Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)
1981-05-05 / 103. szám
Üdvözöljük a Csehszlovák Szociálist® Köztársaság külügyminiszterét Salgótarjánban Megkezdődtek Púja Frigyes és Bohuslav Chnoupek tárgyalásai VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEQYEI ;aiZOt^ÁGA ;ÉS A MEGYEI TAN Bohuslav Chnoupek, Púja Frigyes és kíséretük megtekintették Salgótarján központját. XXXVII ÉVF., 103. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1981. MÁJUS 5.. KEDD A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki a 100 éves Magyar Vöröskeresztet Jubileumi ünnepség Budapesten — Kádár lános levele A Magyar Vöröskereszt megalakulásának 100. évfordulójáról országos ünnepséggel emlékeztek meg hétfőn Budapesten. A milliós tagságú tömegmozgalom több mint 800 vöröskeresztes aktivistája vett részt az építők Dózsa György úti székházának kongresszusi termében rendezett centenáriumi ünnepségen. Vendégként jelen voltak az európai nemzeti vöröskeresztes mozgalmak és a Nemzetközi Vöröskereszt-szervezetek képviselői is. Emberiességgel a békéért! — ez a nemzetközivé vált jelmondat és a jubiláló Magyar Vöröskereszt centenáriumi plakettje ékítette a szónoki emelvényt, ahová először Kállai Ferenc színművész lépett, s Baranyi Ferencnek a vöröskeresztesekről írott versével köszöntötte az ünneplőket. Dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus, a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének elnöke üdvözölte, ezután az ünnepség elnökségében helyet foglaló Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, övári Miklóst, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, Sarlós Istvánt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, az ünnepség résztvevőit. Elnöki megnyitójában emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a Vörös- kereszt száz éven át olyan eszme szolgálatában tevékenykedett, amelynek éltetője a bajba jutott embereken való segítés, s ez egyben emberi kötelesség. Hantos János beszéde Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere meghívására hétfőn baráti látogatásra hazánkba érkezett Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere. A vendéget a Salgótarján—Somoskőújfalu határállomáson Púja Frigyes fogadta, ott volt Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete is. A vendégek a határról szálláshelyükre, a Karancs Szállodába hajtottak, majd fogadta őket Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizottiág első titkára. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón Bohuslav Chnoupek és Púja Frigyes mellett jelen volt a két ország nagykövete is. Géczi János a vendégeket tájékoztatta Nógrád megye társadalmi, gazdasági, kulturális életéről, a megye ötödik ötéves tervben elért fejlődéséről. Ezt követően a csehszlovák külügyminiszter virágcsokrot helyezett el. a salgótarjáni ta- nácsköztársa'sági emlékműnél, majd rövid városnézésre került sor, ameiyre elkísérte a delegációt Illés Miklós, a Nógrád megyei Tanács általános elnökhelyettese. A városközpontot dr. Sólyomi József idegenvezető mutatta be, szólt egyebek között Salgótarján történelmi, forradalmi múltjáról, amely összefonódik a magyar szénbányászattal, majd az iparosítás jelesebb állomásairól, s Nógrád megye székhelye központjának rekonstrukciós munkálatairól beszélt. A vendégek megtekintették a városközpontot. A csehszlovák külügyminiszter élénk érdeklődést tanúsított a város átépítése iránt. Megtudta, hogy Magyar Géza, állami díjas tervező irányításával készültek a tervdokumentációk. A városkép látványa utánösz- szegezve véleményét, elégedetten jegyezte meg: „Jól sikerült munka!” A küldöttség tagjai ezután autóbuszba szálltak, s megtekintették Salgótarján néhány létesítményét. Egyebek között él Madzsar József megyei Kórház és Rendelőintézet épületét. Az autóbuszban a csehszlovák küldöttség tagjai tájékoztatást kaptak arról, hogy a város egyik korszerű lakótelepe, Kemerovo, Nógrád szovjetunióbeli testvérmegyéjének nevét viseli. A csehszlovák külügyminiszter elismeréssel nyilatkozott Salgótarján fejlődéséről. A városnézés utolosó állomása a Beszterce-lakótelep volt, arriely a hagyományos magyar —csehszlovák barátság jegyében kapta nevét. Elhangzott, hogy a város egyik ékessége immáron ezerhatszáz lakást számlál, főként a salgótarjáni ipari üzemek dolgozói költözhettek az elmúlt esztendőkben itt az új otthonokba. A városnézést követően a magyar és csehszlovák küldöttség tagjai ebéden vettek részt, majd az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága székhazában, a délutáni órákban elkezdődtek a magyar—csehszlovák hivatalos tárgyalások. Az esti órákban a Bányász Művelődési Házban a két miniszter kíséretének tagjai nógrádi népi együttesek műsorát tekintették meg, majd Púja Frigyes hivatalos vacsorán látta vendégül a csehszlovák külügyminisztert és kíséretét, amelyen jelen volt Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára és Illés Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyettese. A vacsorán mindkét küldöttség vezetője pohárköszöntőt mondott. A Salgótarjánban tartózkodó Mária Chnoupeková Púja Fri- gyesné társaságában a délelőtt során ellátogatott a megye- székhely ruhagyárába, ahol megismerkedett a Kiváló vállalat címmel közelmúltban kitüntetett üzem munkásnőinek hétköznapjaival, a jelentős exporttermeléssel dicsekedhető gyár életével. A délután során Benczúrfalvára utaztak, ahol megtekintették idős Szabó István Kossuth-díjas szobrász- művész műtermét. A csehszlovák külügyminiszter és kísérete ma folytatja magyarországi programját. Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia várbeli kongresszusi termében megkezdődött tudományos életünk idei legjelentősebb eseménye, az Akadémia 141. közgyűlése. A kibővített ülés elnökségében foglalt helyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Megnyitójában Szentágothai János, az Akadémia elnöke kiA díjak átadását követően Lázár György emelkedett szólásra. Elöljáróban ■ a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében köszöntötte a Magyar Tudományos Akadémia tagjait, a meghívott vendégeket, az Akadémia 141. közgyűlésének valamennyi résztvevőjét. Tanácskozásukhoz, felelősségteljes munkájukhoz sok sikert kívánt, majd így folytatta: Hantos János, a Magyar Vöröskereszt végrehajtó bizottságának elnöke ünnepi beszédében áttekintette a szervezet hazai történetének évszázadát, jelentősebb állomásait. Szólt egyebek között arról, hogy a Debrecenben megalakult ideiglenes nemzeti kormány már 1944 decemberében intézkedett a fejtette: az Akadémia tekintélyének növekedését jelzi, hogy közreműködött az MSZMP XII. kongresszusának előkészítésében, a VI. ötéves népgazdasági terv véleményezésében, valamint egy sor fontos jogszabály megalkotásában. Az Akadémia tagjai részt vesznek a hosszabb távú népgazdasági tervezés folyamatában is. A tennivalókról szólva kiemelte, hogy fő feladat a kutatások hatékonyságának fokozása, az elavultnak tűnő tu— Nem a megszokás vagy a magas testületnek kijáró udvariasság, hanem az őszinte meggyőződés mondatja velem, hogy a Tudományos Akadémia közgyűlése társadalmi életünknek mindig nagy figyelmet keltő, fontos eseménye. Ez érthető, hiszen e testület állásfoglalásai mással nem pótolható hozzájárulást jelentenek azoknak a feladatoknak a sikeres megoldásához, amelyek a fejlett szociaVöröskereszt újjászervezéséről. 1945 áprilisában Budapesten munkához látott új szervezeti formában a Vörös- kereszt központi vezetősége. Legfontosabb feladata akkor hadifoglyok, külföldre került magyar állampolgárok hazatérésének megszervezése, itthoni fogadása és az eltűntek keresése volt. A szodományos minősítési és kutatóképzési rendszer korszerűsítése. Nagy figyelmet kell fordítani a tudományos kutatói utánpótlás nevelésére és a mobilitásra. Ugyancsak megoldásra váró tennivaló az egyetemi kutatások szervezettebbé, eredményesebbé tétele és a tudományos könyv- és folyóiratkiadás színvonalának emelése. A megnyitót követően Szentágothai János átadta az idei akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat. lista társadalom építése állít elénk. Pártunk és kormányunk már eddig is számos tanújelét adta annak, hogy igényli és megfelelő figyelemben részesíti e tekintélyes testület véleményét. Biztosíthatom önöket, hogy ez így lesz a jövőben is— Tapasztalati tény — s erről nagy elismeréssel szólhatok —, hogy az Akadémia közgyűlései jelenünk és jövőnk szempontjából mindig ciális jellegű feladatok megoldásában óriási munkát végzett a munkások és a parasztok támogatását élvező nemzeti segély. A szimbólumként választott mentőöv szemléletesen fejezte ki szerepét a felszabadulás utáni első években. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1954. évi 32. számú törvényerejű rendeletével a magyar törvények közé iktatta a nemzetközi diplomáciai értekezleten 1949-ben elfogadott genfi egyezményeket, majd megalkotta a Magyar Vöröskeresztről szóló 1955. évi 25. számú törvényerejű rendeletét. Ez utóbbiban kifejtette a Magyar Vöröskereszt tevékenységében bel^vetkezett lényegi változásokat és demokratikus tömegszervezetnek minősítette az addigi egyesületet. Megváltozott tehát a Magyar Vöröskereszt társadalmi helye és szerepe. Időszerűvé vált az első kongresszus összehívása. Az 1956- os ellenforradalom miatt azonban erre csak 1959-ben kerülhetett sor. Azóta öt kongresszus értékelte a szervezet fejlődését és megjelölte az egyes ciklusok főbb feladatait. Jelenleg a Magyar Vöröskereszt 13 ezer alap(Folytatás a 2. oldalon.) kulcsfontosságú témákat választanak tanácskozásaik tárgyául. Így van ez most is. A 141. közgyűlés napirendjén szereplő fő téma, amelynek tárgya: „hazánk és a műszaki haladás” azért érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert a műszaki haladás és annak meggyorsítása egyike azoknak a fundamentális jelentőségű feltételeknek, amelyek nélkülözhetetlenek a népgazdaságban olyannyira szükséges minőségi változások keresztülviteléhez. — A szocialista építőmunka eredményes folytatásához hazánkban a belpolitikai feltételek jók, sőt kedvezőek. Népünk nemcsak elfogadja, de tettekkel támogatja a XII. kongresszus határozatainak végrehajtását. Az országban rendezett viszony jk vannak, érzékelhetően megnőtt a közös ügyekért, vállalt felelősség, töretlen az alkotókedv- A nemzetközi helyzet alakulásában viszont az utóbbi években az enyhülés ellenfeleinek aktivizálódása miatt sajnos, felerősödtek a kedvezőtlen folyamatok. — A világpolitikában bekövetkezett kedvezőtlen fejlemények és az önmagukban is hátrányos világgazdasági változások számunkra nem ke(Folylatás a 3. oldaton) M. Sz. Gy. Megkezdődött az Akadémia 141. közgyűlése Lázár György: Növelfiik a társaditom számára fontos kutatások rangját
