Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-06 / 104. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRÁD GY^I BI-ZOTTS ÁGA ES A MEGYEI Ta/Í XXXVII ÉVF., 104. SZÁM g~—■“8BB—— — ARA: 1,40 FORINT 1981. MÁJUS 6., SZERDA Kerüljön közelebb a kutatás a szükségletekhez Rz Akadémia kBzgvülésének második napja Zárt üléssel folytatta mun­káját kedden az MTA várbeli kongresszusi termében az Akadémia idei, 141- közgyű­lése. Elsőként Szentágothai János, az MTA elnöke tartot­ta meg vitaindítóját, melyben mindenekelőtt a tudomány- politikai stratégia megújításá­ról. és az abból fakadó aka­démiai feladatokról beszélt. Az utóbbi öt évben jelen­tős változások tapasztalhatók a világgazdaságban és a világ- politikában. Ez a tény parancsoló követel­ményeket állít tudomány­politikai stratégiánk újra­gondolására és módosítá­sára — hangsúlyozta. A világ tudományos haladási irányát elemezve rámutatott, hogy felgyorsult a fejlődés, s ezzel egyidejűleg megnőttek a kutatási költségek és a kuta­tásokra fordított munkaidő. Ennek az ellenszere itthon sem a kutatási segéderő, se­gédszemélyzet gyarapítása, ha­nem a számítógépesítés, a mé­rések, értékelések automatizá­lása lehet. A nemzetközileg általánossá vált kutatási cso­port- vagy teammunkával kapcsolatban megállapította, hogy hazánkban még hiányzik a valódi tudományközi kuta­tás, amelynek keretei között az .egymástól távol álló tudo­mányterületek alkotóan és egyenjogúar. találhatnának egymásra, egy-egy cél meg­valósítására. Pedig a tudo­mányos kooperáció meghatá­rozza ma már a tudományos munka eredményességét' Az elnök a tudományos közlések hazai helyzete kapcsán hang­súlyozta: a tudományos mun­kának nem a közlés a célja és értelme, hanem a kutatási eredmény. Ezek a gondok még inkább sürgetik a tudománypolitikai stratégia megújítását, s ennek középpontjába a teljesítményt és a hatékonyságot kell he­lyezni — szögezte le Szent- ágothai János. — ez viszont elengedhetetlenné teszi az ob­jektív mérését, a kutatómun­ka és az eredmények ténysze­rű, valós értékelését. Az ér­tékeléssel kapcsolatban rámutatott tudományos minősítő rendszerünk el­lentmondásos gyakorlatá­ra. Míg a hosszabb távra szóló tu­dománypolitikai stratégia ki­alakításához, egy merőben új tudományos közlési rendszer kidolgozásához, vagy a to­vábbképzés reformjához vi­szonylag hosszabb idő — két év — áll rendelkezésre, a minősítési rendszer mélyreha­tó átformálása már nem tűr halasztást. Ezután az elnök az erőfor­rások szűkösségéből eredő ku­tatási feladatokról beszélt, megállapítva azt, hogy ha­zánkban is, csakúgy, mint mindenütt a világban, a ku­tatásnak közelebb kell kerül­nie a társadalmi és gazdasági szükségletekhez. A sok vitára okot adó alapkutatásokról szól­va kijelentette: a társadalmi és gazdasági szükségletekhez való igazodás nem jelentheti az alapkutatások háttérbe szo­rítását, mert nagy gyakorlati és társa­dalmi jelentőségű eredmé­nyekre csak ott számítha­tunk. ahol kiemelkedő alapkutatási eredmények születnek. Pál Lénárd főtitkári beszá­molójában nagy vonalakban értékelte az elmúlt öt év akadémiai kutatómunkáját, szólt a tervekről is- Elöljáró­ban leszögezte: a politika ked­vező feltételeket teremtett az alkotó kezdeményezésekhez, a tudomány társadalmi szerepé­nek helyes megítéléséhez. A társadalomépítés eddigi ered­ményei pedig megfelelő alapot adnak a további előrelépéshez. Az Akadémia