Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-28 / 98. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MOA.fi AD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXVII. ÉVF., 98. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. ÁPRILIS 28., KEDD Budapestre érkezett az osztrák külügyminiszter Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására hétfőn hiva­talos látogatásra Budapestre érkezett dr. Willibald Pahr, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi külügyminisztere. A vendéget a Keleti pálya­udvaron Púja Frigyes fogadta. Jelen volt dr. Randé Jenő, hazánk bécsi nagykövete és dr. Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság buda­pesti nagykövete. (Folytatás a 2. oldalon) Megtartották a KISZ megyei küldöttértekezletét Salgótarjánban Eredményes esztendői* az ifjúsági mozgalomban Salgótarjánban, a pénzügyi és számviteli főiskola előadótermében tartották meg va­sárnap a KISZ megyei küldöttértekezletét, ünnepi hangulatban gyülekeztek a küldöttek, akik több mint tizenkilencezer nógrádi ifjú­kommunistát képviseltek. „Hűség a néphez, hűség a párthoz” felirat köszöntötte a fiata­lokat, akik a megye Ifjúsági mozgalma el­múlt esztendők tapasztalatainak összegzésére, a további feladatok megvitatására érkeztek a megye településeiről. A küldöttértekezleten jelen volt Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Tarcsi Gyula, a KISZ Köz­ponti Bizottság Intéző Bizottságának tagja, a budapesti KISZ-bizottság első titkára, Bíró József, az MSZMP Központi Bizottsága mun­katársa, Medved Károly, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa vezető titkára, Berki Mihály, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyet­tese. A meghívottak között helyet foglaltak a megye párt-, állami és társadalmi életének vezetői, a munkásmozgalom veteránjai, a tömegszervezetek, a fegyveres testületek kép­viselői. A KISZ Nógrád megyei Bizottsága nevében Füssy József első titkár fűzött szó­beli kiegészítést a megye ifjúsági szervezetei által az elmúlt őt esztendőben végzett mun­káról szóló jelentéshez. Füssy József beszámolója A ftlSZ X. kongresszusára készülve a megyei KISZ-bi- zottság áttekintette és értékel­te az elmúlt öt esztendő mun­káját, s megállapította, hogy a megye ifjúsági szervezetei alapvetően végrehajtották az előző küldöttértekezlet ha­tározatait, a megyei pártbi­zottság útmutatásainak szel­lemében. Ennek során erősö­dött a KISZ-szervezetek ön­állósága, kezdeményezőkészsé­ge, javult belső rendje és fe­gyelme. A KISZ mozgalmi te­vékenysége hozzájárult a me­gye társadalmi, gazdasági éle­tének az V. ötéves tervidő­szakban elért fejlődéséhez. AZ IFJÚSÁG NEVELÉSE: KOZUGYI A beszámolási időszakban a társadalompolitikai kérdések között kiemelkedő helyet fog­lalt el az MSZMP ifjúságpoli­tikája — hangsúlyozta a megyei KISZ-bizottság je­lentése. Nőtt az érdeklődés az Ifjúság helyzete, társadalmi szerepe iránt, nagyobb hang­súlyt kapott közéletiségük. Megyénkben a párt választott szerveibe 469 fiatal kapott megbízást, a tanácstagok egy­negyede harminc éven aluli. Részletesen értékelte a beszámoló az ifjúság nevelésé­ben végzett társadalmi mun­kamegosztást, s mint megálla­pította, eredményesebbé vált a tanácsok és a KlSZ-szer- vezetek munkakapcsolata, kü­lönösen az ifjúság oktatása, művelődése és tömegsportja területén. A szakszervezetek­kel a gazdasági feladatok meg­valósításában lett hatéko­nyabb az együttműködés, de ugyancsak eredményekről tett említést a beszámoló az MHSZ, a fegyveres testüle­tek. a HNF, a NEB, a MTESZ, s a TIT-szervekkel történő munkakapcsolatokról, Szólt e kérdésről a megyei kül­döttgyűlésen — szóbeli kiegé­szítésében — Füssy József a KISZ Nógrád megyei Bizott­ságának első titkára. — Az ifjúságpolitikai hatá­rozat végrehajtásában, a tár­sadalmi munkamegosztás ki- teljesedésében — mondotta —, két egymást átható és felerő­sítő folyamatot tapasztalunk. Egyre inkább pontosabbá, kö- rülhatároltabbá válik ugyan­akkor az új, változó körülmé­nyek, a feladatok sokrétűsége, az általánosítás, az integrálódás irányába hat. A két tendencia együttes jelenléte megköveteli tőlünk, hogy az ifjúság neve­lésében meglevő munkameg­osztásból fakadó feladatainkat újra és újra átgondoljuk, és igazítsuk jobban az adott kö­rülményekhez, a ma követel­ményeihez. Ez ifjúsági szö­jő lehetőséget adott a fiatal értelmiség szakmai fejlődésé­re. Az üzemi KlSZ-bizottsá- gok többségénél működnek az FMKT-k, ötleteik révén az el­múlt öt évben 63 pályamunka született. Gond van viszont az Alkotó ifjúság pályázatok­nál, nemcsak a benyújtott pá­lyázatok száma volt kevés, ha­nem azok megvalósítása is ne­hézkesen haladt. A szükséges­nél lassabban fejlődött az újí­tómozgalom is, ezt többhe- lyütt az újítási hetek szerve­zésével igyekeztek jobbítani. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek KlSZ-szerveze- tei eredményesen vettek részt az idénymunkák elvégzésé­ben, hangsúlyozta a beszámo­ló. Az ifjúsági közösségek vál­lalásai a jobb minőségi mun­kára, a takarékosságra, a gé­pek karbantartására, a mun­kakörülmények javítására irányultak. Két évvel ezelőtt KISZ-védnökséggel épült fel a Mátraaljai Állami Gazda­ságban a sertéskombinát, de más szervezetek is vállaltak védnökségeket, elsősorban az állattartást biztosító építkezé­seknél. A megyei KISZ-bizottság védnökségével készül az Észak-nógrádi Regionális Víz­mű üzemegysége, amelyet vár­hatóan az idén adnak át. A vízmű építésénél eddig több mint ezer fiatal harmincezer óra társadalmi munkát vég­zett. A diákok is jeleskednek. Az elmúlt öt évben több mint háromszázezer órán át vé­geztek ilyen munkákat, az építőtábor-mozgalomban pe­dig évente 1200 diák vesz részt. Többségük becsülettel megállta helyét, sikereket ér­tek el a tábori munkaver­senyekben. ■>' Jlíili Tanácskozik a küldöttértekezlet POLITIKAI NEVELÉS A MOZGALOMBAN - SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA új képzési rendszer bevezeté- általános szakképzés sztnvona- se, és a működési szabályzat la, s javult az úttörőgárdi*-. módosítása. Emelkedett az ták tevékenysége is. MILYEN A MOZGALOM BELSŐ ÉLETE? A megye KISZ-tagságának nagy része, megközelítőleg ti­zenkétezer fiatal, évente a politikai képzés keretein be­lül fejleszti ismereteit, széle­síti látókörét. A témák kö­zött első helyen szerepelnek a gazdasági építőmunka idősze­rű kérdései, a szocialista de­mokrácia, a közéletiség és az életmód különféle területei. Legeredményesebben az ifjú­sági vitakörök működnek, egyre inkább a helyi politi­zálás fórumaivá váltak. — A hatékony eszmei-poli­tikai nevelő munkánk jól be­vált eszköze továbbra is az őszinte, nyílt, meggyőző szó, elveink és gyakorlataink szi­gorú egysége — mondotta Füssy József. — Nem szé­gyenkezünk azért, mert van­nak olyan fiatalok, akik bi­zonytalanok világnézeti, poli­tikai, társadalmi kérdések­ben. Azért dolgozunk, hogy őket is meggyőzzük, közös munkával, politikai akciókkal, felvilágosító szavakkal, vi­tákban, beszélgetések útján, politikai képzéssel és a köz- művelődés eszközeivel állít­suk őket magunk mellé! Külön fejezetet szentelt a beszámoló a szocialista de­mokráciának, hangsúlyozva, hogy a KISZ-szervezetek ered­ményesebben készítették fel a fiatalokat a demokratikus fórumokra, a közéletiség gya­korlására. Ugyanakkor, ál­lapította meg a jelentés, az érdekképviseleti és -védelmi munka elmaradt a lehetősé­gektől, nem erősödött kellően az együttműködés a szakszer­vezetek és a KISZ között, né­hány helyen pedig a KISZ jo­gai nem kerültek be a vállala­ti, intézményi belső szabály­zatokba. A szocialista demokratiz­mus kibontakoztatásában különösen jelentős szerepet töltenek be az ifjúsági parla­mentek, amelyeken mintegy 25 ezer fiatal vesz részt, s egyharmaduk mond véle­ményt a helyi ifjúságpolitikai munkáról. 1976 óta a megye KISZ- taglétszáma 2600-zal nőtt, je­lenleg több mint 19 ezer fia­talt számlálhatnak soraik­ban. Számottevő p növekedés az értelmiségi és a munkás- fiatalok körében. Eredménye­sen alakult a KlSZ-szerveze- tek párttaggá nevelő és ajánló tevékenysége: az újonnan fel­vett párttagok 64 százaléka KISZ-tag, csaknem mindegyi­kük KISZ-ajánlással került a pártba. Mind a beszámoló, mind pe­dig a szóbeli kiegészítés so­kat foglalkozott a KISZ mun­kastílusával. — Az utóbbi időben a KISZ munkáját sok jogos kri­tika érte — mondotta a me­gyei .küldöttgyűlésen Füssy József. — Természetesen eze­ket köszönettel elfogadjuk, mert tevékenységünket jobbí­tani, a változó körülmények­hez és követelményekhez akarják igazítani... De el­utasítottuk és elutasítjuk a jövőben is a tevékenységünket alapjaiban bíráló, a valóságot elferdítő, egyoldalú, felületes, a jobbító szándékot nélkülöző, felelőtlen „bekiabáló” meg^ ítéléseket — majd így folytat* ta: — A mozgalom belső éle­tével, munkánk továbbfejlesz­tésével kapcsolatos kérdések között legidőszerűbbnek mun­kamódszerünk, munkastílu­sunk átgondolását és fej­lesztését tartjuk... A kulcs­kérdés, hogy szervezeti for­máinkat mennyire tudjuk élettel megtölteni, milyen lesz a tartalmuk, s bizony ez el­sősorban tagjaink, aktíváink és vezetőink munkáján mú­lik. .. Az a véleményünk, hogy vezetőink, aktívagárdánk te­vékenységében még nagyon sok tartalék van. Nem biztos, hogy több akciót, rendezvényt kell szerveznünk, de az biz­tos, hogy jobban. Társaink bi­zalma olyan felelősség, amely arra kötelez, hogy igényeink­nek és érdekeinknek megfe­lelően végezzük munkánkat. Ez nagyobb önállóságot, po­litikai érzékenységet, új irán­ti fogékonyságot, több önte­vékenységet, bátrabb kezde­ményezőkészséget követel a vezetőktől, a szervezet min­den szintjén. vétségünk számára fontos fel­adat, mert csak ezzel válha­tunk korszerűbbé, ezzel tehe­tünk eleget mind teljesebben a párttól kapott megbízatá­sunknak, hivatásunknak. KULTÚRA, SPORT, HONVÉDELEM TÖBB PÉNZ, NAGYOBB FEJLESZTÉSEK ELSŐ HELYEN A GAZDASÁGI ÉPÍTŐMUNKA A KISZ-szervezetek jelen­tős részt vállaltak a tervfel­adatok megvalósításából. Csu­pán a brigádmozgalomban több mint tizenkétezren dol­goznak, s néhány ifjúsági kol­lektíva neve már a megye­határokon túl is ismertté vált, így például a Nógrádi Szén­bányák Kandó Kálmán kar­bantartó, a tiribesi elővájó, s az SKÜ Kulich Gyula nevét viselő ifjúsági brigádé. Vál­lalásaik zöme az export sike­res teljesítésére, a termékek m1 nőségének javítására irá­nyultak, de jelentős felaján­lásokat tettek a szállítási ha­táridők csökkentésére, újítá­sokra, társadalmi munkaak­ciókra. Számos KISZ-védnökséget kezdtek az elmúlt esztendők­ben, ezek közül említésre mél­tó az SKÜ és a NÁÉV fiatal­jainak összefogásával határ­időre megépült görgősor és csőgyártó üzem, valamint a salgótarjáni síküveggyár if­júkommunistáinak az új fel­dolgozóüzem fiatal szakem­berei kiválasztásáért, átkép­zésért vállalt védnökség. A fiatal műszakiak és köz­gazdászok tanácsa az .üzemek­ben folyó műszaki fejlesztés, s a vállalati költséggazdálko­dás ésszerűsítését segítette, s A közművelődési tevékeny­séget átfogó „Művelt ifjúság­ért, korszerű műveltségért” mozgalom konkrétabb lehető­séget nyújtott az önművelésre és a közösségi művelődésre, állapította meg a megyei KISZ-bizottság jelentése. A könyvtárakkal együtt szerve­zett Könyv és ifjúság vetél­kedősorozaton csaknem ezren versengtek. Nem történt viszont ked­vező változás az ifjúsági klu­bok életében: a működő 110 klubnak csupán egyharmadá- ban megfelelő a tartalmi mun­ka. Programjaik nem eléggé differenciáltak, nem elégí­tik ki az igényeket, mindezek mellett gyakori a klubvezetők cserélődése. Ugyancsak kró­nikus gond a fiatalok szórako­zása: „a táncos szórakozási lehetőségeink szűkösek, nem terjedtek el az olcsó, ifjúsági klubokban is használható játékok”, olvasható a beszá­molóban. Kedvezőbbek a megállapítá­sok a sportról. Javultak a test­edzés és a sportolás lehetősé­gei. A megyei KlSZ-bizott- ság kezdeményezésében meg­hirdetett „Legyen sportpálya minden oktatási intézmény mellett” akció során négy év alatt 142 pálya épült, több sportlétesítmény bővült, kor­szerűsödött. Sikerrel zajlottak a futónapok, az Express sportnapok, a felszabadulási hálastaféták, csökkent vi­szont az Edzett ifjúságért mozgalom kezdeti lendülete, s keveset fejlődött a községek tömegsportja. A KISZ-szervezetek honvé­delmi nevelő munkájának bá­zisa az Ifjú Gárda, tartal­mas munkájukat szolgálta az A KISZ megyei bizottsága jelentős összeget, összesen több mint negyvenegymillió forintot fordított az elmúlt öt évben beruházásokra, felújí­tásokra, állapította meg jelen­tésében Balatoni József, a me­gyei Pénzügyi Ellenőrző Bi­zottság elnöke. Ennek megfe­lelően javultak a politikai képzés körülményei a salgó- bányai KISZ-iskolán és a nyírjesi táborban. A működési feltételek job­bításában együttműködtek az állami és gazdasági egysé­gekkel. Az úttörő-váltótáborok építésére, továbbfejlesztésé­re több mint ötmillió, az alap­szervezetek és az úttörőcsapa­tok munkájának támogatására hat és fél millió forintot köl­töttek. Kedvező, hogy a taná­csi ifjúsági alapokból rendel­kezésre álló pénzösszegek a tartalmi munka fejlesztését szolgálták. Gond viszont, hogy a meglevő berendezések megóvására, karbantartására már kevesebb figyelmet fordí­tottak a KISZ-szervezetek, s főként a községekben romlot­tak a működési feltételek. PARTMEGBÍZATAS: AZ ÚTTÖRŐK POLITIKAI IRÁNYÍTÁSA Erről szólva a megyei tes- ködés a tervezésben és a vég- tület beszámolója hangsúlyoz- rehajtásban egyaránt. „A kö- ta, hogy eredményesen látta el zös célokért, közös tettekkel: ezt a feladatát, rendszeresebbé előre!” elnevezésű megyei ak- és folyamatosabbá vált a ció tartalmasabb együttmű- KISZ—úttörőszer vezetek kap- ködést eredményezett, csolata, javult az együttmű- (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom