Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)
1981-05-19 / 115. szám
Polgári uedelem Mindig meggondgllan, nyugodtan... Az utóbbi időben sokszor hallunk katasztrófákról, úgy tűnik, mintha gyakoribbak és súlyosabbak is volnának a korábbiaknál. A látszat reális tényeket takar. Tény, hogy a műszaki-technikai fejlődéssel párhuzamosan, bizonyos katasztrófák bekövetkezésének valószínűsége, sőt kockázata is megnövekedett. Tény az is, hogy más katasztrófák következményei, a fokozódó urbanizáció miatt egyre súlyosabbakká válnak. Igaz az is, hogy a történtekről a rádió, televízió és az újságok gyorsan tájékoztatnak. A tudósításokban azonban sokszor helytelenül katasztrófáról beszélnek akkor is, ha üzemzavar, baleset, vagy szerencsétlenség következett be. A katasztrófa minden esetben, egyidejűleg nagy területen, sok embert érintő, jelentős anyagi károkat okozó, környezetet pusztító, súlyos következményekkel járó esemény. Az elemi csapások, mint a felhőszakadás, jégverés, aszály stb. következményei hiába katasztrofális jellegűek és méretűek, nem sorolhatók ebbe a kategóriába. A katasztrófákra az is jellemző, hogy közvetlen és közvetett hatásai, korai és késői következményei egyaránt az embereket sújtják, tömeges sérülésekkel és tömeges elhalálozásokkal járnak. Ezeket a — tömegpusztító fegyverek alkalmazása esetén is jellemző — kritériumokat például egy földrengés, vagy egy nagyobb méretű klórgázömlés, kielégíti, hatásukban és következményeikben felérnek egy atomcsapással, vagy vegyitámadással. E súlyos, katasztrofális következmények megelőzése és elhárítása a szocializmust építő országokban, az egész társadalom feladata. Hazánkban is törvények, egyéb jogszabályok írják elő, hogy katasztrófahelyzetben az egyes szerveknek, szervé- zeteknek és az állampolgároknak milyen feladatai, jogai, kötelességei vannak. A szervek közül példaként megemlítem, hogy a vonatkozó határozat szerint a polgári védelem célja, egyrészt a lakosság és a polgári szervek felkészítése a katasztrófák következményeinek megelőzésére, csökkentésére, felszámolására, másrészt a szervezett polgári védelmi erők felkészítése a mentési és egyéb halaszthatatlan feladatok végrehajtására. A polgári védelem feladata, szerveivel és szervezeteivel közreműködni a katasztrófák következményeinek megelőzésében és elhárításában, más szervekkel és szervezetekkel együtt. Jogszabályaink rendelkezései szerint katasztrófahelyzetben, a felsőbb szervek döntése alapján, a mentést irányítók utasítására az állampolgár köteles a veszélyeztetett területet elhagyni, onnan kimenekülni, szükség szerint kitelepülni, elhagyni otthonát, eltűrni, hogy a ki- telepítetteket otthonába elhelyezzék. betelepítsék és köteles térítés nélkül részt venni, közreműködni a mentésben, a közmunkában. Az utóbbi évtized hazai árvízkatasztrófáinál — a Számos-háton, a Tisza-völgyben és a Körösök mentén —meggyőződhettünk arról, hogy mennyire az egész társadalom ügye a mentés, tapasztalhatták, mit ér a tervszerű felkészülés és a szervezett mentés. 1970 júniusában akadt példa arra is, miként lehet megszervezni rövid idő alatt, váratlan esemény esetén több tízezer ember kitelepítését a veszélyeztetett területről, kivonni az állatállományt, kiszállítani az anyagi javaltat. Sarkad lakosságának felkészítése, kitelepítésének megszervezése, végrehajtása, az állatállomány és anyagi javak biztonságba helyezése iskolapélda arra, hogyan kell megtervezni és végrehajtani ilyen bonyolult-feladatot. Hazánk szerencsés területi fekvése következtében nem tartozik földünk három erősen földrengéses zónáinak egyikéhez sem. Hazánkhoz legközelebb a Földközi-tenger vonalát követő — Kis-Ázsián át húzódó, eurázsiai — földrengészóna esik. A váratlanul és hirtelen bekövetkező, nagy erejű földmozgások súlyos katasztrófákkal járhatnak. A sekély fészkű földrengések epicentrumában szinte minden elpusztulhat, akárcsak egy atomcsapás következtében. A mély fészkű rengések következményei pedig óriási területen érezhetők. A geológiai és tektonikai viszonyok alapján értékelve az ország alig több mint 6 százalékán következhet be a Merchali skála szerinti 8-as, vagy ennél nagyobb erejű földrengés, gyakoriságát illetően 1000— 3000 évenként. Az árvízveszély, tudatos és tervszerű védőműépítés, magas szintű technikai felkészültségünk ellenére nagyobb. Az ország területének több mint egyötöde árvízveszélyes, amit 4 ezer km-nél hosszabb fővédvonal fog közre és közel másfél ezer km a másodrendű védvonalak hossza. Az árhullámok, a tetőzések előrejelzése, a korszerű védekezés ellenére mindig adódnak váratlan meglepetések, veszélyes helyzetek. A technikai katasztrófák valószínűsége és emellett váratlansága a világon mindenütt nagy gondot jelent, A tudományos-technikai forradalom eredményeképpen általában az ipar, különösen a vegyipar és az energiatermelő atomipar, a kemizált mezőgazdaság stb. mind-mind potenciális veszélyforrások, a biztonságos technológiák, az előrelátó tervezés és kivitelezés, az előre begyakorolt üzemzavar-elhárítás ellenére. A nagyobb ipari körzeteinkben működő üzemek veszélyeztető hatása messze elmarad a fejlett ipari államok hasonló létesítményeihez képest, ami a magánvállalkozások nagyobb kockázatvállalásából egyenesen következik. A mezőgazdaság kemizálásával, a műtrágyák és ' növényvédő szerek elterjedésével a kockázat is megnövekedett. Ezért a gyártás, tárolás, felhasználás fázisaiban bárhol és bármikor bekövetkezhet veszélyes szituáció, amikor cselekedni kell. A szállítással ösz- szefüggő katasztrófák bárhol, bármikor bekövetkezhetnek, tervezni csak a szállítmány biztosítását, esetleg üzemzavar-elhárítást Jehet. A lakosság felkészítése is a várható veszély felismerésére, a veszély jelzésére, a helyes, céltudatos magatartásra, a szakszerű ön- és kölcsönös segélynyújtásra, a következmények elhárításában való részvételre irányul. Bármilyen veszélyhelyzetben döntő fontosságú az egyének magatartása és cselekedete. Olyan katasztrófahelyzetekben, amikor váratlanul bekövetkező földrengést, robbanást, tüzet, gázszagot érzünk sem szabad megrémülni, öntevékenyen és megfontoltan, sohasem ösztönösen kell cselekedni. Amikor a veszély előre jelezhető, a hatóságok közük a riasztási jelzéseket, esetleg információt is adnak rádión, televízión, han- , gosbemondón keresztül. Van \idő a'felkészülésre, de akkor is kérdés, mit vigyen magával az állampolgár és mit tegyen, hátrahagyott otthonával, jószágaival. Személyi okmányait (személyi igajol- ványt, iskolai végzettséget, születést, házasságot igazoló okmányokat, gépkocsiforgalmi engedélyt, gépkocsivezetői jogosítványt, utazási igazolványt stb.), értékpapírjait (pénzt, takarékbetétkönyvet stb.) értéktárgyakat, gyógy- . szereket (különösen, amit rendszeresen használ, fájdalomcsillapítókat stb.), kötszereket, gyermekeknek tápszert, evőeszközöket, konzer- veket, vizet, vagy üdítő italt, fehérneműt, meleg ruhát, és takarót, zseblámpát stb. feltétlenül készítsen be a csomagba, de ez ne legyen több személyenként 15—20 .kg-nál Értékesebb használati tárgyait tegye biztonságosabb helyre, víz-, gázfőcsapokat zárja le, áramtalanítsa lakását, állatainak -készítsen be takarmányt, vizet és ne kösse meg, ne zárja be azokat, a veszélyes anyagokat (növényvédő szer, féregirtó, háztartási vegyszer stb.), tegye jól zárható edénybe, védett helyre. A hatóságok utasításait ilyen körülmények között nyugodtan, feltétlen engedelmességgel kell követni, segíteni kell a rászorulókat. A szervezett, körültekintő és határozott cselekvés a védekezés eredményességének biztos záloga. A veszély minden előkészület ellenére magába rejti a gyengébb idegzetű, esetleg beteg emberek fokozott reakcióját, kétségbeesését, esetleg a pánikot. Ezek a pszichés, idegrendszeri hatások a veszélybe került embereknél általában megfigyelhetők, ezért erre fel kell készülni‘ .a céltudatos, nyugodt, példamutató határozott cselekvéssel meg kell akadályozni, le kell küzdeni a pánikot. A katasztrófák pszichológiája nagyon különös, de általánosan három szakasz figyelhető meg. A katasztrófát követő, rövid ideig tartó közvetlen szakaszban, idegrendszeri dezorganizáció, céltalan cselekvés, menekülési kényszer, vagy teljes gátlás, dermedtség stb. figyelhető meg. A heveny időszakot követő középső fázisban a tudatos magatartás részlegesen visszatér, oldódik a dermedtség, a céltalan és veszélyes tenniakarás növekszik, a veszélyt nem érzékeli. Az aktív szakaszt a végső, késői fázis követi, ami hosz- szan elhúzódó türelmetlenséggel, csüggedéssel, aggódással teli, inaktív szakasz, téves információk, álhírek alapján formált képzetek, érzések, nagyon veszélyes fázisa. Az első és harmadik szakaszban egyaránt kialakulhat a pánik, amit csak nagyon nyugodt, határozott cselekvéssel, a tömeg gyors, részletes, pontos tájékoztatásával, az idegileg összeroppant személyek elkülönítésével, orvosi kezeléssel lehet elkerülni. Az árvízi katasztrófák kivételével, szerencsére, kevés, eddig csak kisebb jelentőségű esemény fordult elő hazánkban, de figyelmeztetnek bennünket a dunaharaszti és békési földrengések, a bala- tonfűzfői robbanás, az algyői és zsanai gázkitörések, a vá- mosgyörki vasúti és az aszódi közúti vegyszerestartály- kocsi-bálesetek, a ''taksonyi foszgénpalackok ürítése a hetvenes árvíz során a Tiszába, vagy a nagy esőzések után a Balatonba és más felszíni- és talajvizekbe került növényvédő szerek, . mérgező anyagok. A gondos előrelátás, a váratlan véletlenszerű veszélyhelyzetekre való tudatos felkészülés nyugalmat és biztonságot jelent mindnyájunknak, ami nemcsak technikai, pszichológiai, hanem politikai kérdés is. A veszélyeztetett hely szervezett elhagyása A kitelepített lakosság elhelyezése és ellátása A használhatatlanná vált növényvédő szerek előkészítése megsemmisítésre. IFeliiÉimfB! i A kiképzések, a gyakorlatok megszervezéséhez és levezetéséhez kínál alkalmazható tapasztalatokat, szakmai segítséget minden szamában a Polgári védelem című újság. Előfizetési díja egy évre 60,— forint. Befizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (1900 Budapest) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámlára. Ül rovat .a mellékletben Az olvasó kérdez, a polgári védelem szakemberei vála~ szolnak címmel, új rovatot kezdeményezünk a Polgári védelem mellékletében. Az olvasók által ^ feltett kérdésekre a polgári védelem hivatásos állományának Szakemberei adnak választ akár a személyek, akár a kollektívák által feltett kérdésekre. A kérdéseket a polgári vé-' delem Nógrád megyei parancsnoksága címére kérjük beküldeni, (Salgótarján, 3100 megyei tanács épülete), A kérdésekre adott válaszokat legközelebbi összeállításunkban közöljük. Várjuk olvasóink kérdéseit! Védekezés a fakadóvíz (buzgár) ellen NÖGRÁD - 1931 május 19., kedd
