Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-14 / 111. szám

A szorgalom és céltudatosság eredménye „Felhőbe hanyatlott a drége- 11 rom, / Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja; / Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy­orom, / Tetején lobogós hadi kopja.” Hol van már az Arany­balladában megénekelt drége­lyi vár? — hiszen évszázadok viharai, időjárási viszontagsá­gai morzsolták alig láthatóvá a magyar vitézség és bátorság egykori színhelyét. Az egykori hősiesség szép emlékét a tör­ténelemkönyvek őrzik, s ma­ga a hely: Drégelypalánk, Dré­gely és Drégelyvár hármas vasúti megállós települése. A község igazi nevezetessé­ge, a történelmi nevű Dré­gelyvár romjai messze esnek a lakott helyektől a sűrű bör­zsönyi erdők közepében. Maga a község az Ipoly folyó bal partján, az Északi-Börzsöny lábainál terül el. Az Ipoly ár­területén igen szeszélyesen épült vízparti települést szor­galmas, munkaszerető nép lakja. Olyan emberek, akik a megyére jellemző rosszabb adottságok, a kedvezőtlen ter­mészeti körülmények ellenére Is nagyszerű sikereket mond­hatnak magukénak. A TRADÍCIÓKHOZ híven A nevében is a történelem­hez hű Szondy György Ter­melőszövetkezet — amely ma már három község határát egyesíti — összesen alig négy­ezer hektáron gazdálkodik, azonban húszesztendős töret­len fejlődésében tavaly olyan eredményt ért el, amely — ha lehet vagy szabad ilyen összehasonlítást tenni — mél­tó az egykori végvári hősök cselekedetéhez. Igaz, van eb­ben a községben egy másik ha­sonló történelmi nevet viselő szövetkezet, a Szondy Lakatos- és Szerelőipari Szövetkezet — a két szövetkezet között igen jók a kapcsolatok —, amely kiváló biztonsági berendezései­vel és egyéb gyártmányaival vonja magára a figyelmet — azonban a drégelypalánk! név hallatán mégis csak a hazánk­ban — de már külföldön is — jól ismert gyümölcsszörpök jutnak az eszünkbe. A drégelypalánki termelő­szövetkezet, mint szántóföld­ben szegény gazdaság csak magas termelésértékű, munka- igényes növények termelésére specializálhatta magát. A ter­melési szerkezet hagyományok­ban alakult ki — hiszen a szövetkezeti gazdálkodást megelőzően itt már kultusza volt a bogyós gyümölcsök ter­mesztésének — és szerveződött a feldolgozás. S noha a ha­gyományos termék a bogyós gyümölcs, a szamóca, a mál­na, a fekete- és pirosribizli, a talajadottságok ésszerű kihasz­nálásával anyarozsot termel­nek a gyógyszergyártás szá­mára. dinamizmusban azonban fo­lyamatosan szerepet játszott — és játszik — az irányítók kez­deményezőkészsége, a veze­tők határozottsága és céltuda­tos törekvése. Ennek a dinamizmusnak az eredményességit a legérzékle­tesebben bizonyítja a terme­lékenység növekedése, a ha­tékonyság változása. A dré­gelypalánki termelőszövetke­gyümölcs-termelésük haszná­nak növelését szolgálják. A drégelypalánkiak tagjai a DROGUNION Gyógynövény Vállalatnak, a bernecebaráti bogyós gyümölcs-termelési rendszernek. — amelyet jelen­legi elnökük dolgozott ki —, s annak a burgonyatermelő közös társaságnak, amely ve­tőburgonya-termesztéssel fog­lalkozik. Az állattenyésztés A drégelypalánkiak gazdál­kodásának alapja, eredményeik legjelentősebb tétele a bogyós gyümölcsök feldolgozásából származik. A gyümölcsfeldol­gozás keretében jelentős a szörpgyártás. A szövetkezetiek tavaly több mint 780 vagon szörpöt készítettek. Az általuk gyártott és igen kedvelt ször­pök nem csak az országban kedveltek, hanem egyre ke­resettebbek külországokban is. Éves termelésük 40 százalékát szállítják külföldre, így példá­ul Csehszlovákiába, Lengyel- országba, Romániába, a Szov­jetunióba és az NDK-ba. A FEJLŐDÉS NAGYSZERŰ TERVEI A termelőszövetkezet az elmúlt ötéves tervidőszakban 40 millió forintot költött a gépesí­tés fejlesztésére. A termelőszövetkezet állat- tenyésztése — a jelentős rét- és legelőterületek ellenére — nem számottevő a termelési érték szempontjából. Az Ipoly árterületein fekvő rétek ala­csony tápértékű takarmányt adnak,' s ez megvámolja az állattenyésztés bevételeit. Ezért is döntött úgy a szövetkezet vezetése, hogy az állattenyész­tési struktúrát a húshasznosí­tásra orientálják. A KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG SZEREPE A drégelypalánki termelő- szövetkezetre jellemző az a fajta dinamizmus, amit legin­kább számon kérünk a gaz­dálkodó egységektől. Ebben a zetben 1975-ben mintegy 770 dolgozóval 110 millió forint termelési értéket állítottak elő. Az V. ötéves terv utolsó esz­tendejében, tavaly 632 dolgo­zóval viszont már 266 millió forint termelési értéket produ­káltak. A termelőszövetkezet nettó nyeresége is fokozatosan növekedett az öt esztendő alatt' 25 millió forintról 51 millió forintra. A termelőszövetkezet előre­látó vezetése mindig megtalál­ta, illetve megkereste azokat az új lehetőségeket, amelyek az adottságokkal és a hagyo­mányokkal egyeztetve, s a tag­ság szorgalmára építve jól szolgálták a közösség és az egyén boldogulását. A jelen­tős erdőterületek adta lehető­séget gyümölcsöztetik a több mint tíz esztendeje létesített fafeldolgozó üzemmel, amely­nek termékei jórészt bogyós­gazdaságosságának növelése érdekében a szövetkezet tagja az érsekvadkerti sertéstársu­lásnak is, amely évente 10 ezer darab hízott sertést bo­csát ki. A drégelypalánki szövetke­zetre a legjellemzőbb a bo­gyós gyümölcsök termesztése, amelyet korszerű módszerek­kel és technológiával valósí­tanak meg. A szövetkezet részt vesz a korszerű bogyósgyü- mölcs-fajták nagyüzemi ter­melésének elterjesztésében. Je­lentős mennyiségű szaporító­anyagot állítanak elő saját fel- használásuk mellett más gaz­daságok számára is. Eredmé­nyeik, termelési tapasztalataik bemutatására több országos szintű bemutatót, tapasztalat- cserét rendeztek a szakembe­rek számára. Két alkalommal pedig az országos bogyósgyü- mölcs-termesztési kiállítás há­zigazdái voltak. A szövetkezet vezetése — a lehetőségeket és a hagyomá­nyokat tekintve is — erre az ágazatra alapozza a jövőbeni fejlődést. Terveikben szerepel kooperációban egy korszerű gyümölcsfeldolgozó megépítése, ahol a bogyós gyümölcsöket a tőkésexportálhatóság követel­ményeinek megfelelően dol­gozhatják fel. S itt nem csak gyümölcsitalokat készítenének, hanem steril gyümölcspulpot is, amely éppen úgy lehet a kü­lönböző gyümölcsfagylaltok alapanyaga, mint a gyümölcs- leveké. E jelentős beruházási kon­cepció — amelynek tervei már 1978-ban elkészültek — lénye­gében találkozik a megyei el­képzelésekkel. Megvalósításá­val nem csak a drégelypalán­kiak nyernek, hanem az egész népgazdaság. Mód nyílik rá — sőt szükséges is —, hogy a szép tervek megvalósításába, a siker érdekében bevonjanak más termelőszövetkezeteket is. A szövetkezet vezetése tuda­tosan készült a régi, már kor­szerűtlen szörpüzem modem feldolgozóval való felcserélé­sére. A pénzügyi tartalékok biztosítása mellett céltudato­san dolgoztak — és töreksze­nek — a termelési háttér biz­tosítására. — Ennek érdekében — más gazdaságok bevonása mellett — folyamatosan fog­lalkoznak a háztáji bogyós­termelés olyan szintre emelé­sével, hogy az megközelítse a közös gazdaság által megsza­bott mértéket. A nagyobb fela­datok megoldásához rendelke­zésre áll egy ütőképes szak­embergárda is — 30 főiskolát és egyetemet végzett ember dolgozik a szövetkezetben —, olyan kertész- és vegyészmér­nökök. akiknek elméleti fel­készültségét, gyakorlati tapasz­talatait a kutatóintézetekkel való rendszeres kapcsolatok is erősítik. A háromlépcsős megoldásra tervezett fejlesztés megvalósí­tása már elkezdődött. Az első lépcsőben az építési munkák elvégzése mellett egy NDK-be- li feldolgozó gépsort akarnak telepíteni. A második lépcső­bén történne meg a maga­sabb szintű, a korszerűbb gyü­mölcsital- és -pulpgyártás gé­peinek és segédberendezései­nek beszerzése és munkába állítása. Végül a harmadik lépcsőben valósítanák meg a 1 gnagyobb anyagi erőt igény­lő részét a beruházásnak, a 150—200 vagonos hűtőház építését. Ezzel egyidőben felkértek egy külkereskedelmi vállala­tot a piackutatásra. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy van kereslet az emberi egészséget jól szolgáló, kor­szerűen gyártott gyümölcsle­vek, ivólevek és a gyümölcs- velő iránt. S az előrejelzések szerint ez az érdeklődés csak növekedhet. AZ EMBERI HATTÉR FONTOSSÁGA Mindennek a megvalósításá­hoz az anyagiak biztosítása mellett elengedhetetlen egy olyan emberi gondolkodásbeli háttér is, mint amilyen a dré­gelypalánki termelőszövetke­zetben van. A szövetkezetben jók az emberi kapcsolatok, a tagokról, nyugdíjasokról, fia­talokról való gondoskodás. A tagság megelégedésére működ­nek a szövetkezet testületi szervei. A vezetés nagy figyelmet fordít a szociális körülmé­nyekre, melegvizes fürdő-öltö- ző áll a dolgozók rendelkezé­sére, a szövetkezet által mű­ködtetett vendéglőben étkez­hetnek a tagok. Az ifjúságpo­litikai és nőpolitikái. feladatok megoldását pedig egyenesen kulcskérdésként kezelik a szö­vetkezetben. Így érthető, hogy hatékonysággal érvényesül a szövetkezeti demokrácia, len­dületes a munkaverseny és eredményesen bontogatja szár­nyait az újítómozgalom. A drégelypalánkiak szorgal­ma, tenniakarása, a vezetés céltudatossága, a közösség di­namizmusa — összefogásban a környező gazdaságokkal — újabb nagyszerű, a kor kö­vetelményeihez méltó tettek megvalósításával biztat. (X) A felújított régi épületekben még kézi módszerrel történik az Ízletes, keresett gyü- mölcsszörpök csomagolása. A termelés fejlődése, a gazdálkodás új követelményei nagy feladatok elé állítják a szö­vetkezet számviteli dolgozóit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom