Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)
1981-04-10 / 84. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * Hetvenezer Líbiába «■Ili AZ MSZMP KOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVII. éVFm 84. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. ÁPRILIS 10., PÉNTEK Befejeződött az országos tudományos diákköri konferencia Befejeződött a tizenötödik országos tudományos diákköri konferencia közgazdasági szekciójának háromnapos munkája tegnap Salgótarjánban, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézetében. A zsűrik délelőtt értékelték a szekciók tevékenységét, a hallgatók gyárlátogatáson vettek részt, s tizenegy órakor került sor a záróülésre. Dr. Tétényi Zoltán, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola főigazgatója köszöntötte a jelenlevőkét, köztük a megyei, városi párt-, állami szervek, a minisztériumok, az együttműködő intézmények képviselőit. Utána dr. Csizmadia Ernő egyetemi tanár, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora értékelte a konferencia munkáját, s adta át a díjakat. Mint mondotta, a tizenötödik országos tudományos diákköri konferencia olyan időpontban végezte munkáját, amikor gazdasági, közgazda- sági tekintetben változásoknak vagyunk tanúi. A világ- gazdaság korszakváltás előtt áll, s ennek a nemzetgazdaságra is kihatása van. A felsőfokú képzés, ezen belül a közgazdasági felsőoktatás továbbfejlesztése ugyancsak napirendre került, az extenzív felsőoktatási formák helyett mindinkább az intenzív szakaszba lépünk, az ismeretek nyújtásán túl fokozottan kerül előtérbe a képességek fejlesztése, a gyakorlati élethez való alkalmazkodás. örvendetes, hogy a konferencián a közgazdasági, a műszaki, az agrár felsőoktatás hallgatói, tanárai, gyakorlati szakemberei egymásra találtak, kicserélhették tapasztalataikat. A tudományos diákköri konferencia nem csak arra adott lehetőséget, hogy tovább bontakozzék a kutatási szemlélet, formálódjon a személyiség, tervszerűbbé és intenzívebbé váljon az önművelés, hanem alkalmat adott a baráti kapcsolatok építésére is. A mostani konferenciának nem a versenyeztetés volt a célja — s ez már az előkészítő tevékenységben is megmutatkozott —, hanem az, hogy ‘az érdeklődésre számot tartó, időszerű témák kerüljenek napirendre. A különböző szekciókban a tizenhárom hazai és két külföldi felsőfokú oktatási intézmény hallgatói csaknem kétszáz dolgozatot mutattak be, a szekciókban színvonalas és színes munka folyt, figyelmet keltett a gyakorlati érzék és a vitakészség megnyilvánulása. Ezután, dr. Csizmadia Ernő átadta a díjakat, 40 nívódíjat, öt különdíjat és 40 tárgyjutalmat osztott ki. Magyar pártküldöftség utazott az NSZEP kongresszusára Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével csütörtökön elutazott Berlinbe a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meghívására részt vesz az NSZEP X. kongresszusán. Társadalom és közoktatás Nógrádi pedagógiai napok megnyitása Vietnami vendégek Nógrádban Háromtagú delegáció élén csütörtökön Nógrád megyébe látogatott Tran Huu Dúc, a Vietnami Szocialista Köztársaság legfelső népi ügyészségének elnöke. A küldöttséget elkísérte dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze. A delegációt Salgótarjánban fogadta Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára és dr. Csonka Tibor megyei főügyész, aki tájékoztatót tartott a megye törvényességének helyzetéről, az ügyészségek munkájáról. Ezután a vendégek Géczi János kíséretében ellátogattak a salgótarjáni öblösüveggyárba. Később felkeresték a palotás! Május 1. Termelőszövetkezetet. A kedves vendégek —, akik szívélyes, baráti üdvözletüket küldik Nógrád megye dolgozóinak, a megye ügyészeinek — az esti órákban visszautaztak Budapestre. A Salgótarjáni Ruhagyár második negyedévi feladatai közül kiemelkedik a Líbiába irányuló exportmegrendelés teljesítése, mely három hónap alatt 18 millió forint árbevételt hoz a vállalatnak. A hetvenezer darabból álló ruhakollekció gyártását csütörtökön kezdték meg. Képünkön Stér István- né szalagvezető és Illés Lajosné szakmunkás a líbiai modell összeállítását végzi — kulcsár — A salgótarjáni József Attila Művelődési Központ színházterme zsúfolásig megtelt tegnap, a tizenhatodszor megrendezett megyei pedagógiai napok megnyitásán. A vezető közoktatási szakembereken kívül azok is elfogadták a meghívást, akik nem szakmájuk révén, hanem a társadalmi felelősségből részt vállalva kötődnek az oktatáshoz-nevelés- hez. Gulyás Jánosné, a megyei művelődésügyi osztály vezetője köszönthette a szülői munkaközösségi elnököket, a közművelődési intézmények és a megye településeinek számos vezetőjét. A kétnapos rendezvény célja az, hogy a közoktatást szélesen értelmezve a legfontosabb feladatokra ráirányítsák a figyelmet, segítsék a nem egyforma feltételek között működő intézményekben a nevelőmunka színvonalának emelését. Dr. Gazsó Ferenc tanszék- vezető egyetemi tanár, a Társadalomtudományi Intézet tudományos munkatársa tartott ezután érdeklődéssel kísért, sok továbbgondolandó kérdést felvető előadást „A társadalmi változások és a közoktatási rendszer a ’80-as években” címmel. Főként két témával foglalkozott: egyrészt a gazdaságban várható változások és a közoktatási feladatok összefüggéseivel, másrészt a társadalompolitikai folyamatok fő tendenciájával a pedagógia szemszögéből. Kritikusan elemezte iskolarendszerünknek azt a hibáját, hogy nem képes mindig egyeztetni a pillanatnyi gazdasági szükség- szerűséget a távlati célokkal, emiatt a munkára előkészítő szerepét nem tudja betölteni. Például a 30 év alatti keresők 33 százaléka alig, vagy egyáltalán nem dolgozott tanult szakmájában, az értelmiségiek 15 százaléka sem diplomájának megfelelő munkakörben dolgozik. Alapvető feladat a felnövekvő generáció alap- műveltségének, készség- szintjének fejlesztése. Növelni kell az általános iskola alapozó szerepét. A szakképzési formákban is nagyobb súlyt kell adni az általános műveltségnek. A középiskolai továbbtanulásban a gimnáziumnak az eddiginél jelentősebb arányt szükséges biztosítani. Bár javult a tankötelezettségi statisztika, a 15—30 évesek között 120 ezer fiatalnak nincs meg az általános iskolai végzettsége. Ez már a másik nagy témakört érintő adat. Mert bármennyire közeledtek egymáshoz az osztályok, rétegek a társadalmi életben, a művelődésben, az iskolarendszerben maradtak hátrányok, egyenlőtlenségek. A hiányos végzettségűek „újratermelődése” reális gond, ezért kell kiemelten foglalkozni a többszörösen hátrányos helyzetűekkel. Nem szabad szem elől téveszteni a tantilási, önképzési indítékok kifejlesztését sem. A tehetségek feltárása, kibontakoztatása már az óvodától kezdve feladat. Gyakori hiba a követelmények leszállítása. Mindenkiből a képessége szerinti maximális teljesítményt kell „kihozni”. A referátum után a művelődési központ üvegcsarnokában megnyitották a pedagógus képzőművészek kiállítását. Az amatőr művészek munkái közül első díjat Pénzes Géza kapott, ketten második, ketten harmadik díjat nyertek, négyen dicséretet kaptak alkotásaikért. Délután adták át a pedagógiai pályázatok díjait. A 22 pályamunka közül első helyezett Pál Gyula (Homokterenye), Dóra Jánosné (Vanyarc), Nagy Ervinné (Balassagyarmat), Ba- bitz István (Szátok) lett. Második díjat ketten, harmadikat hatan vettek át. Ma szekcióülésekkel zárul a kétnapos rendezvény. MTESZ műszaki aktivaértekezlet Salgótarjánban Tudományos egyesületi munkával segíteni az energiagazdálkodást A MTESZ Nógrád megyei szervezetének rendezésében energiagazdálkodási műszaki aktívaértekezletet tartottak tegnap Salgótarjánban, a TIT megyei székházában. A tanácskozás —, amelyen megjelent Huszák Artúr, a megyei pártbizottság osztályvezetője — résztvevői alapvető célként fogalmazták meg: össze kell foglalni a megye energiagazdálkodásának legfontosabb kérdéseit, felhívni a figyelmet a korszerű energiagazdálkodási feladatokra, a tudományos egyesületek társadalmi segítségével is támogatni ezek megoldását. A MTESZ megyei szervezet végrehajtó bizottsága — az országos programnak megfelelően — mindezt egy energiagazdálkodási bizottság életre hívásával és működtetésével kívánja segíteni. Az energiagazdálkodási bizottság —, amely a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, valamint az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület helyi szakembereiből áll — programjának megfelelően dolgozik és munkájának már számos tapasz- patáról adhat számot. Az energiagazdálkodási műszaki aktívaértekezleten Csőke Béla, az ETE megyei szervezetének titkára az energiagazdálkodás jelentőségéről, helyéről és szerepéről tartott előadást. Kiemelte, hogy az energiagazdálkodás fontos társadalmi ügy, a feladatok megoldása nem csak az energetikusoktól, hanem minden dolgozótól nagyobb figyelmet és fegyelmet követel. Foglalkozott azokkal a feladatokkal, amelyek az országos energiagazdálkodási programból reánk hárulnak. Az energiagazdálkodásban elért eredmények megemlítése mellett hangoztatta, hogy a a következőkben többet kell tenni az .energiafelhasználás és -gazdálkodás területén, a hulladékenergia hasznosításában, valamint az energia racionalizálásában. Mindebben jelentős feladatok hárulnak a tudományos egyesületek szakembereire, hogy társadalmi úton is segítsük a tudományos eredmények és ismeretek magasabb szinten való alkalmazását. Czeglédi Ferenc, a MEE elnöke a megye villamosener- gia-gazdálkodásának kérdéseivel foglalkozott. Az utóbbi évek tapasztalatait összegezve rámutatott, hogy a számos intézkedés ellenére is csak most kezd érződni, hogy a vállalatok már gazdálkodnak is a villamos energiával. Több példával és-adattal hívta fel a figyelmet arra, hogy a jövőben még nagyobb szükség lesz a gazdálkodásra —■ nem csak a nagyfogyasztók esetében, hanem a háztartási fogyasztásban is. Érdekes előadás hangzott még el a Salgótarjáni Kohászati Üzemek energiagazdálkodásáról, a hőszolgáltatás jelenéről és jövőjéről, a gázenergia-gazdálkodás kérdéseiről, valamint a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár energiavizsgálatának tapasztalatairól és módszereiről. Az aktíva résztvevői elhatározták, hogy a jövőben rendszeres időközönként megvitatják az energiagazdálkodás kérdéseit.
