Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-06 / 104. szám

Harc a hiánycikkek elfen PiSlanatfelvételek a KISZ Nógrád megyei küldöttértekezletéről Engem egy népmesére em­lékeztet a kereskedők mun­kája: arra, ahogyan a sze­gényember legkisebbik fia harcol a hétfejű sárkánnyal. Ha levág egy fejet, azonnal nő helyette újabb. Vagy nem így küzdenek a kereskedők a hiánycikkek el­len? Nálunk jó az ellátás, ám ennek ellenére nem mond­hatjuk azt, hogy kifogásta­lan. Hol a porszívó, a vasaló, hol a harisnyanadrág, más­kor a vékony gépvarrótű, a televízió, újabban a fekete­fehér is —, tűnik el az üzle­tekből. Megannyi . bosszúsá­got okozva vásárlónak, keres­kedőnek, az ellátásért felelős vezetőnek. Alapelvünk rég­óta az: aki becsülettel meg­keresi a pénzt, annak lehető­vé kell tenni, hogy kívánsága szerint elkölthesse. Mert a valódi anyagi érdekeltség csak akkor létezhet, ha a pénzben kifejezett elismerés —, a munka fáradságáért, az alko­tó teljesítményért — átvált­ható. Alkalmasint porszívó­ra, vasalóra, gépkocsira, var­rótűre, téglára, vagy más egyébre. Aki ismeri a kereskedők gondjait, az tanúsíthatja: nem elsősorban a kereskedőn mú­lik, hogy milyen a választék, a kínálat. Olyan világban élünk, amelyben átrendeződ­nek a külpiaci értékrendek. Megesik, hogy a régi szállí­tóknak nem áll módjukban többé szállítani. Vagy előfor­dul, hogy a világpiaci árvál­tozások miatt zavarok tá­madnak a külkereskedelmi szállításokban. Ilyenkor új­ból át kell vizsgálni a meg­kötött szerződéseket és ez időt vesz igénybe. Hozzáte­hetnénk: olyan világban élünk, amikor a kül- és a belső piac viszonya sokkal érzékenyebb, mint korábban. Tehát, ami odakint történik, annak hatását itthon is érez­zük. Ezt tényként kell elfo­gadnunk. Ezért van szükség a jelenleginél rugalmasabb ke­reskedelmi munkára. Im­már több mint két éve an­nak, hogy a VASÉRT Válla­lat vezérigazgatója kezdemé­nyezte a nagykereskedelmi vállalatok termeltetési akci­óját az általuk forgalmazott cikkek körében. Kis műhe­lyeket, szövetkezeti mellék­üzemeket „vett rá” néhány hiánycikk gyártására —, így került az üzletekbe derelye- szaggató, lakatpánt, s még sok egyéb fontos árucikk. Később mozgalom alakult a „Vevők vagyunk” ak­ció keretében: több keres­kedelmi vállalat talál gyár­tót a hiába keresett termé­kek gyártására. E kereskedelmi módszere­ket csak üdvözölni lehet. Mert a jelenleginél jobb áruellá­tást csak úgy lehet megte­remteni, ha a kereskedelmi vállalatok pénzeszközökkel is „beszállnak” egy-egy terme­lőtevékenységbe, külkereske­delmi ügyletbe, kooperáció­ba. Ezt a kezdeményezést a közmegítélés értékeli, s a kockázatot vállaló kereske­delmet nem tekinti szüksé­ges rossznak, hanem annak ami: értékalkotó tevékeny­ségnek. m. i. Csethátsurány A lakosságra számítva A közös községi tanácsnak ebben az évben megközelítő­leg 5 és fél millió forint áll rendelkezésére a fenntartási kiadások fedezésére. A fej­lesztésre szánt összeg ennél jóval szerényebb: 280 ezer forint. MIRE MENNYIT? A gazdasági ágazaton belül mindössze 5 ezer forint bevé­tellel számolnak, míg a ki­adások meghaladják a 670 ezer forintot. Utak, hidak karbantartására az idén Cser- hátsurányban és Herencsény- ben 294 ezer forint jut. Alig valamivel kevesebbet kell fi­zetnie a tanácsnak a közvilá­gításért, erre 280 ezer forintot terveztek. A körzeti egészségügyi szol­gálat költségei 400 ezer fo­rintnál is többe kerülnek. Az időskorúak, az alacsonyabb jövedelműek támogatására minden esztendőben gondol­nak. A rászorulók fölkutatá­sa folyamatosan történik, a segítség nem késik- Rendsze­res és rendkívüli segélyekre 1981-ben 408 ezer forintot terveztek. KULTÚRÁRA 3 MILLIÓ 300 EZER A cserhátsurányi és a he- rencsényi óvodák fönntartása 865 ezer forintba kerül, a té­rítési díjakból származó be­vétel ehhez képest igen cse­kély: mindössze 256 ezer fo­rint lesz. Az általános isko­lák és a napközik több mint kétmilliót kapnak a rendel­kezésre álló összegből. A mű­velődési otthonok és köz­könyvtárak támogatására 136 ezer forintot szánnak, sport­célokra 35 ezret. FEJLESZTÉSEK A két falu lakói 190 ezer forintot fizetnek a községek fejlesztésére egy év alatt. Ta­nácsi bevételt jelent még a közműfejlesztési hozzájárulás, a házhelyek eladásából szár­mazó alig tízezer forint, va­lamint a közterületek haszná­latáért befizetett nem túl je­lentős összeg. Az összes bevétel az idén Cserhátsurányban 280 ezer forint lesz. Ebből a pénzből bővítik a Mező Imre út vil­lanyhálózatát, befejezik a Zrí­nyi út építését és a megron­gálódott járdákat rendbe te­szik- Minden bizonnyal befe­jeződik a művelődési otthon felújítása is. E feladatok megvalósításá­hoz azonban ez a pénz kevés lenne. A különböző munkák­nál ott lesznek az önkéntes segítők, akiknek társadalomi munkája az év végére elérheti a 900 ezer forintot. Uj anya- és gyermekvédelmi intézet nyílt Kijevben Ukrajna fővárosában meg­nyitotta kapuit a Szovjetunió egyik legnagyobb anya- és gyermekvédelmi tudományos tanácsadó központja. Nőgyó­gyászati klinika, szülészet, nő- gyógyászati orvosgenetikai szolgálat és különféle labora­tóriumok kaptak helyet az ú intézményben. A nemrég át adott intézetben évente mini egy százezer kismamát és gyei meket részesíthetnek or vosi ellátásban. Egy év ala1 közel 12 ezren vehetik igény­be a kórházi ágyakat. , Pofsdami műemlékek Potsdam - egyik történelmi restauráltak, filmmúzeum főt műemlékében, az 1685-ben működni. Az első előadásra épült Orangerie-ben, amelyet a NSZEP X. kongresszusé- NDK-beli és lengyel építő- nak idején, áprilisban került művészek együttműködésével sor. ‘iiiiiiiiiiiiiiiuKntiiiiiinniiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiimiiiiuiiiiiiiiuMiiuiiMiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiuuiiiuiiiiiiiiiiiiuuiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinniiiiimiiiiniiiiiiimiiiiiuiiiiiiiiuiiiiimiiiiiB Úttörők köszöntése Születésnap egymásért Példakép Együtt, Az újjászületett természet nevében a beszterce-lakótele- tarka virágaival köszöntötték pi kisdiákok: Liptai Csüla, a megyei küldöttgyűlést a Budai Annamária és Kiss csaknem harmincezer úttörő Molnár Tamás. Igaz, a virág A megyei küldött útravalóia A titok nem titok Egy a pásztón megválasz­tott tizennégy megyei kül­dött közül. Megfontolt szó, komoly tekintet —, az ember­nek az az érzése, Máté Ág­nesben komoly „diplomatá­ra” talált a járási küldöttér­tekezlet. Olyan hírvivőre bíz­ta a kissé talán irigyelt, ugyanakkor felelősséggel já­ró egyszeri tisztséget, aki az arányokra helyesen Ügyelve tud szólni gondról, s öröm­ről. Szépen és használón. Az erdőkürti községi óvó­nő és egyben alapszervezeti KISZ-titkár elmondhatta volna például szűkebb kör­nyezetéről, hogy a faluban évek óta harmincnál több a KISZ-tagok száma. S lévén szó egészen kis községről, ez igen szép eredmény. A titok pedig nem titok: a fiatalok igényeit a lehetőségekhez ké­„Kedvelem a leleményes fiatalokat" A tanácskozás szünetében talál­koztam Szőllös János bácsival, ■ megyei küldöttértekezlet legidő­sebb vendégével, aki a 11. évéi tapossa. Kiváncsi tekintettel fi- gyelte a csoportokba verődött fiatalokat, talán még abba is belehallgatott, miről folyhat a szó. — De jó lenne most ifjúnak lenni! — mondta, s kacsintott is hozzá huncutul. János bácsi, a gazdag mozgalmi múlttal rendelkező veterán bi­zony nem tud előszedni olyan gyermekkori emlékeket, élménye­ket, amelyek a kiegyensúlyozott­sághoz, a békés élethez kapcso­lódnának. Bányász volt, kemény munkát végzett, sanyargatta éle­tét, s az ezernyi keserűségből táplálkozott az indulat, a harc, amely a tarján! éhségmenet élé­re állította, félelmét eloszlatta a rájuk támadó csendőrökkel szem­ben. — Bizony, nehéz Idők voltak azok. Bohém, fiatal évekre talán nem is emlékszem, hiszen a küz­delem, az akkori világ korán fel­nőtté érlelte az embert. Nem­csak beszéltünk, cselekedtünk is! Elnézegetem, elhallgatom ezeket a fiatalokat, akik itt vannak a ta­nácskozáson. Egy biztos. Politi­zálni már megtanultak. Hazasze­retet, a megteremtett javak félté­se érződik ki szavaikból. De azt hiszem, sokszor a gyakorlattal, a cselekvéssel még bajok vannak. Kedvelem a leleményes fiatalo­kat. ivík minden helyzetben fel­tolják magukat. Eegyenek egy­re többen, erősítsék, építsék to­vább art, amiért mi annak ide­ién meeharcoltunk! De induljunk, mert vége a szünetnek! Ne mu­lasszunk szót, mert valamennyi­nek súlya van! pest jól szolgálja az alap­szervezet, példának okáért az amatőr képzőművészeti mozgalommal is. Mindez pedig újabb „haszonnal” jár, amit így fogalmaz meg Máté Ágnes: — Hagyományaink ápolá­sával megtanulják a fiatalok becsülni értékeinket. De leg­alább ilyen fontos, hogy a közös munka, a gyűjtések ré­vén, egészen más az időseb­bekkel való viszony. Rangja van Erdőkürtön a kulturális tevékenységet szí­nesítő és a hagyományainkat ápoló tánccsoportnak, vala­mint citerazenekarnak. Erre vall, hogy nem gond az után­pótlás, tartják a kapcsolatot a továbbtanulókkal, de még azt sem sínyli meg ez a kö­zösségi munka, hogy egyre több a faluban az ingázó. Kezdés előtt néhány perc­cel gitáros fiúk szórakoztatták a tanácskozásra egybegyűlt megyei küldötteket. Kamarás Sándor, Koltányi Károly, Csá­bi István és Túri László han­gulatos muzsikája, szép vokál- ja, s könnyed stílusa méltán aratott nagy sikert, s tegyük hozzá: a felelős tanácskozás­hoz remek „előhangulattal” szolgáltak. — Mindenhová elmegyek, ahová hívnak — mondja be­szélgetésünkkor Túri László, aki „civilben” a balassagyar­mati GELKA műszerésze, s most csupán „beugrott” a má­sik három gitároshoz. — Re­pertoárom a gyermekversek­csak diaképen volt de így is kedves színfoltja lett az ese­ménynek. Mert mit is mond­tak? — Többször szeretnénk vele­tek beszélgetni a KISZ-mun- káról, életetekről, feladataitok­ról, hiszen a ti segítségetek­kel készülhetünk föl a jövendő KISZ-életre. Példaképeink ti vagytok! De tudjátok jól, hogy nemcsak a jó ragad ránk, ha­nem a rossz is És sorolták a gondjaikat is. Az első helyen a hőn áhított új úttörőház építése szerepelt, majd az ifivezetőkről esett szó. — Lelkesedésből, törődésből valamennyi ifivezetőnek jeles osztályzatot adunk. Kérjük, továbbra is segítsék munkán­kat — mondták. — Azt sze­retnénk, ha minél több KISZ- tag, tanuló és ifjúmunkás vál­lalná ezt a megbízatást! S ezzel búcsúztak a küldöt­tektől, hogy várják őket az őrsi, a rajíoglalkozásokon, ahogy jelszavuk is hirdeti: együtt, egymásért!., — Sok fiatal nemcsak a fa­luban, de még a környező községekben sem talál szak­májának megfelelő munkát —, mutat rá a pásztói járás egyik gondjára Máté Ágnes. Mindez, persze, rengeteg időveszteséggel jár; a közeli munkahely sokkal számo­sabb lehetőséget kínálna a mozgalmi munkára. S hogy Erdőkürtön mégsincs „lemor­zsolódás” a KISZ-ből, annak az az oka, hogy itt is a lehe­tőségekhez igazították a szer­vezeti kereteket. — Éppen a nagymérvű in­gázás következtében hoztuk létre a KISZ-csoportokat. A kezdeményezés nagyon is életrevalónak bizonyult; a megközelítően azonos elfog- laltságú fiatalok mozgalmi munkáját már könnyebb szer­vezni. tői a contryig terjed, s az es­küvőktől a politikai nagygyű­lésekig sok helyen megfordul­tam már. Koltányiék duóból trióvá nőtték magukat, s e napokban lépnek föl az egri országos di­áknapok rendezvényein, nem is rossz társaságban: Halász Judit és a Bojtorján együttes közös koncertjén. Előtte a me­gyei diáknapok pálmáját vit­ték el, ami kétesztendős közös muzsikálásuk eddigi legna­gyobb sikere. De tudásuk és törekvésük azt sejteti, hallunk még róluk . . . A mandátumvizsgáló bizott­ság jelentését Demus István, a balassagyarmati járási KISZ- bizottság titkára adta tudtára a 167 küldöttnek. Méltán ara­tott sikert, hiszen a számokba „életet” lehelt. Hallgassunk bele! „Remélem, nem veszi rossz néven Molnár Pisti, a pásztói ÉLGÉP KISZ-bizottsági titká­ra, hogy említem. Vele semmi gond, de köszöntjük innen fe­leségét, aki néhány napja egészséges fiúgyermeknek adott életet. Jó egészséget mindkettőjüknek, Pistitől pe­dig kérjük, hogy a fiú köves­se apja példáját a mozgalom­ban . . „Ha már idősebb —, már­mint korban, de szívben nem — társaimról esett szó, kö­szöntjük Balatoni Józsefet, akt a KISZ zászlóbontása óta tag­ja a mozgalomnak. Látom, Varga Gyuri levezető elnö­künk felkapja a fejét, de 6 még „csak” húsz éve K1SZ- tag.. Balatoni Jóskáról még annyit, ma ünnepli születés­napját. Hogy hányadikat? Azt elfelejtettem, de azt tudom, a szíve még KISZ-es . , „Jelentésünk arról is ta­núskodik, hogy így, együtt 25,2 évesek vagyunk. Tehát mar túl a gyermekkoron, bár itt van közöttünk dr. Dikó Mariann, aki gyermekorvos. Biztosan ő is tud segíteni ne­künk néhány olyan dologban, amelyet munkánkban úgy emlegetünk: ebben még gye­rekcipőben Járunk . . S joggal állíthatta példa­képnek a többiek elé Bable- na Lászlót, akinek szorgalma* munkáját olyan kitüntetések bizonyítják, mint a Kiváló mérnök, Kiváló dolgozó, KISZ KB dicsérő oklevél, aranykoszorús KISZ-jelvény, KlSZ-érdemérem, a Munka Érdemrend bronz fokozata.. Nteg felsorolni is sok. Hát még megdolgozni érte? Vidám kedvű „Kanalasok" Csörgött a lánc, zörögtek a kanalak, szólt a köcsögduda, cifrázta a furulya — pergő ritmusú népdalokat énekel­tek a „Kanalasok”. Nótáik mellett talán a hangszereiket csodálták csak jobban a kül­döttértekezlet résztvevői. Mert a Karancskesziből jött gye­rekek bebizonyították, hogy zenei tudásuk több hangszer­re is kiterjed. Méghozzá régi, népi hangszereket- szólaltat­nak meg nagy hozzáértéssel. Na és a kanalakat —, amiről a nevüket is kapták. Egysze­rű kanalak ezek. mégis cso­dálatos ritmuskíséretet biz­tosítanak, a tekerő, furulya, citera, bőgő, hegedű, klávesz mellé. Három esztendeje alakult a vidám kis társaság Lehőcz Józsefné, tanárnő vezetésé­vel. Dalaikat a népzene tárá­ból állítják össze, szerepel­tek már a megyehatárokon kívül is. A lányok, Futó Edina, Bük­ki Ildikó, Barta Angelika, Ko­vács Tímea és az egyetlen fiú Nagy István, zene nélkül el sem tudnák képzelni a napjaikat. — Nagyapám, öreganyám sokat mesélt nekem a régi időkről, amikor összejöttek a fonóban, aztán daloltak —, mondja Edina, majd hozzáte­szi: — Ha tetszene látni, mi­lyen boldogok a nagyszüleim, hogy most az unokájuk is a nép zenéjével foglalkozik. Aztán további beszélgetés helyett hangszereik mellett termettek a gyerekek, hiszen a küldötteket szórakoztatni jöttek. És csörgött a lánc, zörögtek a kanalak, vidám­ságot varázsoltak a szívekbe.., NÓGRÁD — 1931. május 6., sierda 5 Muzsika — munka előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom