Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)
1981-04-14 / 87. szám
Ápolják, fejlesztik a palóc hagyományokat Minden népművészeti termékük exportképes Kézi szövésre vállalkozók jelentkezését várják i Szécsény központjában, a Palóc Áruház tőszomszédságában egy alacsony épületben található a Palóc Népművészeti és Háziipari Szövetkezel; központja. Alakulásának — 1951. október 25. — első pillanatától kezdve azt a célt tűzte maga elé, hogy ápolja és fejleszti a palóc népművészeti hagyományokat, illetve tevékenysége elsősorban a népművészeti termékek előállítására irányul. Az első alapszabályt jóváhagyó 1952. május 17- én — közgyűlésen a jelenlevő 59 tag írásba foglalta, hogy a szövetkezet egyik célja a környékbeli nők részére a házimunkából fennmaradó szabad idejükre foglalkoztatást biztosítani, a másik pedig az, hogy a palóc népművészeti hagyományok alapján történjék a kisipari termelés megszervezés«, végzése. Ezzel olyan feladatra vállalkoztak, aminek a gyökerei a régmúltba nyúlnak vissza. Ugyanis a megyében nagy hagyománya volt a szövésnek. A levéltári források szerint a XVIII. században már tetemes mennyiségű vásznat használtak fel egy-egy paraszt háztartásban. Ebből készültek a lakásberendezésekhez, gazdálkodáshoz szükséges textíliák, s a családtagok ruhaneműinek egy része. A szükséglet döntő hányadát önellátásból biztosították. A szőtteskultúra igen sokirányú változáson jutott el a mai formájáig, mintakincséig, amelyek jól ötvözik a parasztasszonyok sajátos fantáziáját és a népi iparművész alkotó elképzeléseit. Kezdetben a szövetkezet a takácsvászonból készült lepedők, abroszok, törlőruhák és törülközők előállításával foglalkozott. Ma viszont igen gazHuszonkét község népviseletét dolgozzák fel a szövetkezetben, melyeket babákon 17 esztendeje mutat be Somodi Elekné. nagymértékben hozzájárultak a szövetkezet fejlődéséhez. A szövődinasztiák között említhetjük a Szerémi, az Ispán és a Kasza családokat. Méltó örökösei és tiszteletteljes követői elődeiknek. A szövés tulajdonképpen Nagylócon gyökeresedett- meg a legjobban, illetve itt vált terebélyessé. A nagylóciak vitték el az ország különböző részeibe a palóc népművészeti hagyományok és kultúra értékes kincseit. A második terület Balassagyarmatra, környékére, a váci járás bizonyos községeire koncentrálódik. Ezeken a településeken csupán néhány szövőszéken állítják elő az ízléses szőtteseket. Az átla'gosnál több szövőszéken termelnek Cser- hátsurányban és Herencsény- ben. Ebben a két községben többen korábban elkötelezték magukat ezzel a szép munkával, nem engedtek a más irányú csábításnak, s ma sem tágítanak ettől a szép munkától. A harmadik területhez tartozik a szécsényi telephely, ahol üzemszerűen, tíz szövőszéken termelnek, a nagyközség környéke, valamint az ország különböző területei, köztük Miskolc és Tiszafüred is. Az említett területek Szé- csényből, illetve Balassagyarmatról kapják az alapanyagot, Egy hónap alatt 50 méternyi szőttes készül segítenek a munkában. • dag, széles a termékskála: a kézi takácsszövőszéken előállított népművészeti termékektől kezdve, az igen sokféle, ízléses ajándéktárgyakig sok minden kerül ki a szövetkezet csaknem hétszáz dolgozójának kezei közül. És most ismerkedjünk meg részletesebben a szövetkezet tevékenységével! Kezdjük a termelést alapvetően meghatározó népművészeti szőttesekkel. Harminc községben, 166 szövőszéken — ebből 6 a tagok saját tulajdona — állítják elő a kézi takácsszövőszéken szőtt, szebbnél-szebb népművészeti terméket. SZÖVÖDINASZTIÄK A szervezettség szempontjából három területre koncentrálódik az előbbi, nagy figyelmet, ügyes kezet és fizikai erőt is kívánó, az alkotó fantáziát erősen megmozgató tevékenység. Az első terület Nagylócot és környékét, köztük Kozár- dot és Hollókőt is magába foglalja. Nagylócnak minden tekintetben meghatározó szerepe volt és van a fejlődésben. Itt találhatók azok a szövődi- nas ‘iák; olyan családok, amelyek a régmúlt időkben is a legtöbbet szőtték, ugyanakkor Sugár Lászlóéknál, ahol a családtagok is Díszdobozokba kerülnek a palóc térítők, alátétek Józsa Lász- lóné raktárvezető irányításával. ott veszik át és készárukat, illetve az,előbbi helyekről irányítják és szervezik a termelést. OTTHONUKBAN TANÍTJÁK AZ ÚJAKAT Mivel e termékből jelentős a kereslet, ezért a szövetkezet vezetősége újabb szövők jelentkezését várja, hogy minél jobban kielégíthesse az igényeket. Ki lehet szövőnő? Aki ügyes kezű, aki nagy figyelemmel dolgozik, szereti, és kedvvel végzi ezt a munkát Mivel ez a munka döntően bedolgozói rendszerben folyik, ezért harminc olyan asz- szony és lány jelentkezését várják a megyében és azon kívül, akik odahaza vannak, és a háztartással kapcsolatos munkájuk elvégzése során a fennmaradó szabad idejüket saját maguk hasznára akarják okosan kamatoztatni. A jelentkezőket a szövetkezet nyolc népi iparművésze és egy Népművészet mestere címmel kitüntetett dolgozója, a szocialista brigádok legjobbjai tanítják meg otthonukban a szövés szakmai fortélyaira a szövetkezet által biztosított és kiszállított szövőszékeken. A tanulóidő száz óra. Erre az időre 630 forint tanulási pótlékot adnak. Ezenkívül a megtermelt és átvett termékekért is fizetnek. A tanítómesterek három napig saját otthonukban tanítják a bedolgozást vállaló új dolgozókat. Nagylócon és körzetében Fiikor Boldizsár részleg- vezető és a Csépe Sándor nevét viselő aranykoszorús szocialista brigád tagjai, Szé- csényben Szalai Jánosné szocialista brigádvezető, Balassagyarmaton pedig Orgoványi Józsefné részlegvezető. Az anyagi érdekeltség fokozása céljából a szövetkezet vezetősége 30 községben a szövőknek 7 százalékos rezsi- költséget biztosít az elvégzett munkáért kapott bér alapján. Azok pedig, akik saját szövőszéküket használják, plusz 2 százalékot kapnak még az előbbiekhez. A szövők munkájára az a 140 dolgozó teszi fel a koronát, akik elvégzik az összes befejezőmunkát, azaz rojtoz- zák, csomagolják, szállításra készítik elő a termékeket. MEGÚJULÓ TERMÉKSZERKEZET Mivel a szőttestermelés jelenti továbbra is a szövetkezet fejlődésének megbízható alapját, ezzel tudja legjobban ápolni a hagyományokat, megvédeni a tradíciókat, ezért rugalmasan igazodnak a változó divatigényekhez oly’ módon, hogy rendszeresen és folyamatosan felfrissítik, korszerűsítik a termékszerkezetet. Az 1980-ban újra zsüriztetett 213 termék közül 110-et nem fogadtak el, mert a divatjamúlt kék, zöld, illetve a mustár szín dominált bennük, holott az igények a piros színt követelték. A kívánalmaknak megfelelően 1980-bán 9 új termékcsaládot terveztek a szőttesárukból: alátétekből, futókból, térítőktől, díszpárnákból, szőttesekből, faliképekből. Például alátétekből jelenleg is negyvenfélét gyártanak. Egyébként egy-egy új terméket — a tervezéstől a mintadarab és az árajánlat átadásáig — két hónap alatt készítenek el. BABAKÉSZÍTŐK Igen színes, gazdag, sokoldalú tevékenységet végeznek a palócbaba-készítő egység dolgozói. Ezt a terméket hódító útjára a kisterenyeiek indították el. Ma már Szécsényben és a környéken is foglalkoznak előállításukkal, mintegy ötve- nen. A termelés beindítása előtt feldolgozták a megye élő népművészeti csoportjainak viseletét. A babalányok három méretben — 22—23—35 cm — készülnek, a fiúk csak egy méretben — 22 cm — kerülnek a fogyasztókhoz. Amíg végleg elnyerik formájukat, addig 30—40-féle anyagot használnak fel. A szövetkezet az igényeket — ami évente 20—22 ezer darab — rugalmasan és mara140 bedolgozónál levő szövőszéket szolgálnak ki fonállal a cérnázó dolgozói, közöttük Zsidai Istvánná. déktalanul kielégíti. A babák olyan termékek, amelyek a piac ingadozásának, a kereslet és kínálat alakulásának a legjobban vannak kitéve. A babakészítők mindegyike alapító tag, elvégezte az ezzel kapcsolatos szakmai tanfolyamot. Kézügyességük elismert, csak kifogástalan, elkészített termékeket adnak ki kezeik közül. A HÍMZŐK ÉS AJÁNDÉKKÉSZÍTŐK Korábban mindegyikük önállóan tevékenykedett. A piacon bekövetkezett igénycsökkenést erőteljesen visszavetette a hímzett áruk iránti keresletet, ugyanakkor növekedtek a kívánságok a különböző ajándéktárgyak iránt. Ezért került sor az összevonásra. A hímzők női és leánykafelsőruházati termékeket, blúzokat, mellényeket állítanak elő, negyven százalékkal kisebb mennyiségben, mint a korábbi években. Az ajándék- készítők albumokat, könyveket.'jegyzeteket látnak el szőttesborítással. Balassagyarmaton dr. Ember Lajosné és négy Hasonló arányok jellemzik a babértékesítést, valamint a többi exportképes terméket. Kevés szövetkezet dicsekedhet azzal, amivel a szécsényi- ek: az összes belföldön értékesített népművészeti termékük rögtön átváltható export- termékké. Ebben jó része van az önálló iparművésznek, az előrelátó, a piaci igényekhez gyorsan igazodó vezetőknek, s mindazoknak a dolgozóknak, akik a szocialista brigádmozgalomban fejtik ki értékalkotó, termelő1 tevékenységüket, látják el közületi megbízatásukat. Közülük a Csépe Sándor nevét viselő kollektíva már kétszer nyert el helyezést országos versenyeken. Ott voltak a szövetkezet képviselői az országos kézi takácsszövő versenyeken. Két esetben pedig a szövetkezet magára vállalta a házigazda megtisztelő szerepét is. Ha nem is volt mindig felhőtlen a szövetkezet fejlődése, ha időnként kisebb-nagyobb gondok nehezítették a jó elképzelések megvalósítását, a közgyűlésen elfogadott feladaMolnár Lászlóné a megfestett fonalakat újra orsókra gombolyítja a gépek segítségével. társának kezei közül kerülnek ki a hímes tojások. Nem tartozik ugyan a nép- művészeti áruk kategóriájába, de mivel a lakossági igényeket elégítenek ki, ezért szükséges megemlíteni a kötöttárurészleget, ahonnan kézi kötésű gyermek- és csecsemőholmik kerülnek ki. Harminc fő foglalkozik ezzel a munkával, akik az Ipoly völgyében talál ható községekben laknak. Ez a legrugalmasabb termelőegysége a szövetkezetnek. Egy- egy új termék bevezetését tíz napon belül megoldják. EGYÜTTES MUNKÁVAL A szőttesek 55 százalékát a belföldi nagykereskedelmi vállalatok hozzák forgalomba, 35 százaléka a kiskereskedelmi hálózaton keresztül jut el az ország lakosságához, 1980-ban pedig több mint 10 százalék volt az export, amit a HUN- GAROCOOP bonyolított le. toknak csaknem mindig telje» egészében, vagy megközelítőleg eleget tettek, Ez egyúttal azt jelenti, hogy fennállásuk óta minden évben fizettek nyereséget, a gazdasági eredmények függvényében növelték a béreket. Az idén differenciáltan, három—négy százalékkal emelik a termelőterületeken és a bedolgozóknál a személyi jövedelmeket. Az elmúlt évi tisztújító közgyűlésen a tagság méltányolva, elismerve a vezetés eddigi eredményeit úgy döntött, hogy újabb bizalmat szavaz a korábbi, illetve a mostani vezetésnek. Abban a reményben tette ezt, hogy a nehezebb bel- és külpiaci hely. zetben is a tagsággal összefogva, előreviszik a fejlődés szekerét, tovább öregbítik az országban és hazánkon túl a palóc népművészeti, háziipari cikkeken keresztül az itt dolgozók eddig elért jó hírnevét i»
