Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)
1981-05-10 / 108. szám
Terepasztalok kiskatonái Á jászberényi Meg egy Igazítás a piciny huszárfigurán. számmal maradtak fenn a középkorból is. Ezek a íigurácskák azonban még egyedi alkotások voltak, ellentétben a XVIII. századtól gyártott ólomkatonákkal, amelyeket immár sorozatban öntöttek. Az ólom- . — pontosabban mondva: ón----katonák korsz akát a porcelán-katonák korszaka váltotta fel, ezt pedig az az időszak, amikor megint egyedi darabokként hagyták el a műhelyeket a cinből fabrikált alakolt, S nem csak maga a felhasznált anyag változott, hanem mind fontosabbá lett e modellek szerepe a katonai oktatásban is. Különösen a napóleoni időkben vették igénybe őket, amikor a csatákat immár előretervezték: „lejátszották” a soron következő ütközetet... Mondani sem kell, hogy manapság már nem ónból, nem porcelánból és nem is cinből, hanem könnyen formálható és jól megszilárdítható műanyagból készülnek a kis vitézek. Dr. Major István az NSZK-ban gyártott FÍMO nevű masszát találta a leghasználhatóbbnak, s ezt a matériát igazgatja úgy, hogy abból gyalogoszászlóaljak, tüzérségi ütegek és más seregrészek közkatonái, tisztesei és tisztjei tűnjenek elő. Ez a korábban nálunk is kapható — ám újabban egy rosszabb minőségű olasz plasztilinnel felcserélt — anyag ugyanis sokféle színben készül, s így nem utólag kell „megtarkáznl" csizmákat, a sisakokat, a mentéket. Dr. Major István elsősor- Azok a múzeumbarátok, furcsább és az érdekesebbnél ban az 1848—1849-es forrada- akik egyrészt a budai Várban érdekesebb kedvtelésekről lom és szabadságharc hadse- levő hadtörténeti, másrészt a annyit hallani, ezen a hob- regének különféle fegyverne várpalotai tüzér múzeumot is bin sem csodálkozhatunk. An- meit idézte meg eddig e miútjukba ejtették már, bizo- nál kevésbé, mert dr. Major nikatonák felsorakoztatásányára fölfigyeltek azokra az István már szinte kamaszko- val. Tette pedig ezt azért, aprócska, alig néhány centi- rában eljegyezte magát a mert elsősorban e kor hadviméter magasságú katonafigu- szobrászkodással, s ezzel egy- selőirő] él hamis kép a közrákra, amelyek pontos had- gyütt avval is, hogy őt emű- tudatban. (Hogy mást ne rendbe állítva régi híres csa- vészeti ágban kizárólag, a pa- mondjunk, az akkori magyar fákat idéznek, egyúttal pedig rányi méretek izgatják. huszárt mindenki vörös csá e háborúskodások résztvevőit Közben persze biológusdip- kós, kék mentés, veres nad- mutatják be korhű öltözetek- lomát szerzett, ledoktorált — rágós legénynek ismeri, holott ■ben. „mellesleg” írt egy könyvet csak egyetlen egy huszárezA hüvelykujjnyi tüzérek, Lesz-e sas kétezerben? cím- red — az Attiláról elnevezett huszárok láttán ki-ki azon is mel — ám hónapra hónap, —tagjai feszítettek ilyen mun- eltűnődhetett, hogy vajon mi- évre év, változatlan kedvvel dérban. E jellegzetes viselet féle ujjak képesek kiformálni és szorgalommal bővitette csak 1868 után vált általá- e gyalogosan vigyázzba mere- hadseregének létszámát. nossá.) Ügy tervezi, hogy ha dő vagy a díszesen kantáro- Egyúttal pedig • játékosnak a több mint ötszáz figurás zott lovacskák hátán kard- tűnő, ám végtére is a szak- hadserege elkészül, akkor azt jukkái hadonászó hadfiakat, tudományok reguláihoz igazo- a hadtörténeti múzeumnak „akiknek” még az arckifeje- dó figurateremtés múltjában ajándékozza: hadd lássa min- zése is olyan elszánt, mintha is elmélyedt, s — mint mond- denki, miképpen festettel éppen akkor tudatosult vol- ja — megtudta, hogy az effé- azok, akik a hívó szóra fel- legeslegutolsó le kis fegyveres, egyenruhás alakok már a római sírokból is előkerültek. Ugyanígy szép A kép jobb oldalán a különböző színű műanyagdarabkák, mellettük a formázó kés, a kép bal oldalán pedig azt látni, hogyan igazgatja egy golyóstollbetéttel a kis huszár ruháját dr. Major István. na bennük parancs. Nos, a terepasztalok kiska- tanái néhány száz lépcsőnyi- re a hadtörténeti múzeumtól, a budai Vízivárosban, a II. kerületi Fazekas utca egyik vadonatúj társasházában készülnek, ahol dr Major István, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem talajtani tanszékének tudományos munkatársa igazgatja őket olyanra, hogy minél elevenebb mozgásúak legyenek, s hogy az öltözékük a korabeli hadseregek szolgálati szabályaihoz a lehető legpontosabban igazodjon. Az olvasó nyilván furcsállja :' éppen agy talajtani szakember adta a fejét arra, hogy e piciny fegyverforgatók alakot nyerjenek? Ám korunkban, amikor a furcsábbnál sorakoztak mögé. Kossuth zászlaja Akáez László Az ENSZ aranykönyvében Ami az Egyesült Nemzetek munkaközösségnek a tagja. Az Szervezetének úgynevezett orszá? gyakran színhelye az .aranvkönvvében” «rerenlA ezzel nemzetközi „aranykónyvében kereplő szimpozionoknak. Nemrégiben természetvédelmi területeket Élagoevgradban rendezték jí>etl’u^UÍ?árpa ,a, vlág, máso- meg )Az ember és a bioszfé- dik helyét foglalja el. „A ra>» elnevezésű nemzetközi tu- világ kultúrájának és tudó- dományos tanácskozást, Vár- mányának oaokulhagyott tér- nában pedlg a Bolgár Termé. mészeti kincsek aranykonyve szetvédelmi Bizottság hívta CimU.J?N^Z"klac*v^n^, ^ k°l* össze konferenciára a hazai gár tájegyseget tartalmaz. és külföldi tudósokat, hogy Bulgária egyébként nemcsak megvitassák a műtrágya okoz- a több mint'nyolcvan rezer- ta környezetkárosodások vátum példaszerű gondozásé- megelőzését- A bolgár szaluval, megőrzésével tűnik ki, emberek mindkét alkalommal tudósai számos ökológiai prob- több javaslatot terjesztettek léma megoldására hivatott elő. kékszakállú Emlékezés Székely Mihilyra születésének 80. évfordulóján Székely Mihály portréja. A Borisz Godunov címszerepében. Csodálatos hangú énekes volt. Május 8-án lenne nyolcvanesztendős- A világhírű basszista mindössze hatvankét évet élt. Jászberényben született, mint Spagattner Zság- mond órásmester fia. ötéves korában kezdett énekelni. Édesanyja kísérte gyermekét cimbalmon. Pályafutása során Székely sokszor elmesélte kollégáinak, barátainak élete történetét. Hegedülni egy idős cigánytól tanult, aki esténként a legjobb helybeli vendéglőben muzsikált, és másnap délután fáradtan érkezett a zeneoktatásra. Olykor el is bóbiskolt és hagyta a gyereket játszani. Csakhogy ez az öreg cigány nem volt más, mint Rácz Aladárnak, a kor egyik legnagyobb cimbalom- művészének az apja. Székely Mihály érettségi után tisztviselő lett. Szép orgánumára elsőnek Revere Gyula hárfaművész figyelt fel. Meghallgatása után nyomban telefonált dr. László Géza énektanárnak, Haselbeck Olga operaénekesnő férjének: — Géza, kérlek, felfedeztem egy remek tenoristát. A próbaéneklésen Székely ugyanis magas fekvésű dalt adott elő, kifogástalanul. Mély hangjait László értékelte, és basszusra nevelte tanítványát. Székely 1924-ben szerződött az Operaház társulatához. (Egyik fivére ugyanitt, a színház kórusába került.) Első fellépése A bűvös vadász remetéjének szerepe volt Rendes tagként mint Ferrán- do mutatkozott be A trubadúrban. 1925-ben Franz Schalk, a bécsi opera főze- neígazgatója dirigált Budapesten. Nagyon tetszett neki Székely hangja, és rövidesen táviratban hívta meg az osztrák fővárosba szerződtetés céljából. Székely kiutazott,-de kisvártatva hazatért, mert a pesti dalszínházat jobban szerette. A magyar zenetörténet egyik, most különösen aktuális mozzanata fűződik a nevéhez. 1938 őszén Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című egvfelvonásosára készültek az Operaházban. A zeneszerző végighallgatott egy próbát, miután értesült róla, hogy valamiféle vita volt Sergio Failom karmester és a címszerepet éneklő Székely Mihály között. Mi történt a próba után? — Tanár úr — szólt az énekes Bartókhoz — Most már hallotta, milyen mély basszus hangom van. Én a szólamot egy-két helyen másképp énekelném. Failoni ellenzi, mert az nincs a kottában. Énekelni kezdett. Bartók bólogatott: — Kérem, ezt én is Így képzeltem el, de ahogy látja, nem lehet lekottázni. Aki annyira érzi ezt a művet, mint' ön, annak mindent meg szabad benne csinálni. És transzponálta Székely számára a szólamot, több helyen olyan taktusokat iktatott be, amilyeneket csak rendkívül mély hangú művész tudott előadni. Székely Mihály világszerte énekelte a Kékszakállút. Először -Amsterdamban, Doráti Antal vezénylete alatt, Párizsban a Théatre de Champs Elysées- ben Georges Sebastiannal, azaz Sebestyén Györggyel. Hatalmas sikere volt a szereppel Moszkvában, utóbb Hágában, a londoni rádióban, majd tizenegyszer egymás után Brüsszelben. Hol énekelt még? Dallasban Verdi Requiemjében basszus szólamát, a New York-i Metropolitan operaházban hatszor a Walkür Hundingját, négyszer Marke királyt a Trisztánban, a Rigoletto Spa- rafuciiejét. A művész legalább száz szerep interpretálja volt! Tiborc, Pomádé király, főpap a Sába királynőjében, Doszifej a Hovansz- csinában, Koncsak az Igor hercegben, Gremin az Anyeginben, Rocco a Fidelioban, Ramfisz az Aidában. Különösen szerette a Mozart-dara- bokat. Szívesen énekelte Os- mint, Sarastrót, Leporellót. Boldog volt, amikor a Don Carlos II. Fülöpjét adhatta elő. De ugyanígy örvendett a Bohémélet Coliinjának, a Faust Mefisztójának, A Rajna kincse és Siegfried Rafneré- nek, vagy éppen a Parsifal Amfortasjának. Sokszor kitüntették. 1946- ban lett az Operaház örökös tagja. 1950-ben kiváló művész, 1961-ben megkapta a Munka Érdemrendet, majd a Munka Vörös Zászló Rendjét. Kétszer vehette át a Kossuth-díjat. Elementáris egyéniség volt, emberi és művészi értelemben egyaránt. ' Jászberény városa díszpolgárává választotta. Az a város, amelynek egykcnr Kossuth Lajos is díszpolgára volt. A diplomát a Lehel-kürt kicsinyített másának kíséretében huszonöt éves énekesi jubileumán a város akkori vezetője, egyben Székely gyerekkori barátja, dr. Németh Ferenc adta áf. A házat, ahol a művész született, lebontották ugyan, de az ott nyíló főútvonalat róla nevezték el. Márványtábla őrzi emlékét. A róla elnevezett iskola előcsarnokában leleplezték a mellszobrát A jászberényi Székely-emlékszoba megnyitásán Gobbi Hilda mondott emlékbeszédet- A közönség ott láthatja a művész jélmezeit, kitüntetéseit, festékesládáját, és a Kékszakállú zongorakivonatát Bartók Béla saját kezű bejegyzéseivel. Székely a huszadik század egyik legjelentősebb hangfe- noménja volt. Alakításainak értékét színészi tehetsége emelte rendkívülivé — írta róla a zenei lexikon. Szoborportréja, amely sokáig a budapesti Fészek Művészklub első emeletét díszítette, sajnos tönkrement. De megmaradt hanglemezfelvételen nevezetes és utolérhetetlen Kékszakállúja. Kristóf Károly VWö/IMlMMMMM/WlöMMWWWWWWWWWWWWWWI<VWWMM/V^^ A művészet világa címmel a budapesti Corvina Kiadó, a varsói Arkady és a berlini Henschelverlag közös vállalkozásában új sorozat induit nemrég. Tizenöt-húsz oldalnyi szöveges ismertetővel, 30—35 fekete-fehér és mintegy 20 színes illusztrációval tetszetős, s mai árviszonyainkhoz képest nem túl drága köteteket adnak ki a sorozatban. Az eltelt negyedévben három kötet látott napvilágot. Masacciót Takács József fiatal művészettörténész, Tizianót az NDK-beli Renata Bergerhoff mutatja be. Tiziano az európai festészet legkiemelkedőbb alakja, a csúcsára érkezett velencei reneszánsz kétségtelenül legnagyobb mestere, kit évszázadok emlékezete,, Michelangelo és Raffaello mellett a legtökéletesebb mesternek tekintett. A Tövisko8 NÓGRÁD - 1981. Ü szorúzás, Szent Sebesfyén, vagy a Dáné című festménye remekmű, s a leghiresebbek e kis albumban természetesen színesben élvezhetők (Az adó- garas Jupiter meglepi Antio- pát stb.) Berninit a lengyel Jan Bialostocki mutatja be 13 színes és 36 fekete-fehér képpel. Bernini az olasz barokk legsokoldalúbb mestere, szobrász, építész. Számos szobrot alkotott. Legnagyobb építészeti vállalkozása a római Szent Péter tér. Nevezetes al kotásai a Szent Péter sírja fe letti baldachin, VIII. Orbn■ síremléke, valamint számo barokk ízlésű kút Rómába!- Ha Bernini nevét halljuk leginkább Dávid szobra ötlil május 10., vasárnap J K N Y ¥ elénk, ez az alig több, mint egy méter magasságú szobor. Dávid félrehajolva, kezében parittya, pillanatnyi mozdulatlanságában jelenik meg előttünk; ez a nagy nekilendülést megelőző pillanat, s szinte látjuk ellenfelét. A korábbi ábrázolások (Donatello, Verrocchio, Michelangelo) reneszánsz szellemben, mozdulatlanságában dolgozták fel e témát. Időben igen nagy az ugrás i reneszánsztól és a barokkból századunk tízes-húsza- ■veinek avantgardizmusáig S'zabó Júlia A magyar akti nzmus művészete 1915—192' :ímű tudományos alapossági monográfiájában dolgozta fel a jelentős mozgalom törté1 netét, eddig ismeretlen vagy egyáltalán nem közölt dokumentumok, képzőművészeti alkotások közzétételével. A magyar aktivizmus az első világháború második évében jelentkezett — elsősorban né- mef példák nyomán ’—, s vezéregyénisége Kassák Lajos volt, aki különböző folyóirataiban (Tett, Ma) publikálta a_ képzőművészet és az irodalom legmodernebb törekvéseit. Az aktivizmus amolyan szintetizáló irányzat volt. Megtaláljuk benne azexpresz- szionizmus, futurizmus, kubiz- -nus minden válfajának csínját és problematikáját' A nagyar aktivizmus legjelen- ősebb művészei: Nemes Lam- -érth József, Máttis Teutsch János, Uitz Béla, Kmetty János, Bortnyik Sándor voltak, a vezéregyéniség, Kassák Lajos mellett. Műveikben harsány expresszivitással közvetítik a korszak konfliktusait és forradalmi lendületét. A mozgalom székhelye 1920—26. között Bécsben volt, s itt csatlakozott Moholy-Nagy László, a ma már világhírű mester. A kötet tárgyalja a mozgalom filozófiai-művészeti előzményeit, feltárja nemzetközi kapcsolatait, s elhelyezi e jelentős mozgalmat a magyar és az egyetemes művészet történetében. Az elmúlt évben volt hetvenöt éves a gyulafehérvári születésű Gy. Szabó Béla, az erdélyi fametszés legjelentősebb alkotója- A Kriterion kiadásában Murádin Jenő tollából kismonográfia jelent meg az idős mesterről. Közel öt évtizede, hogy első lapjáf (Koldusok címűt) akkor még kezdetleges szerszámokkal fába1 véste. Azóta 1260 metszete készült el. Olyan sorozatok, met - szeteskönyvek és önálló lapok, melyek alapján az eredendően XVI. századi műfaj meg- újítójának nevezhetjük Gy. Szabót. Jó néhány ilyen met- szetes albuma Magyarországon is forgalomba került, s méltán váltott ki elismerést- A Hónapok, Divina Comedia, illetve legutóbb a Jelenések könyve című metszetlapjai napok alatt tűntek el a könyvesből tokból. Sokan kedvelik a jeles magyar írókat, művészeket, tudósokat ábrázoló arcképsorozatait. A Műszaki Kiadó második kiadásban adta közre Sikota Győző valóban csodálatosan szép könyvét Herend porcelánművészetéről. A színes illusztrációk valósághűek, és sok esetben még jobban él- vezhetőek, mintha a múzeumi vitrin üvegablakán próbálnánk gyönyörködni bennük.
