Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-22 / 118. szám

előállítani. Ha ehhez hozzá­vesszük az egyre csökkenő mezőgazdasági földterületet, akkor látható, az egyik jár­ható út a hozamok növelése, hogy a megye állatállomá­nyának takarmányigényét a terjedésű rétek és legelők, részben kihasználatlanok. CSÖKKENTENI A VESZTESÉGEKET Séta a tof< ormány termesztés körül OIL) Csökkenő területen Megbecsülni a meglevőt A mezőgazdasági nagyüze- A fűhozamok növelése mel- technikai-technolőglal prob- mekben az egyik legfonto- lett további kézenfekvő le- léma, amely nem teszi lehe- sabb célkitűzés kell, hogy le- hetőség a mezőgazdasági és tővé a répafej, kukoricaszár gyen az elkövetkező években: ipari melléktermékek takar- gazdaságos felhasználását, minél több árunövényt — el- mányozásra történő felhasz­sősorban gabonaféléket — nálása. RECEPT NÉLKÜL A VI. ötéves terv állatte- NEM MELLÉKES nyésztési célkitűzései ismer­TERMÉKEK tek. A megvalósításnak alap­vető feltétele a megfelelő A melléktermékek takar- mennyiségű és minőségű ta- mányozásra történő felhasz- karmány biztosítása, amely­____ ______ ^ u nálásának jelentősége az nek végre követni illene a k isebb területen utóbbi években növekedett szakosodás következteben lehessen megtermelni Sainos me§> nem utolsósorban azért, változó igényeket. Az ágazat napjaikban az indokoltnál mert a betakarítást és fel- hozamait, eredményességét jóval nagyobb szántóföldi te- használást biztosító gépek és döntő mértékben befolyásolja rületen termesztenek takar- technológiák még korántsem a növénytermesztés szerkeze­tű ánvnnvén veket mikfizhen mondhatók általánosnak, ar- te, amelynek kialakításában- mint látható’ - nagy'ki- ró1 nem is szólva* hogy a ugyanakkor közrejátszik a melléktermékek gazdaságos tömegtakarmány-termesztés felhasználása meg végképp színvonala, gyerekcipőben jár. A megye mintegy 26 ezer •Nem sok gazdaságban van hektárnyi takarmánytermő olyan berendezés, mint a területe a tervek szerint a palotási termelőszövetkezet- VI. ötéves terv időszakában A fontos feladatok közé ben, amely a szalmából — 2000 hektárral csökken. Eb­tartozik a hozamok emelésén annak szecskázása és nátri- bői adódik, hogy a fő tö­kívül a már megtermelt ta- umhidroxiddal való kezelése megtakarmány-termő terüle- karmányok minél kisebb után — olyan takarmányt ké- teken növ_«edni kell a hoza- veszteséggel történő tárolása, szít, amelynek bel tartalmi ér- mokna-k. Az utóbbi években mert még túlságosan gyakori tékei, azaz minősége jobb, jelentős mértékben csökkent a drágán megtermelt, drágán mint a gyengébb minőségű az abrakfelhasználás — első­betakarított tömegtakarmá- lucernáé és előállítása is ol- sorban a kérődzők takarmá­nyok olyan minőségromlása, esőbb. nyozásában — annak ellené­amely úgyszólván lehetetlen- A megyében évről évrenö- re, hogy az állatitermék­né teszi takarmányozásra való vekszik a melléktermékek előállítás lényegesen nagyobb felhasználását. A nem meg- felhasználása, elsősorban a a korábbinál. Ezt a kedvező felelően hasznosított — álla- kérődző állatok takarmányo- tendenciát tovább kell foly­tokkal összetapostatott, vagy zásában. A legutóbbi számi- tatni a következő időszakban, egyszerűen igénybe sem vett tások szerint a szarvasmar- mert ez a gazdaságos állaitte­— legelőkről és rétekről már hák és a ’ juhok takarmányo- nyésztés egyik kulcskérdése, említést tettünk. zásában mintegy hat száza­A MÉM irányelvei között lékkai részesednek a mellék­szerepel és alapvető célkitű- termékek. Az ipari eredetűe- zés, hogy a tömegtakarmá- két teljes egészében felhasz- nyokkal eddig elfoglalt' szán- nálják a nagyüzemek, ami tóterülét mintegy 20 száza- nem kis mennyiség — az 50 vagy elérni olyan eredménye- lékkal csökkenjen. Termé- ezer tonnányi összes mellék- két, mint amilyeneket a ka- szetesen nem a silókukoricáé, terméknek több mint a fele. rancssági, a tolmácsi, vagy a vagy a lucernáé, amelyből A mezőgazdasági termelésből mátramindszenti termelőszö- úgyis lényegesen kevesebb származónak viszont egyhar- vetkezetek elértek a silóku- van a megyében a szüksé- mada kárba vész. Ennek oka korica termesztésében. S ha gesnél. . elsősorban a már említett a megtermelt takarmányok­__________________________________________________kai olyan jól is gazdálkod­nak, mint például a pásztói közös gazdaságban, akkor na­gyot lép előre a megye ezen a fontos területen, és a ha­tékonyság a mezőgazdaságnak ebben az ágazatában is jobb lesz. Á ltalános „receptet”, amely valamennyi gazdaságban egy­aránt megfelelő, nem lehet adni. Ezt minden üzemnek saját magának kell beillesz­teni gazdálkodásába. Még­hozzá úgy, hogy az jól al­kalmazkodjon a termelési szerkezethez, az adottságok­hoz. A megye az utóbbi évek­ben olyan eredményeket ért el a mezőgazdasági termelés­ben, amelyek elismerésre' méltóak. Alig hihető, hogy éppen a takarmánynövények termesztése, vagy a gyepgaz­dálkodás állítja leküzdhetet­len akadályok elé a síakem­Nőtt megyénk ipari termelése (Folytatás az 1. oldalról.) alapján a megyei székhelyű A mezőgazdasági lakosság építőipari szervezetek tér- felvásárlásból származó be- aron valamelyest többet a bá- melésnövekedésének egyedüli vétele 21,5 százalékkal több zis időszakánál. Az összes forrása a termelékenység- mint egy évvel korábban, export háromnegyedét a emelkedés volt. Az egy fog- Családi pótlék és egyéb tár­nem rubelelszámolású kivi- lalkoztatottra jutó saját épí- sadalombiztosítási juttatás tel adta, bár 1980 első ne- tési-szerelési munkák értéke címén a lakosság 1981 első gyedévéhez képest némileg az állami építőiparban folyó- negyedévében 1,2 százalékkal csökkent. Ez lényegében ab- áron 57 ezer, a szövetkezeti kevesebb jövedelemhez ju- ból adódott, hogy az egyik építőiparban pedig 40 ezerfo- tott, mint az előző év első legjelentősebb konvertibilis rint volt. A növekedés az elő- negyedében, valuta övezetbe szállító vál- ző év hasonló időszakához A megye lakosságának ta­lálat (a Salgótarjánt Kohá- képest 1980. évi áron 18,5, il- karékbetét-állománya - az szati Üzemek) idei exportja tetve 2,7 százalék. Országos Takarékpénztár me­gyei igazgatósága jelentése alapján — 1981. március 31- én 2764 millió forint volt, 8.1 százalékkal több mint egy a ,. . . , , A megye mezőgazdasági évvel korábban. A gépkocsi­éi2 előbbiekkel szemben a üzemeinek többségében a fedezeti betétek darabszáma Magyar Kábel Müvek balas- múlt évben gondot okozott az a múlt évi 4350-ről 4098-ra sagyarmati gyára az UM sík- őszi munka elvégzése. A gaz- állománya 173 millió forintról üveggyár, a FIM Romhanyt daságok a betakarítási mun- 165 millió forintra csökkent. Építési Keramiagyár, az Ipoly ka torlódása miatt kevesebb Bútorgyár és a Salgótarjáni gondot fordítottak a szerves­lényegesen kevesebb, mintta vaiy. Emellett a Salgótarjá ni Vasöntöde és Tűzhelygyár nem rubelelszámolású ex­portja is jelentősen csökkent. Mezőgazdaság Egyre több nagyüzemnek kell eljutnia arra a szintre, amelyen jelenleg a szécsé- nyiek, vagy az endrefalviak állnak a gyepgazdálkodásban, Előrejelzés 200 évre Hatalmas kőszénleletelc a Mecsekben Már az 1920-as -években 1600 méter mély fúrás költ­tudták, hogy a Mecsekben sége eléri a nyolcmillió - fo­Maza déli részén, több száz rintot. A kutatók eddig több méterrel a felszín