Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)
1981-05-08 / 106. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRÁD XXXVII ÉVF.. 106. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. MÁJUS 8., PÉNTEK Emberek az emberekért! Vöröskeresztesek ünnepe Salgótarjánban A Magyar Vöröskereszt Nógrád megyei szervezete tegnap délután a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ színháztermében tartotta centenáriumi ünnepségét. Szoó Béláné, a megyei Vöröskereszt titkára megnyitójában üdvözölte az egybegyűlt vöröskeresztes elnököket, titkárokat, az aktivisták nagy táborát. Köszöntötte a vendégek soraiban dr. Gordos Jánost, a megyei pártbizottság titkárát, Fekete Nándort, a városi tanács elnökét, dr. Polonkay Albertnét, a Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottsága tagját, az NDK-ból érkezett vöröskeresztes delegációt, vezetőjét, dr. Werner Stöcker főorvost, az Egészségügyi Világszervezet higiéniai szakosztályának tagját, a Karl-Marx- Stadt megyei Vöröskereszt elnökét, valamint a megye egészségügyének vezető személyiségeit, a társadalmi és tömeg- szervezetek képviselőit, a néphadsereg tisztjeit. Ezután szólt a Vöröskereszt életében 100 év alatt lejátszódott legfontosabb eseményekről, a fejlődés jelentősebb állomásairól, majd átadta a szót az ünnep szónokának, dr. Fancsik János országgyűlési képviselőnek, a Nógrád megyei Vöröskereszt elnökének. — Nagy ünnep ez a mai, amikor tisztelettel adózunk a vöröskeresztes mozgalom előfutárainak, az emberbaráti cselekedetekben kiemelkedőknek — mondotta dr. Fancsik János, majd méltatta a nagy elődök, Wesselényi Miklós, az árvízi hajós és a kolerajárványok megfékezésében részt vevő Kossuth Zsuzsanna tevékenységét, Henry Dunán svájci polgárnak a világ közvéleménye elé tárt javaslatát, amelynek alapján megszületett az önkéntes segélyszervezet, a Vöröskereszt gondolata. A kiadott jelszó is ezt a törekvést fejezte ki: „Könyörüle- tesség a háborúban!’’ A Magyar Vöröskereszt fejlődésében nagy jelentőségű alakuló közgyűlésre 1881. május 16-án került sor, s ezt követően a szervezet megkezdte hivatalos tevékenységét, önkéntes ápolónőket képeztek, részt vállaltak az első, s a második világháború sebesültjeinek ápolásában, a megrokkant emberek támogatásában. A felszabadulás után nagy változások következtek az ország életében, így a vöröskeresztes mozgalomban is. A megalakult Nemzeti Segély számtalan intézkedése enyhítette a nyomorgók helyzetét: Salgótarjánban népkonyhákat állítottak fel, gyermek- otthonok nyíltak, gyermekeket üdültettek, s egy sor olyan intézkedés született, amely az emberek javát szolgálta. 1951-ben országos értekezleten a Vöröskeresztet tömegszervezetté nyilvánították, s ezzel megkezdődött a szervezet felfelé ívelő fejlődése. Megindult az egészségügyi felvilágositó munka, kapcsolódva az akkori legidőszerűbb problémákhoz: harc a tbc ellen, a járványok megelőzéséért! Nógrád megyében ekkor alakultak meg a Vöröskereszt szervezetei 35 községben és a két városban. A Magyar Vöröskereszt 1957- ben néhány viharos esztendő múltán a demokratikus átszervezés folytán újból lábraállt. Alapszabály-tervezetét a tagsággal megtanácskozta és először nyílt alkalom a tagságBudapesten a finn külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Paavo Väyry- nen, a Finn Köztársaság külügyminisztere. A Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Matusek Tivadar, hazánk helsinki, és Osmo Väinöle, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Délután a Külügyminisztérium épületében megkezdődtek a hivatalos magyar—finn külügyminiszteri tárgyalások. A két külügyminiszter a szívélyes légkörű eszmecserén áttekintette a kétoldalú kapcsolatokat és kölcsönösen egyetértett abban, hogy azok minden területen példamutató- ak. A megbeszéléseket követően Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Parlamentben fogadta Paavo Väyrynent. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Púja Frigyes, valamint Matusek Tivadar és Osmo Väinöle nagykövet is. Púja Frigyes este a Gellért Szállóban vacsorát adott vendége tiszteletére. (MTI) Új gazdasági társaság A folyékonyműtrágyagyártó rendszer hazai és külföldi megvalósítására és értékesítésére gazdasági társasági szerződést kötött a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet, a Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Tervező és Beruházási Vállalat (AGROBER), valamint az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat. Első lépésként az IKR taggazdaságaiban alakítják ki a folyékonymű- trágya-gyártó kisüzemek hálózatát, majd felkészülnek a széles körű hazai és külföldi értékesítésére. Az átlagosan 30 ezer hektárnyi terület műtrágyázását megoldó kis „gyárak”, nagyrészt hazai alapanyagokból olyan talaj- táplálékot állítanak elő, amelyekben változtatható a hatóanyag összetétele és a mikroelem-tartalom. A folyékony műtrágya a mezőgazdaságban nem számít újdonságnak, régóta ismert anyaga ez a talajerő pótlásának. Bevezetése, alkalmazása azonban sokkal bonyolultabb, mint például az öntözés, vagy akár egy másik mezőgazdasági alapművelet, a permetezés. A folyékony vegyszer szállítása, tárolása, továbbítása és végül a földekre, vagy a növényekre való kijuttatása ugyanis olyan összetett művelet, amelynek egyetlen fázisa sem lehet alacsonyabb műszaki színvonalú a többinél. nak arra, hogy saját maga válassza meg vezetőségét. Ezt követően az egymás után következő kongresszusok határozatainak végrehajtása: a szervezettség növelése, a véradómozgalom továbbfejlesztése, az ifjúsági munka megalapozása, a családvédelem voltak a fő feladataik. Az ötödik kongresszus elvi jelentőségű volt a Magyar Vöröskereszt munkájában. Ekkor mondták ki, hogy a szervezet sajátos programjával, önálló tevékenységével részt vesz a párt politikájának megvalósításában, hozzájárul a humanista feladatok teljesítéséhez, a béke megőrzéséhez. Az elmúlt 25 évben valóban tömegszervezetté fejlődött a megyei Vöröskereszt. Megyénkben 430 szervezetben 40 ezer taggal, több mint 8 ezer aktivistával vesz részt a kongresszusok által meghatározott feladatok végrehajtásában: a térítésmentes véradásban, az idős korúnkról való gondoskodásban, az Utánpótlás nevelésében. A nemzetközi kapcsolatok alakulásában jelentős az NDK-beli Karl- Marx-Stadt városnak a megyei Vöröskereszttel fenntartott, évekre visszanyúló jó kapcsolata. — Az elért eredmények jogos büszkeséggel, de nem önelégültséggel töltik el a Npgrád megyei vöröskeresztes tagok ezreit. Feladataink nem csökkennek, hanem az élet támasztotta követelmények nyomán újabbakkal bővülnek. A Magyar Vöröskereszt a jövőben is a társadalmi haladás, a humanizmus jegyében kíván feladatainak eleget tenni — fejezte be beszédét dr. Fancsik János. Nagy taps köszöntötte dr. Werner Stöckert, a Karl- Marx-Stadt megyei Vörös- kereszt elnökét, aki melegen köszöntötte a centenáriumát ünneplő Magyar Vöröskeresztet, méltatta a megyei Vöröskereszt-szervezettel 12 éve gyümölcsöző kapcsolatot. A születésnap alakalmából emlékplakettet adott át a megyei vezetőségnek. Az ünnepségen ezután dr. Polonkay Albertné az országos vezetőség nevében kitüntetéseket adományozott a vöröskeresztes munkában élenjáró tagoknak, aktíváknak. Vöröskereszt-munkáért arany fokozatot kaptak: Baranyi Bertalan Kisterenye, Lovász Lajosné Hont, dr. Jakubecz József Rétság, Szirmai Ervinné, Mocsári Zoltán és Szabó Jánosné Salgótarján. A Vöröskereszt-munkáért ezüst fokozatot 7-en, a bronz fokozatot pedig 8-an vették át. Centenáriumi emlékérmet kapott 93 vöröskeresztes aktíva és a Karl-Marx-Stadt megyei Vöröskereszt. A véradásban aktívan részt vállalók közül a Véradás szervezésért emlékplakettet, Kiváló véradó szervező és Kiváló véradó emlékplakettet nyújtottak át a legkiválóbbaknak. A kitüntetések átadása után színes ünnepi műsor szórakoztatta a résztvevőket. 15 éves a gimnázium BOLYAI-NAPOK '81 A Bolyai-napok alkalmából a szaktárgyi versenyben a legjobb eredményt elért tanulók között voltak az elsősök is. Molnár Anikó, Bolla Katalin, Tárkányi Livia és Sándor Agnes is, az I. c. osztály tanulói — bábel-felv. — Kettős ünnep volt a tegnap délutáni megnyitó, a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium hagyományos iskolanapjainak kezdete. Tizenöt éves a gimnázium, tizenkettedszer rendeznek Bolyai- napokat. Ugyanis azóta lett a „nevenincs” középiskolából Bolyai. Ahogy Herold László igazgató ünnepi köszöntőjében elmondta: akik akkor születtek, most talán itt vannak néhányan a gimnázium padjaiban, a mostani érettségizők kiscsoportos óvodások voltak. A másfél évtized már bizonyos visszatekintésre ad módot. Amit kezdettől fogva szem előtt tartottak, az a munkát, áldozatokat vállaló, minél teljesebb életet élő fiatalok nevelése. A névadó Bolyai mert eltérni a megszokottól — a kényelmes professzori állás helyett a nehezebb utat választva. Ehhez kitartás, következetesség kell — ebben is példája lehet a mai fiataloknak. Értékes, értelmes élet, nyitottság az újra, az emberi akarattal legyőzni a környezet által sugallt kényelmességet, áldozni a tudomány fejlesztéséért — ezt is nyújtja a névadó életútjának tanúsága. Ahogy a Bolyai-napokon megszokott, idén is a köszöntő után megkoszorúzták a Bolyai-falat. Ezután került sor a kitüntetések, pályadíjak, jutalmak kiosztására. Idén az iskola két dolgozója — Jakab Margit tanárnő, áki hosszú évek óta neveli a diákokat és Tóth Lászlóné gazdasági vezető vett át kitüntetést. Ezt követően az igazgató átnyújtotta a diákság legjobbjainak a munkájukért járó elismerést — könyvutalványt, könyvajándékot, oklevelet. Három tanuló jutott be ebben a tanévben az országos középiskolai tanulmányi verseny (OKTV) országos döntőjébe, esélyt nyerve ahhoz, hogy az első tíz közé kerüljenek, tárgyukból felvételi nélkül bejussanak a főiskolára, egyetemre. Magyarból Molnár Mária, történelemből Szabó Judit, fizikából Laczkó Gábor negyedikesek. Az iskolai és megyei versenyeken, az országos sakkbajnokságon, a feladatmegoldásban nyújtott kiemelkedő teljesítményekért sokan kaptak jutalmakat. A nyitóprogram hangversenynyel zárult. Délután a volt bolyaistákkal beszélgettek a mai diákok. Ma délelőtt tudományos ülésszakot rendeznek. Május 9-én a ballagási ünnepséggel zárul a Bolyai-napok idei rendezvénysorozata. Megye/ NEB-ülés Tejtermelés, -feldolgozás és -fogyasztás Nőgrádban A téma fontosságát érzékeltette, hogy a testület tagjai igen élénken és csaknem mindannyian részt kértek a téma megoldását segítő vitából, a jövő tennivalóinak reális meghatározásából. A címben említett témával a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság már korábban is foglalkozott. így a mostani alap- és az azt kiegészítő kontrolljelentés tulajdonképpen arra válaszolt, hogy a korábbi észrevételekből, javaslatokból mi valósult meg, milyen intézkedések születtek, mennyire tudta realizálni állásfoglalását a megyei NEB, hol adósak a végrehajtással. A jelentésekből egyértelműen kitűnik a fejlődés. Ebben alapvető szerepe volt az 1977-ben életbe lépett gazdasági szabályozónak, amely szerencsésen egybeesett az 1975-ben elkezdődött tejirányú fajtaátalakító keresztezéssel. Az elmúlt négy évben megyénk termelőszövetkezetei Befejeződött az akadémiai hónap Befejezte munkáját csütörtökön az Akadémia. székházában a harmadik világ társadalomtudományi problémáit elemző együttes tudományos osztályülés, s ezzel véget értek az Akadémia idei közgyűléséhez kapcsolódó tudományos események. A nyelv- és irodalomtudományok a filozófiai és történettudományok, valamint a gazdaság- és jogtudományok osztályának közös tanácskozásán Harmatta János akadémikus elnöki megnyitója után előadások hangzottak el a törzsi művészetről, a nyelvi kultúráról a fejlődő országok nemzeti ideológiájáról, és a gyarmatosítás művészetre ható következményeiről. 132,5 millió forint tejprémiumot kaptak. Az állami támogatással és a tejprémiummal a tejtermelés jövedelmezővé vált. A termelési kedv változatlanul jó. A kedvező irányú változást segítette a megyei párt- és tanácsi szervek összehangolt munkája. Évenként egyeztették a termelési terveket. A szakintézmények pedig folyamatosan ellenőrizték a termelők szakmai tevékenységét. A tervciklusban jelentős összegeket fordítottak a gépi fejőberendezések korszerűsítésére, erőfeszítések történtek az állattenyésztésben dolgozók szakmai színvonalának növelésére. A felvásárlásban bevezették az úgynevezett bizalmirendszert. A nagyüzemi tehenészetekben megfelelő hűtőberendezéssel felszerelt tejházak vannak, a háztáji- és kisegítő gazdaságokból származó tejet 37 tsz és 16 vállalati tej- begyűjtő veszi át. A kistermelői tejnél havonta kétszer minőségi, háromszor pedig tisztasági vizsgálatokat végeznek. Mindkét előterjesztés megerősítette, hogy a tejfeldolgozó üzemek korszerűtlenek, nem felelnek meg a követelményeknek (Pásztón már hozzákezdtek az új üzem építéséhez). A tej- és tejtermékeket 500 kiskereskedelmi egység juttatja el a lakossághoz. A választék bővítése érdekében minimumot írtak elő az üzletek. Tejfogyasztásban meghaladjuk az országos átlagot. Tejtermékekben viszont alatta vagyunk. Ebben része van a fogyasztói szokásoknak, továbbá annak, hogy a tej- és tejtermékeket bemutató hűtő- vitrinek hiányoznak, de többet kellene költeni a propagandára is. Nem sikerült kellően előbbrelépni a tejkezelés higiéniai feltételeinek megteremtésében, a termelés biztonságát szolgáló több éves tejértékesítési szerződések megkötésében. Nincs biztonságosan megoldva a hűtőberendezések karbantartása, javítása, alkatrészellátása. Továbbra is gondot okoz a szakemberutánpótlás. Gátolja a nagyobb kínálatot a kis területű és vegyes boltok hiányos felszereltsége. Mindmáig megoldatlan az iskolai tejellátás. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a vitában elhangzott észrevételek, javaslatok, kritikai megjegyzések figye- lembevételévél értékelte az eddig elért eredményeket, számba vette a megoldásra váró feladatokat. Kispál József megyei NEB-elnök ösz- szefoglalója után kialakította állásfoglalását a tejtermeléssel, -feldolgozással, -forgalmazással és értékesítésével kapcsolatosan. Ügy döntött, hogy az anyagi érdekeltségnél szerzett észrevételeit jelzi a felsőbb szerveknek. A megyei tanács egészségügyi osztályától arra kért választ, hogy a védőital pénzbeni megváltása mennyire kedvezőtlenül hatott a tej- és tejtermékfogyasztásra. *
