Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-12 / 86. szám

Az óvoda, az intézmény kertjében levő játékok, hinták, mászókák a társadalmi összefogás szép példáját bizonyít­ják. CsOrgő Anettet hatodik születésnapján az óvodában Is kö­szöntik, Saxinger Gyuláné óvónő minden kisgyermek szü­letési idejét ismeri. * A gyermekszeretet a község­ben messze földön híres, Kovács Pál és családja már a húsvéti ünnepekre készül a Dózsa György utcában. Egykor a tatár elöl menekültek a falubeliek a Kőlyuk oldalában levő barlangokba, ma természetvédelmi terület és idegenforgalmi látványosság. Egyesült Erő — a helybeli termelőszövetkezet nevében is példázza az összefogást, a kishartyáni erős akarat je­lenlétét. De hiszen, az erős akarat és a mindig két lábon állás, a változásra is kész magatartás, az új iránti fogé­konyság, na, meg a már-már legendás gyermekkultusz jel­lemző erre az egész környék­re. Szükség is volt nemegy­szer a közös összefogásra —, akárcsak a régmúlt hánya­tott évszázadaiban is. amikor a tatár, vagy a török dúlta, cserkészte ezt a vidéket. Múltja is igen régi, mert például számon tartja a tör­ténetírás azt, hogy 1220 tá­ján itt (alighanem a mai templom helyén), a templo­mos rendnek volt kúriája. Legenda lehetne ebből is akármekkora; a templomos rend, a templomos lovagok hatalmas értékű felhalmozott kincseiről, rejtekhelyeiről máig ható mesék szólnak má­sutt. Már a neve is érdekes, volt valamikor Lehartyán is (!), a „kis” előtag meg éppenhogy a szomszédos társ­községtől, Sóshartyántól kü­lönbözteti meg ezt a régtől lakott helyet. A régies Hark- ján (ezzel rokonítja a tudo­mány) meg az egykor volt méltóság, a horka változata... Az egyesült, közös összefo­gásban meglevő erő bizony gyakorta megmutatkozik ma is Kishartyán életében. Ami­kor szóba került az óvoda építése a kevéske kezdő tő­két megszázszorozta a kishar­tyáni, sóshartyáni akarat (mindkét község szeretett vol­na külön óvodát). Segített itt helyben is, máshol is, a szomszédban például a ter­melőszövetkezet, de munká­ra jelentkezett ' úgyszólván mindenki, beleértve a be­vonható vállalatokat, példá­ul a terveket készítő szénbá­nyászati vállalatot. Hogyisne! Hiszen valamikor nagyon sok bányász lakott Kishartyán- ban, ahol az utóbbi évtize­dek, évszázad története ösz- szefonódik a megye iparának, bányászatának történetével. Jó régen elsősorban mun­káslakta helynek számít ez a község —, de meg is látszik minden kapcsolatán a város­hoz kötődés! Saxinger Gyuláné vezető óvónő segít összekötni a szá­lakat, mutatja sorra azt a sok üzemet, vállalatot, ter­melőszövetkezetet itt hely­ben, amelyek segítsége, a szülők erős akarata nélkül ma szegényebb lenne Kishar­tyán egy nagyon szép, túlzás nélkül párját ritkító óvodá­val. A huszonöt személyes óvoda jelenleg 23 gyereket nevel igen sokoldalúan és igen magas színvonalon, de ami külön is érték = úgy lé­tezik a községben, hogy egy­ben társadalmi-szervező erő­vé is vált az évek során, hogy valóságosan is gyakorló terü­lete a szó nemes értelmében a közös akaratnak, a társa­dalmi életnek. (Rajta kívül itt dolgozik Sirkó Károlyné szakácsnő, Takács Vilmosáé dajka és Vandornyik Barna- básné négyórás kisegítő.) Talán szokatlan, hogy egyet­len községi óvodán keresz­tül mutatjuk meg a társadal­mi összefogást, a gyermekek nevelésével, gondozásával, a róluk történő sokoldalú gon­doskodással illusztráljuk egy község életét. Kishartyán- bari azonban nincs ebben semmi rendkívüli. Teljesség­Kishartyán gél érthető az ilyen szándék. Az ÉMÁSZ Bláthy Ottó Szo­cialista Brigádja például a villanyszerelést végezte a szép óvodán, de előbb még az épí­tés, amelyhez rengeteg fuvart, segítséget adott éppen az Egyesült Erő Mgtsz., s Ko­vács János termelőszövetke­zeti elnök személy szerint is. A szövetkezet Dózsa brigádja ma is egyik' patrónusa ennek a kis gyerekközösségnek, s igaz ez a Tyereskova brigád­ra nézve is: így készültek hintáA az udvaron, csúszda, így került sor áz épület teljes ki- festésére, így vált tradíció­vá, hogy minden évben gyer­meknapon ezer forinttal já­rulnak hozzá ahhoz, hogy az iskolába készülődő óvodáso­kat megajándékozzák, elbú­csúztassák. Kölcsönösség min­den területen — az óvodá­sok részt vesznék a község életében, szó szerint ese­mény valamennyi fellépésük, szereplésük, legyen az szö­vetkezeti, társadalmi-politi­kai. népírontos rendezvény, vagy KISZ-ünnepség. De hi­szen éppen a fiatalokkal van érvényes együttműködési kapcsolatuk; mesedélutánt tartanak a gyerekeknek, együtt kirándulnak a kicsik­kel. Az öregek napja, vagya nőnap elképzelhetetlen a kis­hartyáni óvodások nélkül, de elmondható ez szinte va­lamennyi társadalmi ünne­pünkre —, mindenhova elvár­ják a legkisebbeket. Ám az óvodai évzárón is jelen van a kishartyáni élet valamennyi vezetője, ide számítva a hely­beli. a faluközösség gazdagí­tását magáénak is valló plé- • bánost is. A szülők támogatása, az óvoda patronálása, sokolda­lú segítése olyan jelentős, hogy kezdettől fogva érvé­nyes a mondás: nélkülük nem lenne itt óvoda. Berek­fürdőről jénai edényeket (tá­laló és étkező) kapott az óvo­da, a TRIÁL-tól tízezer fo­rint értékű, kissé, hibás játé­kot, amelyeket társadalmi munkában a BRG „Kandó Kálmán” Szocialista Brigád­jának tagjai tettek használ­hatóvá. Ők tizenöten az egyik szabad szombatón egy teljes műszakot dolgoztak a játékok szerelésén! Az ÉMÁSZ tanul­mányi kirándulásra vitte autóbusszal a kishartyáni gye­rekeket. Így jutottak el a Ferihegyi repülőtérre is, így étkeztek étlap szerinti egyé- • ni választással a késsel, vil­lával jól bánó gyerekek az egyik étteremben. Volt mit mesélni? A mese másként 1» jelen van, hatást fejt ki . még a családokban is, hiszen pél­dául rendszeresen megtart­ják az óvodások mesemon­dó-délutánjait és olyankor mindig az az érdekes —, ki hozott otthonról új mesét az óvodába (ehhez azonban ott­hon, szülői segédlettel tanulni is kell!). A kapcsolatok sok ága közül érdemes kiemelni azt is, hogy a síküveggyári ..Barátság” munkabrigád a kishartyáni óvodában tartot­ta névadóját, a faipari szö­vetkezet Nógrádi Sándor bri­gádja rönkökből készített kerti tárgyakat, s rendszere­sen elvégzi a javításokat is, sőt, a gyerekek barkácsolását hulladékanyagokkal segíti. A szikvíz- és szeszipari válla­lat egyik brigádja (vezetőjük Kárpáti Katalin) a farsangi előkészületekben nyújt nél­külözhetetlen segítséget. Új kapcsolat a nagybátonyi szak­munkásképző intézettel erő­södik, az ottani ifjúsági szer­vezet kezdeményezésére óvo­dai felszerelési tárgyakkal gyarapodnak a kishartyáni gyerekek, maga az óvoda, amelyet segít a ZIM autósze­relő brigádja is (tetőteraszo­kat építettek!), patronál itt helyben minden felnőtt és természetesen különös fi­gyelmet szentel mindarra, ami a szépen dekorált falak kö­zött történik — a tanács; Cseman István tanácselnök, Dénes Andor vb-titkár, a ta­nácstagok személyében. A szülők pedig úgyszólván vala­mennyi salgótarjáni üzem­ben megtalálhatók, de ilyen­formán úgyszólván valameny- nyi üzem is megteszi . azt, amit megtehet a gyerekekért. Egy időljen erőteljesen,' újabban már kevéssé csök­ken a lélekszám a városba költözéssel. Az út mentén részben előközművesített tel­keket jelölt ki és értékesít a tanács. Egyre többen akar­nak otthon élni. A jó ivóvíz azonban továbbra is hiány­zik, talán egy törpe vízmű megoldja majd a gondot. T. P. L. Képek: Kulcsár József NÓGRÁD = 1981. április 12., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom