Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)
1981-05-08 / 106. szám
A munka becsületének... fii.) Fejlesztés a tarjáni bán va gép gyárban Tanítómesterek, példaképek „A figyelmet a társadalom fejlődése szempontjából legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre kell összpontosítani: ..a munka becsületének növelésére, a kötelezettségek teljesítésére, a közösségi szellem erősítésére.” (A XII. párt- kongresszus határozatából.) Mindig meghatározó szerepük van az őket követő nemzedékek jó irányú politikai, emberi és morális magatartás formáinak kialakításában. Róluk emlékeznek most azok, akiknek volt már tanítómesterük. ők maguk is tanítottak, és még lehetnek tanítómesterek. ☆ A gyorsan pörgő hatalmas, nagy teljesítményű modern sodrógép folyamatos munkáját vigyázza Jusztin János, a balassagyarmati kábelgyár sodróüzemében. Huszonöt éves munkaviszonya van. A kábel- gyártást Budapesten tanulta. Az akkori tanítómesterekre így emlékezik: — A vezetéknevét már elfelejtettem, a keresztneve Antal volt. Az idősebb korosztályhoz tartozott és vidékről járt be dolgozni. Mindjárt azzal kezdte: gyere ide, ha így csinálod, akkor könnyebben termelsz, kevesebbet fáradsz, többet keresel. Nagyon rendes ember volt. Később, amikor már önállóan dolgoztam, rendszeresen odajött, hozzám, s megkérdezte miben segíthet, majd megállt a gép mellett, s nézte, hogyan dolgozom. Olyan ember volt, aki mindent önzetlenül át akart adni, amit tudott. Barátibb, meghittebb kapcsolat nem alakult ki köztünk, mert én a munkásszálláson laktam, ő pedig mindig sietett a vonathoz. Rajta kívül volt még egy közvetlen tanítómesterem, akiről nem szívesen beszélek. Mikor tőle kérdeztem valamit, félvállról odavágta: — Állj ide, nézd, hogy én miként csinálom. Én is így tanultam meg. Hallatlan rossz érzést váltott ki belőlem. Nem válaszoltam, pedig a számom volt: Minket tanulni küldtek ide. Akkor megfogadtam; soha senkinek ilyet nem mondok. A Budapesten tanultakat jól hasznosítom. Igen, vannak akiknek jólesett már az én segítségem. Az egyik azóta kemencés lett, a másik pedig művezető. Szívesen fogadták a tanácsaimat, s ennek megfelelően végezték munkájukat. Mindez jó érzéssel töltött és tölt el. Jusztin János Kiváló dolgozó, a kétszeres aranykoszorús November 7. brigád tagja. ☆ A szomszédos gépen dolgozik Dombori Béla, aki 1973-tól vallja magát kábelgyártónak. Itt tanulta a szakmát. Az első négy évet Harsányi István művezető szárnyai alatt töltötte. 'Két évet pedig az erősáramú kábelgyártó üzemben dolgozott. Itt Dudás Sándor művezető és Nagy Ferenc gépmunkás volt a tanítómestere. Utána került jelenlegi helyére a sodrógépre. — Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy tanító- mestereim mind fiatalok voltak, talán ezért is jól megértettük egymást. Harsányi István azért a példaképem, mert művezető létére odaállt a gép mellé, megmagyarázta, majd megmutatta, miért jobb az, ahogy ő csinálja. Tetszett a hangnem is, ahogy beszélt. Ha túlóráról volt szó, nem erős- ködött, hanem így szólt: — Gyerekek lemaradtunk, csak túlórával tudjuk pótolni, legyetek szívesek gyertek be. Ügy beszélt velünk, hogy nem tudtunk nemet mondani neki. Mindig ott volt köztünk, nem kellett szaladozrii utána. Nagy Ferenc pedig a jő fogásokra tanított meg. Vele másfél hónapig dolgoztam együtt. Hajtós gyerek, kevés ilyet ismerek a cégnél. Nem lógja el az időt, ha már teljesítette a normáját. Gépe mindig pörög. Én is megtanultam tőle ezt a munkastílust. Ritkán fordult elő, hogy száz százalék alatt teljesítettem. Ez is csak akkor következett, be, ha szakadt a szál, ha nem volt jó a minősége. Dudás Ferencről is csak jókat mondhatok. Mellettük még azt is megtanultam, hogy egy vezetőnek tudni kell ki, mire képes, mit csinál szívesen, melyik melóban leli örömét, adhatja ki önmagát, s hogy a reá bízott munkatársaival rendszeresen kell foglalkozni — vélekedik Dombori Béla kiváló dolgozó, munkásőr, pártcsoportbizalmi, KISZ-tag, a November -7. brigád egyik erőssége. ☆ Hosszú hajú, de kellemes arcú fiatalember Karvay István, akinek hatéves nyomdászse- gédi múltja van, s 1975-ben került a kábelesek családjába, mert előző helyén szorosnak találta a normát. Itt viszont elfogadhatónak minősíti. — Kéthavi tanulóidő után már önállóan dolgoztam. Ha valamiben nem voltam biztos, vagy nem tudtam megoldani, a közvetlen közelemben dolgozók segítettek. Talán furcsán hangzik, de én úgy látom. hogy munkatársaim nem önzőek, nem közömbösek. Nálunk jó a munkakedv, megvan a szorgalom is. Jól ismerjük egymást. Én is a hajtós munkatársakat kedvelem. Talán azért, mert én is így dolgozok, két kislányom van, s a keresetemnek pedig sok a helye. Egyébként sohasem tudtam értékelni azokat, akik elnézik, hogy mások, melózzanak helyettük. Itt a sodrógépnél sétáló munkás nincs — mondja az ifjú szakember, aki KISZ-vezetőségi tag, s hosz- szabb távon elkötelezte magát a gyárral. ☆ Az előbb elmondott aranyigazságokat az életben ezernyi formában, de mindig erősítik, táplálják és továbbfejlesztik a becsületesen dolgozók. Venesz Károly Két tervidőszak mezsgyéjén A Mongol Népköztársaság nemrég befejeződött VI. ötéves tervidőszaka a társadalmi termelés dinamikus növekedését, a munka minőségének javulását, a nép életszínvonalának jelentős emelkedését hozta magával. A statisztikai adatok tanúsága szerint az elmúlt öt esztendőben jelentősen nőtt a munka termelékenysége, ami a nemzeti jövedelem 70 százalékos emelkedését eredményezte. Ébben a tervidőszakban annyi beruházásra került sor Mongóliában, mint az előző 13 esztendőben összesen, ami a nép- gazdasági ágak műszaki-technikai, anyagi alapjának a nagyarányú megerősödését mutatja. Különösen az energetikai, a bányászati és az építőanyag-ipar fejlődött nagyot. Itt a termelés a másfél- szeresére nőtt. Az eddigi eredményekhez, a most kezdődött új tervidőszak további célkitűzéseinek megvalósításához a Mongol Nép- köztársaság sok támogatást kap a testvéri szocialista országoktól, elsősorban a Szovjetuniótól. Segítségükkel új ipari üzemek tucatjai épültek az elmúlt tervidőszakban) Jó példa erre az erdeneti érckincseket kiaknázó mongol— szovjet vegyes vállalat. A most kezdődő VII. ötéves tervidőszak ezeken a megbízható alapokon áll. Első évében, 1981-ben az összipari termelést — az előző évhez viszonyítva — 9,5 százalékkal akarják növelni, amire minden reményük megvan. Strapabíró görgők! Fontos teendők várnak a hazai mélyművelésű és kül- fejtésű bányászat színvonalának emelésében a salgótarjáni bányagépgyárra. A megye- székhelyünkön dolgozó egység számottevő feladatokat old meg a széntermelés fejlesztésében, ezen belül az eocénprogram valóra váltásában. MAGASABB NÍVÓ Az Országos Bányagépgyártó Vállalat fejlesztési programjában kiemelt helyen áll a már gyártottnál korszerűbb füzér, illetve merev beépítésű görgők kialakítása; emellett a termékek előállítási föltételeinek gazdaságosabbá, termelékenyebbé tétele. A tarjáni üzeni gyártmányfejlesztési oszályára kiváltképp a görgők magasabb műszaki nívóra emelésében hárul sokrétű tennivaló. A szállítószalagok e meghatározó alkatrészei — mind a külszíni, mind a mélyművelésű széntermelésben — jelentős statikus, dinamikus, illetőleg hőváltozással összefüggő igény- bevételnek vannak kitéve. Ehhez a „strapához” kell fokozottan igazítani, evvel szemben kell ellenállóbbá tenni a szalagok futópályájául szolgáló eszközöket. A műszaki tevékenység lényegbevágó tényezője az a körülmény, hogy a tarjáinak munkája szorosan illeszkedik a vállalati központ által irányított és koordinált gyártmányfejlesztésbe. így mind a cél, mind a lényeges támpontok, méretek adva vannak; a szakemberek tulajdonképpeni föladata a kellő dokumentumok kidolgozásában, összeállításában rejlik. HOGYAN „VISELKEDIK”? A viszonylag feszes keretek azonban nem jelentik azt, hogy a műszaki fantáziát fölöslegessé tevő, csupán mechanikus rajzokból álló munkából tevődik össze a tarjáni fejlesztők dolga. Szorosan együtt kell működniük a gyártó, valamint a fölhasználó szakemberekkel. Mint ismeretes, az üzemnek évek óta meglevő, nagymeny- nyiségben gyártott termékei a különfajta görgők. Magát a fejlesztést is ezért helyezték a megyeszékhelyünkön működő gyár hatáskörébe a központiak: itt lehet a legközvetlenebb kapcsolatot kialakítani az előállítás és a tökéletesítés között. Kihasználván ezt a lehetőséget: a gyártmányfejlesztési osztály mérnökei figyelemmel kísérik a görgők sorozattermelését, maguk is keresik az előadódó jobbítási lehetőségeket. Beépítik fejlesztési elképzeléseikbe a munkahelyen, az ott dolgozók által kitalált újítási javaslatokat és ésszerűsítéseket. Lényeges momentum, hogy működés közben is elemzik a különfajta görgők „viselkedését”. Ebből a célból már hosszú évek óta kapcsolatban állnak a szomszédos megyében levő Thorez külfejtéses bányaüzemmel, amely —, Sokba kerül egészségünk védelme — állapíthatták meg Dejtái és Patak tanácstagjai. Hogy mire költöttek az elmúlt évben? A körzeti orvosi rendelőbe vásároltak egy sterilizátort, Dejtáron az anya- és gyermekvédelmi tanácsadóban végre folyik a csapból a víz, a rendelő oldalfalait csempével rakták ki, meleg vizet bojler szolgáltat. Az öregek napközi otthonában negyvennél is több idős ember tölti társaságban az idejét. Tizenkilencen igényelték és kaptak rendszeres szociális segélyt, rendkívüli esetek miatt 240 falubeli kapott — Dej- tárról és Patakról egyaránt — pénzbeli segítséget. Mindezekre az elmúlt évben 1 millió -382 ezer forintot fordítottak a közös tanács fenntartási költségvetéséből. Dejtáron fölújították a rossz állapotbau került körzeti klubkönyvtárat, szakképzett vezetője megfelelő körülmények között fogadhatja az olvasókat. Tavaly — előrelátóan — 665 tonna követ vásárolt a tanács, ezt az idén használják föl az utak megjavítására. E •mint közismert — a Gagarin Hőerőműt látja el nagy meny- nyiségű lignittel: szállítószalagos „közvetítés” útján Részben az utóbbi helyen szerzett tapasztalatok is segítették annak a tapasztalatnak a kikristályosodását, hogy a régebbi csapágytömítő megoldások jobbításra szorulnak. Evégből dolgozták ki — kisebb átmérőjű görgőkhöz — a labirint, és — nagyobb típusokhoz — az előkamrás tömítést. A tarjáni gyártmányfejlesztési osztály e műszaki megoldás dokumentációit állítja össze — egyik fő tennivalójaként. Munkájukat soka- sítja, hogy seregnyi szalagfajtához kell rajzokat, táblázatokat a gyártók rendelkezésére bocsátani. ŰJ CSARNOKBAN Jelentékenyen javulnak a termék-előállítás körülményei evvel egyetemben a gyártmányfejlesztés közvetlen műszaki föltételei a megyeszékhelyünkön működő OBV- üzemben a nyártól, amikor a STÉSZ átadja az új görgő- gyártó csarnokot. A korszerű gyárrészben hatásosan termelő gépsorok kialakítására nyílik mód: tehát a jól megtervezett termékeknek elsőrangú minőségben yaló előállítására teremtődik lehetőség a mostanitól részint célszerűbb, részint az „emberi tényező” kiaknázására alkalmasabb elrendezés révén. célra 1981-ben egyébként 191 ezer forint jut A zúzott kő jelentős részét Patakon a Petőfi utca, a Kossuth utca felvégi része karbantartására, korszerűsítésére, valamint Dejtáron az Ifjúság utca járhatatlan részének rendbetételére használják föl. A tervek szerint az idén fenntartási kiadásokra 6 millió 593 ezer forinttal számolhatnak, ez kevesebb, mint tavaly volt. * A fejlesztésre szánt 300 ezer forintból folytatják a házhelyek kialakítását. Számítanak arra, hogy az idén már vizet kaphatnak a térségi vízműből, ezért Patakon szorgalmazzák a vezeték- rendszer kiépítését. Ugyanitt a lakosság segítségére számítanak a temető bekerítésénél, amihez a szükséges anyagokat már korábban megvásárolták. Tavaly elmaradt, az idén szeretnék tehát elvégeztetni a közvilágítás korszerűsítését. Ha megépül a központi szeméttelep, nyilván megszűnnek az illegális szemétlerakó helyek. Szeretnék az intézményes szemétszállítást is bevezetni. (molnár) Gyarapodó Dejtár Szerszámaim M egváltoztak az ember szerszámai, mert megváltozott maga a munka is. Az ember mindig a munkájához hasonlított legjobban, s ezen keresztül a szerszámaihoz. Ez befolyásolta hitét, szándékát, létfeltételeit, vagyis ez határozta meg leginkább viszonyát a környezetéhez. A szerszámról mindig a kézbe vehetőség jutott először eszembe. Mert szinte minden alakítandó anyag keményebb a kéznél. Talán ez volt az egyik legfőbb hiány, amely arra kényszerítette; keressen az ellenszegülőnél is dacosabbat, élesebbet, nehezebbet és keményebbet. Egy valamire való szerszámnak számomra ezért mindig volt nyele, amely akkor, volt érdekes, amikor megkopott a kéz szorításában. Amikor az ütő, fúró, véső, faragó mozdulatok nyugodtak meg egy pillanatra letett szerszámban, amikor a megbámult, megfeketedett nyél az ember verejtékét, izzadtságát és lendületét sugallta. S a kéz bütykeivel hasonult a nyélhez, a nyél is hozzákopott a kézhez. Klasszikus megfogalmazás: a szerszám a kéz meghosz- szabbítása. Ma ezek a régi szerszámok elhagyták a kezet. Ha azt mondjuk, hogy felgyorsult az idő, akkor hozzá kell tenni: felgyorsult a tér is, a mozdulat is, az alakító szerszám is. Ezért valahol törvényszerű, hogy egyre jobban kicsúszik az emberi kézből, amelynek több következménye van. Könnyebbé teszi a munkát, de ez a szerszám már nem vehető kézbe. Elveszítette a nyelét, az ember izomerejét, vagyis az emberi léptéket. Elvékonyodott, megnyúlt az ember keze — a szobrász talán így tekintene át egy gyárat, így olvasna a mozdulatokból a futószalagoknál és a nyomógomboknál. S ez a törékennyé vált kéz önformájához képest egyre dromedárabb szerszámokkal dolgozik. Ma egy szerszámüzemben főbb tonnás szerszámokat is készítenek, furatokkal, ezeredmdlliméteres pontossággal meg' munkált felületekkel. Mindezt egy alakítógép elé helyezik, amely ezen a szerszámon sajtolja át az anyagot. Nemrégiben egy darab anyag került a kezembe, amilyennel az iskolában gyurmáznak a gyerekek. Hiába forgattam, gyúrtam, hiába akartam hosszas ránézéssel megtisztelni, nem idomult a fantáziámhoz. Csak az esetlen formák figyelmeztettek; elveszítettem azokat az ujjmozdulatokat, amelyekkel iskolás koromban még játszi könnyedséggel alakítani tudtam az anyagot. Talán a kezem már ezekhez az új szerszámokhoz idomult öntudatlanul is. Amelyek nem tisztelik az anyagot, csak alakítják. Ijedten veszem észre, hogy a kezem elveszítheti kézírását is. Hiszen ezt a néhány sort rögtön írógépbe írom, ahogyan gyorsabb és könnyebh. Az írás alig techn-'cizáló- dott a könyvnyomtatás felfedezése óta. Mégis, milyen mesz- szire kerültünk már a kódexmásolók és -írók lúdtollaitól. A telexgépeken több az információ, az eseményközlés, mint az emberi gondolat. Persze új szerszámaim új emberi gondolatokkal is telítődtek. De egy másodpercig sem hiszem el, hogy ez a technika engem is tökélesebbé tesz, vagy csupán új szerszámaim miatt tökéletesebb vagyok a kézi szerszámokat használó embernél. Nem a nosztalgia íratja velem ezeket a sorokat, hanem a dac; nem akarok gondolkodás nélkül idomulni ezekhez az új szerszámokhoz. Ha meggondoljuk, a géprombolás is egyfajta hasonulás volt — éppoly értelmetlen, mint egy másik véglet. H iába a legmodernebb technológia, hiába a legmodernebb gépsor, a futószalag, a több tonnás szerszám és műszer, a termelékenység apokaliptikus jelei — emberi hozzájárulás nélkül nem létezhetnek. S egyre inkább rá kell döbbennünk: az eszméletlenné fokozott termelés lehetőségével is szembe kell szegülnünk. Azokkal a szerszámokkal, amelyek kicsúsztak az emberi kézből, átformálták a teret és időt — értünk és ellenünk. Vaderna József Á tudományos brigádok 65 ezer újítása Korea Munkapártjának felhívására 1978. február 17- én alakultak meg az első tudományos fejlesztő brigádok, amelyek az ország iparának eddig soha nem látott fejlődéséhez járultak hozzá találmányaikkal, újításaikkal, de ami még ennél is jelentősebb, megteremtették a tudomány és a gyakorlat szoros kapcsolatát, a tudósok és a termelők együttes munkájának jó alapjait. Ezek a „Február 17.” tudományos fejlesztő brigádok — az alakulás időpontját választották ugyanis nevükül — az elmúlt 8 hónapban több mint 300 tudományos témát oldottak meg sikerrel és mintegy ezer találmányuk megvalósítását javasolták. Ha a megalakulásuk óta eltelt időszakot vesszük számba, a számok még ennél is beszédesebbek: segítségükkel összesen 65 ezer újítás, találmány valósult meg a gyakorlatban, a' munkahelyeken. A brigádok a népgazdaság különböző ágaiban tevékenykednek. Különösen jó eredményeket értek el a fémkohászati és könnyűipari, az erdészeti, a halászati és bányaipari kutatóintézetekkel együttműködve. Az Andzsu bányakörzetben például több technikai problémát oldottak meg sikerrel. Az aknamélyítés, a vágathajtás korábbi módszerei helyett új megoldásokat, korszerű gépeket javasoltak és tevékenységüket nemcsak egy-egy területre összpontosították, hanem a bányavidék teljes gépesítését is célul tűzték ki. NÓGRÁD - 1981. május 8., péntek 3