alatt feke- mint 20 000 méter fúrást mé­tekőszén rejtőzik. Több mint lyítettek. A munkálatok nem húsz évvel ezelőtt kisebb ku- maradtak eredmény nélkül: tatásokat végeztek ezen a ré- hatalmas kőszénvagyon van a szén, de mielőtt eredménye- 25 négyzetkilométeres terhie­ket érhettek volna el, a ten. munkálatokat befejezték. A ez csaknem azonos az ed- döntés, mely a kutatást tetsz- djg ismert mecseki Szénva- halálra ítélte, már elővetítet- gyónnál; azaz több mint 200 te a hazai szénbányászat visz- millió tonna jó minőségű fe- szafejlesztését, mely alig egy ítészén vár kiaknázásra. A évtized múlva be ’ is követke- szén minőségére jellemző, zett. A szénhidrogének, első- hogy átlagos kalóriatartalma sorban a kőolaj 1973-as vi- 20,1—20,4 MJ, azaz 5000—5500 lágpiaci árrobbanása azonban kilokalória. Kokszolhatósága ismét az érdeklődés homlok- azonos az eddig ismert ma­terébe állította a mecseki fe- cseki szenekével, kéntartalma keteszén-bányászatot. A szén valamivel magasabb; szennye- iránti megnövekedett igény startalmának vizsgálatát még szükségessé tette a kutatások nem fejezték be. felújítását. A- kutatási prog­E szénvagyon több ember­ramban első helyen szere- öltőre’biztosítja a szénbányá- pelt a Maza-dél, Vara ja-del szatot a jegesekben, hisz vár- terület. A tervet 1975-ben hatóan 200 év aIatt lehet hagyta jóvá a Központi Fold- , csak kitermelnj ezt a hatal. tani Hivatal országos ásvány­vagyon-bizottsága. A munka még abban az évben elkezdő­dött. A kutatási tervek szerint más mennyiséget. A kutatásra költött pénz nem kevés, de nem lehet kétséges, hogy ez nem kido­mintegy 15 négyzetkilométe-' botT pénz. Az Országos Fold- res területen legalább 70 mii- tan* Kutató es Furo V allalat lió tonna kőszénvagyonra két éven belül befejezi a fel­számíthattak. Az első két fú- derítő fázisú felszíni mélyfú­rás után kiderült, hogy ennél rásos kutatást, addig azon- sokkal többet rejt a föld mé- ban még számos bányászati he. Azóta az Országos Föld- problémára szeretnénk va- tani Kutató és Fúró Vállalat laszt kapni. Arra a kérdésre. 25 kutatófúrást hajtott végre hogy a Mázaszászvar, Obánya. a Mázaszászvár. Obánya és Mecseknádasd által hatarolt Mecseknádasd határolt terű- területen mikor kezdődhet el létén. A legkisebb fúrási a szénkitermelés, egyértelmű mélység 750 méter, a legna- válaszf nehéz adni. Egy biz- gyobb 1640 méter volt. Érdé- T°s: 7990 előtt semmiképpen, mes megemlíteni, hogy egy R. N. Takarékos vízgazdálkodás Igen gazdaságos technoló- ján áll, innen kapja a szük- giát dolgoztak ki a Szovjet- séges vízmennyiséget Nyitott unióban a folyók vizének víztárolók helyett lepárló­többszöri ipari felhasználásá- tornyokat és hatalmas hűtő- ra a fékezőberendezések gyá- berendezéseket építettek a rában, a szmolenszki körzet- felhasznált vízpára lehűtésé­ben. Az új eljárás sikerrel re. A gyárban naponta csu- állta a próbákat. A gyár az pán egyszer kell feltölteni ezt Osztyer nevű kis folyó part- a rendszert a folyó vizéből. A lakosság hitelállománya Ruhagyár a bázis időszakához és műtrágyázásra, ami az ez lélT viszonyítva 1981 első negyed- évi eredményekben éreztet- ki emelkedett & a negyed­évében fokozta a nem rubel- heti hatását. Az őszi vetések ^ elszámolású kivitelét — a korán beköszöntött té­Az utóbbi évek tendenciá- lies időjárás következtében jával ellentétben a rubelei- — nem érték el a kellő fej­számolásé export jelentősen, lettségi fokot, így néhány he- tégy "kétharmada "építési a bázis időszakhoz viszonyít- lyen kisebb-nagyobb karok krllrsan va 11,2 százalékkal emelke- keletkeztek. A tavaszi mun­dett. Ebben nagy szerepe volt ka végzéséhez a március— , ... ,, , , . , a Váci Kötöttárugyár, a Fő- áprilisi időjárás kedvezett, hálózatának e adasi forgal­városi Kézműipari Vállalat így a tervezett területen már ™a az 1980 elso negyedévi megyei telepei jelentős rubel- elvégezték a vetést. A kipusz- irgalomhoz viszonyítva fo­relációjú szállításának, vala- tűit őszi gabonákat tavaszi aron 7,6 százalékkal, vai­- - ■ — tozatlan áron pedig 2,8 szá­zalékkal emelkedett és meg- Március 31-én a megyében haladta az 1,5 milliárd fo­44,8 ezer szarvasmarha volt. rintot. év végén meghaladta a 2 milliárd forintot. Ebből a hosszú lejáratú Hitel összege 1,8 milliárd forint, aminek A megye kiskereskedelmi mint a Budapesti Rádiótech- árpával pótolták, nikai Gyár, a Budapesti Fi­nomkötöttárugyár megyei te­lepei, valamint az ÜM öblös­viszonyított rubelelszámolású kivitele fokozásának. Építőipar A megyei székhelyű szocia­lista építőiparban 1981-re bereket. (Vége) Zilahy Tamás üveggyár bázis időszakához teLn ^^Tlöhlsi “ ifszőáílo3 A bolti éIeImiszerek és él­tebén„ es elohas uszoallo- vezeti cjkkek forgalma folyó, many 4,9 százalékkal volt több jnetve változatlan áron is az egy evvel korábbinál. A mintegy 1,8 százalékkal csök­sertesek szama 75 ezer da- kent, ami elsősorban annak a ,™*’ a? egy évv«j, ho- következménye, hogy 1981. rabbihoz viszonyítva 3,7 sza- január i_től a Nőgrád megyei zalekkal csökkent. Ezen belül vendéglátó Vállalat vette át aZ an/oa- CS e!ihfsl, k0Sak szá." és biztosította 12 salgótarjá- több mint 1,2 milliárd forint „a^v^emek^ ™ ni iskola 7600 ^"ulójának ét­saját építési-szerelési tévé- pzfJ d e a iláJ °t k Jft,!8 keztetését> aminek az árube- kenységet irányoztak elő és ^arab’ 6,8 százalékkal ha- szerzése korábban a bolti az első negyedév végéig en- lad]o,™teS ^/^anvaluháíte" élelmiszereknél jelentkezett, nek mintegy 74 százalékát kö- Befolyásoló tényezőként ha­tötték le szerződéssel. Az 1981 S.lv, 2,2 SZ32a' Tott az is, hogy 1980-ban a első negyedévben elvégzett húsvét április elején volt, for­saját építési-szerelési mun- Az év első negyedében ér- galma tehát még az első ne- kák értéke folyó áron 252 tékesített vágóállatok meny- gyedévben jelentkezett. Az millió forint volt, összeha- nyisége 4,2 százalékkal több élelmiszerek közül az alapve- sonlítható áron 7,5 százalék- az egy évvel korábbinál, ezen tő élelmiszerekből a kínálat kai több mint 1980 első ne- belül vágómarhából, vágó- megfelelő volt. A télre tárolt gyedévében. Az állami építő- sertésből, baromfiból többet, készletek zöldségből és gyü- iparban az egy évvel koráb- vágójuhból kevesebbet érté- mölcsből is biztosították azei- bihoz vis^pnyítva a saját épí- kesítettek a megye gazdasá- látást. Araik azonban 27—44 tési-szerelési munkák érté- Sai- Tovább nőtt a tehéntej- százalékkal magasabbak Vol­ke 14,2 százalékkal emelke- értékesítés, a tyúktojásé, lak az 1980 első negyedévinél, dett, ezen belül a miniszté- ugyanakkor alig több mint fe- így —, bár megjelentek a pri- riumi és a tanácsi építőipar Ie az előző év első negyed- mór zöldségáruk is — a for­közel azonos arányban nö­velte termelését. A szövetke­zeti építőipar megmaradt az előző év első negyedévének szintjén. A megyei székhelyű - szo­cialista építőipar első negyed­évi feladatait az előző évazo­évének. 0 lakosság életkörülményei galom volumene csökkent. A vendéglátás folyóáras forgalma 1981 első negyed­évében — részben az előzőek­kel összefüggésben — 7,4 szá­zalékkal, változatlan áron pedig 3,1 százalékkal haladta Megyénk lakosságának pénz- meg az elmúlt év azonos idő- nos időszakánál kisebb lét- bevételei — a Magyar Nem- szakának forgalmát, számmal oldotta meg, mivel zeti Bank megyei igazgató- A ruházati cikkek jelentős az összes foglalkoztatottak szá- sagának __ adatai alapján — (7,1 százalékos) folyóáras. il- ma 97 százaléka volt az 1980 7981 első negyedévében a bá- letve 1,2 százalékos válto- első negyedévinek. Még ennél zí® időszakhoz viszonyítva 5,7 zatlan áras forgalomnöveke- is nagyobb arányú a fizikai százalékkal nőttek. Ez a nö- dése elsősorban a téli vásár foglalkozásúak és ezen belül vekedési ütem egy növelő és tavalyinál lényegesen na- az építési-szerelési tevékeny- eSy csökkentő tényező egyen- ségen foglalkoztatottak lét- Ie8e A vállalatok ugyanis számcsökkenése. Az előbbiek 1980-ban az új gazdasági sza­bályozók hatására a bérfej­gyobb árualapjának és ma­gasabb forgalmának az ered­ménye. Az áruellátás álta­lában az egész , negyedévre lesztési lehetőségeket csak az vonatkozóan jobb! volt, mint év végén használták ki, így 1980 első negyedévében. a ennek növelő hatása az 1981 nagykereskedelmi vállalatok első negyedévi kifizetésekben szállítási hiányosságai azon- jelentkezett. Csökkentőleg ban egyes cikkeknél válasz­tékhiányt okoztak. Az árufőcsoportok közül a vegyes iparcikkek forgalma emelkedett legszámottevőb­ben, folyó áron 16, illetve változatlan áron 7,2 százalék­kal. Ezen belül, a tartós fo­gyasztási cikkek forgalma nőtt jelentősebben. Az elektromos háztartási cikkek közül a háztartási elektromos hűtő- szekrény és az automata mo­sógép eladása mintegy két­szeresére nőtt. A járművek közül (összefüggésben a ke­rékpárakcióval) 820 darab­A salgótarjáni öblösüveggyárban 1965-ben alakult meg a Ságvári Endre nevét viselő szocialista brigád. A nyolc főből álló kollektíva tagjai kézipréssel készítenek kis szé­riában — különféle tálakat, tányérokat, gyertyatartókat. A brigád tagjai erre az évre vállalták, hogy a termelésü­ket egy százalékkal növelik, s ugyanakkor a selejtet egy százalékkal csökkentik. A képen Kacsák Benedek brigád­vezető, munkatársaival, Deák Pállal és Szabó Istvánnal ellenőrzi a présből kikerült terméket. (báb-) hatott ugyanakkor az, hogy a vállalatok az ez évi béreme­léseket általában április 1-vel hajtották végre, nem egy he­lyen visszamenőleges hatály- lyal. A munkás- és alkalmazot­ti bérek az egy évvel koráb­bihoz viszonyítva 3,7 száza­lékkal emelkedtek. Ezen be­lül a költségvetési bérek 3,6, a vállalati bérek pedig 3,9 százalékkal nőttek. A szémé- lyi jövedelem a tárgyidőszak­ban 9 százalékkal volt ma­gasabb, mint 1980 első ne­gyedévében, mert a vállala- bal több kerékpárt adtak eL tok 20 százalékkal több év Az új személygépkocsi vásár- végi részesedést fizettek ki, lás ugyanakkor csökkent. A mint egy évvel korábban. A híradástechnikai és egyéb cik- mezőgazdaságból származó kek ,közül legjelentősebben a bevételeken belül a termelő- gáztűzhely- és a színestele- szövetkezetek által kifize- vízió-forgalom emelkedett, tett munkabérek jelentősen, Az ellátás általában javult.de a munkadíjak pedig 6,3 szá- hiánycikként jelentkeznek zalékkal haladták meg az az olcsóbb asztali _ rádiók, 1980. első negyedévit. A nagy- sztereó lemezjátszók és az ol- arányú emelkedést a múlt csóbb bútorok, évről áthúzódó mezőgazdasági A szocialista kiskereskede- munkák bérvonzata, vala- lem szervei az 1981 első ne­mint a másodlagos üzemágak gyedévi 1,5 milliárd forintos múlt év második felében be- forgalmat 6530 fogltalkoztatot- következett erőteljes fejlesz- tál bonyolították le. Számuk tése és a foglalkoztatottak lét- 1,4 százalékkal volt több mint számának növekedése ered- az elmúlt év azonos idősza- ményezte. kában. NOGRÁD - 1981. május 22., péntek 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom