Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-09 / 107. szám

Filmek -nyárra Neveljünk-e Pe A nap barnító sugaraival, a Balaton, vagy a Velencei-tó simogatóan lágy vizével ver­senyre kelni majdnem lehe­tetlen. A mozik idén nyáron mégis megkísérlik. Olyan színvonalas és szórakoztató alkotásokkal hívják a néző­ket, amelyre az utóbbi évek­ben talán nem is volt példa. Bemutatnak vígjátékot és westernt, zenés filmet, sci- fit. Olyan a kínálat, hogy ta­lán a kánikula ellenére is érdemes lesz mozijegyet vál­tani. Goldie Hawn-t a Kaktusz virágában, legutóbb pedig a Sugarlandi hajtóvadászatban gyermekét féltő anyaként lát­hattuk. A nyár egyik film­slágerében a véletlen hihe­tetlen kalandokba kergeti és természetesen a rendőrség sem hisz neki. Egy ideig, mert később aztán mind több el­tűnt hullát kell előkerítenie. Az Óvakodj a törpétől című amerikai krimit már május­ban vetítik a filmszínházak. A Pogány Madonna — Bujtor István és Mészáros Gyula új filmje — a tiha­nyi múzeum féltve őrzött kincsének elrablásáról és a tettesek utáni hajszáról szól. Látványos, piedonei vereke­dések, üldözések, izgalmas vitorlásverseny és a szép Ba­laton csábíthatja a nézőket a mozikba. A Fogadó az „Örök vilá­gossághoz” Bán Róbert feke­te humorba hajló, kosztü­mös, kalandos játéka, amely a XVIII. század végén ját­szódik, valahol Magyaror­szágon, egy fogadóban. A tét nem kevés: hányán marad­nak életben reggelre és kié lesz a temérdek aranypénz? A legjobb hagyományokat követi a XX. század kalózai című szovjet kalandfilm, így nem maradhatnak el a ten­geri csaták mellett a kábitó- szerrablás izgalmai sem. Iga­zi, régen várt filmsláger, a Rakéta Regényújságból meg­ismert Kóma. a film főszere­peiben Genevieve Bujold és Mflfcfíael Douglas. A nyár egyik kérdése: meg­ismétli-e a Kabaré sikerét Bob Fosse? A Mindhalálig zene című filmjének hőse egy koreográfus-rendező, aki az erőltetett élettempó, a nagy rohanás közepette szívroha­mot kap, s a kórházban, kép­zelt show keretében éli át saját halálát. Kezdő punkénekesnő a hő­se az Uvegtörők című angol filmnek. Kemény, sok-sok gyakorlást igénylő munkával neve ismertté lesz. A siker és a népszerűség azonban el­távolítja eredeti elképzelései­től. Dalai kezdenek azokhoz hasonlítani, amelyek ellen lá­zadt. Kudarca elkerülhetetlen. A film elsősorban a kemény rock híveinek nyújt maradan­dó élményt. Szörényiék tizenöt évét könyv alakba szerkesztette Koltay Gábor, aki most el­készítette az együttesről film­jét is. A Koncert kedvéért ismét együtt játszott az Illés- együttes. A filmet archív do­kumentumok teszik izgalmas­sá. A wilkói kisasszonyokból Telt házakkal vetítették a Filmmúzeumban a Majmok bolygóját. A filmet a MOKÉP országos forgalmazásra meg- vehette. A rendkívül szelle­mes filmben megismerkedhe­tünk a majmokkal, akik azt vallják, magasabbrendűek az embernél. A sci-fi-kedvelőknek ajánl­ják az Üzenet az űrből című japán filmet, amely módsze­reiben a nagy sikerű Csilla­gok háborújára emlékeztet. A Sivatagi show minden eddigi természetfilmet felül­múl újdonságaival és speciá­lis humorával. Szemtanúi le­hetünk annak is, hogyan dü­löngélnek alkoholmámorban az erjedő gyümölcsöktől az állatok, de láthatjuk féktelen örömüket is, amikor a siva­tagot megöntözi a kincset érő eső. Bud Spencer neve már a siker biztosítéka. A seriff az égből című filmben is ter­mészetesen felügyelőt alakít, természetesen van gyermek segítője, akinek földöntúli képességei vannak, hiszen ő is földöntúli. Természetesen. Néhány cím a stúdióhálózat nyári programjából: B. Brecht Galileo Galilei című drámájából Joseph Losey készített filmet. A. Wajda is irodalmi művet dolgozott föl: A wilkói kisasszonyokat. Jiri Menzel a Mesés férfiak kurb- lival című filmjében azoknak állít emléket, akik a film szü­letésénél bábáskodtak. A nyár igazi szenzációja, hogy hosz- szas tárgyalások eredménye­ként ismét megtekinthető Fel­lini Országútonja. Néhány cím a nyár film­újdonságaiból. Talán sike­rült néhány műre felhívni a figyelmet Szita Anna HATÁROZOTT VÉLEMÉ­NYEM: igen! Enélkül sótlan, fűszertelen lenne az iskolai munka, a nevelés. Az a pe­dagógus, aki tagadó választ ad és vall, nagyon fontos dol­goktól fosztja meg magát. A tehetség, a kiemelkedő képes­ségek felfedezésének örömétől, a személyiség kibontásénak gyötrelmes-szép feladataitól. Miért tenné? Mondvacsinált probléma? Miért kell riadót fújni a tehetségek védelmé­ben? És kik is azok a Petro- vicsok ? A végén kezdem: nem Pe­tőfi eredeti családnevét idézte a felszólaló — még ha a kér­dés kissé „költői” is. Petro- vicsnak hívják a Nógrádme- gyeri Általános Iskola egyik tanulóját, aki matematikából különösen tehetséges. A két­kedő, vitára serkentő mondat pedig a körzeti iskola neve­lési értekezletén hangzott el. Nem tehetségeket kell kutat­ni, hanem a gyengéket felráz­ni, a hátrányos helyzetűekkel fokozottan törődni. A tehetsé­gek nem az általános iskolá­ban bukkannak fel (egy-két kivételtől eltekintve) és ha igen, az jobban megy magá­tól is; a pedagógusra inkább a gyengéknek, lemaradódnak van szükségük — ez volt a lényege a vihart kavaró hoz­zászólásnak. Nem kétséges, jó szándék rejlik e gondolatok mögött, nem a munka könnyebb végét akarja megfogni a tanárnő, mégis sántít a véleménye. És igazolja: valóban szükség volt arra, hogy megvitassák a ké­pességfejlesztés, tehetséggon­dozás kérdéseit, mind a fogal­mak értelmezésében, mind pe­dig a gyakorlatban vannak problémák. „A haszontalanul eltöltött idő drága kiadás” — fogal­mazta meg hajdanán a bölcs Arisztotelész. A munkában — beleértve a tanítást, tanulást is — megengedhetetlen luxus az üresjáratok halmozása. Egy diák több mint nyolcezer órát tölt évente tanórán — nem mindegy, hogyan. Az átlagost túlszárnyaló képességű gyere­kek számára tömény unalom lehet egy-egy óra, ha semmi­lyen feladatot nem kannak. A képességeket csak tevékeny- kedtetéssel lehet fejleszteni az Hagyományt szeretnének te­remteni a salgótarjáni 211-es ISZI-ben abból az iskolamoz­gató játékból, mely már más­fél hónapja zajlik és a jövő héten ér véget. Vidám, fiata­los programok sorozata — egymás és az iskola jobb meg­ismerését szolgálja, ügyesen választották meg a címét is: hISZI a pISZI. Nem könnyű ebben a nagy iskolában —, ahol a diákok- csak hetente háromszor találkoznak, az elméleti és gyakorlati oktatás szétapróz­za a tanulói kollektívákat — folyamatos közművelődési te­vékenységet kialakítani, mű­velődő csoportokat összetarta­ni. Jelenleg két gárda próbál, dolgozik rendszeresen: az énekkar és a citerazenekar. A optimális felé törekvő képes­ségfejlesztésre épülhet a te­hetséggondozás. Sokat emlege­tik manapság pedagógus­berkekben: mindenki képessé­gei szerint tanuljon — de erre van-e lehetősége a leg­jobbaknak? Végül a kivételes szellemi képesség, a tehetség hátrány lehet a diáknak? Csak a középszerűségnek ked­vező légkörben — ezt pedig kerülnünk kell! Bogárdi Lász- lóné igazgatóhelyettes vitain- dítójában a fogalmak elem­zése mellett számos hasonló problémát vetett fel. Ügy vé­lem, nem volt haszontalanul eltöltött idő egyik nevelőnek sem. ha figyelmesen hallgatta fejtegetéseit; egy-két rövid mellékvágányra-siklást leszá­mítva a vita is hasznos volt. Akik szót kértek, nem kezd­ték kötelezően azzal: csatla­kozva az előttem szóló kollé­gához, azzal szeretném kiegé­szíteni, nálunk is hasonlóan van... Megyénkben 72 általános iskolában zajlott nevelési érte­kezlet az elmúlt napokban, mindenütt bizonyára más-más sajátosságokat vetettek fel, ám sok a közös vonás, az ál­talános is. Ezekből idézzünk fel néhányat! SOK SZÓ ESETT AZ osz­tályfőnökök felelősségéről: ha lelkiismeretesek, az ő kezük­ben számos információ össze­fut, van lehetőségük a felis­mert képességek szerinti pá­lyaválasztásra ösztönözni a tanulókat, a kollégákkal együttműködve, segíteni a te­hetségek érvényesülését, kitel­jesedését. Az általános isko­la csak alapozó tudást nyújt, igaz, az is, igaz, sok gyermek csak később bontakozik ki — ám lehet, hogy a nagyobb tö­rődés hiányzott. A tehetsé­ges tanulók nevelésében több jellegzetes hibát szoktál: el­követni. Az egyik: úgy vélik, nincs különösebb tennivaló velük, utat törnek maguknak. Másik eset az. amikor a kiug­ró kénesség izgága alkattal párosul — azt hiszik, azzal tesznek jót, ha kissé vissza­szorítják, ám ezzel gyakran a középszerűség felé. az ambí­ciók kiöléséhez juttatják el a diákot. Sűrűn tapasztalható a jó képességűek rossz túlter­helése: kényelmességből min­kórusnak két nagy rendezvé­nye volt ebben az évben: a salgótarjáni ifjúsági zenei na­pokon és az Éneklő ifjúság hangversenyen léptek fel. Ki­csi még a létszámuk, a leg­fontosabb feladat az összerá- zódás, a stabil mag kialakítá­sa. Nemrégiben felvették a kapcsolatot a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola leánykarával, közös munkára készülnek. A citerások gárdája szintén a salgótarjáni ifjúsági zenei na­pok egyik résztvevője volt — sajnos, nehezen tudják a fel­lépéseket egyeztetni. Tavasszal ért véget a három koncertből álló hangverseny- sorozat, melyet sok diák meg­hallgatott. 100 tanulónak van dennel őket bízzák meg, néni marad így energiájuk valóban pluszt hozni az őket leginkább foglalkoztató területen. És ezzel elsikkad a közepesnek besorolt gyerekekben levő te­hetség is, nekik kevesebb le­hetőségük van a kiugrásra, bi* zonyításra. Vegyes a fogadtatás a kész­ségtárgyakban kiemelkedő di­ákok esetében. A közismereti tárgyak alapozó funkcióját szem előtt tartva, sokan le­becsülik ezeknek az óráknak a szerepét, mondván, ha va­laki zenei, képzőművészeti, sportzseni, az így is, úgy is felbukkan. Pedig a személyi­ség egészének formálásában, a kénességek kibontakoztatásá­ban, a kreativitás, cselekvő- készség, ízlés, igényesség fej­lesztésében fontos e képessé­gek feltárása, ha világhírű művész nem is lesz belőlük. Tanórákon és szakkörökön (Nógrádmegyerben 11 van be­lőle). valamint a napköziben alkalmat kell teremteni arra, hogy ne legyenek terméketlen ismétlések, differenciáltan fog" lalkoztassák a tanulókat. Ez természetesen sok pluszmun­kát igényel a pedagógustól — az órára külön feladatlapokat kell készítem 2—3 gyereknek, a napköziben figyelni, miben ügyesebb a többinél, segíteni a tanórán kívüli lehetőségek közötti választásban, a szak­körön gondolni a már tavaly is ott dolgozókra — de meg­éri. Akkor is, ha sok a hát­rányos helyzetű, aki megint másféle törődést igényel. Ha nincsenek testre szabott, ui feladatok, elmarad a tanulói munka — amit kell. kis ener­giával teljesíti, többre nem törekszik. Ez valahol a mun­kára neveléshez is kapcsoló­dik! A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS, tehetséggondozás az általános iskolákban mást jelent, mint a középfokú intézményekben. Nehezebb mérni, mit adott a pedagógus itt a későbbi élet­pályához, tehetség teljes ki­bontakozásához. De mégis cél, hogy minél több Petrovicsot neveljenek, akik őszintén el­mondhatják: már az általános iskolában kezdődött az érdek­lődésem.... G. Kiss Magdolna a József Attila Megyei Műve­lődési Központba színházbér­lete, ezen felül egyes darabok­nál közönségszervező munkát is végeznek az iskolában, pluszjutalmul kapnak néhá- nyan színházjegyet. Kezd ‘kibontakozni a tárlat- látogatás szokása is: sok cso­port járt az űrhajózási kiállí­táson és a salgótarjáni tavaszi tárlaton pedagógusok kíséreté­ben, akik segítették a bemu­tatott anyag megértésében. Ezekre a szervezett progra­mokra még szükség van, hi­szen sokaknál az igények ala­csony szinten vannak, a köz- művelődésbe való bekapcso­lódás feltételei nem adottak. Az iskola ebben fontos fel­adatot vállalhat! „hISZI a pISZI..." Közművelődés a 211-eshen Kulturális hírek Készülődések kora A Potsdam megyei Witts- tocker Heidén új történelmi múzeum létesítését tervezik a sachsenhauseni és ravensbrüc- ki koncentrációs táborok fog­lyainak és áldozatainak emlé­kére. 1945 áprilisában ezen az erdős vidéken rótták 240 kilométer hosszú útjukat azok a halálra szánt emberek, aki­ket Lübeckig hajszoltak, hogy ott hajóra tegyék és a tenger­be vészéjtsék őket. Az Európa 18 országából összeszedett sachsenhauseni foglyok közül hatezren vesztették életüket ebben a halálmenetben. ☆ A lambarénéi őserdei kór­ház (Közép-Afrika, Gabon Köztársaság) alapítójának és orvosának, a nagy humanistá­nak és művésznek, Albert ,Schweitzernek (1875—1965T ál­lított emléket a Halle megyei Wolfen. Az emlékmű avatá­sával egyidőben kiállítás nyílt Albert Schweitzer életéről és munkásságáról, akinek nevét egyébként több intézmény, ut­ca, tér viseli az NDK-ban. ☆ Az erfurti türingiai népraj­zi központ munkatársai érde­kes kiadványt készítenek a türingiai nyelvjárás és költé­szet megismertetésére. A je­lentős mű érdekesen ötvözi az egykori népköltészet mesterei­nek és a ma néprajzkutatói­nak munkáját. Manapság kevés üzem di­csekedhet azzal, hogy műve­lődési házában több együttes évek óta kiegyensúlyozott, si­kereket hozó tevékenységet folytat. A salgótarjáni Ko­hász Művelődési Központban elmondhatják ezt — a lemor­zsolódásokat, személyi prob­lémákat sikerült ellensúlyoz­ni a jó irányítói, szakmai munkával, a feltételek meg­teremtésével. A legtöbb feladat a régi hagyományokat őrző fúvósze­nekarra vár. Hamarosan itt lesz a soros minősítő verseny — az elmúlt időszakban már háromszor nyerték el az Aranylant diplomával foko­zatot, nem szeretnének lejjebb csúszni, ezért nagyon készül­nek a várpalotai bemutatóra. A másik komoly munka a nyári leonbergi vendégszerep­lés — az ottani fúvószenekar meghívására egy hetet kinn töltenek. Erre felfrissített, gaz­dag műsorral készülnek. A néptánccsoport tavaly Szegeden ezüst minősítést ért el. Ezután néhányan kimarad­tak, a lányok közül házasság- kötés miatt főleg — most sok a fiatal, akiknek még be kell il­leszkedni, felzárkózni a többi­ek tudásához, őket a város­ban és a környéken várják kisebb fellépéseken. Nagy gond számukra a megfelelő zenei kíséret biztosítása. Ha a szak­mai zsűri előtt lépnek fel, csak zeneileg művelt, tiszta népzenét játszó zenészekkel bízhat a sikerben. Egy ideig a megyei művelődési központ népzenészei kísérték őket, mostanában a zeneiskolai nö­vendékekből álló csoport — jó lenne egy megbízható fix együttes. A régi szép időket, az amatőr művészeti mozga­lom fénykorát idézi a Petőfi kohászszínpad. Tagjai két nagy eseményre készülődnek: a balassagyarmati ISZN-re és a tatabányai vasasszín­játszók fesztiváljára. Nyomába ért. a gyorsvonat címmel me­gyei szerző. Erdős István pódi­umjátékát viszik színpada. Sok a tehetséges fiatal ajazz- balettcsoportban is, nem vé­letlenül szerepeltek sikerrel a Művészet és ifjúság bemu­tatón. Számukra a legközeleb­bi erőpróba a miskolci for- mációs táncverseny lesz, Úi természetvédelmi terület Védetté nyilvánították az Azovi-tenger körzetében élő ritka növény- és állatfajokat. Itt, az árterületeiről híres kri- jovi lankákon hozták létre a természetvédelmi körzetet, melynek összterülete eléri a 600 hektárt. A Donyecki-me- dence komplex programjával összhangban —, mely az egyik legrégebbi szovjet széntermelő vidék ökológiai viszonyainak javítását és stabilizálását irá­nyozza elő — 1981-ben újabb természetvédelmi területeket alakítanak ki. 4 NÓGRÁD - 1931 május 9., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom