Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)
1981-04-11 / 85. szám
A tömegpropaganda-lanfoly'amok elismeréséért Az évek óta nagy népszerűségnek örvendő DEXION—Salgó raktározási állványelemek gyártásában vesz részt Manyasz István profilgépkezclő a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben Felsőbb osztályba lépett Küldöttgyűlés a Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ-nél Tavalyi munkájának tapasztalatait küldöttgyűlésen összegezte a minap a Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága. A tanulságok levonását szánta az idei feladatok meghatározásának kiinduló alapjául. A szövetkezet 12 ezer tagot tömörít, s 40 ezer ember ellátására hivatott. Elmúlt évi forgalma elérte a 782 millió forintot, meghaladva ezzel az előző évit és a tervezettet is. Az árbevétel növekedése alapján az ÁFÉSZ magasabb osztályba került: egyes kategóriájú szövetkezet lett. JOBB MINT A MEGYEI Az összes forgalomból 613 millió forintot tett ki a - kiskereskedelem teljesítménye. Néhány árufőcsoportban a megyei teljesítményt meghaladóan nőtt a forgalom: ilyen az élelmiszer-eladás, a ruházati forgalom, ezen belül is kiváltképp a kötött- és divatáru, a cipő és a lakástextil, s megyei átlag fölé került a szövetkezet a vegyes iparcikkek forgalmazásában is, jóllehet, az ipar és a nagykereskedelmi vállalatok nem nyújtottak egészen zavartalan áruellátást. A kereskedelmi üzletágon belül a vendéglátás az egyetlen terület, mely tervéhez képest adóssággal zárta az elszínház. Egyik aktív résztvevője a magyar dráma tavalyi országos fesztiváljának. Nógrádi Róbert rendezésében először csendültek fel szibériai színpadon Bánk bán orosz nyelvre átültetett sorai. (Ismét néhány lépéssel arrább a városi operettszínház ottjár- tamkor éppen a Marica grófnő közelgő bemutatóját hirdette, s nyilván az sem tekinthető véletlennek, hogy ugyanezekben a napokban az Express együttes éppen a ke- merovói filharmónia pompás új épületében kezdte meg szovjetunióbeli fellépéseit). A kuznyecki medencét gyakran emlegetik „szibériai Ruhr- vidékként”. A Tom folyó mentén egymást érik a városok, országos jelentőségű ipari üzemek. Hogy folytassuk az összehasonlítást Nógráddal: 19 olyan város van itt viszonylag kis területen, amely nagyobb Salgótarjánnál, kettőnek a népessége pedig a félmilliót is meghaladja. Szénből élünk, szénen járunk —, mondják az idevalósiak. A táj fő természeti kincse a 8—10 ezef kalóriás antracit, olyan mennyiségben található, hogy azzal nemhogy Nógrád, egyetlen európai szénmedence sem vetekedhet. A szovjet hatalom évei .alatt 3,5 milliárd tonnát hoztak felszínre, az ismert tartalékokat viszont 725 milliárd tonnára becsülik. Mezsdurecsenszk városban (a helyen negyedszázada még háborítatlan tajga volt) alkalmunk volt leszállni a Rasz- pads/Waja bánya egyik fejtéibe A» s'p’si .környezetben levő,. évi 7 millió tonnás múlt évet. Nem tudták ellensúlyozni sem a másfél év előtti árrendezés keresletvisszafogó hatását, sem a Cserhát csárda eladása miatti forgalomkiesést. A nehézségeket csupán az előfizetéses étkeztetésben elért eredmények szépítik valamelyest: tavaly 15 százalékkal emelkedett az előfizetéses ételek forgalma. Naponta másfél ezer munkást és diákot részesítenek a járásban üzemi étkeztetésben. A mezőgazdasági termeltetés és felvásárlás — a kedvezőtlen időjárás és a szervező munka gondjai következtében — nem teljesítette az előirányzott, több mint 40 millió forintos árbevételi tervét, noha az előző évi értéket jócskán túlhaladta. A kiesés az uborka „rovására” írható. NAGYOBB TERÜLET — KULTURÁLTABB ELLÁTÁS Beruházási célokra több mint 23 millió forintot fordított tavaly a Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ. Többek között az ezer négyzetméteres pásztói ABC és a palotási kisvendéglő tanúskodik arról: jól sáfárkodtak a pénzzel. A beruházások révén 1400 négyzetméterrel gyarapodott a létesítmények alap területe, ami egyben- jobb áruellátást, kultuhozamú bánya nemcsak a Szovjetunió, bizonyára az egész világ egyik legnagyobb mélyművélésű bányája. Az UKP márkájú kombájn 120 méter szélességben csaknem öt méter magas szénfalat fejt. Csille nincs, a viszonylag nem mély munkahelyről a szenet futószalag viszi a felszínre. A nagyfokú gépesítésnek és nyilván a kivételes szénvastagságnak köszönhető az országosnál kétszer nagyobb termelékenység. (Vlagyimir Gyevjatko, akinek brigádja egyetlen fejtésből több mint egymillió tonnát termelt ki egy év alatt, panaszkodik a kombájnra. „Csak” 4.8 méter falvastagságig jó, s emiatt időnként egyméteres szén réteg is lenn marad a fejtésben. „De hiszen másutt egyméteres rétegért óriási pénzen új bányákat nyitnak" — jegyezte meg, s bizony egyetértéssel bólintottunk szavaira.) A szén az egész világon reneszánszát éli és a kuznyecki medence perspektívái egyenesen elképesztőek. Leonyid Gorskov, a területi pártbizottság első titkára arról tájékoztatott bennünket, hogy új bányák nyitásával, főként pedig a külszíni fejtés fokozottabb elterjesztésével a mostani 150 millió tonnás termelést a kilencvenes évek elejéig 200 millió tonnára emelik, az ezredforduló táján a 300 millió tonna, 30—40 év múlva az 500—550 millió tonna sem lesz lehetetlen. A kuznyecki szén már ma is minden szovjet köztársaságba, s csaknem valamennyi európai KGST-országba eljut. A ráltabb kiszolgálást is jelent. Jelentősek a korszerűsítési munkák is: átépítették a pásztói strand konyháját, áttelepítették a sziráki kivarróüzemet, Pásztón tartósítóüzemet létesítettek. A szövetkezeti dolgozók évi átlagkeresete a nyereség kedvező alakulása következtében ezer forinttal nőtt, elérte a 37 ezer 800 forintot. Nyereségrészesedés címén a tervezett 2—2,5 nappal szemben kilenc napnak megfelelő bért fizettek ki. Alapbéremelést 858, jutalmat 279 dolgozó kapott. LELTÁRHIÁNY, LEÍRÁS Az éves munka mérlege azonban felhívja a figyelmet az élőmunkával, .az anyaggal és energiával ~ValÖ gazdálkodás gyenge pontjaira, valamint a leltárhiányok és leírások viszonylag magas értékére is. Kilenc egységben fedtek fel nagyobb összegű leltárhiányt, öt helyen az egységvezetőt is leváltották. A Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ tágjainak száma tavaly 60-nal nőtt, számottevő mértékben emelkedett a célrészjegyek együttes értéke is — igazolván a tagság bizalmát a szövetkezettel szemben. — tóth — tervezett fejlesztés a kuznyecki bányavidéket igazi világgazdasági tényezővé teheti. A NYUGAT-SZIBÉRIAI régió hagyományos ágazatainak — a bányászatnak, a kohászatnak és a vegyiparnak —, a további fejlesztése azonban feltételezi, hogy új munkaerőt „csábítsanak” át más országrészekből, s meg is tartsák azt. Ehhez már nem elegendő az a szibériai romantika, amely a harmincas évek nagy építkezéseire vonzotta a fiatalokat. Ma a fejlesztés kulcsa — hangoztatják a ke- merovói terület vezetői — a lakáshelyzet, főként pedig á közellátás javítása. — A mezőgazdaság, főként pedig az állattenyésztés fejlesztése nálunk szinte létkérdés — mondja Leonyid Gorskov első titkár — a tél itt nyolc hónapon át tart, s a keresőképes lakosságnak mindössze hat százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Zöldségfélékből, tejtermékekből még így is majdnem önellátók vagyunk. Húsból azonban saját erőnkből csak felerészben tudjuk kielégíteni szükségleteinket. Eddig a kelleténél kisebb figyelmet fordítottunk a háztáji gazdaságokra, éppen .ezért a következő években — a szovhozok és kolhozok műszaki fejlesztése mellett — a háztájik segítését is központi feladatnak tekintjük. — Közülünk sokan jártak Magyarországon, így jómagam is — kapcsolódik a beszélgetésbe Pjotr Dorofejev, a területi pártbizottság titkára —. tudjuk, hogy , Magyarország nem véletlenül került I. Közelebb a mindennapi gyakorlathoz Közel öt éve jelent meg az MSZMP KB határozata a párt propagandamunkájának helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól. Pártszervezeteink azóta ennek szellemében végzik munkájukat. A határozat jelentőségét,. súlyát és szerepét sok konkrétan is lemérhető eredmény bizonyítja. Tömegpropagandánkat tartalmában és formáiban is továbbfejlesztettük, közvetlenebbé vált kapcsolata a politikai munkával, a korábbinál szervezettebben épül be a pártmunkába, csökkentek formális vonásai. Egyre érezhetőbbé válik a párttagság politizálókészségének, a meggyőzést hatékonyabban segítő vitaszellemének növekedése. Kezd természetes igénnyé válni, hogy a klasszikusok tanításainak megismertetésével, a marxizmus—leninizmus alapelveinek elsajátíttatásával egyidőben súlyának megfelelő figyelmet kell fordítani a mindennapi gyakorlat politikai kérdéseire is. Ennek szükségességét és érvényesülését igazolja a párttagság növekvő politikai aktivitása. Az eddigi helyes gyakorlat jó feltételt teremt a szervezeti szabályzat követelményeinek megvalósításához. A propagandamunka színvonalának növekedése nemcsak a párton belül érezteti hatását, hanem egész társadalmunkban. A munkahelyi és lakóhelyi politizálás, az érvelő meggyőzés jelentős hatást gyakorol a pártonkívüliek értékrendjére és cselekvésére is. Az elmúlt év eseményei ezt különösen jól mutatják. A párt- és tömegszervezeti kongresszusokra való felkészülés, a képviselő- és tanácstagi választások időszakában megnyilvánuló politikai érdeklődés máig sem csökkent. Az elmúlt több mint két évtized alatt párttagságunk és lakosságunk a gyakorlatban személyes élményei alapján is meggyőződhetett arról, hogy az MSZMP a realitásokból indul ki, döntéseinél nem táplál illúziókat, célkitűzései teljesíthetők, és az egész népünk érdekeit szolgálják. A gazdasági fejlődésünkben jelentkező feszültségek, a bonyolultabb világhelyzet az érdeklődést most minden korábbinál jobbäh fokozta. A kongresszus őszintén szembenézett ezekkel a kérdésekkel, olyan döntéseket hozott, amelyek a nehezebb felolyan előkelő helyre a hústermelésben. Ügy érezzük, sokat tanulhatunk magyar barátainktól — főként a közös és a háztáji gazdaság összhangjának biztosításában. Biztosak vagyunk benne, hogy a magyar módszerek nálunk is beválnak majd. E szavakat hallgatva felötlik bennem, -hány helyen, hányféle embertől hallottam elismerő szavakat hazánk mezőgazdaságáról. Olyanoktól is —, mint Pjotr Melnyi- kov jaskinói kerületi párttitkár —, akik jártak nálunk, s olyantól is —, mint például Mihail Verner, a pácsai szov- hoz igazgatója —, akik sohasem jártak Magyarországon, mégis meglepően tájékoztattak ebben a tekintetben. Pjotr Dorofejev maga is lelkes szavakkal idézi fel a pásztói Béke Tsz-ben tett látogatást, s ha már szóba kerültek a testvérmegyei kapcsolatok, arra kér, adjam át a kemerovóiak üdvözletét a nógrádiaknak. A VÉLETLEN ÜGY HOZTA, hogy Moszkvában alkalmam volt beszélni Géczi Jánossal, s továbbíthattam az üdvözlő szavakat. — Büszke vagyok erre a testvérmegyei kapcsolatra —, mondotta a Nógrád megyei pártbizottság első titkára. — Kedves, ragaszkodó emberek a mi kemerovói barátaink. Zord klímában, nehéz körülmények között, derekasan dolgoznak. Mi, nógrádiak hálásak vagyunk, hogy ennyire lelkesen ápolják a barátságot a palóc földdel és népével. Szászi József tételek között is biztosítják fejlődésünket. Pártszervezeteink a kongresszusi határozatok megvitatásában, magyarázásában, a helyes szemlélet és értelmezés kialakításában jelentősen támaszkodtak a tömegpropagandára. Tapasztalataink azt mutatják, hogy propagandistáink eredményesen végezték ezt a munkát. A különböző társadalmi rétegek — mint azt a közélet különböző fórumain elmondott vélemények és munkában való helytállásuk bizonyítja — reálisnak és megvalósíthatónak tartják e célkitűzéseket. Készek cselekvőén • részt venni a feladatok megvalósításában. Propagandánk sokoldalúan tárta fel a fejlődés intenzív szakaszával, á bonyolultabb feltételekkel együtt jelentkező magasabb követelményeket. Különösen kedvezőnek tartjuk, hogy a nagy összefüggésekhez kapcsolva a korábbinál nágyobb figyelmet fordítottak a konkrét helyi feladatokra, az egyéni és kollektív cselekvési lehetőségekre, a személyes felelősség érvényesítésére. Az eszmei, politikai egységet kifejező elvi egyetértés így válik tettekké, így biztosítható a nemzeti program megvalósítása. Tömegpropagandánkban jelentőségének megfelélő helyet kaptak a gazdasági kérdések. A legszenvedélyesebb vitákat, a legélénkebb érdeklődést ezek váltották ki. A dolgozók látni akarják helyüket és szerepüket a feladatok megoldásában. Szeretnék konkrétabban tudni, hogy mit kell tenniük a helyzet megváltoztatásáért. Propagandánkra nagy felelősség hárul azért, hogy optimizmussal mozgósítson a feladatokra és közben oszlassa el a gondolkodásunk mélyén fellelhető illúziókat a jelenlegi gazdasági helyzetünk átmenetiségéről, gyors megváltoztathatóságáról. Nem könnyű ezt elérni és egészen biztos, hogy még többször vissza kell térni a kérdésre, mivel most úgy támasztunk nagyobb követelményeket a társadalom tagjai iránt, hogy ennek fejében nem tudunk közvetlenül és érzékelhetően többet adni mindenkinek a jelenleginél. Társadalmunk fejlődése döntő mértékben összefügg a VI. ötéves terv irányelveinek valóra váltásával. Ezért erőinket erre kell mozgósítanunk. Az eredményes megvalósítás azonban ma több területen mást jelent, mint régeb,ben és más az egyénre gyakorolt hatása is. Az előző években a fejlődés a társadalmi méretekben jelentkező tényezők mellett szinte minden mozzanatával hatott az egyes emberre is, amit különösen a növekvő bérek és azok vásárlóértéke érzékeltetett. Közben a fejlődésnek nagyon fontos Összetevői merültek feledésbe, vagy került alacsonyabb szintre az értékek skáláján. Jelenlegi helyzetünkben ezek nem mellőzhető tényezők, lehetőségeink reális felmérésében és erőink mozgósításában. Propagandánk az olyan kérdésekben, mint a kategóriák új követelményeket kifejező tartalmának feltárása, mint a szabályzók értelmezése eredményes munkát végzett. Ez az egyéni feladatok konkretizálásához nélkülözhetetlen. Továbbra is szükséges azonban vizsgálni gazdasági helyzetünk alakulását és nagy figyelmet kell fordítani a gyakorlati feladatokat segítő összefüggések bemutatására. Gazdaságpolitikai propagandánkban megkülönböztetett figyelem övezi az életszínvonal alakulásával összefüggő kérdéseket. Az emberek megszokták. hogy évről évre érezhetően növekedett életszínvonalunk. A következő időszakban nem tehetünk mást, mint az elért eredmények megőrzését célként megjelölni, ami viszont nemzetközi viszonylatban nem kevés. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az életszínvonalnak nagyon fontos részét képezik az élet- körülmények is, márpedig a következő időszakban erre tudunk nagyobb figyelmet fordítani. A kongresszus határozatainak megvitatása közben gyakran kerültek szóba ideológiai és kulturális kérdések is. Elsősorban azért, mert propagandisták és hallgatók is arra keresték a választ, hogy mit jelent a magasabb követelmények teljesítése ezen a területen. A vita során helyesen tisztázódott, hogy itt sem fejezhető ez ki mennyiségben, hanem mindenekelőtt a fejlődésünk szempontjából legfontosabb tartalmi kérdések érvényesítését értjük ez alatt. Ideológiai munkánkban is szükség van erőink összefogására, munkánk koordinálására. Célunk az, hogy a vita és meggyőző eszmecsere segítségével formáljuk az emberek gondolkodását. Igaz, hogy az emberek szellemi tevékenységére a társadalmi, gazdasági környezet gyakorol legmaradandóbb hatást. A szocialista erkölcs követelményei, a marxista értékrend érvényesítéséhez "azonban nélkülözhetetlen az ideológiai munka. Az alkotó kezdeményezés ösztönzésében propagandánknak mindig nagy szerepe volt és ezt igényli társadalmunk a jövőben is. Ezzel függ össze a propagandamunka társadalmi felelőssége, ez növeli- rangját, tekintélyét. Dr. Gordos János Következik: Hasznosítani a megszerzett ismereteket. Becs levegője veszélyezteti a fegyvergyűjteményt A tudósokat jelenleg a bécsi művészettörténeti múzeum világhírű fegyvergyűjteményében titokzatos rozsdafoltok foglalkoztatják. Ahogy a gyűjtemény' igazgatója megállapította, az értékes díszvérteken és harci fegyvereken fátyol- szerű, a vöröses és az ibolya közötti színárnyalatokban rozsdafoltok léptek fel. Ezeknek az új jelenségeknek az okai, amelyek még az arany- és az ezüsthímzéseken is megmutatkoznak, még tisztázatlanok. Szakértők véleménye szerint lehet, hogy ezért az olaj fűtések igen agresszív hulladékgáza, valamint az autók kipufogógáza felelős. A felszabaduló kéndioxid a levegő nedvességével kénsavvá vegyül, ami a fémet természetesen megtámadja. Hogy ezek a díszes fegyverek mennyire a bécsi levegőszennyeződés' , „barométerei”, ezt az a tény is mutatja, hogy a szakértők 10 évvel ezelőtt ezeket a kiállítási tárgyakat évente csupán csak egyszer, generálozták és tisztították. Ma mindezt már havonta egyszer kell elvégezni. A bécsi fegyvergyűjtemény jelenleg a világ legnagyobb és legértékesebb effajta gyűjteménye. Majdnem négyezer kiállítási tárgyat számlál, leg- többnyire az egykori császári birtokból származó díszdarabokat — köztük a híres késő gótikus vérteket, amelyek 1480 körül I. Maximilian császár és Tiroli Zsigmond főherceg részére készültek. Művészi körökben a kiállított tárgyak mindegyikét több millió schillingre becsülik. (Ford.: Eckhardt Béla) ííÓCRÁD - 1981. április 11., szombat