főtitkára ezt követően vázolta a számítás- technikában, a kémiai, a bio­lógiai és orvosi, az állatorvos­tudományi, a mezőgazdasági kutatásokban elért teljes ered­ményeket, majd rámutatott: az akadémiai kutatóhelyeken végzett természettudományi és műszaki kutatás minden elis­merést megérdemlő teljesít­ményei ellenére sem váltott ki jelentős hatásokat a hazai termelő-értékesítő szférában és alig indított el sokat ígérő, bátor vállalkozásokat. Ennek egyik döntő oka, hogy a tudományos tevékeny­ségben még mindig nem érvényesülnek kellően a közvetlen gyakorlati érde­kek. Szólt ezután a társadalom- tudományi kutatások kiemel­kedő eredményeiről. Hangoz­tatta, hogy az Akadémián végzett közgazdasági, és szo­ciológiai kutatások figyelemre- méltóan segítették elő a világ társadalmi és gazdasági folya­mataiban végbement változások felismerését és ehhez igazodó­an a hazai gazdaságpolitiká­ban a szükséges korrekciók kimunkálását. A jogi és államtudományi kutatások sorából a szocialis­ta jogrendszer fő kérdéseit el­méleti igénnyel összefoglaló enciklopédikus munkát emel­te ki, de felhívta a figyelmet arra is, hogy nem hozták meg a várt eredményt a közigaz­gatás korszerűsítését szolgáló kutatások. A továbbiakban az MTA fő­titkára körvonalazta az Aka­démia munkáját meghatározó fő elképzeléseket. Figyelmez­tetett arra, hogy az országos távlati kutatási tervben meg­fogalmazottakat felül kell vizsgálni és a társadalmi, gazdasági célokhoz való szorosabb kötődés érdekében korsze­rűsíteni, újra fogalmazni szükséges a fő kutatási irányokat. A távlati tervek mellett szük­ség van rövidebb időszakra szóló cselekvési programokra is, ilyen a VI. és a VII. öt­éves népgazdasági terv sike­res végrehajtását is segítő, a gazdaság- és a tudománypoli­tika kapcsolatának szorosabb­ra fűzését szolgáló országos középtávú kutatási-fejlesztési terv' Ezután vita következett, ma folytatja munkáját a közgyű­lés. Nemzetközi elméleti konferencia Balatonföldváron Az MSZMP Központi Bi­zottsága, valamint a kommu­nista és munkáspártok Prá­gában megjelenő közös folyó­irata, a Béke és Szocializmus szerkesztősége együttes rende­zésében kedden háromnapos elméleti konferencia kezdődött Balatonföldváron. Napirend­jén „A nemzeti és a nemzet­közi dialektika a munkás- mozgalomban” című téma megvitatása szerepel. A kon­ferenciát, amelyen négy kon­tinens — Európa, Ázsia, Ame­rika és Afrika 47 kommunis­ta és mnukáspártjának kép­viselői vesznek részt, a házi­gazda, Magyar Szocialista Munkáspárt nevében Óvári Miklós, a Politikai Bizottság titkára nyitott meg. Az MSZMP képviseletében a konferencia munkájában Be- recz János, a KB osztályveze­tője és Lakatos Sándor, a KB Társadalomtudományi Intéze­tének tudományos igazgatója, a Központi Bizottság tagjai vesznek részt. (MTI) PENTAMER A BNV-N Hp A dinamikusan fejlődő nagy- bátonyi Pentamer Ipari és Szolgáltató Szövetkezet életé­ben jelentős eseménynek szá­mít a Budapesti Nemzetközi Vásár tavaszi seregszemléjén való első bemutatkozásuk. E premier várhatóan további sikereket hoz a kollektívának. A járműveiket kiállító ran­gos autógyárak részére bizto­sított szabadtéri területen — közvetlenül a svéd Volvo cég szomszédságában — látható majd a betongyámokat köny- nyűszerrel kiemelő berende­zésük, mely gépkocsira sze­relhető. Azon túl egy szintén autóval szállítható, praktikus hulladékgyűjtő konténer, melyből a közeljövőben 34 darabot az NSZK-ba külde­nek korábbi vevőiknek. Ké­pünkön a különféle nagyság­ban készülő hulladékgyűjtők egyikét állítja össze Biró Pál és Szebeni Árpád, a Penta­mer szakemberei. í — kulcsár — I Miként sikerült? Rekordidő alatt — Lehetőség van rá - Elsőbbség a tőkés- exportnak Az ütemes termelés jelzi annak a fejlődésnek a folya­matosságát, ami feltétlenül szükséges a kiegyensúlyozott, kapkodásmentes gazdálkodáshoz, a már elért piaci pozíci­ók megtartásához, újabbak megszerzéséhez. Ennek megte­remtésében fontos szerepük van a salgótarjáni járásban te­vékenykedő gyáregységeknek, üzemeknek. Vajon miként si­került a bevezetőben említett kívánságoknak megfelelően végezni kötelezettségeiket az elmúlt négy hónapban. A Ganz-MÁVÁG mátra- nováki gyáregységénk kol­lektívája a 12 gyáregység kö­zött folyó szocialista munka­versenyben, az elmúlt esz­tendő jó munkájának ered­ményeként, immár harmad­szor nyerte el a Kiváló gyár­egység megtisztelő címet. E Vége felé fart a vetés a megyében Kevés volt 9Z esd — Több üzemben károkat okozott a fagy Április utolsó napjaira vég­re megjött a várva várt csa­padék —, igaz kevesebb a szükségesnél —, amely szin­te az utolsó órában érkezett, ahhoz, hogy a fagyok után ne okozzon a szárazság is na­gyobb károkat a növényter­mesztésben. A nagyüzemekben a 34 ezer hektárnyi tavaszi vetésből 26 ezren elvégezték a tenni­valókat, így már csak a nap­raforgóból, silókukoricából és kukoricából várnak még na­gyobb területek a vetőgépek­re. Tervezetten felüli terü­leten került a földbe tava­szi árpa, magborsó, cukorré­pa és zab. A megye több nagyüzemé­ben — elsősorban a gyümöl­csösökben és a szőlőkben —, kisebb-nagyobb károkat oko­zott a múlt heti fagy. A hét eleji eső meglehetősen egye­netlenül oszlott el. Akadtak a megyében olyan területek is, ahol mindössze 2—3 millimé- ternyi csapadék hullott, ami rendkívül kevésnek bizonyult a több hetes szárazság után. Az őszi gabonafélék nö­vényvédelmi munkái a vége felé tartanak. A nagyüze­mekben a vegyszerezés mint­egy 75 százalékát végezték el, részben légi úton, részben sa­ját erőgépeikkel. Több gazdaságban május elejére befejeződik a munka dandárja — talaj-előkészítés, vetés, vegyszerezés — és az eddiginél kevesebb tennivaló lesz a határban. Május első napjaiban a megye néhány nagyüzemében így álltak a tavaszi munká­val: Az endrefalvai termelőszö­vetkezetben valamennyi fon­tosabb tavaszi tennivalóval, — talajmunkával, vetéssel — végeztek, csakúgy, mint a ga­bonák növényvédelmével. Befejeződött az erdőtelepítés, amely során nagyobb terüle­ten fenyő- és nyárfákat ül­tettek. A hét eleji eső —, alig nevezhető annak — nem so­kat segített a növények kelé­sénél. A múlt heti fagyok viszont kárt okoztak a már éppen kelőben levő mák- és borsóvetésekben. A karancsságí közös gazda­ságban is valamennyi tava­szi tennivalóval végeztek áp­rilis utolsó napjaira. Elvetet­ték az utolsó hektárnyi siló- kukoricát és befejeződött az ősziek vegyszerezése. A leg­korábban elvetett tavasziak már szépen zöldellnek, bár az elmúlt napokban hullottnál lényegesen több csapadékra lenne szükség a növények fej­lődéséhez, megerősödéséhez. A karancslapujtői terme­lőszövetkezetben is beérett a korán kezdett munka gyü­mölcse. A tavalyinál . lénye­gesen előbb indult a vetés és sokat segített az új nagy teljesítményű erőgépek és a hozzájuk kapcsolt korszerű munkagépek beállítása, ame­lyek révén jócskán rövidült a talaj-előkészítés és a vetés ide­je. A gazdaságban már csak a gyepek boronálása és né­hány kisebb tábla őszi gabo­na növényvédelmi munkája van hátra. sikersorozatot folytatták az idén. A gyáregység vezetői már a múlt év végén úgy irányí­tották a munkákat, hogy biz­tosítsák az idei csaknem 50 millió forinttal nagyobb fel­adatok jó elvégzéséhez szük­séges feltételeket, a zavarta­lan átmenetet. A kisebb gon­dokat leszámítva az előrelátó munka meghozta gyümölcsét. Az első negyedévben a ter­vezettnél 700 ezer forinttal nagyobb lett a termelési ér­ték. Áprilisban újabb 1 mil­lió 100 ezer forinttal tetézték meg az eredetileg tervezett termelési értéktervüket. Az első negyedévben a pak­si atomerőműhöz különbö­ző méretű és súlyú nehéz acélszerkezeteket gyártottak. A Füzesabony—Debrecen vasútvonal felújítási munká­latait öt vasúti híddal segí­tették. A budapesti Árpád- híd építéséhez, a Duna-partra, 300 tonna súlyban hídeleme­ket szállítottak. Az előbbie­ken kívül 15 különböző te­herbírású és súlyú futódaru került ki a gyáregységből. Kiemelkedő feladatnak számít annak a felüljáró acél- szerkezetnek az elkészítése, amelyet Görögország fővá­rosában, Athénban használ­nak majd fel. A 670 ezer dollárt érő termék előállí­tásához a február 13-án meg­kötött szerződés után láttak hozzá. Olyan, tempót diktál­nak, hogy a szerkezet május végére megérkezzen Athén­ba. Az előzetes számítások szerint a termék gyártásá­val május közepére végeznek. Ilyen termelési rekord a gyáregység életében nem volt. Ez az első eset, ami egyút­tal jól példázza, hogy mire képes ez az összeszokott, fe­gyelmezett, kezdeményező kollektíva. A Páva Ruhagyár 2-es szá­mú üzemének kollektívája a normaórához viszonyított nettó teljesítménytervét 94,5 százalékra teljesítette ez év első négy hónapjában. A ter­vezett előírás 98 százalék volt, mert a központban fi­gyelembe vették az új, most folyó munkaszervezéssel kap­csolatos megoldásra váró problémákat is. A tervezet­től való elmaradáshoz hoz­zájárult az is, hogy bizonyos zökkenők adódta!: a kellék­ellátásban. Emellett soka­sodott a rendkívüli felada­tok száma. Az előbbi objek­tív okok miatt lassúbbá vált a termelés, aminek kedve­zőtlen hatása tükröződik az elmaradásban. Figyelembe véve a további lehetőségeket, az elmaradás pótlására megvan a lehetőség, tekintettel arra, hogy a ko­rábbiaknál jobbak a terme­lés feltételei. Az előzetes szá­mítások szerint a kollektíva az első fél év végéig törlesz­teni tudja eddigi adósságát. A tavalyi eredményeik alap­ján igazgatói dicséretben ré­szesültek a Váci Kötöttáru- gyár kazári gyáregységének dolgozói. A múlt évben be­következett lendületet meg­tartva az első negyedévben újabb sikereket könyvelhet­tek el. Nem sokkal, de túl­teljesítették tervüket. Ezt kö­vetően azonban visszaesés kö­vetkezett be, amit átmeneti állapotnak tekintenek. Az áprilisi terv nem teljesítés azért következett be, mert előtérbe került a tőkésexport szállítása. Jelenleg napok­ra ütemezve küldik az NSZK vevőknek a kért árukat. Mi­előtt kiszállítják, alaposan át­nézik, nehogy szó érje a há­zuk táját, tekintettel arra, hogy a külföldi megrendelők nagyon kritikusan vizsgálják a kiküldött áruk minőségét. Mivel a feltételek viszony­lag kedvezőek, a kazáriak az első fél év végéig pótolják átmeneti lemaradásukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom