Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-07 / 81. szám

Képernyő előtt ,3zmh<5z» esték Az a szép fényes nap Szabó Magda jóban van a színházakkal. Kérem, ne ért­se íélre az olvasó, a kijelen­tés ártatlan, arra céloz, hogy az írónőnek a hetvenes évek­ben több drámáját is sorozat­ban mutatták be a budapesti és vidéki színházak, amire Szabó Magda esetében előző­leg a hatvanas évek elején volt példa. A szülőváros, Deb­recen tűzte műsorára a Ki­álts várost, majd a Vígszín­ház után a Régimódi törté­netet, a Madách ban játszot­ták A meráni fiút, a budapes­ti Nemzetiben az Az a szép, fényes napot. Egytől egyig történelmi drámák, a legré­gibb európai magyar múlttól a közelebbiig, a századelőig. delem apósát alakítja — tel- zettebb, műveltebb, tudato- jesen új szereposztással. Sző- sabb, messzebbre látó, mint nyi koncepciója és stílusa apja. Vele szemben az ő vá- egységesebb, logikusabb, cél- lasztása stratégia, a történel­ratörőbb. Világosan abból de: rül ez ki, ahogyan elénk áll lítja a fejedelmi család tagja­it: Gézát, fiát, Vajkot és apó­sát, Gyulát. Gyula figurája a tévéjátékban megszabadul komikus színeitől, általa fel­nő a másik két férfi emberi magaslatáig, s lényegében sor­sa azokéval megközelítőleg azonos drámai, művészi erő­vel töltődik fel. Miért vonzódik Szabó Mag­da a történelemhez, letűnt századok eseményeihez? A kor divatjától vezérelve, mely másokat — Páskándi Gézát, Vámos Miklóst — is a múlt megvallatására kényszerít? Vagy személyes vonzalomból, és abból az esztétikai felis­merésből kiindulva, hogy a jelen bizonyos kérdésfelve­téseire élményszerfi, pontos válasz elsősorban a történe­lem világából közelítve ad­ható? Hogy a történelmi pa­rabola intellektuálisabb jel­legű, sejtelmesebb, nagyobb aktivitást követel a nézőtől? A vállalkozás okai azt hi­szem, valójában szétválaszt- hatatlanok egy olyan jelentős egyéniségnél, mint Magda dialektikusán nak egymásba. S a lényeg ez­zel át is tevődik a műre, tar­talmi, formai sajátosságaira, gondolati, meggyőző erejére. Februárban múlt öt eszten­deje, hogy a drámát bemu­tatta a budapesti Nemzeti Színház, az azóta — megle­hetősen korán — elhunyt Mar­ton Endre rendezésében. Te­levíziós változatát Szőnyi G. Sándor készítette, új felfogás­ban, Sinkovits Imre kivé­telével —, aki most a feje­A történet Vajk megkeresz- telésének előnapján, 994 őszén játszódik. A magyarok vezé­re Géza fejedelem, aki az elődök — Taksony, Zolta —, alatti kalandozások veresé­geiből, a bizánci és a német birodalom állapotából, a ró­mai pápa világpolitikai tö­rekvéseiből következtetve ar­ra az elhatározásra jut, hogy a magyarságnak fennmara­dása érdekében taktikát kell változtatnia, ki kell békülnie a nyugatiakkal, a legerősebb német törzsekkel, a bajorok­kal, és a pápával, az országot királysággá kell szervezni. Erre a legalkalmasabb sze­mélynek a fiát, a keresztség- ben István nevet kapott her­ceget tartja. Géza terveiben megalapozott, következetes, konok és kérlelhetetlen, el­szántan politikus. Aki ke­resztezi útját, azon gondolko- Szabó dás nélkül keresztüllép, meg­főnöd- öli a sámánt, a pogány val­lási vezetőt, félrevezeti apó­mi szükségszerűség, a keresz­tény magyar állam v létreho­zásának felismerése. Komo­lyan veszi az eszmét, fondor­lat, a visszavágás igyekezete —, a németektől Merseburg- nál, Augsburgnál elszenve­dett vereségért — nem vezér­li. Igazi korabeli, nyugati mintájú politikus, ő akiről nem véletlenül mondja az ap­ja: lovag. „Te gyűlöletre alapozod az új egyházat, én a Krisztus szeretetére, hogy támasza le­gyen ennek az országnak” —, replikázik Vajk Gézával, s apa és fiú között itt húzódik a válaszvonal. Egyúttal ezen a ponton lép túl apja elkép­zelésein, lesz történelmi mér­cével mérve is nagyobb, noha az eredeti felismerés, az első lépések megtételének érté­kei vitathatatlanok. Szerkesztői szempontból találónak érzem, hogy a drá­mát a tévé felszabadulásunk ünnepén sugározta. Hiszen a dráma a választott útról, an­nak nehézségeiről, küzdel­meiről szól, az új rend építé­se mellett tesz hitet —ugyan­úgy, mint április 4-e napja, ünnepe Magyarország meg­újhodásának kezdete. Koncz Gábor Géza fejede­lemként érett, árnyalt, he­lyenként egészen szuggesztív alakítást nyújtott. Kovács Ti­tusz Vajkja inkább aszkéti­sát Gvula 'mindenfélékénnen kus’ tiszta megjelenésével, te- sat. Gyula mindenféleképpen hát fizikálisan hat_ mintsem játékának erejével. Sinkovits Imre (a fejedelem apósa) egy­szerűen — esetenként hét­vesztes. Az ősi virtus elmúl­tán kesereg, ösztönösen, hiú­ságból cselekszik, nem érti, miért nem felel meg az adott történelmi és földrajzi körül­mények között a bizánci ke- resztség. Alakjában az írónő a konzervatív erőket jeleníti meg. A jövőt, egyben a tör­ténelmi igazságot —, az elő­zőek jelene és múltja mel­lett — Vajk képviseli. Kép­köznapivá csúszva —, mér­téktartóan jelenik meg. Szí­nésziig a legteljesebb sze­repformálás Bujtor István (ba­jor küldött) és Jordán Tamás (nevelő) nevéhez fűződik. Min­den megnyilvánulásuk meg­győző, hiteles. s. I. Beszélni nehéz! Szónokképző tanfolyamok A szocialista demokrácia gyakorlása mindig valami­lyen szintű közéleti szerep­léssel függ össze — ez pedig kisebb-nagyobb nyilvánosság előtt való megszólalást is igé­nyel. „Beszélni nehéz” —, mondja címében a rádióegy­bemutatják a beszédhelyzete­ket, beszédíormákat, gyakor­lásra is sor kerül. Néhány ér­dekes terület a tematikából: I két kurzus mellett to­vábbiakra is van lehetőség, dr. Bakos József szívesen vállal­kozik egyedi előadások tartá a meggyőző beszéd retorikai, Sára is. Ősszel újabb kétnagy- pszichológiai előfeltételei és üzem a Salgótarjáni Kohá- eszkoztara; a. hataskeltés te- „ .. fY .. , ,. .. nyezői, a szónoki magatartás, szatl üzemek a Slkuve®‘ re népszerűbb nyelvművelő a nyelvi kifejezés, a szerkesz- gyár jelezte, szeretnének ná­műsora és ezt tapasztaljuk a mindennapok során számos alkalommal. Mindenki kerül­het olyan helyzetbe, hogy kö­zösségét képviselve felszó­lal, egy-egy témában referál­nia kell, ünnepi beszédet szer­keszteni. A hivatali megbe­széléseken, üzleti és egyéb tárgyalásokon, a tanári mun­kában is fontos, hogy a mon­danivalónkat világosan, ha­tásosan tudjuk kifejteni. Igény van tehát arra, hogy a szónoklás művészetének alapismereteit mind többen elsajátítsák — ezt ismerte fel a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Nógrád me­gyei szervezetének irodalmi és nyelvi szakosztálya, ami­kor szónokképző taníolya- mot hirdetett. Március vé­gén két helyen, az öblös- üveggyárban és a Salgótarjá­ni Vasöntöde és Tűzhelygyár­ban (ZIM) indult el a 14 fog­lalkozásból álló kurzus. Az öblösüveggyáriak 26 fős gár­dája főként alapszervezeti párttitkárokból és szakszer­vezeti tisztségviselőkből áll, a tűzhelygyári 20 fős tanfo­lyami csoportban van vil­lanyszerelő és fejlesztőmér­nök, időelemző és pártfunk­cionárius egyaránt. Mindkét kihelyezett tanfolyamot dr. Bakos József, a nyelvtudo­mányok kandidátusa vezeti —, a nyugalmazott professzor egyik kutatási területe a pa­lóc nyelvjárás. így jó ismerő­je a tájszólásból fakadó prob­lémáknak is. Az előadások ke­retében a megfelelő szövege­ket elemzik, az elmélet és gyakorlat összekapcsolásával tés kérdései; a közéleti szédtevékenységek. be- luk is kihelyezett tanfolya­mot indítani. Pablito nővérei Celeste penitenciája (Jutkorlos Krisztina) Villámként ért bennünket a műsorváltozás, de végül is nem bánkódhatunk különösebben azért, hogy Shakespeare Troi- lus és Cressidája helyett Ni­cola Manzari Pablito nővérei című drámáját láttuk. A 80 perces előadás egyvégtében roppant súlyosan, nyomasztó­an nehezedik ránk: elbor­a szellem és a parancs, vala­mint a feltétlen engedelmes­ség az úr. S Manzari kérdése éppen az: így kell-e ennek mindenkor lennie, érvényes-e elvonatkoztatottan, megsza­badítva a társadalmi, emberi viszonylatoktól? Manzari árnyaltan fogalmaz, érdekfeszítően bonyolítja a zaszt, és megragad, vonz és cselekményt, magabiztosan taszít egyszerre, egyetlen néző sem vonhatja ki magát a ha­tása alól. A Pablito nővérei apácák, egy zárda lakói, akikhez — időnként valóságosan is, nem­csak közvetetten — feltartóz­tathatatlanul betör a külvi­lág. A helyszín Spanyolország, a katolicizmus a bigott vallá­sosság szilárd bástyája, az időpont pedig a legújabb kori spanyol történelem legfénye­sebb időszakát, korszakot lezáró gárháború. Köztársaságiak és falangisták, munkások, pa­rasztok, baloldali értelmiségi­ek, kommunisták és arisztok­raták, gyárosok-, bankárok, fa­siszták cukat. építi fel konstrukcióját Mi számít jobban: az ember, vagy az eszme? Manzari válasza világos: az ember. Ezzel egyet is érthetünk, némi megszorí­tással. A kérdés ugyanis így, ebben a végletes formában csak bizonyos — „éles” — társadalmi helyzetekben vető­dik fel, mint volt a spanyol polgárháború, egyébként a kettő összefonódik, egybeol­vad, csupán mesterségesen a népfront- szétválasztható. Ügy gondolom véres pol- eképpen vélekedik Arkosi Ár­pád is, a rendező azért „csinál” gyorsnak nevezhető függönyt az eszméket az embereknél többre becsülő főnökasszony megfojtása után. Árkosi nyil- vívják élethalálhar- vánvaló igyekezete, hogy el- A polgárháború végső gondolkodtasson. Díszlet- és kimenetele ismert a történe- jelmeztervezőjétől, Antal Csa­tomból, a vereség-győzelem bától ezért egyszerű színpad­körülményei szintéin. Manza- rit drámájában nem is ennek bemutatása foglalkoztatja, se nem valamiféle megidézés, perújrafelvétel. Számára a polgárháború, a történelem csak kulissza, amelyben vilá­gosan kifejtheti gondolatát néhány, az embert nap mint nap — ma is — érdeklő té­makörben. Darabja félreérthe­tetlenül modeldráma — a jellemeknek alárendelt szere­pük van. A helyzet fontos és a gondolat. Nyilvánvalóan ez­ért választotta a szerző hely­színül a kolostort, ahol eleve lényegtelen az egyéniség, ahol képet és ruhát kér, még azon túlmenően, hogy a színhely önmagában is azt követeli meg. A színpad csaknem csu­pasz: két-két oszlop, komód­szerű szekrény, egy pódium és trónszerű karosszék zsá­mollyal, hatalmas kereszt tölti be a teret. Az apácák fe­kete műanyag lepelben jár- nak-kelnek; az anyag egyszer­re olcsó és mai. A novíciák fehér vászonba bújtak. Min­denkinek csak az arca látszik ki a jellegzetes szerzetesi öl­tözékből. A játékban ily módon is nő meg a szó, a gondolat szerepe. Hiszen, amíg eljutunk a már idézett alap­tételhez, több kérdést végig­gondolhatunk. Csak jelzéskép­pen említem: meditálhatunk a renden belüli életen, félel­meinek jellegén, milyenségén, despotikus és demokratikus sajátosságain, gondolkodha­tunk erényről és megbocsá­tásról, az érzelmek visszafoj- tásáról és szabadon engedé­séről, erőszakról, rokoni sze­rétéiről, szimpátiáról, társa­dalmi hovatartozásról. Persze, szó sincsen túlzott bőségről — . a részelemek az egészet, an­nak több oldalú megközelíté­sét, kibontását szolgálják. Manzari műve a forrada­lom, a baloldal melletti elkö­telezettségről tesz tanúbizony­ságot. Ugyanakkor felelősen figyelmeztet bennünket a tör­ténelmi példázattal arra, hogy az élet, a társadalom legfőbb értéke mindenkor az ember, kötelességünk egymásra fi­gyelni, egymással törődni — az eszmék konfrontációja ide­jén is. A Pablito nővéreinek ez a pozitív, mélységesen hu­manista üzenete. Tizenegy szereplője van az előadásnak — valamennyien nők. A címben említett Pab­lito nem jelenik meg a szí­nen, csak segélykérő döröm- bölését, halálhörgését halljuk, és arról értesülünk, hogy versíró, a köztársaságiak, a szegények, az elnyomottak ol­dalán harcoló. Alakja jelké­pes, igazán nem jelent erőfe­szítést kilétének megfejtése. García Lorca ő, századunk spanyol irodalmának klasszi­kusa. Körülötte forog a cse­lekmény, sisteregnek a gondo­latok. A főnökasszony — Ko- ós Olga kissé erőtlenebb ala­kításában — megöli, mivel nem ereszti be a zárdába. He­lyettese — Pásztor Erzsi szin­te észrevehetetlenül sallang- talan, de rendkívül pontos és fegyelmezett megjelenítésében — az „égig” emeli, szükségte­len halálát képes gyilkossággal megtorolni. Az apácák — eredendő igazságérzetükkel — az ő el­vei mellett sorakoznak fel, de a rideg parancs és szokás megakadályozza a látványos, nyílt demonstrációt. Nagyobb szerep Csonka Ibolya főisko­lásnak (a meggyalázott Ma­ria), Jutkovics Krisztinának, Győry Franciskának és Antal Anettának jut. Tehetségüket jól igazítják a lehetőségekhez. Árkosi Árpád sikerdarabbal mutatkozott be az ősszel Sal­gótarjánban, a Brodway Sze­relem, ó!-jával. Ezúttal Ma­gyarországon még nem ját­szott darabbal jelentkezett. Vállalkozása eredményes — élményszerűen tár elénk egy örök érvényű elméleti prob­lémát Sulyok László Tervek - szépséghibával rendhagyó maga az intéz­mény is. Nógrád megyében legalábbis még az. Az ország­ban már több mint száz ilyen vagy ehhez hasonló létesít­mény működik — eredménye­sen, Ügy nevezik őket: több funkciós komplex központ. A salgótarjáni Beszterce' lakótelepen ez év februárjá­A második lépcső — Feladatom az új intéz- gyermekektől egészen a nyug' ményben kettős. Egyrészt az díjasokig, nrviiíléri iskolában a tanulók kiegészítő 1 foglalkozásainak, szabadidős­tevékenységének, kulturális programjainak biztosítása, , - . - másrészt a lakótelepi embe­ban átadott intézmény^ a leg- rek művelődésének segítése. A szerényebbek közül való. El- kettő szorosan összefügg, és Is /f^ényebb: koz- valójában azért pályáztam művelődési feladatokat is el- meg ezt az állást, mert eb­lató iskola, lehetőségeit tekint- ben a koncepcióban óriási le­ve, azonban nem marad el hetőséget látok, idősebb es nagyobb testvérei­től. A több ezer lelket szám- Mir61 is van szó?! Adott egy látó, egyre bővülő, modern fiatal, lakótelep, ahol — egyéb lakótelepen ugyanis ez az szolgáltatások mellett — a nvo]cezer kötetes könvvtárat egyetlen művelődési objek- kulturális alapellátás sem ernjfteném Főállású könwtá­tum. Igaz, az eltelt két hónap megoldott. Felépült viszont ™ “nett eav ttoztetotdí as alatt profilja egészében még ^ImSk^évéf-' a^zülők könyvtáros biztosítja az esti csemetéik leven a szuiok nyitvatartást Máris sok lakó_ — Miért e sok feltételes mód? — Kérdés, hogy adót- — Mindeddig ugyanis csak tak-e erre a lehetőségek? a könyvtár funkcionál a ter- Hiszen a „több funkciós veknek megfelelően. A klub­komplex nevelési központ” helyiség nincs berendezve. A terve végül is nem való- térszervezési javaslat már ké- sult meg... Egyáltalán, a szült, és úgy hírlik, hogy a lakótelep felnőttlakosságá- megyei művelődési központ nak kulturális ellátására, tudja biztosítani a klub fel­mondjuk így, kiszolgálása- szereléséhez szükséges pénzt, ra milyen helyiségek al- A lakóklubba zenehallgató- kalmasak az iskolában? sarkot, folyóíratolvasót, tv- — Ha nem is optimálisak, sarkot, információs teret, ve- de kielégítőnek mondhatók a títőblokkot tervezünk, de he- feltételek. Mindenekelőtt a lyet kapnának benne külön­nem bontakozhatott ki. böző játékok, egy álló szövő­szék, sőt egy írógép is. — Ez valóban nagyszerű terv... — Igep, 'de van egy kis Mégis, akit csak megkérdez- is telepi felnőtt, főként gyesen bökkenő. Ügy tűnik, hogy az tünk — légyen az pedagógus, diák vagy „egyszerű” lakóte- ne> hogy a szülőket beszok- lepi honpolgár — mindenki tassuk az intézménybe, és lelkesen beszélt róla. Terme- számukra az intézményen be- “ ebédlőt szetesen Brunda Gusztáv is, Tül igényeiknek megfelelő mű­le­iskola auláját is igénybe az újdonsült isicoia, Újdonsült v™u'f' »«««- hetne venni na£Vobb rendez­népművelője. Nem tehet ró- »«aunk. Ez egyúttal azt is je- vénvek a^kaimával bár vé­la. hosv dacára lelkes szaval- inthetné, • hogy a szülőkön • ■ ............ t á- keresztül vissza tudnánk hat­levő fiatalasszony él a közeli igények már jövőre megha- lehetőséggel. Azután ott van ladják az iskola kapacitását, a tornaterem, a műhely, de Jövőre további hat új első és az osztály indítása várható... madt az intézmény jövőjét il- nj * keí“ be^endéz^e'dnün^^hanem leményem szerint igazából nem a nagyrendezvényekre letően.,. — Tulajdonképpen mi a feladata egy iskolai nép­művelőnek? NÓGRÁD - 1981. április 7„ kedd előttönként amúgy is foglal­kozunk. Ezzel a nevelési ‘há­romszöggel — melynek csú­csai a gyerekek, a szülők, il­letve az intézmény — biztosí­taná lehetne a művelődési te­vékenység permanenciáját, a a spontán művelődési szoká­sok, formák segítésére, ki­szolgálására. Erre a legjobb lehetőséget az eredendőén is lakóklub céljaira épült 80 négyzetméteres klubhelyiség biztosíthatná,.. Az sajnos nem újdon­ság megyénkben, hogy a tervezők „elszámolják” ma­gukat (ámbár iskolák ese­tében elegendő lenne a védőnőt megkérdezni), de kétlem, hogy a gyarapodó elsősök elhelyezési gondját az — ugyancsak gyarapodó — felnőttlakosság egyet­len művelődésre alkalmas klubhelyisége oldaná m-g. Hogy a tanács számolt a nyomasztó közművelődési feladatok enyhítésével, ai abból is kiderül, hogy lét­rehozta az iskolában a nép­művelői státust. — Én is így vélekednék, ha egy másik „apró” admi­nisztratív intézkedésről is len­ne tudomásom. Nevezetesen, hogy ki fedezi a lakóklub mű­ködését, és egyáltalán a lakó­telep folyamatos, kdlturális ellátásának anyagi kihatásait (előadók tiszteletdíja, lemez- vásárlás, technikai eszközök amortizációja stb.)., Az egy­szeri támogatások a folyama­tos működést nem biztosíthat­ják megnyugtatóan. Állítólag a közművelődési munka anya­gi kihatásait is az iskola költ­ségvetéséből kellene kigazdál­kodni. De talán mondanom sem kell, hogy az iskolánál-: épp elég egyéb kiadása van ... Egyébként erre nézve még az iskola vezetői sem kaptak egyértelmű útmutatást a fe­lettes szervektől. — Amíg „hivatalos ér­tesítés” nem jön arról, hogy miből és mit kell tennie, addig mit csinál az iskolai népművelő? — Azt, amit egy fillér nél­kül tenni lehet. Nekem elsőd­leges feladatom a gyerekek művelődési alkalmainak biz­tosítása. Előkészítem a nap­közi kulturális foglalkozásait, ünnepi műsorok kivitelezésé­ben segítek, és emellett he­lyettesítek az iskolában. Pintér Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom