZ KB dicsérő okle­velét. A kollégiumban há­rom évig volt a diáktanács titkára. Az iskolában pedig az iskolai KISZ-bizottság ta­nulmányi felelőse. Mellesleg élő cáfolata annak a hiede­lemnek miszerint az „emi­nens” tanulókat csak a tan­anyag érdekli. — pintér — Szécsényi mérleg Ezer olvasó fél év előif A körülbelül hétezer lako­sú Szécsénynek — bár pár éve már nem járási székhely —* továbbra is megmaradt és je­lentős a vonzása. A Skáia- Coop Áruház elkészültével ke­reskedelmi ereje növekedett, az egykori Forgách-kastély múzeumnak történt berende­zése pedig kulturális értékét növelte. Jelentős forgalmat bonyolít le a nagyközség könyvtára is, ahová nemcsak a helybeli di­ákok, munkások és egyéb fog­lalkozású lakosok iratkoztak be, hanem környékbeliek Is. Eddig valamivel több mint ezren Iratkoztak be tagnak, s az éves terv 1350 főt irányoz elő. Fasching Károlyné, a Krúdy Gyula könyvtár veze­tőjének véleménye, hogy ter­vüket mlndenféleképppen tel­jesítik, hiszen az esztendő még több vonzó, országos és helyi fontosságú rendezvényt — például ünnepi könyvhét, műszaki könyvhónap — tar­togat, melyek régi tapaszta­lat szerint növelik az olvasá­si kedvet. A könyvtár tulajdonában 32 ezer kötet könyv található, közöttük mintegy ötezer kö­tet gyermek- és ifjúsági ol­vasmány. Hetvenféle napi- és hetilap, folyóirat olvasására nyílik lehetőség, s három év óta működik a zenei részleg, ezernél több lemezzel. A könyvek között — Itt műkö­dik a mezőgazdasági szakkö­zépiskola — az érdeklődők hozzáférhetnek a mezőgazda­sági szakkönyvek széles vá­lasztékához, lexikonokhoz, ké­zikönyvekhez, s a lemezek sorában a túlsúlyban lévő komoly zenét és a magvas irodalmat tartalmazó hangle­mezekhez. Könyvbeszerzés-; re az Idén 65 ezer forintot fordíthatnak — eddig 30 ez­ret vásároltak, — lemezeik gyarapítására pedig ötezer fo­rintot. Az Intézmény sikereihez hozzájárul, hogy gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki a nagyközség különböző iskolá­ival és üzemeivel, ahol rend­szeresen szervez író-olvasó találkozókat, irodalmi, művé­szeti vetélkedőket, közösen a helyi szervekkel, művelődési bizottságokkal. Népszerűek a könyvtár szervezte szakelőa­dások. Az iskola osztályai szívesen keresik fel a könyv­tárat. Nemcsak irodalmi órá­kat tartanak, hanem osztály- főnöki foglalkozásokat is. Gyerekek részvételével május 5-én új művelődő közösség Is alakult: a könyvbarátőrs. Tagjai rendszeresen segítene« a könyvtárosi munkában, ked­vükre olvashatnak, lemezez- hetnek, s közülük talán töb­ben megkedvelik ezt a fog­lalkozást. A kapcsolatok mi­nőségére enged következtetni, hogy 478 tizennégy éven aluli és 355 tizennégy és hu­szonkilenc év közötti olvasó­ja van a könyvtárnak. A ren­dezvények lebonyolításában különösen sok segítséget kap­nak az oktatási Intézmények­től és a Hazafias Népfront helyi bizottságától. A Krúdy Gyula könyvtár hétfő kivételével tart nyitva, s gyakorlatilag reggel nyolc órától este hatig kölcsönzés végett az olvasók rendelkezé­sére áll. Hanzelik Ferencné és Ocsovai Ágnes kölcsönző könyvtárosok munkájával elé­gedettek. Gondolatok Ha nem lehet visszafordul­ni, előre kell menni. (Marco Polo) Minél több ocsmányságra van lehetőség egy foglalkozás­ban, annál több tisztesség kell hozzá. (Balzac) A munka a férfit gxjengiti. de az asszonyt erősíti. (Néger mondás) A fogékony agy ideális szi­vacs lehetne, ha nagyobb lyu­kak lennének benne. (Slawomir Wróbleski) Aki lop, az is megfizet vé­gül mindenért. (Napóleon) Aki egyszer szétszórta • a kásáját, az már az egészet nem tudja többé összeszedni. (Holland mondái!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom