Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-08 / 106. szám

A munka becsületének... fii.) Fejlesztés a tarjáni bán va gép gyárban Tanítómesterek, példaképek „A figyelmet a társadalom fejlődése szempontjából leg­fontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre kell összpontosíta­ni: ..a munka becsületének növelésére, a kötelezettségek teljesítésére, a közösségi szel­lem erősítésére.” (A XII. párt- kongresszus határozatából.) Mindig meghatározó szere­pük van az őket követő nem­zedékek jó irányú politikai, emberi és morális magatartás formáinak kialakításában. Ró­luk emlékeznek most azok, akiknek volt már tanítómeste­rük. ők maguk is tanítottak, és még lehetnek tanítómeste­rek. ☆ A gyorsan pörgő hatalmas, nagy teljesítményű modern sodrógép folyamatos munkáját vigyázza Jusztin János, a ba­lassagyarmati kábelgyár sod­róüzemében. Huszonöt éves munkaviszonya van. A kábel- gyártást Budapesten tanulta. Az akkori tanítómesterekre így emlékezik: — A vezetéknevét már el­felejtettem, a keresztneve An­tal volt. Az idősebb korosz­tályhoz tartozott és vidékről járt be dolgozni. Mindjárt az­zal kezdte: gyere ide, ha így csinálod, akkor könnyebben termelsz, kevesebbet fáradsz, többet keresel. Nagyon ren­des ember volt. Később, ami­kor már önállóan dolgoztam, rendszeresen odajött, hozzám, s megkérdezte miben segíthet, majd megállt a gép mellett, s nézte, hogyan dolgozom. Olyan ember volt, aki mindent ön­zetlenül át akart adni, amit tudott. Barátibb, meghittebb kapcsolat nem alakult ki köz­tünk, mert én a munkásszállá­son laktam, ő pedig mindig sietett a vonathoz. Rajta kí­vül volt még egy közvetlen tanítómesterem, akiről nem szívesen beszélek. Mikor tő­le kérdeztem valamit, félváll­ról odavágta: — Állj ide, nézd, hogy én miként csinálom. Én is így tanultam meg. Hallat­lan rossz érzést váltott ki be­lőlem. Nem válaszoltam, pe­dig a számom volt: Minket ta­nulni küldtek ide. Akkor meg­fogadtam; soha senkinek ilyet nem mondok. A Buda­pesten tanultakat jól haszno­sítom. Igen, vannak akiknek jólesett már az én segítségem. Az egyik azóta kemencés lett, a másik pedig művezető. Szí­vesen fogadták a tanácsaimat, s ennek megfelelően végezték munkájukat. Mindez jó ér­zéssel töltött és tölt el. Jusztin János Kiváló dolgo­zó, a kétszeres aranykoszorús November 7. brigád tagja. ☆ A szomszédos gépen dolgo­zik Dombori Béla, aki 1973-tól vallja magát kábelgyártónak. Itt tanulta a szakmát. Az első négy évet Harsányi István művezető szárnyai alatt töltöt­te. 'Két évet pedig az erősára­mú kábelgyártó üzemben dol­gozott. Itt Dudás Sándor mű­vezető és Nagy Ferenc gép­munkás volt a tanítómestere. Utána került jelenlegi helyére a sodrógépre. — Abban a szerencsés hely­zetben voltam, hogy tanító- mestereim mind fiatalok vol­tak, talán ezért is jól megér­tettük egymást. Harsányi Ist­ván azért a példaképem, mert művezető létére odaállt a gép mellé, megmagyarázta, majd megmutatta, miért jobb az, ahogy ő csinálja. Tetszett a hangnem is, ahogy beszélt. Ha túlóráról volt szó, nem erős- ködött, hanem így szólt: — Gyerekek lemaradtunk, csak túlórával tudjuk pótolni, legyetek szívesek gyertek be. Ügy beszélt velünk, hogy nem tudtunk nemet mondani ne­ki. Mindig ott volt köztünk, nem kellett szaladozrii utána. Nagy Ferenc pedig a jő fo­gásokra tanított meg. Vele másfél hónapig dolgoztam együtt. Hajtós gyerek, kevés ilyet ismerek a cégnél. Nem lógja el az időt, ha már tel­jesítette a normáját. Gépe mindig pörög. Én is megtanul­tam tőle ezt a munkastílust. Ritkán fordult elő, hogy száz százalék alatt teljesítettem. Ez is csak akkor következett, be, ha szakadt a szál, ha nem volt jó a minősége. Dudás Fe­rencről is csak jókat mond­hatok. Mellettük még azt is megtanultam, hogy egy veze­tőnek tudni kell ki, mire ké­pes, mit csinál szívesen, me­lyik melóban leli örömét, ad­hatja ki önmagát, s hogy a reá bízott munkatársaival rendszeresen kell foglalkozni — vélekedik Dombori Béla kiváló dolgozó, munkásőr, pártcsoportbizalmi, KISZ-tag, a November -7. brigád egyik erőssége. ☆ Hosszú hajú, de kellemes ar­cú fiatalember Karvay István, akinek hatéves nyomdászse- gédi múltja van, s 1975-ben került a kábelesek családjába, mert előző helyén szorosnak találta a normát. Itt viszont elfogadhatónak minősíti. — Kéthavi tanulóidő után már önállóan dolgoztam. Ha valamiben nem voltam biztos, vagy nem tudtam megoldani, a közvetlen közelemben dol­gozók segítettek. Talán fur­csán hangzik, de én úgy lá­tom. hogy munkatársaim nem önzőek, nem közömbösek. Ná­lunk jó a munkakedv, meg­van a szorgalom is. Jól is­merjük egymást. Én is a haj­tós munkatársakat kedvelem. Talán azért, mert én is így dolgozok, két kislányom van, s a keresetemnek pedig sok a helye. Egyébként sohasem tud­tam értékelni azokat, akik el­nézik, hogy mások, melózza­nak helyettük. Itt a sodrógép­nél sétáló munkás nincs — mondja az ifjú szakember, aki KISZ-vezetőségi tag, s hosz- szabb távon elkötelezte magát a gyárral. ☆ Az előbb elmondott arany­igazságokat az életben ezer­nyi formában, de mindig erő­sítik, táplálják és továbbfej­lesztik a becsületesen dolgo­zók. Venesz Károly Két tervidőszak mezsgyéjén A Mongol Népköztársaság nemrég befejeződött VI. öt­éves tervidőszaka a társadal­mi termelés dinamikus növe­kedését, a munka minőségé­nek javulását, a nép életszín­vonalának jelentős emelkedé­sét hozta magával. A statisz­tikai adatok tanúsága szerint az elmúlt öt esztendőben je­lentősen nőtt a munka terme­lékenysége, ami a nemzeti jö­vedelem 70 százalékos emel­kedését eredményezte. Ébben a tervidőszakban annyi beru­házásra került sor Mongóliá­ban, mint az előző 13 eszten­dőben összesen, ami a nép- gazdasági ágak műszaki-tech­nikai, anyagi alapjának a nagyarányú megerősödését mutatja. Különösen az ener­getikai, a bányászati és az építőanyag-ipar fejlődött na­gyot. Itt a termelés a másfél- szeresére nőtt. Az eddigi eredményekhez, a most kezdődött új tervidőszak további célkitűzéseinek meg­valósításához a Mongol Nép- köztársaság sok támogatást kap a testvéri szocialista or­szágoktól, elsősorban a Szov­jetuniótól. Segítségükkel új ipari üzemek tucatjai épültek az elmúlt tervidőszakban) Jó példa erre az erdeneti érc­kincseket kiaknázó mongol— szovjet vegyes vállalat. A most kezdődő VII. ötéves tervidőszak ezeken a meg­bízható alapokon áll. Első évé­ben, 1981-ben az összipari termelést — az előző évhez viszonyítva — 9,5 százalékkal akarják növelni, amire min­den reményük megvan. Strapabíró görgők! Fontos teendők várnak a hazai mélyművelésű és kül- fejtésű bányászat színvonalá­nak emelésében a salgótarjá­ni bányagépgyárra. A megye- székhelyünkön dolgozó egy­ség számottevő feladatokat old meg a széntermelés fej­lesztésében, ezen belül az eo­cénprogram valóra váltásá­ban. MAGASABB NÍVÓ Az Országos Bányagépgyár­tó Vállalat fejlesztési prog­ramjában kiemelt helyen áll a már gyártottnál korszerűbb füzér, illetve merev beépíté­sű görgők kialakítása; emel­lett a termékek előállítási föl­tételeinek gazdaságosabbá, termelékenyebbé tétele. A tarjáni üzeni gyártmány­fejlesztési oszályára kivált­képp a görgők magasabb mű­szaki nívóra emelésében há­rul sokrétű tennivaló. A szál­lítószalagok e meghatározó al­katrészei — mind a külszíni, mind a mélyművelésű szén­termelésben — jelentős stati­kus, dinamikus, illetőleg hő­változással összefüggő igény- bevételnek vannak kitéve. Ehhez a „strapához” kell fo­kozottan igazítani, evvel szemben kell ellenállóbbá ten­ni a szalagok futópályájául szolgáló eszközöket. A műszaki tevékenység lé­nyegbevágó tényezője az a kö­rülmény, hogy a tarjáinak munkája szorosan illeszkedik a vállalati központ által irá­nyított és koordinált gyárt­mányfejlesztésbe. így mind a cél, mind a lényeges tám­pontok, méretek adva vannak; a szakemberek tulajdonképpe­ni föladata a kellő dokumen­tumok kidolgozásában, össze­állításában rejlik. HOGYAN „VISELKEDIK”? A viszonylag feszes keretek azonban nem jelentik azt, hogy a műszaki fantáziát fö­löslegessé tevő, csupán mecha­nikus rajzokból álló munká­ból tevődik össze a tarjáni fejlesztők dolga. Szorosan együtt kell működniük a gyártó, valamint a fölhaszná­ló szakemberekkel. Mint ismeretes, az üzemnek évek óta meglevő, nagymeny- nyiségben gyártott termékei a különfajta görgők. Magát a fejlesztést is ezért helyezték a megyeszékhelyünkön műkö­dő gyár hatáskörébe a köz­pontiak: itt lehet a legközvet­lenebb kapcsolatot kialakíta­ni az előállítás és a tökélete­sítés között. Kihasználván ezt a lehetőséget: a gyártmány­fejlesztési osztály mérnökei figyelemmel kísérik a görgők sorozattermelését, maguk is keresik az előadódó jobbítási lehetőségeket. Beépítik fej­lesztési elképzeléseikbe a munkahelyen, az ott dolgozók által kitalált újítási javaslato­kat és ésszerűsítéseket. Lényeges momentum, hogy működés közben is elemzik a különfajta görgők „viselkedé­sét”. Ebből a célból már hosszú évek óta kapcsolatban állnak a szomszédos megyé­ben levő Thorez külfejtéses bányaüzemmel, amely —, Sokba kerül egészségünk védelme — állapíthatták meg Dejtái és Patak tanácstagjai. Hogy mire költöttek az el­múlt évben? A körzeti orvo­si rendelőbe vásároltak egy sterilizátort, Dejtáron az anya- és gyermekvédelmi tanács­adóban végre folyik a csap­ból a víz, a rendelő oldalfalait csempével rakták ki, meleg vizet bojler szolgáltat. Az öre­gek napközi otthonában negy­vennél is több idős ember töl­ti társaságban az idejét. Ti­zenkilencen igényelték és kap­tak rendszeres szociális se­gélyt, rendkívüli esetek mi­att 240 falubeli kapott — Dej- tárról és Patakról egyaránt — pénzbeli segítséget. Mind­ezekre az elmúlt évben 1 millió -382 ezer forintot for­dítottak a közös tanács fenn­tartási költségvetéséből. Dejtáron fölújították a rossz állapotbau került körzeti klub­könyvtárat, szakképzett veze­tője megfelelő körülmények között fogadhatja az olvasó­kat. Tavaly — előrelátóan — 665 tonna követ vásárolt a ta­nács, ezt az idén használják föl az utak megjavítására. E •mint közismert — a Gagarin Hőerőműt látja el nagy meny- nyiségű lignittel: szállítósza­lagos „közvetítés” útján Részben az utóbbi helyen szerzett tapasztalatok is segí­tették annak a tapasztalatnak a kikristályosodását, hogy a régebbi csapágytömítő megol­dások jobbításra szorulnak. Evégből dolgozták ki — ki­sebb átmérőjű görgőkhöz — a labirint, és — nagyobb típu­sokhoz — az előkamrás tömí­tést. A tarjáni gyártmányfej­lesztési osztály e műszaki megoldás dokumentációit ál­lítja össze — egyik fő tenni­valójaként. Munkájukat soka- sítja, hogy seregnyi szalagfaj­tához kell rajzokat, táblázato­kat a gyártók rendelkezésére bocsátani. ŰJ CSARNOKBAN Jelentékenyen javulnak a termék-előállítás körülményei evvel egyetemben a gyárt­mányfejlesztés közvetlen mű­szaki föltételei a megyeszék­helyünkön működő OBV- üzemben a nyártól, amikor a STÉSZ átadja az új görgő- gyártó csarnokot. A korszerű gyárrészben hatásosan termelő gépsorok kialakítására nyílik mód: tehát a jól megtervezett termékeknek elsőrangú minő­ségben yaló előállítására te­remtődik lehetőség a mosta­nitól részint célszerűbb, ré­szint az „emberi tényező” ki­aknázására alkalmasabb el­rendezés révén. célra 1981-ben egyébként 191 ezer forint jut A zúzott kő jelentős részét Patakon a Petőfi utca, a Kos­suth utca felvégi része kar­bantartására, korszerűsítésére, valamint Dejtáron az Ifjúság utca járhatatlan részének rendbetételére használják föl. A tervek szerint az idén fenntartási kiadásokra 6 mil­lió 593 ezer forinttal számol­hatnak, ez kevesebb, mint ta­valy volt. * A fejlesztésre szánt 300 ezer forintból folytatják a házhe­lyek kialakítását. Számítanak arra, hogy az idén már vizet kaphatnak a térségi vízműből, ezért Pata­kon szorgalmazzák a vezeték- rendszer kiépítését. Ugyanitt a lakosság segítségére számí­tanak a temető bekerítésénél, amihez a szükséges anyago­kat már korábban megvásá­rolták. Tavaly elmaradt, az idén szeretnék tehát elvégez­tetni a közvilágítás korszerű­sítését. Ha megépül a köz­ponti szeméttelep, nyilván megszűnnek az illegális sze­métlerakó helyek. Szeretnék az intézményes szemétszállí­tást is bevezetni. (molnár) Gyarapodó Dejtár Szerszámaim M egváltoztak az ember szerszámai, mert megválto­zott maga a munka is. Az ember mindig a munká­jához hasonlított legjobban, s ezen keresztül a szer­számaihoz. Ez befolyásolta hitét, szándékát, létfeltételeit, vagyis ez határozta meg leginkább viszonyát a környezeté­hez. A szerszámról mindig a kézbe vehetőség jutott először eszembe. Mert szinte minden alakítandó anyag keményebb a kéznél. Talán ez volt az egyik legfőbb hiány, amely ar­ra kényszerítette; keressen az ellenszegülőnél is dacosabbat, élesebbet, nehezebbet és keményebbet. Egy valamire való szerszámnak számomra ezért mindig volt nyele, amely akkor, volt érdekes, amikor megkopott a kéz szorításában. Amikor az ütő, fúró, véső, faragó mozdu­latok nyugodtak meg egy pillanatra letett szerszámban, amikor a megbámult, megfeketedett nyél az ember verej­tékét, izzadtságát és lendületét sugallta. S a kéz bütykeivel hasonult a nyélhez, a nyél is hoz­zákopott a kézhez. Klasszikus megfogalmazás: a szerszám a kéz meghosz- szabbítása. Ma ezek a régi szerszámok elhagyták a kezet. Ha azt mondjuk, hogy felgyorsult az idő, akkor hozzá kell tenni: felgyorsult a tér is, a mozdulat is, az alakító szer­szám is. Ezért valahol törvényszerű, hogy egyre jobban ki­csúszik az emberi kézből, amelynek több következménye van. Könnyebbé teszi a munkát, de ez a szerszám már nem vehető kézbe. Elveszítette a nyelét, az ember izomere­jét, vagyis az emberi léptéket. Elvékonyodott, megnyúlt az ember keze — a szobrász talán így tekintene át egy gyárat, így olvasna a mozdulatok­ból a futószalagoknál és a nyomógomboknál. S ez a tö­rékennyé vált kéz önformájához képest egyre dromedárabb szerszámokkal dolgozik. Ma egy szerszámüzemben főbb tonnás szerszámokat is készítenek, furatokkal, ezeredmdlliméteres pontossággal meg' munkált felületekkel. Mindezt egy alakítógép elé helyezik, amely ezen a szerszámon sajtolja át az anyagot. Nemrégiben egy darab anyag került a kezembe, ami­lyennel az iskolában gyurmáznak a gyerekek. Hiába for­gattam, gyúrtam, hiába akartam hosszas ránézéssel meg­tisztelni, nem idomult a fantáziámhoz. Csak az esetlen for­mák figyelmeztettek; elveszítettem azokat az ujjmozdulato­kat, amelyekkel iskolás koromban még játszi könnyedség­gel alakítani tudtam az anyagot. Talán a kezem már ezekhez az új szerszámokhoz ido­mult öntudatlanul is. Amelyek nem tisztelik az anyagot, csak alakítják. Ijedten veszem észre, hogy a kezem elveszítheti kéz­írását is. Hiszen ezt a néhány sort rögtön írógépbe írom, ahogyan gyorsabb és könnyebh. Az írás alig techn-'cizáló- dott a könyvnyomtatás felfedezése óta. Mégis, milyen mesz- szire kerültünk már a kódexmásolók és -írók lúdtollaitól. A telexgépeken több az információ, az eseményközlés, mint az emberi gondolat. Persze új szerszámaim új emberi gondolatokkal is telí­tődtek. De egy másodpercig sem hiszem el, hogy ez a technika engem is tökélesebbé tesz, vagy csupán új szer­számaim miatt tökéletesebb vagyok a kézi szerszámokat használó embernél. Nem a nosztalgia íratja velem ezeket a sorokat, hanem a dac; nem akarok gondolkodás nélkül idomulni ezekhez az új szerszámokhoz. Ha meggondoljuk, a géprombolás is egyfajta hasonulás volt — éppoly értel­metlen, mint egy másik véglet. H iába a legmodernebb technológia, hiába a legmoder­nebb gépsor, a futószalag, a több tonnás szerszám és műszer, a termelékenység apokaliptikus jelei — em­beri hozzájárulás nélkül nem létezhetnek. S egyre inkább rá kell döbbennünk: az eszméletlenné fokozott termelés lehetőségével is szembe kell szegülnünk. Azokkal a szerszá­mokkal, amelyek kicsúsztak az emberi kézből, átformálták a teret és időt — értünk és ellenünk. Vaderna József Á tudományos brigádok 65 ezer újítása Korea Munkapártjának felhívására 1978. február 17- én alakultak meg az első tu­dományos fejlesztő brigádok, amelyek az ország iparának eddig soha nem látott fejlő­déséhez járultak hozzá ta­lálmányaikkal, újításaikkal, de ami még ennél is jelen­tősebb, megteremtették a tu­domány és a gyakorlat szo­ros kapcsolatát, a tudósok és a termelők együttes munká­jának jó alapjait. Ezek a „Február 17.” tudo­mányos fejlesztő brigádok — az alakulás időpontját válasz­tották ugyanis nevükül — az elmúlt 8 hónapban több mint 300 tudományos témát oldot­tak meg sikerrel és mintegy ezer találmányuk megvalósí­tását javasolták. Ha a meg­alakulásuk óta eltelt idősza­kot vesszük számba, a szá­mok még ennél is beszéde­sebbek: segítségükkel össze­sen 65 ezer újítás, találmány valósult meg a gyakorlatban, a' munkahelyeken. A brigádok a népgazdaság különböző ágaiban tevékeny­kednek. Különösen jó ered­ményeket értek el a fémko­hászati és könnyűipari, az er­dészeti, a halászati és bánya­ipari kutatóintézetekkel együttműködve. Az Andzsu bányakörzetben például több technikai problémát oldottak meg sikerrel. Az aknamélyí­tés, a vágathajtás korábbi módszerei helyett új megol­dásokat, korszerű gépeket ja­vasoltak és tevékenységüket nemcsak egy-egy területre összpontosították, hanem a bányavidék teljes gépesítését is célul tűzték ki. NÓGRÁD - 1981. május 8., péntek 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom