Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)
1981-05-17 / 114. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r AZ MSZMP NOGRíD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A M EGYE! TA N Á CS LA PJA 1 XXXVII EVF.. 114. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1981 MÁJUS 17., VASÁRNAP Maradt a karikagyűrű A megyénkben tegnap lezajlott önkéntes munkaakcióban számos irodai dolgozó, illetőleg vezető vállalkozott kétkezi munkára. Mint képeink tanúsítják: a fizikai tevékenység közepette is megmaradt — sőt fokozódott — a munkakedv, a jó hangulat. Osztályvezető gereblyével, üzemvezető emelő- szerkezettel, főkönyvelő munkásruhában — és így tovább — gyakorta föltűnt tegnap az üzemekben, gyárakban. A szokatlan munka ellenére — természetesen — egyik „rendkívüli’’ munkásnak sem esett le a ' karikagyűrű az ujjáról. Emberek az emberekért! Centenáriumi ünnepség Balassagyarmaton Tarka virágözön, szépen díszített asztalok. Aprócska zászlók — fehér mezőben vörös kereszt, amelyek mindmind a Magyar Vöröskereszt balassagyarmati városi-járási vezetősége által megrendezett centenáriumi ünnepség hangulatát emelték, az eltelt, száz esztendő eredményeit, harcait szimbolizálták. Ott voltak a városi tanács dísztermében szombaton az alapítók, a szervezet sok-sok éve munkálkodó tagjai, aktívái, vezetői, a város, a járás, a megye párt-, állami és társadalmi szervezeteinek képviselői. Megnyitó beszédében dr. Dancsók Gyula főorvos, a Vöröskereszt városi elnöke köszöntötte a vendége-, két, szólt a vöröskeresztes- évfoduló jelentőségéről, mely nem csupán történelmi visz- szapillantásra sarkall, de egyben számvetés is; az eredmények. a feladatok megoldásának összegzése, a jövő útjának megjelölése. Az ünnep szónoka Szoó Béláné, s Vöröskereszt Nóg- rád megyei titkára beszédében emlékezett 1881. május 16-ra, a szervezet magyarországi megalakulására, melynek legfőbb törekvése a nyomorban élők, hadirokkantait, sebesültek segítése, támogatása volt az emberi humanitás jegyében. Már ekkor kezdtek kibontakozni a vöröskeresztes mozgalom egészségnevelő tevékenységének körvonalai. óriási jelentőséggel bírtak a népkonyhák, a napközi otthonok, az önkéntes ápolók képzése, a népegész- eégőr-tanfolyamok.. Nógrád megyében az ötvenes évek elején szerveződött a Vöröskereszt. Am a feljegyzett dokumentumok már 1921ből tudósítanak az érsekvadkerti népegészségőrök tevékenységéről, áldozatos munkájukról. A megye vöröskeresztes titkára külön elismeréssel szólt arról, hogy Nógrád megyében, Balassagyarmaton alakult meg elsőként a 154 tagország a távközlési már 1951-ben hatszáz önként jelentkezőt számláltak az elsősegélynyújtó tanfolyamok. A mai élet is sok feladatot ró a Vöröskeresztben munkálkodókra; a családvédelem, az egészségnevelő munka, az önkéntes véradók táborának szervezése, az időskorúakkal való foglalkozás, a környezet- védelem — mind a szervezet ezerarcúságát, embereket formáló tevékenységét szolgálják. A balassagyarmati járásban még sok a tennivaló, a mezőgazdasági dolgozók körülményeinek javítása érdekében, az üzemi munkások körében. Elismerésre méltó, hogy a város nagyüzemeinek vöröskeresztes szervezetei kü- lön-külön is megemlékeznek a centenáriumról, s a tapasztalt lelkesedés' azt bizonyítja, a soraiban munkálkodók valóban elkötelezték magukat a mozgalommal. Az ünnepségen több mint százan részesültek kitüntetésben. őket, s a vendégeket köszöntötte a Szántó Szakközép- iskola énekkara, valamint a Dózsa György úti Általános Iskola ifjú vöröskereszteseinek csoportja. MAI SZÁMUNKBAN: Kormány- kitüntetés!' — kinek? Távközlési világnap fl távközlés és az egészségügy kapcsolata Az ENSZ legrégibb szakosított intézménye, a Nemzetközi Távközlési Egyesület, amely világszervezetként ösz- szehangolja a táviró, a távbeszélő, a rádió és a televízió műszaki kérdéseit. Jogelődje, a Nemzetközi Távíró Unió 1865.. május 17-én alakult meg. Ennek emlékére több évtizede ezen a napon tartja a földkerekség minden részén a 154 tagország a távközlési világnapot, amelyen évenként a távközlés és az élet másmás területének kapcsolataira irányítják a figyelmet. Az idei világnapon — amelyről a posta, a Közlekedéstudományi Egyesület ünnepi ülésen emlékezik meg — az Egészségügyi Világszervezettel közösen — a távközlés és az egészségügy összefüggéseit vetik fel fő témaként. Az utóbbi időben egyre több szó esik a CB-rádiótele- fonról, amely közvetlenül a mentőknél és a tűzoltóknál, közrvetve a magánszemélyeknél az élet- és vagyonvédelmet, az egészségügyet is szolgálja. Hazánkban 1200 közűiét 12 ezer, 1550 magánszemély 4000 ilyen készüléket használ. A magán CB kezdetben főleg a rádióamatőrök kedvteléseit elégítette ki, de a készülék ma már több a hobbinál. Nógrád megyei napok ☆ Szenté Dolgozatírás | a városról* ☆ Áz ötödik lakó! a ligetben ☆ Az ötszáz forint.; *+■** + *■*■**** k*i, ********** A kk**-**-****-******»! ***** A*****rkk**Akk k A Ak**trkk*kkkk*A***k1r****k*- T Több mint három és fél száz dolgozó jelent meg tegnap a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában önkéntes munkára. A hangsúlyt a termelésre helyezték az üzemiek. Képünkön Hernádi Gáspár művezető fizikai munkát végez: a leendő savtartály elemeit „hefteli” össze. A termék tatabányai megrendelésre készül a tarjáni üzemben. Több ezren dolgoztak kommunista műszakban Munkaakció N óg rá db a n Megyénk számos üzemében tartottak kommunista műszakot tegnap. A munkaakción valamennyi egységben a dolgozók túlnyomó többsége megjelent és tevékenykedett, örvendetes, hogy a szervezők úgyszólván mindenütt gondoskodtak a hatásos termeléshez kellő anyagról, eszközről; és az erőket a nyereséges termékek előállítására, valamint a terv legfőbb céljainak teljesítésére összpontosították. A hasznos munkáért járó bér összegének kisebb részét gyári szociális célokra, nagyobb hányadát az öregek megyei otthonának létrehozására fordítják az egységek. Válőczl László és munkatársai a szovjet exportra készülő FK—51-es FIX kezelőegység szerelését végzik. A BRG salgótarjáni gyáregységében több mint nyolcszázan vettek részt a tegnapi kommunista műszakban a különböző híradástechnikai készülékek gyártásában, összeszerelésében. Exportra termeltek Reggel hatkor több mint kétezer-háromszázán jelentkeztek önkéntes munkára a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Közülük 1710 volt a fizikai munkás. Délutánra háromszázötven, éjszakai műszakra mintegy másfél száz acélgyári dolgozó jelentkezett. Amennyire lehetett, a termelési területekre csoportosították az embereket, de sokan jutottak tereprendezésre, kerítés- építésre és egyéb alkalmi munkálatokra. A huzalmű új tűzi horgany- zójában termelésirányítókat találtunk testi munkavégzés közben. Csomagolóanyagot — Hessiáné-hevedert — pakoltak le egy teherautóról. Várszegi Sándor művezető a műszak kezdésekor szervezéssel, csoportosítással foglalkozott, azután „lényegült át” szállítómunkássá. „A teljes létszámból egy százalék ha hiányzik — tájékoztatott a fiatalember. — Az az egy százalék is betegekből tevődik össze, vagy munkásőrökből, akiknek ma fontos gyakorlatuk van, ezért nem jöhettek.” „Van elég anyag, mennek a gépek — mondta Godó György termelésirányító —, nincs semmi akadálya a termelésnek.” A csarnokban horganyzott huzalok készültek: ez számottevő exporttermék. Még fontosabb kiviteli portéka a C02-es hegesztőhuzal; ilyenből is jelentékeny mennyiség készült tegnap az SKÜ huzalműjében. Több napon át Az önkéntes munkát vállaló dolgozóknak mintegy hatvan százaléka végezte el tegnap a reá háruló föladatokat, a többiek részint ma, részint a következő napokban tesznek eleget föl- ajánlásuknak a salgótarjáni síküveggyárban. Hosszabb idő óta „hagyomány”, hogy a kommunista műszakokat rugalmasan, a lehetőségekhez igazítják és úgy végzik el az üzemiek. Sokan vették ki részüket a termelésből: kiváltképp a ragasztottüveg- gyártó üzemben folyt élénk munka. A „ládaüzemben" számos irodai dolgozó tevékenykedett: itt nyílt lehetőség különösebb szakértelmet nem igénylő, de fontos, jelentős megtakarítást eredményező dologvégzésre. A leglényegesebb terület a Zagyva III. üzem volt, ahol mint ismeretes - a nagy teljesítményű kemencét építik ót. Ennek a munkának nem csupán a gyorsasága, hanem a minősége is elsőrangú kérdés: sok millió forintot jelent később az üzembiztonsága és a tartóssága ennek az értékes berendezésnek. Az úgynevezett regeneratív kamráknál találtuk Bogota Endrét, a Zagyva II. üzem vezetőjét. Sisakban, kőművesruhában segítkezett a kamrabontást végző szakemberek között. „A kőművesruha nemcsak a kommunista műszak tiszteletére van rajtam - közölte Bogota Endre. - üzemvezetőként is gyakran járok olyan helyen, ahol a köpeny nem jó.” ö vezetőként szervezéssel, csoportosítással kezdte a napot; utána tért át a bontásra, téglaválogatásra a fontos munkaterületen. BRG — biztosítósokkal Elmaradt a szokásos szabad szombat tegnap a BRG salgótarjáni gyáregységében. Itt is a hétköznapokrá jellemző szorgos munka zajlott. Igaz az ebben részt vevő társaság kissé színesebb volt. A „színt” ezúttal az Állami Biztosító Nógrád megyei Igazgatóságának dolgozói jelentették, akik szám szerint hatvanegyen vállaltak kommunista műszak letöltését a BRG-ben. Ez a kapcsolat nem új a gyáregység és az állami biztosítósok között, mert már több éve találkoznak itt, évente két alkalommal is. — Rajtuk kívül a BRG több mint ezer dolgozójából 770 fő dolgozott — mondta Báli Péter, az üzemi pártbizottság munkatársa, a műszak végeztével. — Valamennyi szocialista brigád, amelyik felajánlást tett, becsülettel teljesítette vállalását. Ami különösen kedvező jelenség, mindenki, aki szabad szombatját a gyáregység kapuin belül töltötte, hasznos termelőmunkát végzett. Igaz, ehhez hosszabb előkészítésre és jó munkaszervezésre volt szükség, de végül is mindenki hozzáfért a munkához. A biztosítósok is éppen úgy, mint az adminisztratív dolgozók, akik közül több mint százan cserélték fel az íróasztalt a munkapadra, a tollat a szerszámokra. A kommunista műszakból befolyt összeget innen is a Salgótarjáni városi Tanács számlájára utalják át, az öregek napközi otthonának. Parkosítással töltötték a délelőttöt a Nógrádi Szénbányák kis- terenyei építési üzemén k irodai, dolgozói. A férfiak tőzeget terítettek szét az iroda- és a szociális épületek környékén. Az asszonyok, lányok a virágokkal foglalatoskodtak a házak melletti kertben. (Bábel László felvételeid